Ugrás a fő tartalomra
Radar Türkiye
Fedezd fel az eseményeket az appban
Megnyitás
A Van-tó partján, Ahlat városából a Süphan-hegység felé.
Routák4 Megálló

A Van-tó partján, Ahlat városából a Süphan-hegység felé.

Még nincs értékelés

Jelentkezz be a kedveléshez és értékeléshez

A Van-tó nyugati és északi részén található egyedülálló útvonal, amelynek segítségével egy nap alatt megismerhető Törökország vulkanikus tájának egy részét. Ez az útvonal Bitlis hegyeit és tavait összekötve három városrészből áll, és a nap folyamán ugyanazon történetet mutat be különböző perspektívákból. Az útvonal kezdőpontja a Nemrut-hegy csúcsa, ahol a Nemrut-krátter-tó található. A "Kulturális Portál" ezt a területet egy kalderaként írja le, amely öt nagy tavat, vulkanikus kúpokat, forrásokat és barlangokat rejt. A reggeli fényben itt tartózkodni segít megérteni a későbbiekben látott vulkanikus hegyeket. A második megálló Ahlat. A Sahil-kastélyban található İskender Paşa-mecset egy csendes hely, ahol érezhető a hegy hűvös magassága és a tópart felé való ereszkedés. Az épület barna andezit kőből készült, és úgy tűnik, mintha a látható vulkanikus táj emberi alkotásának egy része lenne. A mecset ma is nyitva van a látogatók számára, ezért fontos a megfelelő viselkedés. A harmadik megálló Adilcevaz. A Süphan-hegy déli oldalán található Aygır-tó egy vulkanikus eredetű tó, és ez az útvonal legnyugodtabb része. A negyedik és utolsó megálló a Süphan-hegy. Ez a kihalt vulkán a Van-tó északi részén emelkedik, és fontos vízforrásként szolgál a környező területek számára. Az útvonal nem tartalmaz túrázást; a hegyet távolról, a környező utakon lehet megtekinteni. Akik fel szeretnének mászni,nak konzultálnia kell a megfelelő hatóságokkal a megfelelő időjárás, a szükséges idő és a biztonsági előírások tekintetében. A hivatalos információk is ezt az útvonalat támogatják. A "Kulturális Portál" szerint a Nemrut-kaldera 2003-ban természetvédelmi területként került nyilvántartásba, majd 2013-ban nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyként, azaz Ramsar-területként is elismerték. Az Adilcevaz járási hivatal a Süphan-hegyet 4058 méter magas csúcsaként, Törökország harmadik legmagasabb hegyeként mutatja be, és említi, hogy az Aygır-tót tápláló patak a hegyről ered. Így az útvonal egy védett krátertől a tóparti építményen át egy hegy lábánál található tóig vezet. Az egyes megállók közötti utakat autóval kell megtenni. Az egyes megállókhoz szánt idő elegendő a helyszín megtekintéséhez, de nem a tényleges utazási idő. Vigyen magával vizet, szélálló ruházatot és egy zacskót a hulladék gyűjtésére. Tartsa be a Nemrutnál található hivatalos figyelmeztetéseket, például ne Források:

Güroymak, Bitlis
Routák
4 Megálló
~3 ó 15 p a helyszíneken
Út ~66,2 km · 1 ó 50 p
Összesen ~5 ó 5 p
2026. november 6.

Útvonal megállók

1

Nemrut-kráter-tó.

~1 ó itt

A túra első megállójának a Nemrut Krátertó, amely a nap legszebb és legátfogóbb kilátását kínálja. A Kültür Portál szerint a Nemrut-hegy Bitlis tartomány Tatvan, Ahlat és Güroymak járásai között található. A hegy egy alvó, aktív vulkán, és a legutóbbi lávakiürülés a 15. században történt. A hegy tetején található mélyedést vulkanikus robbanások eredményeként kialakult kalderának tekintik. Ennek a kalderának öt tava van, amelyek közül kettő nagyobb. A területen számos lávakiürülés központja, lávatölcsője, szóródási kúpja, forrásai és hat barlangja található. A Nemrut Krátertó Törökország legnagyobb krátertavának számít. Itt kezdve a túrát, a nap többi részében látható vulkanikus hegyek és tavak sorozatának egy bevezetését kapjuk.

Ha korán érkezik, a fény lágyabb lesz, és a kaldera falainak árnyékai a vízre vetülnek. A kráter szélén, a tóra nézve, először a környező lejtők vonalát, majd a víz színét figyelje meg. A forrás szerint a tó környékén található források és gyógyfürdők a vulkanikus aktivitás utolsó nyomai. A tó vizét hó és források táplálják, ezért hideg és ízletes. A területen különböző régiókból származó növények élnek együtt, ami azt mutatja, hogy a terület mikroklímával rendelkezik. A lejtőkön sétálva figyelje meg, hogy a növényzet változik, és fotózás közben ne tapossuk bele a növényeket. A terület látogatható; a forrás szerint itt lovaglás, kerékpározás, fotósafari, pillangófigyelés, tájolás, túrázás és vadon élő állatok megfigyelése is lehetséges. Mivel a túrára csak egy órát szánt, tartsa rövidre a sétát, és koncentráljon a legszebb kilátópontra.

Itt különösen fontos, hogy figyeljen a hivatalos oldal figyelmeztetéseire. A fulladás veszélye miatt tilos a tóba ugrani. Ugyanezek a figyelmeztetések vonatkoznak arra is, hogy a természetbe ne dobjon szemetet, és a tűzvész veszélye miatt a területen ne gyújtson tüzet. A területen található figyelmeztető táblák betartása elvárás, és kerülje azokat a viselkedéseket, amelyek károsíthatják a vadon élő állatokat a természetes élőhelyükön. A magas hegyi területen az út- és időjárási viszonyok gyorsan változhatnak, ezért indulás előtt kérjen friss információkat a megfelelő szervektől. Mielőtt a telefonnal panorámát készítene, álljon meg a szélén, és nézzen néhány percig csendben, hogy jobban megérthesse a képet. Próbálja megkülönböztetni a kaldera belsejében található kis és nagy tavakat, hogy

Egy elöregedett vulkán kráterében kialakult tavak csoportja. A nagy tó vize hideg, míg a mellette lévő kisebb tó vize a föld alatti hőnek köszönhetően langyos; a két tó néhány száz méter távolságban található egymástól.
2
İskender Paşa Camii

İskender Paşa mecsete.

~40 p itt
İki Kubbe, Kale 4 Cd. No:20, 13400 Yeniköprü/Ahlat/Bitlis

A második megálló a Szahil-kastélyban található İskender Paşa-mecset. A Nemrut-hegy hűvös magasságából való leszállás után ez a helyzet a táj hangulatát a hegyről a tópartra váltja. A Kulturális Portál szerint az épület egy lejtős területen épült, ezért a bejáratnál figyeljen a talaj lejtésére. A mecset Ahlatban az oszmán korban épült első mecsetként ismert. A felirata szerint 1564-65-ben épült, és Van Beylerbeyi İskender Paşa, aki fontos szerepet játszott a régió fejlesztésében, rendelte el. Bár a források eltérő dátumokat is említenek, a legbiztosabb megfogalmazás, hogy az épület a 16. századból származik. A mecsetet fürdőjével együtt egy komplexumként definiálják. Először sétáljon körbe, és próbálja megérteni, hogyan helyezkedik el az épület a környező területen.

A "Szahil-kastély" név emlékeztet a tóparti helyzetre, de ezen a túrán a kastély nem külön látnivaló. A külső falak egyszerűen, barna andezitből készültek, figyelje, hogyan változik a színük a napfényben. Az ablakok keskeny íves felüljárókkal vannak kialakítva, és a látvány jobb, ha oldalról nézi azokat. A kupola kívülről nyolcszögletes alapra épül, lépjen egy kicsit távolabb az épülettől, hogy lássa ezt az átmenetet. A belső térben a harim négyzetes alaprajzzal rendelkezik, és egyetlen kupola borítja, amely a sarkoknál trombokkal kapcsolódik. Ez a letisztult elrendezés a klasszikus, egy kupolás építészeti elv fontos példája vidéken. A Kulturális Portál az épületet az oszmán mecsetek úttörőjeként is említi a régióban.

A mecset ma is nyitva van a látogatók számára, ezért imádkozási időben és zsúfolt időszakokban tartsa be a csendet. A bejáratnál vegye le a cipőit, viseljen olyan ruhát, amely takarja a vállát és a térdét, és fotózás közben kerülje a hívők bekerülése a képbe. A nyitvatartási idő és a látogatási szabályok változhatnak, ezért a legfrissebb információkat kérje az Ahlatban található helyi hatóságoktól. Töltse egy ideig a mecset közelében, és figyelje, hogyan változtatja meg a tóból érkező fény a köveket. Az ahlat kövét úgy olvashatja, mint a Nemruton látott vulkanikus táj emberi kéz által formált folytatását. Ez a kapcsolat segít megérteni a túra természet és építészet közötti kapcsolatát. Tervezzen egy szünetet ezen a megállónál, hogy pihenjen és frissítse magát, mivel a következő két megálló természeti területek. Ahogy az Adil

Az Izsander Pasa mecsete Ahlat városában található, az oszmán kori Tengerparti Vár területén. Az épület lejtős területen épült. A Türk Islam Enciklopédia (TDV) szerint ez Ahlat városában az oszmán korban épült első mecset. Ugyanez a cikk a mecsetet a vár belső részében helyezi el. A Kulturális Portál szerint a felirat azt állítja, hogy Izsander Pasának köszönhetően épült 1564-65-ben. Az illetékes kulturális és turisztikai igazgatóság viszont a felirat dátumát a muszlim naptár szerinti 992. évre, azaz 1584-re teszi. A két dátum közötti különbség miatt a legbiztosabb, ha az építményt a 16. században épült mecsetként emlegetjük. A Kulturális Portál Izsander Pasát a régió fejlesztésében fontos szerepet játszó személyként említi. A TDV szerint a pasa számos építkezést támogatott, és a mecset, valamint a hozzá tartozó fürdő egyike ezeknek. Az illetékes igazgatóság szerint az építményt valószínűleg Mimar Sinan építette. Ez a megjegyzés nem teljesen bizonyított, és csak óvatosan értelmezhető. A források szerint a mecsetet Yavuz Sultan Selim uralkodása alatt építették, majd Kanuni uralkodása alatt bővítették. Mivel ez a leírás nem teljesen egyezik a feliratok dátumával, a pontos építési időpontot nem lehet megállapítani. A külső falak egyszerűen, barna Ahlat andezit kőből készültek. A falakon található ablakok keskeny íves felületet mutatnak. A belső tér négyzetes alaprajzzal rendelkezik. A belső teret egyetlen kupola borítja, amely a sarkoknál trombokkal kapcsolódik a kupola alapjához. A kupola külső részén egy nyolcszög alakú szerkezet található. A belső falon található ablakok keskeny íves nyílásokban helyezkednek el, és téglalap alakúak. A Kulturális Portál szerint a mecset a régió oszmán kori mecseteinek előfutára, és a klasszikus, egy kupolás építészeti stílus fontos példája. Az illetékes igazgatóság szerint az építmény az oszmán építészet tipikus példája, mind a belső, mind a külső megjelenése szempontjából. A mecset egy komplexum része volt, amelyhez egy fürdő is tartozott. Az illetékes igazgatóság szerint az Ahlat Tengerparti Várát Kanuni 1556-ban építtette újjá. Ugyanez a forrás azt is megemlíti, hogy a vár területén építési maradványok is találhatók. Ezért érdemes a látogatást nem csak a mecsetre, hanem a vár területére is kiterjeszteni. A mecset ma is nyitva áll a látogatók számára. Az illetékes igazgatóság szerint a látogatás a vallási szertartásokon kívül folyamatosan lehetséges. A látogatás során kérjük, visel Utazás előtt mindig ellenőrizze a legfrissebb közlekedési információkat. Ha más helyszínekkel is szeretné kombinálni az utazást Ahlatban, akkor tervezze meg a napját ennek megfelelően. A nyitvatartási időkre és a látogatási feltételekre vonatkozó legfrissebb információkért tekintse meg a Vakıflar Regionális Igazgatóságának és a helyi kulturális és turisztikai igazgatóságának közleményeit. A mecset, az ahlat kőből készült építmények és a várbeli településmód egyaránt olyan ritka helyek közé tartoznak, ahol a múlt nyomai máig láthatók.
3
Aygır Gölü

Aygır-tó.

~50 p itt

A harmadik megálló az Adilcevaz városrészben található Aygır-tó, amelyet a túra legnyugodtabb pihenőhelyének kell tekinteni. Az Adilcevaz járási hivatal szerint a tó 8 kilométerre található a városközponttól, és 130 kilométerre a megyeszékhelytől. A tó a Süphan-hegy déli lejtőjén, egy vulkanikus kráterben található. Mivel a hegy lábánál helyezkedik el, a tópartról gyakran látható a hegy vonalai. Mivel több hasonló nevű tó is létezik, a tájékozódás során mindig említse az "Adilcevaz" nevet. A tó mélysége 65 méter, területe pedig 3,7 négyzetkilométer. Azt mondják, hogy a tó vulkanikus eredetű; egy vulkanikus kitörés által kialakított kráterben gyűlt össze a csapadék és a környékbeli forrásokból származó víz. A tó körül vulkanikus kőzetek találhatók, érdemes megfigyelni a kőzetek textúráját a parton sétálva.

A tó vizének forrása a csapadék és a Süphan-hegyről származó Şorlar-patak. A hegyről érkező víz fontos szerepet játszik a tó és a környező települések életében. A tó vizét bizonyos hónapokban a mezőgazdasági területek öntözésére és az Aydınlar település vízellátásának biztosítására használják. Ez egy szép példa arra, hogy egy vulkanikus hegy milyen módon biztosíthat vizet és termékeny talajt a környezetéhez. Mielőtt elindulna, álljon meg egy olyan ponton, ahonnan teljes képet kaphat a tóról. Ha a hegyen hó van, a hóval borított Süphan és a tó tükröződése közötti kontraszt a legjobb fotókhoz vezet. A legjobb fényviszonyokhoz válassza a reggelt vagy a délutáni órákat. A járási hivatal honlapján szerepel, hogy a tó körül táborozási lehetőségek és túrázási útvonalak találhatók. Emellett azt is írják, hogy erdőtelepítési munkák zajlanak, ezért ügyeljen arra, hogy ne sértsen meg a növényeket és a rendezett területeket.

A vízparton a talaj csúszós lehet, ezért különösen az eső után óvatosan sétáljon. Ez a kalauz nem vállal felelősséget a tóba való belépés biztonságosságáért; kövesse a hatóságok által kiadott figyelmeztetéseket a tó állapotáról. A szolgáltatások és a közlekedési lehetőségek változhatnak, ezért a legfrissebb információkat kérje az Adilcevaz járási hivatalnál. Vidd magaddal a szemetedet, és kerüld a zajt, mert a csendes környezet a tó igazi értéke. A járási hivatal honlapján a tó környékét számos fotózási lehetőséget kínáló természeti szépségként emelik ki. Próbálja meg bemutatni a vízparti vonalat a közelben, és a hegy lábát

Az Aygır-tó Bitlis tartomány Adilcevaz járásában található, a Szophán-hegy déli lejtőjén, egy krátertérben. Az Adilcevaz járási önkormányzat közlése szerint a tó a járási központtól nyolc kilométerre, a tartományi központtól pedig százharminc kilométerre fekszik. Törökországban más helyeken is használják az "Aygır-tó" nevet, de itt az Adilcevazban található tóra utalnak. A tó vulkanikus eredetű, és egy tudományos cikk tipikus "maar"-tónak definiálja. A "maar" egy olyan mélyedés, amely a felszín alatti víz és a forró láva vagy magma érintkezése során bekövetkező robbanás következtében keletkezik. Az önkormányzat honlapja szerint a vulkanikus robbanás által kialakított mélyedésbe a csapadék és a környékbeli forrásokból származó víz gyűlt össze. Ugyanez a honlap a kialakulást tektonikus folyamatként is említi, míg a cikk a "maar" kifejezést használja. Ezért a legmegfelelőbb, ha a tó vulkanikus eredetűként definiáljuk. A tó felszíne 1942 méterrel van a tengerszint felett. A tó körül vulkanikus kőzetek találhatók. A cikk szerint a terület nagy része a Szophán-hegy piroklasztikus anyagával borított. A tó északi részén, a Szophán déli lejtőjén, trachit és trachidaszit lávaszármazékok láthatók. A délnyugati részben, a Nernek-hegy környékén, savas összetételű láva található. A cikk emellett azt is megemlíti, hogy a tó délkeleti részén egy másik "maar" található. A Szophán-hegy déli lejtőjéről nézve a tó, a Nernek-hegy és a Van-tó egyetlen látványt alkotnak. A tó vizét a csapadék és a Szophán-hegy csúcsából származó Şorlar-patak táplálja. A tó vizét bizonyos hónapokban a mezőgazdasági területek öntözésére és az Aydınlar település vízellátásának biztosítására használják. Az önkormányzat szerint a víz ízletes. A cikk szerint a tóban olyan halak élnek, mint a ponty és a török kősüllő, ezért a tó a horgászat szempontjából is fontos a környék számára. A tó északi partján található fás terület alkalmas a pihenésre, ezt a cikk is írja. Az önkormányzat honlapja azt is megemlíti, hogy a területen fásítási munkák folynak. A tó a Szophán-hegyre mászni vágyó hegymászók számára is alkalmas táborhelyként szolgál. Az önkormányzat szerint a környéken olyan területek találhatók, ahol tábort lehet ütni. A túrázás is lehetséges. A hétvégeken a tó népszerű helyszín a piknikre Az Aygır-tó egy csendes vizfelszín, amelyet vulkanikus hegy lábánál találhatunk, és Adilcevaz egyik legkönnyebben megközelíthető természeti látványossága.
4
Süphan Dağı

Süphan-hegy.

~45 p itt

A túra utolsó állomása a Süphan-hegy, de a cél nem a megmászás, hanem a hegy megismerése és távolról való megfigyelése. A hegy az Adilcevaz járás területén található, a Van-tó északi részén, Adilcevaz, Erciş és Patnos között. Mivel Patnosban is van egy "Süphan-hegy" nevű városrész, az iránykeresés során érdemes megemlíteni Adilcevazt. A kormányzati oldal szerint 4058 méter magas, így Törökország harmadik legmagasabb hegye. A vulkanikus hegyek között pedig a második legmagasabb. A Süphan egy elöregedett vulkán, és pontosan nem ismert, mikor volt utoljára aktív. A kutatások arra utalnak, hogy a legutolsó kitörés Kr.e. 8000-ben történt.

A legmagasabb pontja a Sandık Tepe csúcsa. A csúcson körülbelül 1000 méter átmérőjű lávaformáció található, valamint kisebb jégtavak. A hegy csúcsa jégtakaróval borított, és távolról nézve gyönyörű látványt nyújt. Itt nincs túraútvonal, mivel a magashegyi túrázás szakértelem, felszerelés és aktuális időjárási és útinformációt igényel. A források szerint a hegyet főként keleti oldalról mászzák meg, és a felmászás általában az Aydınlar faluból indul. Az évszakot, az időtartamot és a biztonsági feltételeket azonban kizárólag a megfelelő intézményekkel és tapasztalt idegenvezetőkkel kell egyeztetni. Ez a vezető nem javasol konkrét időpontokat vagy menetrendet a túrához. A felkészületlen látogató számára a legjobb megoldás, ha a hegyet a közelben lévő Aygır-tó partjáról és a környező utakonról nézi.

Nap közben többször is fordítsa tekintetét a csúcsra, mivel a fény változásával a felszín színei is változnak. A kormányzati oldal azt írja, hogy a Süphan vulkanikus eredete termékennyé teszi a környező talajt. A hegy alacsonyabb részein vulkanikus síkságok találhatók, amelyeket mezőgazdasági célokra használnak. A hegyen számos vízkút található, amelyek biztosítják a környező települések vízellátását. A hegyből származó víz eljut Adilcevazba és Ahlatba, valamint egy patak táplálja az Aygır-tavat. Így a túra során követheti a vulkán, a víz, a tó és a talaj összefüggését. A forrásoldal azt is írja, hogy a hegyen túrázás, kempingezés és siklóernyőzés is lehetséges, de minden tevékenységhez tájékozódjon a jelenlegi feltételekről és a szükséges engedélyekről a megfelelő hatóságoknál. A hegy csúcsáról látható a Van-tó, és ezt a látványt

A Süphan-hegy, a Van-tó északi részén található, és Adilcevaz, Erciş és Patnos városok között emelkedik. Ez egy kihalt vulkán. Az Adilcevaz járási hivatal szerint a hegy területe az Adilcevaz városához tartozik. Ugyan ez a forrás említi, hogy a hegy Törökország harmadik legmagasabb hegye. A hegy teljes magassága 4058 méter. A legmagasabb pont a Sandık Tepe csúcs. A hegy vulkanikus eredetű. Nem ismert pontosan, mikor volt utoljára aktív. A kutatások arra utalnak, hogy a legutolsó kitörés az i.e. 8000-es években történt. A csúcson egy átlagosan 1000 méter átmérőjű lávaformáció található, amely az aktív időszakból maradt. A csúcson kisebb-nagyobb jégtavak is találhatók, és egyike nagyon mély. A csúcs egy jégtakaróval borított. A távolról nézve a jégtakaró lenyűgöző látványt nyújt. A hegy vulkanikus eredete hozzájárult a környező területek termékenységéhez. A hegy alacsonyabb részein vulkanikus síkságok találhatók, amelyeket mezőgazdasági célokra használnak. A hegyen számos vízforrás található, amelyek biztosítják a környező települések vízellátását. A hegyből eredő víz eljut Adilcevazba, Ahlatba és Patnosba. Az innen eredő patakok egyike táplálja az Aygır-tavat. Így a hegy nemcsak egy táj, hanem a környező élet forrása is. A Süphan-hegy népszerű célpont a természetkedvelők számára. A járási hivatal honlapján hegymászás, sítúrázás, túrázás, táborozás, terepjárás és paragliding szerepel. A hegymászás a nyári hónapoktól szeptember közepéig ajánlott. Akik télen szeretnének mászni, számíthatnak egy hosszabb időszakra, március elejétől december elejéig. A legfrissebb információkért mindenképpen forduljon a helyi hatóságokhoz. A mászások általában a hegy keleti oldaláról indulnak, mivel ez a rész elnyűgözőbb. A csúcsra törekedők általában az Aydınlar faluból indulnak. A falutól egy rövid távolságra, a magasban található Şekerpınarı vagy Süphan-mezőn vernek tábort. A mászás és a visszaút nagy része egy napot vesz igénybe, és bizonyos esetekben hosszabb is lehet. A mászás során számos vízforrással, kisebb-nagyobb kráterrel és jégtavakkal találkozhat. A csúcsról lenyűgöző kilátás nyílik a Van-tóra. A mászás nagy magasságot és változó időjárási körülményeket jelent. Mielőtt útnak indítana, kérjük, forduljon az Adilcevazban található illetékes A Süphan-hegy a Van-tó völgyének északi részén található, és a táj legkiemelkedőbb eleme.

Hozzászólások

0/1000

Betoltes...

Útvonal térkép

Útvonal információ
VárosGüroymak, Bitlis
TípusRouták
Megálló4
Dátum2026. november 6.
Radar TürkiyeSzerzőRadar TürkiyeÚtvonal indítása