Ugrás a fő tartalomra
Radar Türkiye
Fedezd fel az eseményeket az appban
Megnyitás
Egy nap Keskinben, a Kızılırmak folyó feletti átkelőnél.
Kulturális4 Megálló

Egy nap Keskinben, a Kızılırmak folyó feletti átkelőnél.

Még nincs értékelés

Jelentkezz be a kedveléshez és értékeléshez

Kırıkkale sokszor egy ipari városként ismert, de valójában ez a terület, amely a Kızılırmak hatalmas ívében fekszik, már az ókortól kezdve egy fontos átjáró és kereszteződés volt. A kormányzat forrásai szerint a japán szakértők 1990 és 1991 között végzett felmérése során a város környékén összesen 21 halomban és síkságon található település került feltárásra. Ugyanezek a források szerint a város története a hittitákig nyúlik vissza, és az Selyemút vonalán fekszik. Ez az útvonal az ókortól kezdve összekapcsolja a terület legfontosabb pontjait, délnyugatról északra, a Kızılırmak partjától a városközpontig. Az útvonal a napkeltekor a Karakeçili határában található Büklükalénál kezdődik. Ez nem egy rendezett régészeti helyszín, hanem egy folyamatban lévő ásatás, ezért a látogatás feltételeiről előzetesen a Kırıkkale Kulturális és Turisztikai Igazgatóságnál érdemes tájékozódni. A sziklára épített vár és a környező település a hittiták birodalmának egy regionális városát mutatja be. Nem messze innen található a felirat nélküli Çeşnigir híd. A folyón való átkelés fontosságát a történelem során a vártól a hídon keresztül jobban megértjük. Ez a két helyszín szándékosan egymás mellett található: az egyik a folyón átkelő várost képviseli, a másik pedig a folyón átkelés maga. A délutáni program Keskin felé vezet. A városközponttól körülbelül 1 kilométerre északnyugatra található a Sulu-barlang, amely egy részben természetes, részben mesterséges barlang. Az ókortól kezdve bányagalériaként használták, így egyszerre láthatók a természetes és az ember által létrehozott elemek. A turisták számára csak a tóval rendelkező, körülbelül 115 méteres szakasz látogatható meg, a teljes hosszúság azonban 285 méter. A programot mielőtt elindulnánk, ellenőrizzük a hivatalos oldalakon a nyitvatartási információkat. Az útvonal a város főterén található Nur mecsetben ér vége. A tervezője Necip Dinç volt, a munkálatok 2008-ban kezdődtek és 2015-ben fejeződtek be. A szultánok és az oszmánok építészeti stílusát ötvöző komplexum az útvonal legújabb építménye, és a reggeli hittitákból a délutáni, megvilágított kupolájáig terjedő időszakot mutatja be. A mecset aktívan használatban van, ezért megfelelő öltözék szükséges, cipő nélkül kell belépni, és a telefont némítani kell. A sorrend így van megtervezve: először a folyó partján a legősibb rétegeket vizsgáljuk, majd Keskinben a természettel és a Források:

Karakeçili, Kırıkkale
Kulturális
4 Megálló
~2 ó 55 p a helyszíneken
Út ~38,9 km · 1 ó 9 p
Összesen ~4 ó 4 p
2026. november 6.

Útvonal megállók

1
Büklükale

Büklükale.

~40 p itt
Karakeçili İlçesi, Köprüköy

Az útvonal első megállójánál egy régészeti terület található, ahonnan megfigyelhető a Kızılırmak folyó átkelési pontja. Büklükale a Kaman városába vezető úton található, közvetlenül a Kızılırmak folyó előtt, a bal oldalon. A Kültür Portali weboldal szerint a helyszín Ankara városától körülbelül 100 kilométerre délkeletre található. A terület nem egy múzeum vagy rendezett régészeti park, hanem egy aktív régészeti terület, és a látogatás feltételei nem szerepelnek a hivatalos forrásokban. Az útra kelés előtt érdemes a Kırıkkale megyei Kulturális és Turisztikai Igazgatósággal felvenni a kapcsolatot a munkálatok időtartama és a terület megközelíthetősége miatt. A területhez közeledve először távolról figyelje meg, és próbálja megérteni a település elhelyezkedését a folyóval kapcsolatban. A Japán Anatóliai Régészeti Intézet (JIAA) oldalán azt írják, hogy a folyó felé néző sziklahasadékban egy nagyméretű épület maradványai találhatók, míg a hasadék alatt a település maradványai veszik körül ezt az építményt. Ezért érdemes két rétegben vizsgálni a területet: a tetején a várszerű sziklahasadék, alul pedig a település területe. A Kültür Portali a sziklahasadék tetejét "várnak" nevezi, és azt írja, hogy itt zajlik a feltárás. A sziklahasadék tetején látható nagyméretű kősorok már az első kérdéseket vetették fel a régészek számára. A sziklahasadékot körülvevő kőfal magassága körülbelül 7 méter. A forrás feltételezi, hogy ez a fal védelmi célokra épült. 7 méter egy kétszintes ház fölött méret, ezért képzelje el ezt a magasságot, amikor a kősorok előtt áll. A feltárások során a legfelső rétegben oszmán kori, az alatt a vas kor, a legalsóban pedig a késő bronzkor, amely a Hettita Birodalom korához tartozik. A legalsó rétegben tűznek kitett építészeti maradványok kerültek elő, de a forrás szerint ennek a maradványnak a funkciója még nem tisztázott. Ne tekintse ezt a bizonytalanságot hiányosságként, hanem a feltárások folyamatban lévő jeleként. A 2009-es feltárások megerősítették a feltételezést, hogy a település egy hettita város volt. A japán csoport a felszíni leletek alapján becsülte, hogy a sziklahasadékot körülvevő város átmérője körülbelül 500 méter. A csoport azt is rögzítette, hogy a folyó felé néző oldalon egy nagyméretű, több méteres kősor található. Büklükale azért került kiemelésre, mert ez a terület kiegészítheti a Kaman-Kalehöyük területén található, vékony és

Büklükale, Kırıkkale megye Karakeçili járásának területén, a Kızılırmak folyó partján egy sziklára épült régészeti lelőhely. A Kulturális Portál adatai szerint a terület az Ankarából Kamanba vezető út mellett található, közvetlenül a Kızılırmak folyótól balra. A feltáró csoport oldalán szereplő információk szerint a helyszín körülbelül 100 kilométerre van Ankarától. Ugyanezen az oldalon azt is megjegyzik, hogy ez a pont már az ókortól kezdve fontos közlekedési csomópont volt, és Büklükale ellenőrizte ezt az átjárót. Ezért a helyszínt nem egy egyszerű halomban kell értelmezni, hanem egy átjáróvárosként. A település legjellegzetesebb eleme a folyó felé néző sziklás dombon található nagyméretű kőépület maradványai. A szikla lábánál a "alsó város"nak nevezett település maradványai találhatók, amelyek körülveszik ezt az építményt. A Japán Anatóliai Régészeti Intézet 1991, 2006 és 2008-ban felszíni kutatásokat végzett a területen. A felszínről gyűjtött kerámiatörmelékek alapján úgy gondolták, hogy a város a Kr. e. 2. évezedének második feléhez, azaz a Hettita Birodalom korához tartozik. 2008-ban topográfiai felmérést, mágneses mérést és felszíni gyűjtést végeztek, valamint a területet légi felvételeket készítettek. A mágneses mérések azt mutatták, hogy a domb tetejét egy nagyméretű alapkövekből épült építmény borítja. A folyó felé néző lejtőn egy sor nagyméretű, 2 méternél magasabb kőből épült falat is feltártak. A dombról gyűjtött leletek között olyan szürkés színű, vas kori jellegű edények is szerepelnek. Egy Szardiszra jellemző, madarokkal díszített kerámiatörmelék is előkerült, ami támogatja ennek a vas kori rétegnek a datálását. A felszíni leletek alapján a sziklával körülvett város egyetlen időszakból származik, és körülbelül 500 méter átmérőjű. A feltárások 2009-ben kezdődtek, és a Kulturális Portál szerint a szikla tetején két új feltárási területet hoztak létre a rétegzés megértése érdekében. Abban az évben három kultúrértéket azonosítottak: az oszmán, a vas kori és a hettita birodalmi rétegek. A legalsó rétegben tűznek kitett építészeti maradványok kerültek elő, de az építmény funkciója ekkor még nem volt tisztázott. Azt feltételezték, hogy a dombot körülvevő, körülbelül 7 méter magas kőfal erődítés céljából épült. A feltárások fő célja a K Büklükale egy régészeti terület, és a látogatási feltételekről a hivatalos források részletesen nem tájékoztatnak. A feltárási időszakról és a terület megközelítéséről a Kırıkkale megyei Kulturális és Turisztikai Igazgatósághoz kell fordulni. Mielőtt elindulna, érdeklődjön, hogy a feltárási munkák zajlanak-e, és hogy a területre való belépés engedélyezett-e. A 2009-es munkák céljai között szerepelt a terület fedelének kialakítása, ezért a bejáratok helyett a személyzet utasításait kövesse. A településről a nyugati irányból nyíló kilátás a leginkább mutatja a sziklaképződmény magasságát és a kapcsolatát a folyóval. A szikla sziluettje fényképezéskor reggeli vagy esti időben, amikor a fény lágyabb, jobban látható. Mivel a terület nyílt, viseljen kényelmes cipőt, kalapot és vigyen magával vizet. Ne mozgassa a köveket, és ne gyűjtse össze a felszínen található kerámia töredékeket. A Çeşnigir híd egy különálló látnivaló, amelyet a környékben megtekinthet. A közlekedés autóval lehetséges; a legfrissebb út- és hozzáférési információkat a megyei igazgatóságtól kérje.
2
Çeşnigir Köprüsü

Çeşnigir-híd.

~30 p itt
Zafer Mahallesi, Kapulukaya Barajı, Karakeçili, Kırıkkale

A második megálló egy híd, amely a Kızılırmak folyó felett ível, és a Büklükale vára közelében található. A Kulturális Portál nyilvántartása szerint a híd az Ankara-Kırşehir autópálya 100. kilométerénél, a Kızılırmak folyó felett helyezkedik el. A hídnak nincs felirata, ezért építési dátumának meghatározásához a szerkezet jellegére és a korszakra kell támaszkodni. A Nemzeti Oktatási Minisztérium oldalán szereplő információk szerint a híd a szeldzsuk időszakból származik. Először távolról nézze meg a hidat, és figyelje meg a teljes szerkezetet. A nyilvántartás egy oldalra dőlő szerkezetet ír le. Ez azt jelenti, hogy a felület középen magas, és mindkét oldalán lejt. Ez a lejtés a legkönnyebben oldaltról látható jellemző. A közepén egy íves főgerenda emelkedik, és a forrás 13,65 méterrel adja meg ennek a gerendának a magasságát. Az ív keleti oldalán egy, a nyugati oldalán öt vízelvezető nyílás található. Számolja a nyílásokat; ez a szimmetria hiánya a híd egyedi jellemzője. A forrás emellett a főgerenda két oldalán található, enyhén kiugró elemekről is beszél, amelyek a szerkezetet könnyebbnek és nyitottabbnak teszik a tömör falú hidakhoz képest. A vízelvezető nyílások ezért mind mérnöki megoldás, mind pedig a megjelenés fontos elemei. A nyílásokat alulról, a partról nézve lehet a legjobban látni; azonban ügyeljen arra, hogy a talaj csúszós lehet. A fényképezéshez a reggeli vagy az esti oldalfény ideális, mivel ez kiemeli a kövek textúráját és a nyílások árnyékait. A JIAA oldalán szereplő információk szerint az Ankara-Kaman közötti útvonal ezen a ponton keresztezi a Kızılırmak folyót, és ez a hely az ókortól kezdve fontos közlekedési csomópont. Ugyancsak megemlítik, hogy a Büklükale vára ellenőrzi ezt a területet. Így az első megállóban látott sziklás terep és a második megállóban található híd két különböző válasz lehet ugyanazon a földrajzi problémára: az egyik a védelem, a másik a közlekedés. A nyilvántartás szerint a helyszínen restaurálási munkák folynak; a jelenlegi állapotról, a megközelíthetőségről és a biztonsági előírásokról érdeklődni a helyi kulturális és turisztikai hivatalnál. A közlekedés a út mentén forgalmas lehet; ezért figyeljen, amikor megáll, néz és sétál. A környező táj segít megérteni, hogy a Kızılırmak milyen akadályt jelent ebben a területen. Az útvonal továbbhalad Keskin felé; a következő megálló egy barlang, amely a

A Çeşnigir-híd egy 13. századi, mészkőből épült híd, amely átszelte a Kızılırmak folyót. Kırıkkale városában található, a Karakeçili és Köprüköy települések között, és egy napközbeni kirándulóhely, melyhez az Ankarából Bala irányába vezető úton lehet eljutni. A hivatalos források a hídhoz kapcsolódó járást egyszerre Karakeçili és Keskin néven említik; a Kulturális Portál Karakeçilit jelöli. A Kırıkkale Megyei Kulturális és Turisztikai Igazgatóság a hidat a megye jelentős szultán-kori örökségének tekinti. Történelem A híd építési dátuma pontosan nem ismert. Az építészeti stílus és a rendelkezésre álló források alapján a 13. századra datálható; a Kulturális Portál a szerkezetet a szultán-kori építmények közé sorolja. A legenda szerint 1402-ben Timur hadserege átkelte ezt a hidat az Ankarai csata felé vezető úton. Ez a legenda, valamint a Egyiptomra irányuló hadjárat említése arra utal, hogy a híd évszázadokon keresztül az egyik fő átkelőhely volt Ankara és a Kızılırmak folyó keleti partja között. A források szerint Yavuz Sultan Selim egyiptomi hadjárata során a hidat Mimar Sinan irányításával felújították és újjáépítették; ezt az információt a Kulturális Portál, a Kırıkkale Kormányzat és az Anadolu Ügynökség dokumentumaiban is megtalálható. A híd 1989-ig forgalomban volt. Amikor a Kapulukaya-gátot üzembe helyezték, a Kızılırmak vízszintje emelkedett, a híd lábai a gátvíz alá kerültek, és a forgalmat egy új, a híd mellett épített hídra irányították. A köztársaság időszakában a szerkezetet többször is felújították; az Anadolu Ügynökség szerint 1980-ban védett kulturális örökségként jegyezték be; a legutóbbi felújítást a Karayolları 4. Régió Igazgatósága végezte 2010-ben. Ma a híd zárva van a gépjármű forgalom számára, és csak látogatók számára nyitva. Architektúra A mészkőből épült híd 110 méter hosszú és 6 méter széles. A középső nyílása 18,60 méter. A sziklákhoz való stabil rögzítés érdekében a híd közepén egyértelmű dőlés található, azaz a híd két végén a közepéig emelkedik. A víz áramlásának biztosítása és a szerkezet súlyának csökkentése érdekében tizenkét nyílást alakítottak ki: három a felső részen, kilenc az alsó részen. A nyílások ívesek; a vízben való visszaverődésük a híd leggyakr A Kulturális Portál azt írja, hogy a hídhez városi közlekedési eszközökkel lehet eljutni; a legfrissebb közlekedési információkat a Karakeçili önkormányzatától érdemes ellenőrizni. Ugyanezen a napon a Kızılırmak felső folyásánál található Bala városában található Kesikköprü-gát tározóját is fel lehet keresni. A Kulturális Portál ezt a tavat egy természeti turisztikai területként mutatja be, amely körülbelül 70 kilométerre van Ankarától, és ahol önkormányzati létesítmények találhatók a partján. A portál azt is írja, hogy a tó körülbelül harminc méter mély, és a tóban úszni, szörfözni és búvárkodni lehet, valamint a parton önkormányzati létesítmények és egy büfé található. Bala városközpontja 70 kilométerre van Ankarától; a Kesikköprü-gát és a vízerőmű ezen város határain belül található. A Balától 35 kilométerre található Beynam erdő is része ennek az útvonalnak, és fontos kirándulóhely mind a város, mind Ankara számára. A hidat elnevező "çeşnigir" szó eredetéről a hivatalos dokumentumok nem adnak információt; a név eredetével kapcsolatban nem tudunk semmi biztosat.
3
Sulu Mağara

Vízi barlang.

~1 ó itt
Keskin İlçesi, Arzu Bayırı Mevkii

A harmadik megálló Keskinben található, a városközponttól körülbelül 1 kilométerrel északnyugatra, a Sulu-barlang. A kormányzat és a Kulturális Portál szerint a barlang a Kırıkkale-Kayseri autópálya közel 500 méterrel keletén található. A barlang a Karpuzbayırı-domb délnyugati lejtőjén, körülbelül 1180 méter magasságban helyezkedik el. A nyitvatartási információkért tekintse meg a hivatalos oldalakat; a látogatás előtt a helyi kulturális és turisztikai hivatalnál érdemes tájékozódni a legfrissebb információkról. A barlang teljes hossza 285 méter, de a látogatók számára nyitott szakasz körülbelül 115 méter. Ez a szakasz egy medencés területet foglal, amelyet a sziklákon keresztül szivárgó vizek hoztak létre. Tehát nem a barlang teljes hosszát fogja látni, hanem egy szabályozott szakaszt; ne lépje túl a látogatóközpont területét. A Bányászati Kutatási és Bányászati Főigazgatóság 1996-os vizsgálata szerint a barlang egy vízszintesen fejlődő, részben természetes, részben mesterséges, vízeséses barlang. A bejárat és a medencés terem természetes kialakítású, míg a kockás galéria és az alsó bányagaléria emberi kéz munkája. A termekben haladva próbálja megkülönböztetni, melyik rész természetes, melyik pedig ember által létrehozott. A barlang három szintből és három galériából áll. Különböző részein márvány, agyagkő és homokkő található. A medencés terem a pliocén korszakból származik. A források szerint a barlangot az ókortól kezdve bányagalériaként használták. A felette lévő kőréteg vastagsága 10 és 18 méter között változik. Feltételezhető, hogy a korai keresztény időszakban ideiglenes menedékhelyként és lakóterületként szolgált. Mivel a talaj csúszós lehet, viseljen csúszásgátló talpú, zárt cipőt. A lépcsőkön, a szűk átjárókon és az alacsony mennyezetű területeken ügyeljen a fejére; ha lehetséges, használjon védősisakot. Ne érintse a természetes képződményeket és ne menjen a vízbe. Legyen csendes és mutassa tiszteletét a barlang élővilágának. Mivel a környezet hűvös és párás, vegyen magára egy réteg plusz ruhát. Fotózás közben ne siessen és ne akadályozza a többi látogató haladását. Kilépéskor nézzen a környező lejtőn Keskin felé, és ne feledje, hogy a város délkeleten található. Ez a megálló a túra természeti és geológiai része; ezután északra, Kırıkkale

A Sulu-barlang Keskin városától körülbelül 1 kilométerre északnyugatra található, részben természetes, részben mesterséges kialakítású barlang. A kormányzati hivatal és a kulturális portál szerint a barlang az Arzu-dűlő területén található. A barlang a Karpuzbayırı-domb délnyugati lejtőjén, körülbelül 1180 méter magasságban helyezkedik el, és a Kırıkkale-Kayseri autópályától körülbelül 500 méterre található. Egyes források szerint "Alagútváros" néven is ismert. A Bányászati Kutatási és Bányászati Főigazgatóság 1996 júniusi vizsgálata azt mutatta, hogy a barlang egy vízszintesen fejlődő, vízeséses barlang. A vizsgálat szerint a bejárat és a medencés terem természetes, míg a kockás galéria és az alsó bányagaléria mesterségesen kialakított. A márványból vájt bejárat és a medencés terem a pliocén korszakba tartozik. A barlang más részein, a márvány mellett agyag és homokkő is található. A barlang három egymással összekapcsolt szintből áll. Ezekben a szintekben található a medencés terem, a kockás galéria és az alsó bányagaléria. A barlang teljes hossza 285 méter. Azonban a látogatók számára nyitott szakasz körülbelül 115 méter hosszú, és a sziklákból származó víz által táplált medence területét foglalja magában. Tehát a barlang teljes hosszúsága nem látogatható, csak a felújított része. A Nemzeti Oktatási Minisztérium látogatási jegyzőkönyvei különösen hangsúlyozzák, hogy a látogatóknak nem szabad a felújított területről kimenni. A barlang ókorban bányagalériaként szolgált. A kulturális portál szerint a természetes részben, a keleti kockás galériában és a délkeleti alsó galériában nemrégiben is folyt bányászat. A háromszintes mesterséges galériák a bányászat eredményeként jöttek létre. A mennyezet magassága 1 és 4 méter között változik, a legmélyebb pont pedig 25 méter. A Bányászati Kutatási és Bányászati jelentés szerint a mennyezetet borító kőréteg vastagsága 10 és 18 méter között változik. A jelentés szerint az ókorban a csapadékgyűjtés céljából 2 méter mély medencéket építettek. A korai keresztény időszakban a medencés teremet ideiglenes menedékként és lakóhelyként használták. A relatív páratartalom körülbelül 85%, a hőmérséklet pedig 18 Celsius-fok. Ezért érdemes hűvös és párás környezetre készülni, és könnyű felsőruházatot vinni magával. A talaj csúszós lehet, ezért csúszásgátló A látogatás időpontjai változhatnak, ezért a legfrissebb információkat a hivatalos oldalakon és a Kırıkkale megyei Kulturális és Turisztikai Igazgatóságánál érdemes ellenőrizni. A városközpont közelsége miatt könnyen elérhető a barlang, amikor Keskin városában tartózkodik. A medencés teremben a vízfelszín tükröződése miatt a fényképezéshez érdemes stabilan tartani a kamerát és csendben lenni. A barlang egy érdekes helyszín azok számára, akik egy helyen szeretnék megismerni a geológiai adottságokat és a bányászati nyomokat. A Çeşnigir hídhoz vezető útvonalon található, így egy nap alatt mindkét helyszín felkereshető.
4
Kırıkkale Nur Camii

Kırıkkale-i Nür mecsete.

~45 p itt
Bosna Caddesi, Fabrikalar Mahallesi, Kırıkkale Merkez

A terminus a Kırıkkale városközpontjában található Nur mecset. A Milli Eğitim Bakanlığı (Oktatási Minisztérium) honlapján a Bosna sugárúton található. Tekintse meg ezt a megállót építészeti szempontból: a mecset továbbra is aktív vallási helyként funkcionál. A látogatás szabályairól a hivatalos oldalon található megjegyzésekben tájékozódjon: öltözzön a vallási helyhez illően, ne lépjen be cipővel, ne fogyasszon ételt vagy italt a belsejében, és kapcsolja le a telefonját. A látogatási időkre tekintettel a Kırıkkale İl Müftülüğü (Kırıkkale kerületi imahely vezetője) hivatalos oldalát látogassa meg. A csoportos látogatások esetén a kerületi imahely vezetőjénél előzetes egyeztetés szükséges, és ebben az esetben idegenvezető is rendelkezésre áll. Az épületet Necip Dinç építész tervezte. Az építkezés 2008-ban kezdődött, és 2015-ben fejeződött be. A mecset szeldzsuki és oszmán építészeti stílusban épült. A források szerint az Edirnei Selimiye mecset, amely Mimar Sinan mesterműve, szolgált mintául. Külső megjelenése szempontjából tekintse meg először a főépületet: a fő kupola magassága a források szerint 32 méter. A főépülethez négyszögletes alaprajzzal rendelkező négy minaret kapcsolódik, mindegyik három erkélyes. A minaret elhelyezéséből következtethet az épület szimmetriájára. A fedett terület a források szerint körülbelül 25 ezer négyzetméter. A kapacitás a források szerint összesen 10 ezer fő, ebből 4 ezer a fedett, 6 ezer a nyitott területen. Ezek az adatok a források szerint hozzávetőlegesek, ezért óvatosan értelmezendők. A komplexumban konferenciaterem, szemináriumi terem, könyvtár és olvasóterem, kézműves oktatóközpont, tantermek és családi tanácsadó iroda található. Ezek a létesítmények azt mutatják, hogy az épület a városközpontban egy sokfunkciós komplexumként lett megtervezve. A világítási rendszer megkapta a Nemzetközi Világítástervezők Szövetségének díját. A források különösen az esti órákban javasolják az épület megtekintését; a külső megjelenése már az esti fényben is lenyűgöző. Hasonlítsa össze, hogy a felületek milyen másképp néznek ki nappal és este. A téren megfelelő helyről tekintse meg az egész épületet széles látómezővel. Fotózáskor ügyeljen arra, hogy ne kerüljön imádkozó emberek a képbe. A nap a hittita maradványoknál kezdődik, és itt, évszázadokon átívelő összehasonlítással zárul.

Forrás: MEB (Oktatási Minisztérium) és a Kır

A Kırıkkale-i Nur mecsete, a város központjában található, nagyméretű vallási komplexum, melyet szeldzsuki és oszmán építészeti stílus jegyei szerint építettek. Az épület tervezője Necip Dinç. Az építkezés 2008-ban kezdődött, és 2015-ben fejezték be. A Nemzeti Oktatási Minisztérium és a helyi turisztikai portál szerint a tervezés során a Mimar Sinan mesterműve, az edirnei Selimiye mecset stílusát vették alapul. A mecset a Bosna sugárúton, a Fabrikalar városrészben található. A Diyanet İşleri Başkanlığı (Vallásügyi Hivatal) és a Török Vallásalap (Türkiye Diyanet Vakfı) által építtetett komplexum a város központi területén található. A források szerint a fő kupola körülbelül 32 méter magas. Négy minaret (torony) helyezkedik el az épület sarkain. Mindegyik minaret három erkélyes. Az épület körülbelül 25 ezer négyzetméteres zárt területtel rendelkezik. A források szerint a zárt területeken körülbelül 4 ezer, a nyitott területeken pedig körülbelül 6 ezer személy fér el, így összesen 10 ezer személy befogadása lehetséges. Ezek a számok hozzávetőlegesek, és a források között egyeznek. A komplexumhoz konferenciasál, szemináriumi terem, könyvtár és olvasóterem, egy török-iszlám kézműves oktatóközpont, tantermek és egy családi tanácsadó iroda tartozik. Ezek a létesítmények nem csupán egy vallási helyszínt, hanem a városközpontban egy sokfunkciós komplexumot alkotnak. A mecset megkapta a Nemzetközi Világítástervezők Szövetségének (International Association of Lighting Designers) díját a kiváló világítási megoldásokért. A források különösen az esti látogatást javasolják. Az épületet kívülről, a területről nézve érdemes megközelíteni. A fő kupola és a négy minaret látványa távolról is felismerhetővé teszi az épületet. A minaretek sarkokon elhelyezkedése szimmetrikus megjelenést kölcsönöz a terveknek. Akik össze akarják hasonlítani az edirnei Selimiye mecsettel, figyeljenek a kupola és a minaretek viszonyára. A Nemzeti Oktatási Minisztérium oldalán található információk alapján az építészeti jellemzők betekintést nyújtanak a török-iszlám építészet világába. A világítás megtekintéséhez érdemes a teraszra este, a fények bekapcsolása után menni. A terasz nyitott területe megfelelő távolságot biztosít az épület teljes látványának megtekintéséhez és fényképezéséhez. Mivel a mecset aktívan használatban van, a látogatóktól elvárják, hogy megfelelő ruházatot viseljenek. Cipővel nem szabad bemenni

Hozzászólások

0/1000

Betoltes...

Útvonal térkép

Útvonal információ
VárosKarakeçili, Kırıkkale
TípusKulturális
Megálló4
Dátum2026. november 6.
Radar TürkiyeSzerzőRadar TürkiyeÚtvonal indítása