A Kara Kaya-szikláktól a Kocatepe-hegyig: Egy nap Afyonkarahisarban.

A város nyugati részén, az İzmir úton található új múzeumi épületben kezdje a látogatását. A tartományi Kultúra és Turizmus Igazgatósága a múzeum címét a következőként adja meg: Dörtyol Mahallesi, Turgut Özal Boulevard. A városközpontból autóval vagy helyi busszal érhető el. A múzeum hétfőn zárva tart, a többi napon érdemes a hivatalos honlapon ellenőrizni a nyitvatartási időt. Az intézmény története a jelenlegi épületénél régebbi. A bejáratnál ezt tartsa szem előtt. A Köztársaság első éveiben az "Asar-i Atika Muhipleri Cemiyeti" nevű szervezet által gyűjtött tárgyak 1931-ben hivatalos múzeum raktárává, majd 1933-ban múzeumigazgatósággá váltak. A gyűjtemény 1970-ig a Taş Medrese épületében, majd 1971-től egy másik épületben volt kiállítva, és 2023-ban költözött a jelenlegi épületbe. A kiállítás időrendi sorrendben halad az öt emeleten, ezért a legjobb, ha az alagsorban kezdik a látogatást és felfelé haladnak. Az alsóbb szinteken tekinthetik meg a neolit és bronzkori korszakokból származó kerámiákat. A "Kültür Portalı" által kiemelt egyik tárgy egy vörös színű, korai bronzkori kors, amely figurális díszítéssel van ellátva, és a ritka szertartásos edények közé tartozik. A Sandıklı városában található Kusura Höyük területén 1935-1937 között az angol archeológus Winifred Lamb által végzett ásatások során feltárt korai bronz- és hittita leletek is a gyűjtemény részei. A következő szinteken a hittita, frig, lidia és perzsa korszakokat ismerhetik meg; itt találkoznak azzal a népességgel, amely először lakta a város feletti sziklákat. A múzeum legérdekesebb része a Dinar városában található Tatarlı sírhalomról származó fa sírkamra. A falfelületeket díszítő festmények egy része, amelyeket figurákkal ábrázoltak, 1969-ben egy illegális ásatás során eltűnt, majd 2004-ben visszatért Törökországba, ahol felújították. A frig és perzsa kultúrák nyomait hordozó kamrát 2023-ban egyesítették, és a múzeum új épületében külön részben került kiállításra. A római szinten keressen egy szoborcsoportot, amelyet 1964-ben a Çavdarlı falu Kovalık nevű területén, egy útépítés során találtak. A 71 darabból álló csoport a 2. század végére datálható, és a "Kültür Portalı" szerint ez egyedülálló példány a világon. Tekintse meg a Dinar városában egy kórház alapjának ásatásakor tal Forrás: Kulturális Portál, Afyonkarahisar Múzeum.

A várból a városközpontból, a régi Afyonkarahisar házak között sétálva lehet eljutni. A helyi önkormányzat szerint az út rövid, és jelzőtáblák mutatják az utat. Mielőtt megkezdené a mászást, álljon meg egy pillanatra a szikla tövében, és nézzen fel. Ez a 226 méter magas, vulkanikus eredetű szikla, amelyről a város a nevét kapta, sötét színének köszönhetően. A Türk İslam Ansiklopedije szerint a város egy meredek lejtő alján, körülbelül 1010 méter magasságban épült. A lépcsők felújítva lettek, de hosszúak és meredekek; ne siessen, pihenjen a szakaszonként. Nyáron kerülje a mászást a legforróbb órákban, és vigyen magával vizet. Mászás közben gondoljon arra, hogy ezt a sziklával hány különböző néven ismerték. A hittita II. Muršili király Arzawa elleni hadjárata során, körülbelül i.e. 1350-ben, ez a hely egy erődzött terület volt, amelyet Hapanuva, azaz "Magas Hegység" néven emlegettek. A római és bizánci időszakban a sziklával körbevett erőd várszerű megjelenést kapott, és a Wikipédia szerint Akroenos néven ismerték. A csúcson lévő síkságot lassan járja be, és keresse a ciszternákat. A források szerint a csúcson négy nagy ciszternát találhat, valamint a frígek kultúrájára utaló nyomokat. Ezek a fríg nyomok jó kiindulópont lehetnek azok számára, akik a következő napon az İhsaniye-ben található sziklafaragványokat szeretnék meglátogatni. A várfalakat a szeldzsuk szultán, Alaeddin Keykubat idejében, 1235-ben a várépítő, Mimar Bedrettin Gevhertaş építette újjá; a várba egy kis mecsetet és egy palotát építettek. Evliya Çelebi beszámolója szerint ez a szeldzsuk mecset romjai a várban még az ő idejében is láthatóak voltak. 1573-ban II. Selim oszmán szultán parancsára Mahmut Bey felújította a bástyákat, a ciszternákat és a tornyokat. Az oszmán időszakban a vár továbbra is fontos hely volt, ahol a kincseket és a lakosság vagyonát tárolták, valamint börtönként is szolgált, de ezt a jelentőségét a Tanzimat után elvesztette. Most menjen a szélére, és nézze meg a várost négy irányból, mert a vár igazi ajándéka ez a kilátás. A Türk İslam Ansiklopedije szerint a település a 12. század közepéig a vár területén volt, majd a 13. században a vár külterületére és a délnyugati lejtőire terjedt ki. A 15. és 16. században új városrészek épül

A Győzelem Múzeum a városközpontban található, az Anıtparkkal szemben, a Milli Birlik sugárúton, a kormányépület mellett. Mielőtt belépne, nézze meg az épület homlokzatát a szemközti járdáról, mert maga az épület is egy dokumentum. Az épületet 1913-14-ben építették, amikor Esbabzade Hüseyin Tevfik polgármester a kormányépülettel együtt önkormányzati épületként használta. A források szerint a munkálatokat örmény mesterek végezték. A két emeletes, téglából épült épületnek három bejárata van, keleten, nyugaton és délen. Figyeljen a földszinti ablakok alacsony, az emeleti ablakok pedig íves kialakítására. Az ablakok szélei és sarokai kiemelkedő, faragott kőből készültek, ami a homlokzatnak azt a letisztult, de monumentális megjelenést kölcsönzi. Ez az önkormányzati épület 1922. augusztus 27-én, a város felszabadulása után a nyugati front központjaként szolgált. Itt dolgozott Mustafa Kemal Atatürk vezérkari főnök, İsmet Paşa nyugati front parancsnok, Fevzi Paşa vezérkari főnök és Tevfik Bıyıklıoğlu, a nyugati front hadműveleti osztályának vezetője. A vezérkari főnökök által vezetett csata tervei ezekben a szobákban készültek. Miután 1935-ben új önkormányzati épület épült, az épületet elhagyta, és azóta is különböző célokra használták, majd 1985-ben a Vezérkari Főnökök Történelmi Nemzeti Park Igazgatóságának adták át, és a Győzelem Múzeum lett belőle. Belül először szánjon időt a fényképekre, a topográfiai térképekre és a tárlatokra. A vitrinekben olyan tárgyak is találhatók, mint a háborúban használt fegyverek, védődrótok és konzervdobozok; ezek a hétköznapi tárgyak adják a legszebb képet a fronton élt emberek életéről. A Kulturális Portál 213 kiállított tárgyat említ. Keresse meg a Győzelem Emlékoszlopának avatására készült, különlegesen készített ezüst ollót. A parancsnokok szobái rekonstruálták, és 1995-ben megnyitották a látogatók számára; álljon meg a bejáratoknál, és nézze meg a szobák berendezését. A források eltérnek a szobák számát illetően: a Kulturális Portál 8 szobát említ a felső szinten, az Il Kültür ve Turizm Müdürlüğü pedig 9 szobát, de Ön is megszámolhatja a látogatás során. A múzeumból kilépve menjen át a szemközti Anıtparkba. Az osztrák szobrász, Krippel által készített Győzelem Emlékoszlopot 193

A Kocatepe, az városközponttól körülbelül 22 kilométerre található, a Büyükkalecik település területén. A tartományi kultúra- és turizmus igazgatósága szerint egy olyan hegy, ahová a településről tovább haladva körülbelül 8 kilométerrel juthatunk el. Az út aszfaltozott, de a kormányzat közlése szerint a téli időszakban a hó miatt le van zárva; ha a téli hónapokban szeretné felkeresni, előzetesen tájékozódjon a helyzetről. Amikor megérkezik, ne rohanjon azonnal a monumentumhoz, hanem nézze meg először a környezetét. Ez a 1874 méter magas hegy, a kormányzat szerint, nagyszerű kilátást nyújt Afyonkarahisar és Sinanpaşa síkságaira. Ez a kilátás a legkönnyebb módja annak, hogy megértse, miért választották ezt a helyet a katonák. Mustafa Kemal Paşa és társai 1922. augusztus 25-én este érkeztek meg a Kocatepe-re, és a Nagy Offenzíva 1922. augusztus 26-án hajnalban, innen indult. Az offenzíva első szakaszát itt, egy erre a célra épített központból és egy ma is látható lövőállásból irányították. A fővezér 1922. augusztus 27-én dél körül hagyta el a Kocatepe-t; ugyanazon a napon a várost felszabadították. Menjen el a lövőállás mellé, és nézze meg a tájat; innen érezheti a front vonalának kiterjedését. Ezután sétáljon a 1953-ban épült monumentumhoz. A Nemzeti Védelem Minisztériuma által épített, faragott kőből készült monumentumon egy márvány felirat található, amely virágmintákat tartalmaz; közeledve vizsgálja meg a díszítéseket. A hegy legkiemelkedőbb építménye az Atatürk Emlékmű, amelyet 1993-ban a Kulturális Minisztérium építtetett, amikor a területet is rendezték. A bronzból készült szobor körülbelül 4 tonna súlyú, és a talapzatával együtt 7,5 méter magas. Járja körbe a monumentumot; láthatja, hogy a szobor és a lövőállás egyaránt a samme síkságra néznek. A városi önkormányzat emlékeztet, hogy a hadművelet négy nappal később, 1922. augusztus 30-án, a Dumlupınarban érte el a döntő győzelmét. A Kocatepe a 1981. augusztus 31-én kijelölt Fővezér Történelmi Nemzeti Park Kocatepe részének központja; a park másik nagy része a Dumlupınar területén található. Minden évben a Győzelem Hétjének első ünnepségét augusztus 26-án itt tartják. A kormányzat megjegyzi, hogy a hegy iránti fontosság ellenére viszonylag kevés