Ugrás a fő tartalomra
Radar Türkiye
Fedezd fel az eseményeket az appban
Megnyitás
Radar Türkiye
Maltepéről Pendik felé, az Ázsiai part déli partvonala.
Routák4 Megálló

Maltepéről Pendik felé, az Ázsiai part déli partvonala.

Még nincs értékelés

Jelentkezz be a kedveléshez és értékeléshez

Az Ázsiai part mentén, Bostancsitól keletre húzódó, hosszú partszakasz, ahol minden pontból láthatóak a szigetek. Ez a túra a Maltepe és Pendik közötti szakaszt járja be négy megállóval: a Maltepe-ben található hatalmas, mesterségesen kialakított tengerparti parkban kezdődik, felviszi a Dragos 107 méteres csúcsára, levezeti a Kartal kikötőjének terére, és a naplementével zárul a Pendik partján. A történet a tengerparti régi nyári otthonok mai arcát mutatja be. A part rétegei régiek. A bizánci időszakban Maltepe-t "Bryas"-nak, Kartalt "Kartalimen"-nek, és Pendik-et "Pantikion"-nak hívták, ezek kis part menti települések voltak. A Kartal és Maltepe járási hivatalok történelmi dokumentuma szerint a 1080-as években Szulejmán sah szultán a Szeldzsuk Birodalom és a Bizánc között a Dragos patakot határrá nyilvánította; 1329-ben Orhan Gazi győzelmet aratott a "Pelekanon" csatában (más néven Maltepe csata), és ez a partszakasz az Oszmán Birodalom részévé vált. 1857-ben Kartalban épült az első kompkikötő, majd az 1870-es évek elején a Haydarpaşából érkező vasútvonal e falvakat külvárosokká alakította. A 20. században ez a terület nyári otthonok, strandok és kooperatív lakóparkok helyszíne volt: a Süreyya strand 1946-ban nyílt, a Dragos 1947-ben egy kooperatív lakóparkká vált. Az 1980-as évek végén elkezdődő partfeltöltés miatt a strandok a szárazföldre kerültek, de helyükre a mai túraút kerül. 2019-ben a Marmaray Halkalı-Gebze vonala, 2020-ban pedig a Maltepe-i Orhangazi Városi Park nyílt meg. Az útvonal nyugatról keletre halad, hasonlóan a Marmaray Gebze irányához. A reggelt a Maltepe-ben található, 3,2 kilométer hosszú parkban töltse; délután mássza fel a Dragos csúcsára, ahonnan gyönyörködhet a szigeteken; délután sétáljon a Kartal terekén, a kikötő és a halpiac körül; a napot pedig a Pendik partján fejezze be, ahol a naplemente látható a nyugati irányban, a szigetek sziluettjében. Minden megálló egy Marmaray állomás közelében található: Süreyya strand vagy Maltepe, Cevizli, Kartal és Pendik. Ha nem fáradt, a megállók között a partszakaszon sétálhat vagy kerékpározhat; az Isztambuli Közlekedési Vállalat (İBB) szerint a Bostancsitól Pendikig vezető 36 kilométeres kerékpárút Kad A legjobb időszak: tavasszal vagy ősszel, amikor a túrát Maltepénél kezdik a reggelen, és a napot a Pendik tengerpartján fejezik be a naplemente közben. Ha hétvégén jönnek, a Pendikről induló és csak szombaton, vasárnap és ünnepnapokon közlekedő Şehir Hatları hajóval is eljuthatnak a Nagyada szigetre, ezt is beépíthetik a tervbe. Közlekedés: Az útvonal gerince a Marmaray. A Süreyya strandnál vagy a Maltepe állomásnál lehet leszállni, ahonnan a parkba lehet sétálni. A Cevizli, Kartal és Pendik állomások a többi megálló közvetlen közelében találhatók. A megállók között a töltésen haladó tengerparti úton lehet gyalog vagy kerékpárral közlekedni. Kartalban és Pendikben a M4 metró, míg Maltepeben és Pendikben a komphajók jelentenek egy másik közlekedési lehetőséget. Források:

Maltepe, İstanbul
Routák
4 Megálló
~5 ó 30 p a helyszíneken
Út ~12 km · 51 p
Összesen ~6 ó 21 p
2026. szeptember 30.

Útvonal megállók

1
Maltepe Sahil Parkı (Orhangazi Şehir Parkı)

Maltepe tengerparti park (Orhangazi városi park).

~2 ó itt
Yalı Mahallesi, sahil yolu, Maltepe / İstanbul

A Marmaray vonal Süreyya Plajı vagy Maltepe állomásán kezdje, és a park valamelyik bejáratánál lépjen be. A park számos bejárata közül néhány közel van mindkét állomáshoz. Amint átlépi a Turgut Özal sugárutat, Törökország egyik legnagyobb szabadtéri sportlétesítményében találja magát. A Maltepe kerületi önkormányzat szerint a park 2020. január 5-én nyílt meg. A 120 hektáros területből 101 hektár tengerből nyert terülgetett homok, a fennmaradó 19 hektár pedig korábbi zöld terület. Az önkormányzat adatai szerint a park 3,2 kilométer hosszú és 400 méter széles, területe több mint 1,2 millió négyzetméter. Ez azt jelenti, hogy ha két órát szán a látogatásra, ne próbáljon meg mindent megnézni, hanem válasszon ki néhány dolgot. Az első döntés az lehet, hogy sétál vagy biciklizik: a parkban több mint 7,5 kilométer hosszan futó kerékpárút és 1900 méteres futópálya található, valamint öt kerékpár bejárata is ki van jelölve. A tengerparti úton ne a nyugati, hanem a keleti irányba, azaz a Dragos irányába menjen, így a reggeli napfény nem fogja zavarni, és az egész úton láthatja a Büyükada és Heybeliada szigetek látványos látképét. Sétálva számolhatja a sportpályákat a szárazföldi oldalon: az önkormányzat listája szerint három futballpálya, öt teniszpálya, négy kosárlabda- és két röplabdapálya, egy atlétikapálya és egy homokos labdarúgópálya található. A skate park, a BMX pálya, a minigolf és a modellező pályák nagyszerű lehetőségeket kínálnak a gyermekes vagy sportos csoportok számára, hogy hosszabbítsák meg a látogatásukat. A zöld területen közel 16 ezer felnőtt fa, több mint százezer bokor és 63 ezer rózsa található; a rózsakert májusban és júniusban a legszebb. A tengerre néző részen láthatja a Şehir Hatları (városi hajózási társaság) Maltepe kikötőjét; innen naponta indulnak járatok Büyükada, Heybeliada, Burgazada és Kınalıada szigetekre. Ha egy napot szeretne a szigetek felfedezésére szánni, innen szállhat fel a kompra; a menetrendet a Şehir Hatları hivatalos weboldalán találja. A vízi oldalon rendeznek olyan eseményeket, mint a sárkányhajó versenyek, a kajak- és kenuversenyek, valamint a vízi sportfesztivál. A parton sétálva megfigyelheti a csapatokat, akik eveznek. A park 30 ezer négyzetméteres kemény felületű és 59 ezer négyzetméteres füves területét nagyszabású koncertek és rendezvény A tengerparttól 50 méterre, egy sziklára épített, hat oszlopból álló Szüzök Emlékműve ma a tengerparttól körülbelül 600 méterre, a homokos területen található. A benne található Vénusz-szobor eltűnt, de az emlékművet az Istanbul Metropolitan Municipality (İBB) 2022-2023-ban felújította. Az emlékművet a Süreyya strand közelében találhatja; a strand neve egyébként csak ezen a megállóhelyen szerepel. A park nevében szereplő Orhan Gazi személye jól ismert ezen a területen: a Kartal járási hivatal történeti oldalán található információ szerint Orhan Gazi 1329-ben itt, Pelekanonban (más néven Maltepe) aratta győzelmét. A Wikipédián szintén szerepel, hogy az oszmán hadsereg Bagdad felé vezető úton, Üszküdár után a második táborhelyét Maltepében rendezte be. Ugyancsak ebben a forrásban szerepel, hogy a "Maltepe" név jelentése "kincsek hegye", és a helyszín a Drágosz legendájához kapcsolódik; a sárkány által őrzött kincs a következő megállóhelyen várja Önt. Pihenéshez válasszon egy padot a tengerpart közelében, mivel a park belső területei napközben árnyék nélküliek. A Drágosz irányába haladva kövesse a part menti utat; a hegy a part túloldalán emelkedik fel. Ha a Marmaray-t választja, a Cevizli megállóhely található a hegy lábánál. Források: Maltepe Járási Hivatal; İBB Ifjúsági és Sport Szolgáltatások; Kulturális Inventárium; Török Turisztikai Enciklopédia; MİMDAP; Kartal Járási Hivatal; Városi Szállítás; Wikipédia.

A Maltepe-i part menti, a törökországi Anatólia partján, Küçükyalı és Dragos között található, a Márvány-tenger partján létesített, nagyméretű park. Maltepe városnak körülbelül hét kilométer hosszú partvonala van a Márvány-tengeren, és ez a park a part legszélesebb, legnyitottabb része. A térképeken a park északi részét Orhangazi Városi Park néven is találhatjuk. A parkban a tenger felől egy hosszú, kavicsos sétaút húzódik, míg a szárazföldi oldalon füves területek, fák és nagyszámú látogatót is befogadó nyílt terek találhatók. A part vonala kelet felé Dragos-hegyig, nyugat felé pedig Küçükyalı és Bostancı irányába terjed; a Prince-szigetek közvetlenül szemben láthatók. A part története egy stranddal kezdődik. Süreyya İlmen Paşa, aki katonai szolgálata után a kereskedelembe állt, és aki a Kadıköy-i Süreyya Operát is építtette, egy gazdag vállalkozó volt, aki 1874 és 1955 között élt. Maltepe partján egy kertje volt, ahol zöldséget termesztett; 1939-ben, a Kartal kerületi kormányzó és a Maltepe polgármesterének sürgetésére úgy döntött, hogy a területet stranddal látják el. Az építkezés 1939. június 20-án kezdődött, de a második világháború miatt megszakadt, és a strand csak 1946. június 8-án nyílt meg. A Süreyya Strand egy modern létesítmény volt a korához képest, 300 méter hosszú homokos parttal, két különálló öltözővel, étteremmel és egy 42 szobás szállodával; nyáron zenekarok és táncestek is zajlottak. A vasút először egy ideiglenes megállóhelyet épített a strand előtt, ahol a vonatok egy percig álltak, majd egy állandó vasútállomást létesített; a mai Marmaray állomás neve ebből a hagyományból származik. Lütfi Kırdar kormányzó által építtetett aszfaltozott út kötötte össze a strandot a Bagdat Caddesi úttal. A strand szimbóluma, a "Szüzek Emlékműve" egy sziklán, a parttól körülbelül ötven méterre áll. A Münci Tangör által tervezett emlékmű egy 3,5 méter átmérőjű kupola, amelyet hat oszlop tart, 4 méter magas, és a közepén Münci Tangör testvére, a szobrász Türkan Tangör készítette a Vénusz szobor. Az emlékmű történetével kapcsolatban eltérő források találhatók; néhány forrás szerint 1939-ben kezdték, és 1946-ban fejezték be, míg mások szerint 1953-ban adták át. A tervezése a nyugati A park megtekintéséhez szálljon le a Marmaray Süreyya Plaj állomáson. Az állomás közelében található a Bakireler emlékmű és a tengerparti park. Először látogasson el az emlékműhöz, majd menjen a tengerparti sétányogra, és haladjon kelet felé, Drago irányába. A sétaút mentén az egyik oldalon széles füves területek, a másik oldalon pedig sziklák és a tenger találhatók; délután a nap a hátát fogja, és a szigetek lesznek láthatóak. Naplemente idején a sétányog tenger felé néző része megtelik emberekkel; a fényképezéshez válasszon olyan pontokat, amelyek nyugat felé, a Bostancı irányába néznek. A park nyílt terület, ahol kevés árnyék van; nyáron a legjobb reggeli vagy kora esti időben látogatni, és vigyen magával kalapot és vizet. Szeles napokon a hullámok átjuthatnak a sziklákon; a sétányog tengerparttól kissé távolabb sétáljon. A park sík és hosszú útvonalat kínál kerékpározáshoz és futáshoz; a part menti út Bostancı felől nyugat felé, Kartal és Tuzla felől kelet felé vezet. A közlekedéshez a Marmaray Süreyya Plaj és Maltepe állomások közel vannak a parkhoz. A Süreyya Plaj állomásról a 4, 16D és 133T buszok indulnak Bostancı és Pendik irányába, valamint minibuszok is közlekednek. A Maltepe part menti kikötőből (Şehir Hatları) kompok indulnak Büyükada, Heybeliada, Burgazada és Kınalıada szigetekre; a menetrendet a Şehir Hatları weboldalán ellenőrizheti. A Bağdat Caddesi a park északi részén található, és Bostancı és Pendik között húzódik.
2
Dragos Tepesi

Dragos-domb.

~1 ó itt
Orhantepe Mahallesi, Kartal / İstanbul

Dragosba a Cevizli állomásról vagy a Maltepe parkból indulva, a tengerparti útvonalat kövessük. A domb 107 méterrel emelkedik a tenger szintje fölé, és pontosan a Maltepe és Kartal határán található. Mivel felfelé haladunk, figyeljük meg a szabályos utcák szerkezetét és a kertekkel övezett házakat. A "Istanbul Enciklopédia" szerint ezt a dombot 1947-ben a "Istanbul Ankara Evleri" nevű lakásszövetség építette be. Az utcákat kiépítették és aszfaltozták, a telkeken villákat építettek, a csúcson pedig fenyőfákat ültettek. A csúcson található fenyőfák a korábbi ültetések öröksége, és árnyékuk a legideálisabb hely a táj megtekintéséhez. Ugyancsak ebben a forrásban szerepel, hogy a dombhoz hat kilométer távolságból vezették a ivóvizet, és az alján, a Cevizli állomást építették; azaz a ma vonattal érkező állomás a dombon kialakított nyári lakóövezet eredménye. A "külföldi"nek számító Dragos nevet ebben az évben hivatalosan Orhan Tepe-re változtatták. A "Wikipédia" szerint a domb nagy része ma Kartal Orhantepe városrészéhez tartozik, de a régi név sosem tűnt el a köztudatból. A csúcshoz érve először a déli irányba nézzünk. A domb látképe, amely a Prince-szigetekre és a Márvány-tengerre néz, mind az "Istanbul Enciklopédiájában", mind a "Wikipédiában" dicséretet érdemel. A Büyükada, Heybeliada, Burgazada és Kınalıada szigetek itt egymás mellett helyezkednek el, a térképen látható módon. Mivel a szigetek déli irányban találhatók, a délutáni napfény tükröződést okozhat, ezért a fényképezéshez a reggeli vagy a késő délutáni órák ideálisabbak. Ezután nézzünk nyugat felé: a 3,2 kilométeres Maltepe park, amelyen éppen most haladtunk, lábaink alatt terül el, zöld szalagként. Keleten a Kartal és Pendik partvidéke látható, míg a háttérben, a "Wikipédia" szerint, az 537 méter magas Aydos-hegy emelkedik, amely Isztambul legmagasabb pontja. A "Wikipédia" Dragos szócikkében ezt a hegyet nevezik Isztambul "erkélyének", ugyanilyen megnevezést kapta a Kartal szócikkében a Yakacık-hegy is; Ön döntse el, melyik "erkély" a jobb. A táj alatt egy legenda is rejtőzik. A "Wikipédia" szerint a Dragos név "sárkányt" jelent, és a dombon egy rejtett kincs található, amelyet egy sárkány őriz; a Malte A partra érve, a Wikipédiának megfelelően, a régi TEKEL dohánygyár helyén épült Marmara Egyetem Dragoosi campusát fogja látni; a partvonal innen hosszú és egyenesen vezet Kartal felé. A Kartal önkormányzatának hírei szerint a Dragoosi parton egy vízi sportok kikötője épült, ahol evezést, vitorlázást és úszást lehet gyakorolni; ha vitorlákat lát a parton, ne lepődjön meg. A Dragoosi part ideális egy délutáni szünethez is; a part menti padok közvetlenül a szigetekre néznek. A következő megállóhoz a part mentén kelet felé, a Kartal tér felé sétáljon, vagy a Cevizli állomáson szálljon fel a vonatra, és Kartalban szálljon le, amely a harmadik megálló az Atalar és a Başak után. Források: Isztambuli Enciklopédia; Kartal járási hivatal; Kartal önkormányzata; Wikipédia.

Dragos-hegy, az Ázsiai oldalon, Maltepe és Kartal határán található, a Márvány-tenger partjától 107 méterre emelkedik, és ez az ázsiai oldalon az egyik legközelebb eső pont a tengerhez. A hegy nagy része Kartal Orhantepe városrészén belül található, míg a nyugati lejtői Maltepe területére terjednek. Híres hosszú partjairól, a Prince-szigetekre nyíló kilátásról, a lenyugvó naptól származó varázslatos látványról és a nyugalmas hangulatáról; ezért használják a "Isztambul erkélye" elnevezést Dragossal kapcsolatban is. A neve a török nyelvbe a "sárkány" jelentésével került be; a legenda szerint a hegyen egy rejtett kincs található, amelyet egy sárkány őriz. Maltepe neve is ebből a legendából származik: a "kincsöt rejtő hegy" jelentésű név a Kocaeli-félsziget törökök általi meghódítása után kapta. Kartal neve pedig a források szerint vagy a 6. századi Kartalimen halászfaluból, vagy egy Kartelli nevű halászból származik, aki az első lakos volt. A Dragos-patak, amely a hegy lábánál torkollik a tengerbe, az Anatóliában a törökök és a bizánciak által meghúzott első határ. A szeldzsuk uralkodó, Kutalmışoğlu Süleyman Şah 1081-ben egy szerződésben a bizánci császárral ezt a kis vizet határrá nyilvánította, és vállalta, hogy nem lép át rajta. A patak ma is elválasztja Maltepét és Kartalt. A terület történelme a 6. századig nyúlik vissza; Dragos a bizánci és oszmán időszakokban az Ázsiai oldalon található fontos települések közé tartozott. A bizánci időszakban ezt a partot Bryas néven ismerték, és a források szerint a 9. században a császár, Theophilos, itt épített egy palotát, amely a bagdadi palotákat ihlette. A vita az, hogy a palota helye Küçükyaliban vagy Dragosban volt-e. A Kartal önkormányzata és az Isztambuli Régészeti Múzeum 2010-ben indított ásatásokat a hegy déli lejtőjén, ahol a késő római és korai bizánci időszakból származó fürdő, templom és sírok maradványait találták. A fürdőt a 6. és 14. század között használták; a területen könnyecsepp alakú palackokat, üveg karkötőket, bizánci érméket és kerámia darabokat találtak. Ugyanazon a helyen 1974 és 1977 között is fürdőmaradványokat találtak. A Kartal önkormányzatának kulturális igazgatójának vezetésével zajló ásatás két és fél évig tartott. Felmerült a vélemény, Ha délre nézünk, láthatjuk a szigeteket, ha nyugatra, a Maltepe partjának hosszú, zöld vonalát, ha keletre pedig Kartal magas épületeit. A hegytetőn a tengerből érkező szél erősebb, mint a parton, ezért tavasszal és ősszel érdemes egy réteg ruhát többletben felvenni. A túrát a parton befejezni egyszerűbb; először másszuk fel a hegyre, majd ereszkedjünk le a Dragos partjára. A parti sétányú a Maltepe irányban a parti parkhoz, a Kartal irányban pedig a Kartal partjához vezet, és mindkét irányban forgalommentesen lehet sétálni. A parton található önkormányzati központ (İBB sosyal tesisi) és a Dragos központ megfelelő hely a pihenéshez és a tengerre való nézéshez a leereszkedés végén. Az éjszakai holdfényben való séta ebben a környékben egy régi hagyomány. A hegytető mindenki számára nyitott terület; nincs belépődíj vagy meghatározott látogatási idő, de az egyetem campusát és az ásatási területet kívülről lehet látni, de nem lehet belépni. A közlekedéshez a legközelebbi vasúti megállók a Marmaray vonalán a Maltepe felé vezető Cevizli és a Kartal felé vezető Atalar állomások; mindkét állomásról le lehet jutni a parti útra, ahonnan fel lehet mászni a hegyre. A Bostancı és Tuzla között közlekedő, a parton haladó buszok és minibuszok a Dragos part előtt haladnak el. Azok számára, akik a Maltepe parti parkból sétálva érkeznek, a hegytető a parti séta természetes végpontja.
3
Kartal Meydanı ve İskelesi

Kartal tér és kikötő.

~1 ó itt
Kordonboyu Mahallesi, Turgut Özal Bulvarı, Kartal / İstanbul

Ha Kartalba a Marmaray-jal érkezik, a pályaudvarról a tenger felé kell lemennie. A Wikipédia szerint a pályaudvar a Yukarı, Çavuşoğlu és Kordonboyu városrészek között található, közvetlenül a tér mellett. Ez a pályaudvar maga is egy történelmi hely: először 1872. szeptember 22-én nyílt meg az Oszmán Anatóliai Vasútvonal részeként, majd 1969. május 29-én csatlakozott az elektromos elővárosi vonalhoz. 2013-ban bezárták, majd körülbelül 800 méterrel keletre helyezték át, és 2019. március 12-én a Marmaray részeként újra megnyílt. A Kartal járási hivatal történelmi oldalán található információk szerint ez a 1870-es években épült elővárosi vonal, valamint az 1857-ben alapított első kompkikötő voltak azok a két tényező, amelyek fejlesztették a korábban kis településként ismert Kartalt. A vonal és a kikötő tehát a város történetének fontos részei. A tér a tenger és a Marmaray vonala között terül el. A Kartal önkormányzat közlése szerint a felújított Kartal tér körülbelül 100 ezer négyzetméteres területet foglal el, mindenki számára elérhetővé tették, és ez a korábbi nyári üdülőterület újra összekapcsolódott a tengerrel. Először kövesse a partvonalat: a tengerparti út ezen szakaszán található a halászati kikötő, és reggel visszatérő hajók körül a legélénkebb a hely. Ezután sétáljon a kikötőhöz: a Wikipédia szerint a Kartal kikötőből komppal lehet eljutni a szigetekre (Adalar) és Yalovaba, de a Şehir Hatları (városi kompvállalat) útvonalainak listáján nem szerepel Kartal, a járatokat más vállalkozások üzemeltetik; indulása előtt ellenőrizze a jelenlegi útvonalakat és menetrendeket. Még ha nem is várakozik kompra, a kikötőből a legközelebb lehet látni a szigeteket; a Büyükada és a Heybeliada itt látszik nagyobbak, mint a Maltepe-ből. A legjobb fotózkodási szög a kikötő végéről a térre és a felette elhaladó vonatra nézve; délután a nap nyugatról érkezik, ezért a tér világos, a tenger pedig sötét marad. A tengerparti út ezen szakasza a Wikipédia állítása szerint a Kordonboyu városrészen halad, és a neve megfelelő: a sétány és a kerékpárút folyamatosan vezet. Kartal neve is ebből a partszakaszból származik. A járási hivatal szerint a település központja a bizánci korban egy Kartalimen nevű halászfalva volt, és a története a 6. század elejéig nyúlik vissza; a Wikipédia is ezt írja a név eredetéről. Ugyanazon források szerint Kartal 1908 A Kartal önterülete szerint itt található a híres költő, Neyzen Tevfik Kolaylı nevét viselő Neyzen Tevfik tér. Az önkormányzat 150 nap alatt 150 projekt keretében megvalósított, 75 900 négyzetméteres fejlesztés részeként a tér 6500 négyzetméternyi zöldfelülettel és egy 250 személyre tervezett amfiteátrummal rendelkezik. A hírek szerint a Savarona sugárút Kartal szíve, és innen érdemes átmenni a piac felé. A téren található amfiteátrumban lehet pihenni, vagy a Kartal Baba alagúton keresztül visszatérni a tengerpartra. Egy órás megálló során fél órát töltsünk a tengerparton, a maradék időt pedig a piactéren. Kartal két másik dombjáról csak a nevükről lehet tudni: a Wikipédia szerint a város legmagasabb pontja, az Aydos-domb, valamint az "Isztambul erkélyének" nevezett Yakacık-domb is található a városban, de mindkettő ezen útvonalon kívül, beljebb helyezkedik. Ha Pendik felé szeretnénk menni, folytassuk a sétát a tengerparti úton kelet felé, vagy vegyünk egy Marmaray-t, és szálljunk le Pendikben, a második megállóban (Yunus után). A M4 metró Kartal állomása a D-100-as főút mellett található, és távol van a tértől, ezért a vonat a gyorsabb megoldás. Források: Kartal járási hivatal, Kartal önkormányzata, Városi Szállítmányozás, Wikipédia.

A Kartal tengeri és a kikötő a törökországi Ázsiai parton található, a Márvány-tenger partján fekvő régi városközpont "kapuja" a tenger felé. Ez a terület, amely a Kordonboyu városrészben található, a Marmaray Kartal állomás, a kompterminal és a Prince-szigetekre közlekedő motorhajók kikötője között húzódik, és a város lakosságának központi találkozóhelye. Kartal központja a 6. században Kartalimen nevű halászfaluként ismert volt; a város neve vagy ebből a faluból származik, vagy az Aydos-hegyről, amely törökül "sas"-t jelent. A források említenek egy Kartelli nevű halászt is, aki először a parton halászni érkezett. Kartal a 14. században került az Oszmán Birodalomhoz; 1755-ben a Prince-szigetekhez, 1757-ben Üsküdarhoz tartozott, majd 1850-ben az İzmit körzet része lett. 1870-ben került ide egy járási adminisztráció, 1871-ben pedig egy önkormányzat, melynek első polgármestere Yasin Ağa volt. Kartal 1888-ban csatlakozott Isztambul városi közigazgatásához. A járási adminisztráció története szerint 1908-ig az Üsküdar járás része volt, majd Isztambulhoz tartozó város lett. 1928-ig a mai Prince-szigetek járása is Kartalhoz tartozott; ezért a Kartal kikötő és a Prince-szigetek közötti kapcsolat nemcsak földrajzi, hanem adminisztratív múltra is épül. Kartalban az első kompkikötő 1857-ben épült. Az 1950-es évektől az 1980-as évekig a Kartal és Yalova között közlekedő Mudanya és Çardak nevű autókompok szolgálták a közlekedést; innen juthattak át az autósok az Ázsiai partról az európai oldalra. Ma a kikötőből motorhajók indulnak a Prince-szigetekre, a kompterminalból pedig kompok indulnak Yalovába. A terminál és a kikötő a Turgut Özal sugárúton találhatók, amely a part mentén húzódik. Isztambul nagyvárosi önkormányzatának közlekedési bizottsága 2024-ben döntött a Tuzla-Pendik-Büyükada vonal megnyitásáról, annak érdekében, hogy csökkentsék a zsúfoltságot a Bostancı, Maltepe és Kartal kikötőiben; ez a döntés azt mutatja, hogy mennyire intenzíven használják a Kartal kikötőjét a Prince-szigetekre utazóknak. A vasút is a tér történetének része. A Kartal állomás 1872. szeptember 22-én nyílt meg; 1969-ben felújították a helyi vasúti forgalom számára, majd 1973-ban, A hajnali órákban a kikötő előtere megtelik a Prince-szigetekre utazókkal; a nyugodt sétához érdemesebb az délutáni időszakot választani. A naplementét a kikötő nyugati oldaláról, a Dragos felé nézve érdemes megfigyelni. Kartal központjának tengerszint feletti magassága átlagosan 65 méter; északon található az Aydos-hegy, amely 573 méter magas, és részben a kerület területéhez tartozik. A tér nyugati részén a Dragos-patak jelöli a Maltepe határát; ez volt az első határ, amely 1081-ben különítette el az Anatóliában lévő Szeldzsuk Birodalmat a Bizánci Birodalomtól. A kerület területe 38,54 négyzetkilométer, és huszonkét városrészből áll. A tengerparti út Bostancsitól Tuzláig folyamatos, így innen nyugatra el lehet sétálni a Dragoshoz és a Maltepe tengerparti parkhoz, vagy keletre a Pendik tengerpartjához. A kompok és vízi buszok menetrendje szezonális, ezért a legfrissebb információkat a társaságok weboldalain érdemes ellenőrizni. A legkényelmesebb közlekedési mód a Marmaray; a Kartal állomáson való leszállás után a tér és a kikötő néhány perc sétára található. Az M4 metróvonalon érkezők a Kartal állomástól a tengerpartra vezető utcán sétálhatnak, vagy a térre közlekedő buszokra szállhatnak. A Bağdat sugárút Kadiköy-től Kartalig vezet, és a tengerparti buszok a tér előtt haladnak el. A Sabiha Gökçen repülőtér Kartaltól körülbelül tizenöt kilométerre található.
4
Pendik Sahil Parkı

Pendik tengerparti park.

~1 ó 30 p itt
Batı ve Kaynarca Mahalleleri, sahil yolu, Pendik / İstanbul

Ha vonattal érkezik Pendikbe, akkor a Wikipédia szerint a Marmaray és a nagysebességű vonat ugyanazon az állomáson áll meg; az állomás a Yeni Mahalle városrészben található, és a Pendik önkormányzat szerint a tengerparti terminál mindössze 100 méterre van a központtól, így néhány perc alatt elérheti a partot. Ez az állomás az 1872-ben megnyitott oszmán vasútvonal része; 1969-ben villamosították, majd 2013-ban leállították, hogy 2019-ben csatlakozzék a Marmarayhoz. A vonal utolsó megállójáig körülbelül kilencven percet kell számítania, mivel Pendik partvonala hosszú: a Wikipédia szerint a városnak 9 kilométernyi partvonala van a Márvány-tengeren, és az önkormányzat szerint Pendik délen a Márvány-tengerrel és a Prince-szigetekkel határos. Először nézze meg a kikötőt. A Pendik İDO kikötőjéről a Şehir Hatları vállalat Tuzla-Pendik-Büyükada járatai csak szombaton, vasárnap és ünnepnapokon közlekednek; ha hétvégén érkezett, és a nap még korán véget ér, akkor lehetséges a túrát Büyükada szigetén befejezni. Ugyanerről a kikötőről a Wikipédia szerint gyorsjárat indul Yalova városába. A Pendik önkormányzat szerint a város egyike azon ritka helyeknek, ahol a repülőtér, a tenger és a vasút egy helyen találkoznak; a Sabiha Gökçen repülőtér a városközponttól 12 kilométerre található. A járatok menetrendjét és a közlekedési napokat a Şehir Hatları és az İDO hivatalos weboldalain ellenőrizheti; a menetrendek szezonális változásoknak vannak kitéve. Ezután a part mentén, a Kartal irányába haladjon. Az İBB szerint a Bostancı és Pendik közötti 36 kilométeres kerékpárút ezen a parton halad, így a gyalogút és a kerékpárút egybefüggő. Az önkormányzat szerint a város keleten Tuzlával, nyugaton Kartallal határos; a part menti út mindkét irányban folytatódik, de a túra itt ér vége. A keleti part mentén a Marmaray állomásnevei is utalnak a helyekre: Pendik után Kaynarca és Tersane következik. A Doğu Mahallesi városrészben található part menti úton az İBB Spor Envanteri szerint a 2006-ban épült Pendik Sahil Spor Tesisleri található; a Spor İstanbul által üzemeltetett létesítményben két, megvilágított műfüves pályát és egy teniszpályát talál. A part mentén a szigetek ekkor nyugaton, pontosan a naplemente alatt helyezkednek el; a naplemente a szigetek fölé ereszkedik. Ezért a túra szándékosan itt ér vége: fordítsa hátát a napnak, és üljön egy nyugtatóra, amely 1924-ben a népességcsere következtében 2200 ember telepedett itt le; a népesség 1935-ben 4000, 1970-ben 30 000 fő volt. A városrész 1987. július 4-én vált külön Kartaltól, és a Wikipédia szerint ma már több mint 750 000 ember él itt. A látogatás idejét így lehet elosztani: fél óra a kikötő és a környezete, negyedóra a tengerparti séta, húsz perc a naplemente megfigyelése. A visszautazáshoz a Marmaray mindkét irányban közlekedik; a M4 metró Pendik állomása a vasútállomástól körülbelül egy kilométerre található. Az expresszvonatok állomása is ugyanitt van; Pendik jó kiindulópont azok számára, akik Ankarába vagy Konyaiba utaznak, és egy hosszabb útra szeretnének felkészülni. Források: Pendik önkormányzata; Városi közlekedés; Isztambuli közszolgáltatók sporteszközei; Isztambuli kerékpárközpont; Wikipédia.

A Pendik-i Partközeli, a török partvidék keleti részén található, a Pendik kikötőtől kelet felé, Kaynarca irányába húzódó, a Márvány-tenger partján fekvő hosszú park. Pendik kilenc kilométeres parttal rendelkezik a Márvány-tengeren, és az önkormányzati központ mindössze 39 méterre található a tengertől, egy természetes öböl szélén. A parkban a tenger felől egy kővel feltöltött sétaút húzódik, míg a szárazföldi oldalon füves területek, sportpályák és fás területek találhatók. A part mentén külön kerékpár- és futópálya van. A távolban a Herceg-szigetek láthatók, nyugaton Kartal és Dragos, keleten a hajógyár és Tuzla partja. Pendik neve a Márvány-tengerre néző település legősibb rétegeire utal. A legkorábbi ismert név a Pantikapeon volt; a római és bizánci korokban a "minden oldalról fallal körülvett" jelentésű Pantichion nevet használták, majd az oszmán időszakban a Pendik formát vette fel. A népség körében Pendiknek öt falut, öt öblöt vagy öt halászfalut is mondtak. 1961-ben Şevket Aziz Kansu által végzett ásatások során geometrikus mintákkal díszített edények, csontból készült tűk és obsidiánból készült eszközök kerültek elő; a források szerint itt több mint három-négyezer éves település nyomai találhatók. Pendik 1080-1083 között egy ideig a szeldzsukok uralma alatt állt, majd 1306-ban a törökök területébe került, és a 1329-1330 közötti Pelekanon csata után a bizánciak kísérletei a visszaszerzésre kudarcba ütöttek. Yıldırım Bayezid uralkodása alatt, körülbelül 1400-ban Abdurrahman Gazi településével egy állandó török település jött létre. Az oszmán korban egy kis halászfalunak számító Pendik 1798-tól kezdve három nagy tűzvésést élt át; az 1889-es tűzvészt követően több mint ezer kétszáz lakóház és üzlet égett le. A tűzvészt követően a város újjáépítését Ayan Meclisi tagja, Azaryan Efendi kapta meg; Párizsból érkezett építészek és mérnökök készítették el a város első tervét, így Pendik Törökország első tervezett városa. A terv az Azaryan nevének első betűjét, az "A"-t helyezte el a város közepén; a Gazipaşa és İsmetpaşa sugárutak a betű két lábát képezik, míg a Dr. Orhan Maltepe sugárút a törzs. A lábak a polgármesteri hivatal előtti parkban találkoznak. A part menti parkban sétálva ezek a két sugárút a A tengerparti 1998-ban indított Pendik-Eminönü vízi busz útvonalat később megszüntették; 2004 óta pedig Pendik és Yalova között gyors komp járat közlekedik. A városi önkormányzat közölte, hogy a tengeri terminálok a városközponttól mindössze száz méterre találhatók, és a Pendik kikötő Isztambul harmadik legnagyobb kikötője. A 2024-es döntés értelmében Isztambul nagyvárosi önkormányzatának közlekedési bizottsága úgy határozott, hogy a Bostancı, Maltepe és Kartal kikötők terhelésének csökkentése érdekében új vízi útvonalat indítanak Tuzla és Pendik között, majd tovább Büyükadára. Az útvonal Pendikből induló motoros hajókkal közlekedik. A parkot felfedezni a Pendik állomásról kell lemenni a tengerpartra; a kikötő és a terminál előtti területről kelet felé, a Kaynarca irányába kell sétálni. A séta egy része a kikötő hajói mentén halad, míg egy másik része széles füves területeken és sportpályákon vezet; a szigetekตลอด az út során a bal oldalon maradnak. A délután folyamán a nap nyugat felé süllyed, a szigetek és Dragos fölé; a naplemente megtekintéséhez válassza a tengerpart nyugati, a szigetek felé néző pontjait. A park nyílt terület, és nyáron kevés árnyék van; viseljen kalapot és vigyen magával vizet, télen pedig készüljön az erős, a tengertől szellőző poyraz és lodos szélre. A park ideális kerékpározásra, mivel egyenes és hosszú útvonalon halad; a tengerparti út nyugaton Kartalig és Bostancsig, keleten pedig Tuzlig vezet. Hétvégén reggelenként a futók és a horgászok korán kelnek; egy nyugodt sétához válassza a hétköznapokon délutáni időszakot. A komp és a szigetekre közlekedő motoros hajók menetrendje változhat, ezért ellenőrizze a legfrissebb információkat az üzemeltetők weboldalain. A park nyugati végéhez közlekedik a Marmaray Pendik állomása, a keleti végéhez pedig a Kaynarca állomás. A M4 metró Pendik állomása a városközpont északi részén található; onnan buszok és minibuszok indulnak a tengerpartra. A Sabiha Gökçen repülőtér a városközponttól tizenkét kilométerre található.

Útvonal térkép

Útvonal információ
VárosMaltepe, İstanbul
TípusRouták
Megálló4
Dátum2026. szeptember 30.
Radar TürkiyeSzerzőRadar TürkiyeÚtvonal indítása