Ugrás a fő tartalomra
Radar Türkiye
Fedezd fel az eseményeket az appban
Megnyitás
Kütahyában egy nap: Kütahyától Aizanoig.
Kulturális4 Megálló

Kütahyában egy nap: Kütahyától Aizanoig.

Még nincs értékelés

Jelentkezz be a kedveléshez és értékeléshez

Ez egy napos útvonal, amely lehetővé teszi, hogy megismerje Kütahya három különböző aspektusát: a hagyományos faépítészetet, a Germiyan korának kő- és kerámia örökségét, valamint a római kori város nagyszabású maradványait.

A nap Kossuth Ház Múzeummal kezdődik, amely a városközpontban található. Ez a 18. századi faépület bemutatja a kütahyai lakások belső elrendezését, szobáival, szekrényeivel és padlással. A ház nevét viselő vendégház 1850-1851-re nyúlik vissza, és a múzeumban kiállított levelek és ruhák segítségével bepillantást nyerhetünk ebbe a korszakba.

Ezután a közeli Kerámia Múzeumba látogatunk. A Germiyan korának utolsó uralkodójának, II. Yakupnak 1411-ben épített komplexumának étkezési részét ma egy múzeum foglalja el, amely a 14. századtól napjainkig terjedő kütahyai és izniki kerámiákat mutatja be. A bejáratnál található kőből készült alapítványi felirat és a 1766-os "Fincancılar Anlaşması" (Csészészek Szerződése) egy példánya azt mutatják, hogy a kerámia nem csupán díszítőelem, hanem egy szervezett kézművészeti ág.

A harmadik megálló a Kütahya vára, más néven Hisar. Ez a három részből álló építmény, a felső, a belső és az alsó vár, a bizánci korban épült, majd a szeldzsuk, germiyan és oszmán korokban bővítették. Evlia Çelebi 72 tornyot említ, a Germiyanoğlu Süleyman Şah által 1377-1378 között épített rész pedig segíti a város történelmének megértését.

Az útvonal egy közös szálat is tartalmaz: a Kerámia Múzeumban található komplexum és a várban található Kale-i Bala építmény mindkettő a germiyan kori örökség részei.

A délutáni program legidőigényesebb része az Aizanoi ókori városának látogatása, amely Çavdarhisarban található. Az oda való utazás autóval történik; a pontos útviszonylatokat és távolságokat a legfrissebb térképek vagy a helyi önkormányzat információi alapján érdemes ellenőrizni. A magas fennsíkon álló Zeusz temploma, a szomszédos színház és stadion, a oszlopos utca, a folyóparti macellum és a Penkalas hídjai több mint két órát is igénybe vehetnek. Az archeológiai területet 2012-ben felvették az UNESCO Világörökség Ideiglenes Listájára, és a nap a város legjelentősebb örökségének felfedezésével zárul.

Az útvonal logikája egyszerű: a városközpontban található, könnyen meg Kulturális és Turisztikai Minisztérium, Aizanoi régészeti terület: https://muze.gov.tr/muze-detay?SectionId=AIZ01&DistId=MRK

Kütahya Merkez, Kütahya
Kulturális
4 Megálló
~5 ó 45 p a helyszíneken
Út ~40,1 km · 1 ó 18 p
Összesen ~7 ó 3 p
2026. november 6.

Útvonal megállók

1
Kossuth Evi Müzesi (Macar Evi)

Kossuth Emlékmúzeum (Magyar Ház)

~45 p itt
Börekçiler Mahallesi, Macar Sokak, Kütahya

A túra Kütahya polgári építészetét belülről bemutató állomással kezdődik. Az "Magyar Ház" néven ismert épület egy 18. századi kütahyai lakóház. A Kulturális és Turizmus Minisztériuma felújította az épületet, és a múzeum 1982. szeptember 19-én nyitotta meg kapuit a látogatók számára. Először nézzük meg néhány percig a kertre néző homlokzatot, és figyeljük meg a faépület arányait. A ház két szintes és hét szobával rendelkezik. A földszint a fogadóteremként funkcionál. Ebben a szinten található a konyha, az étkező, a családi szoba, az emlékszoba, a dolgozóhely és a főszoba. Amikor szobáról szobára haladunk, próbáljuk meg megérteni minden szoba funkcióját a nevéből. A szobákban helyi szekrények, tárolóládák, kandalló, faragott cukortartó, polcok és padok találhatók. A szekrények és tárolóládák elhelyezésének tanulmányozása a leggyorsabb módja annak, hogy megértsük egy hagyományos kütahyai ház belső logikáját. A faragott cukortartó és a kandalló remek részletek a fényképezéshez; kérjük, érdeklődjünk a múzeum munkatársától a fényképezés engedélyezésével kapcsolatban. A ház neve Lajos Kossuthra utal, aki 1850-1851-ben családjával vendégként tartózkodott itt. Kossuth és társai 1850. február 16-án érkeztek Kütahyába; körülbelül 150 főből álló menekülttársaságot említenek. A dolgozóhelyen láthatók Kossuth által Kütahyában kézzel írt török nyelvű levelek példái és egy vers. A múzeum hivatalos közlése szerint ebben az időszakban egy török nyelvű nyelvtani könyvet is készítettek. A személyes tárgyakon kívül 19. századi magyar ruhákat is kiállítanak. Az etnografikus tárgyak pedig egy tipikus kütahyai ház mindennapi használati tárgyait mutatják be. A két csoport egymás mellett vizsgálatával elképzelhetjük egy vendégház belső elrendezését. A látogatás másik fontos eleme a városok közötti kapcsolat: ez a vendégség a Kütahya és a magyarországi Pécs közötti testvérvárosi kapcsolat kezdete. A múzeum hétfőn zárva tart; a nyitóórák és a belépési feltételekkel kapcsolatban kérjük, látogasson el a muze.gov.tr oldalra. Ha reggeli korán érkezik, nyugodtan és lazán tekintheti meg a szobákat. Negyvenöt perc elegendő ahhoz, hogy végigjárja a szobákat és időt szánjon a dolgozóhelyre. A kilépés után rövid pihenőt tarthat a kertben, mielőtt továbblép a következő állomásra. A Cini M

A Kossuth Emlékmúzeum Kütahya városközpontjában, a Börekçiler városrészben található, a 18. századból származó török ház. A köznyelvben "Magyar Ház" néven is ismert. A múzeumot a Kulturális és Turisztikai Minisztérium restaurálta, és 1982. szeptember 19-én nyitották meg a nagyközönség számára. Jelenleg a Kütahya Múzeum igazgatóságának egyik egysége. A múzeum Lajos Kossuth (1802-1894), a magyar államférfi és ügyvéd emlékére készült, aki 1850-1851-ben családjával együtt ebben a házban lakott. A hivatalos múzeumi szövegek szerint Kossuth Kütahyában töltött időszakában készítette el a Magyarország számára készült alkotmánytervezetet. Kossuth és körülbelül 150 főből álló csoportja 1849 augusztusában hagyta el Magyarországot, először Vidinbe, majd Sumnuba utazott. Az oszmán kormány úgy döntött, hogy a menedékre vágyó csoportot Kütahyába küldi, amelyet biztonságosabbnak tartottak. A csoport 1850. február 9-én érkezett Kütahyába, és körülbelül másfél évig tartózkodott a városban. Süleyman Bey kormányzó fogadta a vendégeket, és a Kossuth család a 18. századi villába költözött. Kossuth Kütahyában tartózkodása alatt el kezdte írni a szumai székhelyről indulva írt török nyelvű nyelvtani könyvét. A múzeumi szöveg emellett azt is feltünteti, hogy Kütahyából leveleket küldött különböző országok illetékeseinek. Ez a látogatás eredményeként Kütahya és a magyarországi Pécs között testvérvárosi kapcsolat alakult ki és fejlődött. Az épület a kütahyai polgári építészet egyik példája. A kertre néző, két szintes épület fából készült, hét szobával rendelkezik. Az első emelet a ház fogadó része. Ebben a szinten található a konyha, az étkező, a családi szoba, az emlékhelyiség, a dolgozószoba és a fő szoba. A szobákban helyi szekrények, tárolóládák, kandalló, faragott italos edény, polcok és padok találhatók. Ez a berendezés bemutatja, hogy egy hagyományos kütahyai házban a lakótér hogyan alakult ki a beépített bútorokkal. A múzeumban Kossuth személyes tárgyai, a Kütahyában töltött ideje alatt írt levelei és a 19. századi magyar ruhák láthatók. Ezen kívül klasszikus kütahyai házakhoz kapcsolódó etnografikus tárgyak is ki vannak téve. A dolgozószobában Kossuth saját kézzel írt török nyelvű levelek és egy vers is megtekinthető. A két gyűjtemény egymás mellett vizsgálva lehetővé teszi, hogy egy kül A legfrissebb információkat a muze.gov.tr weboldalon található múzeumoldalon találja. Az oldalon feltüntetve van, hogy hétfőn zárva tartanak. Mivel a múzeum Kütahya városközpontjában található, a városnézés része lehet. A hivatalos oldalon a közeli múzeumok között szerepel a Kütahya Csiszelt Kerámia Múzeum és az Aizanoi régészeti terület is. Ha a Csiszelt Kerámia Múzeummal együtt látogatják meg, egyetlen fél nap alatt megismerhetik a város polgári építészetét és a csiszelt kerámia hagyományait.
2
Kütahya Çini Müzesi

Kütahya Cini Múzeum.

~1 ó itt
Paşamsultan Mah. Gediz Caddesi No:4 43050 Kütahya

A Cini Múzeum a Germiyan komplexnek az ismert részében található, az Ulu Mecsít mellett. A komplexet a Germiyan hercegség utolsó uralkodója, II. Jakup Cselebi építtette 1411-ben. A komplex egykor egy imádkozóhelyet, egy vallási iskolát, egy imaházat, egy könyvtárat és egy fürdőt foglalott magában. A ma múzeumként működő rész az imádkozóhely és a mauzóleum. A minisztérium felújította az épületet, és a múzeum 1999-ben nyitotta meg kapuit a látogatók számára.

Kezdésként a bejáratnál található kőből készült alapítványi feliratot nézze meg. A 39 sorból álló felirat törökül van írva arab betűkkel. Részletezi az alapítvány célját, a bevételét, a dolgozók béreit, valamint azt, hogyan kell fogadni a vallási iskolába érkező vendégeket. Mivel a vallási iskola az 1960-as években elpusztult, ez a felirat a legfontosabb dokumentum, amely segít megérteni a komplex történetét.

Belépve egy kupolás, kútas központi térre kerül. A központi térből három irányba nyílnak kupolás előcsarnokok és két szoba. A "Kék Kút" néven ismert, egybeépített márványkút a tér közepén található. Álljon a kupola alatt, és figyelje meg a tér szimmetriáját és az előcsarnokok elhelyezkedését.

A vitrinekben kronológiai sorrendben tekintheti meg a 14. századtól napjainkig Kütahyában és Iznikben készült tárgyakat. Itt láthatók cini építészeti elemek, cini feliratok, váázák, tányérok, panelek és cini anyagból készült háztartási tárgyak. A sorrend betartása segít abban, hogy észrevegye, hogyan változtak az idő múlásával a minták és a színek.

A mauzóleumban II. Jakup cini díszítésű síremléke található. Itt ne a vallási jelentőségre, hanem a művészi részletekre összpontosítson, és vizsgálja meg a kőmunkát és a cini díszítést. A múzeum hivatalos leírása szerint ez a síremlék a legkorábbi példa a cini díszítés alkalmazására építészeti alkotásokon Kütahyában.

A múzeumban kiállítják a 1766-os "Csészék Szövetsége" egy példányát, az eredeti dokumentum Ankarában, a Nemzeti Könyvtárban található. Ez a dokumentum rögzíti a 1766-ban Kütahyában működő 24 cini és csésze készítő műhely mesterei és munkavállalói közötti megállapodást a kormányzóval. A bérek és a műhelyek számának részletes felsorolása értékes forrásként szolgál a korabeli kézműves szervező

A Kütahyai Cini Múzeum a város központjában, a Paşamsultan városrészben található, a Nagy Mecsét mellett. A múzeum épülete egy Germiyan komplexum fennmaradt része. II. Yakup Çelebi, a Germiyan vezér, aki 1387 és 1429 között uralkodott, 1411-ben építtette a komplexumot. A komplexum része volt egy étkezde, egy vallási iskola, egy imahely, egy könyvtár és egy fürdő. A ma múzeumként használt rész a komplexum étkezde és mauzóleum része. A Kulturális és Turizmus Minisztérium felújította az épületet, és 1999-ben nyitotta meg a nagyközönség számára cini múzeumként. A Kulturális Örökségek és Múzeumok Főigazgatósága 1999. március 15-ét jelöli meg a megnyitás dátumaként. A látogatást érdemes az épület architektúrájával kezdeni. A kupolás központi tér három irányban kupolás udvarokhoz és két szobához vezet. A központi térben található, egybeépített márvány kút miatt az épület a népszerűségben "Kék Kút" néven is ismert. A múzeum bejáratának bal oldalán található a komplexum alapítványi felirata. A felirat egy, később lebontott vallási iskolához tartozik; a források szerint az iskola az 1960-as években került lebontásra. A kőből készült felirat 39 sorból áll, és arab betűkkel íródott, törökül. A szövegben feltüntetett helyek, az alapítvány bevételei, a munkavállalók bére és az iskolába érkező látogatók fogadása kerül részletezésre. Ezért a felirat egy olyan dokumentum, amely lehetővé teszi a Germiyan korának alapítványi rendszerének megismerését. Figyeljen a kő méretére és a sorok elrendezésére, mind távolról, mind közelről. A mauzóleum kőmunkával készült. Itt található II. Yakup Bey cini díszítésű síremléke, amely egy példa arra, hogy a cini építészeti elemként is használható. A múzeum vitrineiben 14. századtól napjainkig Kütahyában és Iznikben készült cini építészeti elemek, cini feliratok, váázák, tányérok, panelek és cini háztartási tárgyak kronológiai sorrendben kerülnek kiállításra. A kronológiai elrendezésnek köszönhetően nyomon követhető a színek, minták és formák évszázadokon át történő változása. Amikor az építészeti elemeket vizsgálja, gondoljon arra, hogy a cini hogyan került alkalmazásra az épületek falain. A tányéroknál, váázáknál és paneleknél figyeljen a minták kompozíciójára és a színek átmeneteire. A háztartási tárgyak részlege azt mutatja, hogy a cini nemcsak díszítés A fényképezésről és a tárgyak beemeléséről kérjük, tájékozódjon a bejáratnál dolgozó személyzetnél. A múzeum hétfőnként zárva tart; ezt a fontos információt a muze.gov.tr oldalon is feltüntetik. Kérjük, a látogatás előtt a muze.gov.tr oldalon ellenőrizze a nyitvatartási időt és a belépési feltételeket, mivel ezek változhatnak. A múzeum a városközpontban található, és könnyen megközelíthető, mivel az Ulu Cami mellett helyezkedik. A muze.gov.tr oldalon megtalálható a közelben található múzeumok listája, többek között a Kossuth Emlékmúzeum is. A múzeum könnyen beilleszthető egy fél napos túra útvonalába, amely során a közelben található történelmi épületeket is megtekintheti.
3
Kütahya Kalesi (Hisar)

Kütahya vára (Hisar)

~1 ó 30 p itt

A Kütahya vára, a helyiek körében "Hisar" néven ismert, és a város fölött emelkedő lejtőn található. A várat övező falak a bizánci korban épültek; bár a források eltérő évszázadokra vonatkoznak, a legpontosabb a bizánci korszak megnevezése. A következő évszázadokban a szeldzsükök, a Germiyanoğulları és az oszmánok folytatták a felújításokat és kiegészítéseket. A vár három részből áll: a felső vár, a belső vár és az alsó vár. Mivel a területen sétálni kell, viseljen kényelmes cipőt. Az első, amit érdemes megtekinteni, a bástyák. Ezek sűrűn helyezkednek el, és a falakon láthatók a különböző anyagokból készült falrészek: kő, téglák és habarcs. Evlia Çelebi 72 bástyáról emlékezett meg a várban; ez az ő feljegyzése, és nem kell minden egyes bástyát megszámolni. Evlia leírása szerint a felső várnak három kapuja volt. A keletre néző kapu három rétegű vasajtóból állt, és mindkét oldalon fehér márványból készült oroszlánszobrok voltak. Ellenőrizze a helyszínen, hogy mennyi ebből a leírásból még ma is látható. A belső várat a felső vár nyugati sarkához közel elhelyezkedő, zárt udvarként írják le. A nyugati irányú bástyák alatt szakadékok találhatók; óvatosan közelítse meg a szélén. A felső várban található a Kale-i Bala Mecsét, amelyet az "Orta Hisar Mecsét" néven is ismernek. A kapu feletti felirat szerint a szerkezetet 1377-1378-ban Germiyanoğlu Süleyman Şah építtette. Érdemes megfigyelni az építészeti részleteket: a kőből készült falak, a saroknál található, finoman kidolgozott kőelemek, valamint egy minaret alapja, amely két sor fa gerendából épült. Az alsó várban található az "Aşağı Kale Mecsét", egy kis, hatoldalú alaprajzú építmény, amely teljesen téglából készült. Alatta egy kőből készült vízellátó rendszer található, amelyet valószínűleg a város ostromakor való vízellátás céljából építettek. Evliának a "Aşağı Yeni Kale" a város vízellátása céljából épült, és a Fatih Sultan Mehmed uralkodása idejére datálható. A várban két kút és két mecset található. A köztársaság kori építmények közé tartozik egy pihenőhely és kilátó, amely a városra néz, és ideális hely a pihenésre. A várból gyönyörködhet a Kütahya városának kilátásában; a kormányzat a kilátást nappal zöld, este pedig fényekkel megvilágítottként írja le. A naplemente előtti órák ideálisak a fényképezéshez, míg a tél

A Kütahyai vár, mely a helyiek körében "Hisar" néven ismert, egy történelmi erődítmény, amely a város fölött emelkedő dombon található. A vár Kütahya városközpontjában helyezkedik el, és a város történetének egyik legfontosabb emléke. A Kulturális Portálon közzétett, a helyi kulturális és turisztikai igazgatóság által készített szöveg szerint a területet már az ókortól kezdve lakott területként használták. A várfalakat a bizánci korban építették; a források eltérő évszámokat említenek az építés idejéről, ezért a leghelyesebb a "bizánci építmény" megnevezés. A bizánci kor után a várat sorrendben a szeldzsukok, a Germiyanoğulları és az oszmánok használták, és a hozzájuk kapcsolódó építési és felújítási munkák során érte el a mai megjelenését. A vár három részből áll: a felső vár, a belső vár és az alsó vár. A bástyák nagyon sűrűn helyezkednek el, és a falakban a törmeléktömbök és a szabályos kövek között tégla sorok találhatók. Evliya Çelebi utazási leírásában említik a Kütahyai várat, és a források szerint a várnak 72 bástyája volt, ahogy ő rögzítette. Evliya Çelebi leírása szerint a felső várnak három kapuja volt. A keletre néző kaput egy háromszintes vasajtóként írták le, amely a piac felé vezetett, és a két oldalon fehér márványból készült oroszlánszobrok voltak. A második kapu az alsó vár felé vezetett. A belső vár a felső vár nyugati részén található, és a leírás szerint a kapuja keletre nézett. E leírás szerint a belső várban egy imahely, a katonai parancsnok és a tisztviselők lakásai, két gabonatároló és körülbelül nyolc ház volt. A nyugati irányú bástyák jó állapotban voltak, de az aluk egy szakadék fölé nyúltak. A kormányzati dokumentumok szerint az alsó várat Fatih Sultan Mehmed uralkodása alatt építették. Evliya Çelebi leírása szerint az alsó új várat a város vízellátásának biztosítása érdekében építették. A források a bizánci korból származó felső várat "óriási" méretűnek írják, ami arra utal, hogy a várat a Germiyanoğulları idején megerősítették. A felső várban található Orta Hisar imahelyt "Kale-i Bala" néven is ismerik. A kőkapu feliratából kiderül, hogy ezt az imahelyet Germiyanoğlu Süleyman Şah építtette 1377-1378-ban. Az építmény törmeléktömbökből készült, a sarkai szabályos kövekből, és cserépfedéssel rendelkeznek. A minaret alapzatán szabályos kövek között két sor fa gerendát helyeztek el; ez a részlet külön Nézzük meg, hogyan változnak a falak külső felületén a kő- és téglafalak; itt láthatók a különböző restaurálási korszakok nyomai. Mivel a terület lejtős, és helyenként köves lehet, érdemes kényelmes cipőt viselni. A városközpontban található építményről a hivatalos közlemények szerint minden évszakban és napszakban más arcát mutatja: nyáron zöld, télen fehér keret, a délután pedig a város fényeire nyíló kilátást kínál. A fényképezéshez a délután későbbi órái és a naplemente ideális. A várat autóval érhető el; a helyi tömegközlekedésről a városi önkormányzatnál lehet tájékozódni. A látogatás időpontját és az esetleges korlátozásokat a Kütahya megyei kulturális és turisztikai hivatalnál vagy a hivatalos honlapján érdemes ellenőrizni. Egy nap alatt a várat a Cini Múzeummal és a Kossuth Ház Múzeumával együtt megtekintve megismerheti a város különböző korszakait.
4
Aizanoi Antik Kenti (Örenyeri)

Aizanoi ókori városa (régészeti terület).

~2 ó 30 p itt
Aizanoi Örenyeri, Çavdarhisar, Kütahya

Aizanoi egy régészeti terület, amely Çavdarhisar városában található, és az útvonal leghosszabb megállója. A város az Anatoliai fennsíkon, a tengerszint felett körülbelül 1085 méter magasságban fekszik. A város ismert története a régészeti feltárások alapján a Kr.e. 3000-re nyúlik vissza. A római uralom idején, Kr.e. 133-ban került a Római Birodalomhoz, és fénykorát a Kr.u. 50 és 250 közötti időszakban élte.

Először a fennsíkon található Zeusz-templomhoz kell menni. A templom egyedi, kétcellás felépítésű, oszlopos galériákkal. Az eredeti szerkezet 9,30 méter magas, és masszív oszlopokkal tartja. Az előoldalon Zeusz, a hátsó oldalon pedig Kybelé domborművei találhatók; ezeket elsősorban építészeti és díszítőelemként kell értelmezni. A templom területét a középkorban egy várra alakították át, és a 13. században a Çavdar törökök használták kiinduló pontként; innen származik a Çavdarhisar neve. Az építészeti elemeken lovaglás, íjászat és hangszerjáték ábrázolásai találhatók.

A templom után a szomszédos területeken található színházhoz és stadionhoz kell menni. A helyi igazgatóság szerint a színház 15 000, a stadion pedig 13 500 néző befogadására alkalmas. A komplexum belsejében található két fürdő, amelyek mozaikkal díszítettek, jó betekintést nyújtanak a város mindennapi életébe. A városi tervek megértéséhez kövesse a oszlopos utcát, a két agorát, a gimnáziumot és a kapukat. Érdemes megjegyezni, hogy a város fénykorában sem volt falrendszer; ez egy érdekes részlet a település szerkezetének megértéséhez.

A folyóparton található, kör alakú épület, a macellum, a 2. század második felére datálható. Itt húst, baromfikat, sütőipari termékeket, gabonát, olívaolajat, különleges zöldségeket és gyümölcsöket, valamint különösen a "garum" szószt tartalmazó friss és füstölt harcsát árultak. A Penkalas, azaz Kocaçay folyó feletti öt hídból kettő ma is áll; ha lehetséges, közeledjen legalább az egyikhez. A régi gátak és vízelvezető rendszerek bemutatják a város mezőgazdasági és árvízvédelmi rendszerét.

Aizanoi egy olyan város, amely "Neokoros" státuszt kapott, ami különleges előnyökkel, például befektetési prioritással és adómentességgel járt. A korai bizánci időszakban püspöki központ volt, majd a 7. század után elvesztette fontosságát.

Aizanoi ókori városa Kütahya tartományának Çavdarhisar járásában található, a Penkalas (Kocaçay) folyó két partján fekszik. Az Ege-tenger belső területein, a tengerszinttől 1085 méter magasságban helyezkedik el. A Kütahya Múzeum Igazgatóságához tartozó régészeti terület, és a járás központjában található. A területet 2012-ben felvették az UNESCO Világörökség Ideiglenes Listájára. A város ismert története a régészeti feltárásoknak köszönhetően a Kr.e. 3000-re nyúlik vissza. A Zeusz-templom körüli ásatások során ebből a korszakból származó településnyomok kerültek elő. A hellenisztikus időszakban a terület időnként Pergamonhoz, majd Bithyniához tartozott, majd Kr.e. 133-ban a római uralom alá került. A gabonatermesztésből, a szőlészetből és a gyapjúipartól gazdagodó város fénykorát a 2. században élte, és ebben az időszakban számos épülettel bővült. A múzeum igazgatóságának információi szerint a város még ebben a fénykorában sem rendelkezett összefüggő falakkal. A korai bizánci időszakban püspöki központ volt, de a 7. századtól kezdve elvesztette fontosságát. A templom területét a középkorban erődítményként használták, a 13. században pedig a Çavdar török törzs bázisául szolgált, ami a járásnak a mai nevét adta. Az ókori romokat 1824-ben európai utazók fedezték fel újra, majd az 1830-as és 1840-es években tanulmányozták. A német régészeti intézet az 1920-as évek közepén kezdte az első ásatásokat, és azóta a feltárások minden évben rendszeresen folytatódnak. A hivatalos források Aizanoit olyan városok között sorolják, mint Éfészosz, Pergamon és Szide. A terület központjában található Zeusz-templom a folyó nyugati partján, oszlopos galériák által körülvett, 130,5 méter hosszú és 112 méter széles terület közepén, egy magaslaton áll. Az épületben ion és korinthoszi stílusú oszlopokat használtak. A templom alatt egy boltíves alagsor található, és egy lépcső vezet le a padlástérig. A tetőcsúcsok díszítése különösen érdekes; a nyugati homlokzatán akantuszlevelek között Kybelé büsztje, az öszökönyén pedig Zeusz büsztje található. Az előgaléria falán található feliratok Hadrianusz császárt és Apuleiust dicsérik, aki fontos szolgálatokat nyújtott a városnak; ezért az épületet Hadrianusz korával azonosítják. Az építés dátuma a forrásokban eltérő lehet, ezért a pontos év helyett a A falakon az birodalmi piacokon árusított termékek árait feltüntető táblák találhatók, melyeknek eredete a Kr.u. 301-ben készült, Diocletianus császár által bevezetett ár- és díjrendelethez köthető. A hivatalos források a létesítményt tőzsdeépületként is említik. A macellum (étkezde) északkeleti részén egy oszlopos út húzódik, melyet üzletek és galériák szegélyeznek, és egy hídon keresztül kapcsolódik a Zeusz-templomhoz. Az út építéséhez egy lerombolt templom építészeti elemeit is felhasználták. A Penkalas folyó felett az ókorban öt híd kötötte össze a két partot; ezek közül egy fa híd volt, mely gyalogosok számára készült, a másik négy pedig íves kőhíd. Napjainkig mindössze kettő maradt fenn. A folyó keleti partján egy 16 oszlopos, kör alakú építmény, a város vezetőinek emlékművei és egy temető található. A romok között két agora, egy gimnasztikum, kapuépítmények, egy ókori gát és vízelvezető csatornák is szerepelnek. A látogatás logikus sorrendje a templom területén kezdődik, majd a színház és a stadion, a fürdő, a macellum és az oszlopos úton folytatódik, és a hidaknál ér vége. A terület nagyméretű és nyitott; nyáron érdemes kalapot és vizet vinni, míg a hűvösebb évszakokban egy réteg ruházat segíthet a szél ellen. A reggeli korai órákban és a délután későbbi óráiban a fény jobban kiemeli az épületek díszítéseit. Mivel a feltárások folyamatosan zajlanak, egyes területek munkálatok vagy védelmi okokból zárhatók lehetnek a látogatók számára. A nyitvatartási időkre és a belépési díjakra vonatkozó legfrissebb információkat a muze.gov.tr oldalon találja. Kütahya városközpontjából Çavdarhisarba való utazás előtt tájékozódjon a közlekedési lehetőségekről.

Hozzászólások

0/1000

Betoltes...

Útvonal térkép

Útvonal információ
VárosKütahya Merkez, Kütahya
TípusKulturális
Megálló4
Dátum2026. november 6.
Radar TürkiyeSzerzőRadar TürkiyeÚtvonal indítása