Afyonkarahisar Kalesi

Az Afyonkarahisar városa tartozó, a városnak nevét adó fekete sziklán álló vár, amelyből bárhonnan nézzük a várost, a horizontot határozza meg. A vulkanikus kőből álló domb körülbelül 226 méterrel emelkedik ki a környező síkság felett. A Kulturális Portál a várat egy természetes kőformációnak mutatja be, amely a régi Afyonkarahisar házai között emelkedik. A kő sötét színe és a rajta lévő erődítmény adta a "Karahisar" (fekete vár) nevet. A vár története a hittita korra nyúlik vissza. A tartományi kulturális és turisztikai hivatal szerint a kő a Kr. e. 1350 körül hittita II. Muršili király Arzava elleni hadjárata során erődítményként szolgált, és ekkor kapta a Hapanuva nevet, melynek jelentése "magas csúcs". A források szerint ez a név a "magas csúcsot" jelenti. A csúcson a Kr. e. 1200 és 700 között Anatóliában élt frigiek kultúrájának nyomai találhatók. Ugyanazon források szerint itt találhatók kőbe faragott területek és négy nagy ciszterna. A római és bizánci időszakban a kő tetejére falakat emeltek, és a domb a mai vár formáját kezdte felvenni. A bizánci korban a helyet Akroinonnak hívták. A Türk İslam Ansiklopedisi (Török-Iszlám Enciklopédia) szerint úgy vélik, hogy a bizánci forrásokban említett Akroinon vár ez a kő. A Wikipédia angol nyelvű oldalán szerepel, hogy 740-ben a vár előtt nagyszabású csata zajlott a bizánci és az emírek seregének részei között. A népi legendák szerint Seyyid Battal Gazi, akinek a neve a nép emlékezetében él, szintén meghalt ebben a csatában a vár előtt. A város a 13. század elején került a törökök kezébe, erről tanú az itt található Altıgöz híd felirata. A szeldzsuk időszakban a vár fontossága abban feküdt, hogy itt tárolták az állam kincsét. I. Alaeddin Keykubad szultán idején Mimar Bedrettin Gevhertaş, a vár építésze, 1235-ben felújította a falakat. Ugyanebben az időszakban a várba egy kis mecsetet és egy palotát építettek. A Wikipédia török nyelvű oldalán azt írják, hogy a várhoz "Hisar-ı Devlet" (állami erőd) nevet is adták, mert itt tárolták a kincseket. Sahip Ata Fahreddin Ali, a szeldzsuk miniszter nevéhez fűződik, hogy a város "Karahisar-ı Sahip" (Sahip vár) néven ismertté vált. Az oszmán időszakban II. Selim szultán utasítására 1573- Nyáron, a déli hőségben nincs árnyék a sziklán, ezért érdemes reggeli vagy kora esti időben felmenni, mert akkor hűvösebb, és a fényviszonyok is jobbak. A falmaradványok között haladva figyeljük meg a sziklába vájt ciszternákat és a régi épületek alapjait. A csúcsonról lenézve a síkságra terülve látható a város, a kupolák és minarettek, valamint a távoli Frig-felföldre vezető hegyek. A csúcson erős lehet a szél, ezért a gyerekekkel való látogatás során kerüljük a korlát nélküli szakaszokat. A látogatás feltételeiről és a lehetséges karbantartási munkálatokról a helyi kulturális és turisztikai hivatalban vagy a önkormányzatnál érdemes tájékozódni. A leereszkedés után a vár lábánál található régi utcákban sétálva lehet a legjobban megismerni a várat és a város kapcsolatát. A Győzelem Múzeum és a Emlékpark rövid sétával elérhető távolságban találhatók.