Ugrás a fő tartalomra
Radar Türkiye
Fedezd fel az eseményeket az appban
Megnyitás
A Keban-tó partjától a Munzur-hegység felé.
Routák4 Megálló

A Keban-tó partjától a Munzur-hegység felé.

Még nincs értékelés

Jelentkezz be a kedveléshez és értékeléshez

Ez a túra Tuncelit délről északra, a víz útját követve mutatja be a várost. A városi önkormányzat földrajzi oldalának információi szerint a város területe délről északra, valamint nyugatról keletre emelkedik; a déli határt a Keban-tó, az északi és északnyugati részt pedig a Munzur-hegység alkotja. A túra ezeket a két pontot köti össze. Az első megálló Pertek vára és a tó kilátása. A Kulturális Portál szerint a Munzur folyó partján épült Pertek vára ma egy szigeten található, mivel a Keban-tó vízszintjének emelkedése miatt a vár egy része víz alá került. A vár építési dátuma nem ismert, csak annyi tudható, hogy az oszmán korban felújították. Mivel a szigetre való bejutás és a látogatás feltételei nem szerepelnek a forrásokban, ez a megálló a partról való megfigyelésre és az önkormányzattól való tájékozódásra épül. Az önkormányzat azt írja, hogy Pertek a szeldzsuk és oszmán korokban virágzó kulturális és művészeti központ volt, és egy komplexumot tartalmazott, amelyben vár, karavánszállás, fürdő, vallási iskola és konyha volt található. A második megálló a városközpontban található Tunceli Múzeum. Az egykori kaszárnyaként működő, majd lakóépületként használt épületet felújították és múzeummá alakították. A múzeumot a parkba és a hegyekbe való felmászás előtt tettük a második helyre, hogy megismerjük a régió archeológiáját, etnografikus vonatkozásait és természetét. A múzeumban eltöltött két óra időjárástól független pihenést biztosít. A harmadik megálló a Munzur-völgyi Nemzeti Park. Az önkormányzat szerint a park a városközponttól 8 kilométerre kezdődik és a Munzur-völgy mentén a Munzur-hegységig terjed. Itt fontos a völgy alján található fák, a patakok és a lejtők megfigyelése, valamint a növény- és állatfajok azonosítása. A negyedik és utolsó megálló a Munzur-hegység. Ez a szöveg csak a Tunceli területén található hegycsúcsokat érinti. A város legmagasabb pontja az Akbaba-hegy, amely 3463 méter magas. A hegyek a Munzur folyó, a Pülümür-patak és a Tahar-patak forrásvidéke; ezek a vizek végül a túra első megállójánál található Keban-tóba ömlenek. Így a túra egy körutat képez. A túra során a magasság növekedésének, az éghajlat megváltozásának és a víz irányának követése a legizgalmasabb. A túra történelmi vonatkozásait a vár és a múzeum mutatják be, míg a természeti szépségeket a park és a hegyek.

Praktikus információ Források:

Pertek, Tunceli
Routák
4 Megálló
~8 ó 30 p a helyszíneken
Út ~92 km · 2 ó 33 p
Összesen ~11 ó 3 p
2026. november 6.

Útvonal megállók

1
Pertek Kalesi

Perte Kalesi.

~1 ó 30 p itt
Pertek merkez

A Rota a Tunceli partján, a Keban-gát tájában található Pertek városban kezdődik. Ez a megálló nem a vár belsejének felfedezésére szolgál, hanem annak megtekintésére és a látogatás feltételeinek tisztázására. A Kulturális Portál szerint a vár egy dombon épült a Murat folyó partján, és a gát miatt jelenleg egy szigeten található. Ezért ne feltételezze, hogy a vár gyalogosan megközelíthető. A szigetre való jutás és a látogatás feltételei nem szerepelnek a hivatalos oldalakon. Utazás előtt mindenképpen érdeklődjön a Tunceli Kulturális és Turisztikai Igazgatóságánál a legfrissebb információkért. Kérdezzen rá, hogy vannak-e olyan pontok, ahonnan a partról látható a vár, lehetséges-e a szigetre jutni, és van-e szezonális szabályozás. A megerősítés után menjen Pertek városközpontjába. A városközpont a városközponthoz viszonyítva 52 kilométerre található. Mivel Pertek keleti és déli részét teljesen a Keban-gát tava veszi körül, a város egyfajta félszigetnek tűnik. Ez a táj megértése kulcsfontosságú a vár megértéséhez, mivel a mai szigeti megjelenés a gát kialakulásának eredménye. A parton tartózkodva először a víz általános vonalára, majd a domb sziluettjére figyeljen. A források a várat két rétegű fallal körbevett építményként írják le. A falak között épületmaradványok is találhatók, de ezek láthatósága a tartózkodási helytől függ. Egy távcső vagy a telefon zoom funkciója ebben hasznos lehet. A vár déli oldalán vörös, kemény téglák és kék csempék vannak beépítve a faragott kövek közé. Ha közelről tekintheti meg a várat, ez az első dolog, amit érdemes keresni. A pontos építési éve nem ismert; a források csak azt említik, hogy az oszmán korában felújították. Ha egy táblán vagy egy elbeszélésben pontos évszámot lát, kérdezze meg a forrást. A kulturális igazgatóság azt írja, hogy a városban található legtöbb történelmi emlék a Mengüçlök és az Oszmán Birodalom nyomait hordozza. Ugyancsak említik a Sağman-várat, amely szintén egy fontos emlékhely; a látogatás lehetőségéről érdeklődhet az igazgatóságnál. A városnak van egy története is, amely a nevét magyarázza. A kulturális igazgatóság szerint egy madár szobrot állítottak a vár mellé, amely a termékenység szimbóluma, és ezt "Pirtek"nek hívták, majd az idő múlásával a város neve "Pertek" lett. A kulturális igazgatóság kiemeli, hogy tavasszal a tó kék és zöld színei különösen szebbé teszik a várost. A fényképezéshez a reggeli vagy az esti fé

A Pertek vára Tunceli déli részén, a Murat folyó partján egy dombon épült. Ma a domb környékét a Keban-tó vizei ölelik körül, így a vár egy szigeten áll. Ez a helyzet az, ami a várat a térség más történelmi építményeitől megkülönbözteti. A Kulturális és Turizmus Minisztérium kulturális portálján szereplő információk szerint a várat az oszmán korban felújították. Ugyanakkor a forrás azt is megemlíti, hogy a vár pontos építési dátuma nem ismert. Ezért helyesebb a várat nem egyetlen évszázadhoz kötni, hanem egy olyan építményként kezelni, amelyet az idők során használtak és felújítottak. A vár két falból áll. A két fal között építészeti maradványok találhatók. Ez a felépítés azt mutatja, hogy a vár területén épületek is voltak. A déli oldalon feltűnő a különböző anyagok keveredése. A faragott kövek közé vörös, kemény téglák vannak beépítve, és a réseket kék csempék töltik ki. A fényképezést kedvelő látogatók számára ez a színjáték egy szép részlet, amit a köveken érdemes keresni. A várat megérteni ahhoz, hogy a környező településről is tájékozódjunk. Pertek Tunceli központjának déli részén található, és a település keleti és déli határát a Keban-tó veszi körül. A Tunceli Kulturális és Turizmus Igazgatósága a települést egy félszigetként mutatja be. A hivatalos oldal szerint a település területe 947 négyzetkilométer, a tengerszint feletti magassága pedig 1050 méter. Az igazgatóság azt írja, hogy a szeldzsuk és oszmán korokban Pertek egy élénk kulturális és művészeti központtá vált. A vár, a karavánszálloda, a fürdő, a mecset, az iskola és a konyha együttesét magába foglaló település egyben oktatási központ is volt. Pertek a megye második legtöbb történelmi emlékhellyel rendelkező települése, a legtöbb emlékhely a Mengüçlü és az oszmán korból származik. A legfontosabb emlékhelyek közé tartozik a vár, a Çelebi Ağa mecset, a Sağman mecset, a Baysungur mecset és a Sağman vára. A település nevének eredetéről szóló helyi legenda is szerepel az igazgatóság oldalán. A legenda szerint a várra felállított madár szobrának neve Pirtek volt, és ez a név idővel Pertek lett. Ezt a történetet nem egy pontos történelmi tényként, hanem a település nevének eredetéről szóló helyi hagyományként kell értelmezni. A látogatás tervezése során a legfontosabb a közlekedés. A kulturális portálon csak a Pertek központjáról van információ, a szigetre való átjutásról nincs adat. Mivel a hivatalos források nem tartalmaznak információ Érdemes tavasszal tervezni a látogatást, hogy megtekinthesse a várat a tóban található helyéről. A környékbeli Hozat (Singeç) patak dél felé folyik, és a gát mögött kialakított tóba ömlik. A tóban halászat is folyik, ahol főként ponty, tükrös ponty és harcsa kapható, amelyeket Tunceli és Elazığ városokban értékesítenek. Ha a várat a partról szeretné megtekinteni, válasszon olyan időpontokat, amikor a napfény lágyabb. A vízfelszín szélesíti a távlatot, és megmutatja, mennyire kiemelkedik a vár a környezetéből, valamint a tetején található fallal együtt milyen impozáns látványt nyújt. Ha a környék más történelmi helyszíneit is szeretné felkeresni, egyetlen nap alatt megtekintheti a Mengüçlü és az oszmán kori emlékeket. Utazás előtt feltétlenül ellenőrizze az időjárást és a közlekedési körülményeket.
2
Tunceli Müzesi

Tunceli Múzeum.

~2 ó itt
Moğultay Mahallesi, Av. Ali Demir Caddesi No:5/1, Merkez/Tunceli

A második megálló a városközpontban található Tunceli Múzeum, amely a túra legkevésbé az időjárástól függő része. A múzeum a Moğultay városrészben található, az Ali Demir utcában. A hivatalos információk szerint 2020. december 24-től látogatható. A nyitvatartási időt és a belépődíjat a muze.gov.tr oldalon, a Tunceli Múzeum igazgatóságának oldalán ellenőrizze, mielőtt elindul. Mielőtt belépne, nézze meg az épületet kívülről. Az épület négyzetes alaprajzzal rendelkezik, és német stílusú. Az északi oldala háromszintes, a többi oldala kétszintes. Az építkezés 1935-ben kezdődött, és 1937-ben fejezték be. Egy korai köztársasági időszakból származó építményként szerepel a nyilvántartásban. A Kulturális Portál szerint az épület a városközpont kialakításakor az első jelentős építmény volt. Az épületet először katonai kaszárnyaként használták, majd tisztviselői lakásokká alakították át. 2015-ben a minisztérium átadta a múzeum számára, majd felújították és múzeummá alakították. Ezt a hátteret szem előtt tartva, figyeljen a folyosokra és a belső udvarra, mivel a múzeum egy korábbi kaszárnyának a újrahasznosítása. A belső udvar 1800 négyzetméteres, és rendezvények, koncertek, színházi előadások és előadások számára készült. Ellenőrizze a múzeum oldalán, hogy aznap van-e valamilyen program. Belül hat terem található, és a kiállítás a történelem előtti időktől napjainkig terjedő információkat, képeket, diorámákat és rekonstrukciókat mutat be. A gyűjtemény a következő területekre oszlik: régészet és pénzérmék, néprajz, hagyományos gazdálkodás és növény- és állatvilág, vallási kultúra, kőművészeti alkotások és a korai köztársasági időszak alkotásai. Kezdje a régészet és pénzérmék teremmel, mivel ez a legrégebbi időszakot mutatja be, és így könnyebben követhető a történeti folyamat. A pénzérmék kicsik, ezért lassan haladjon a vitrinek előtt, és olvassa el a feliratokat. A néprajz teremben tekintse meg a helyi élethez kapcsolódó tárgyakat, és olvassa el a használatukat bemutató szövegeket. A gazdálkodás és a növény- és állatvilág terme a következő megállóhoz való felkészülésre szolgál. Mivel a terem neve a régió növény- és állatvilágát is jelenti, itt érdemes megkeresni azokat a fajokat, amelyek a következő megállóban kerülnek említésre. A vallási kultúra terem egy különálló rész a gyűjteményben; a teremről szóló információkat a múzeum saját szövegeib

A Tunceli Múzeum a városközpontban, a Moğultay városrészben található, az Av. Ali Demir sugárúton található egykori katonai kaszárnyában. Az épület, amelyet ma múzeumként látogathatnak, a város alapításának korábbi éveiből származó, a korai köztársaság időszakára jellemző építmény. A hivatalos nyilvántartások szerint az épület alapjait 1935-ben rakták le, a munkálatok pedig 1937-ben fejeződtek. A Kulturális Portál szerint az épület a városközpont alapításakor a korszak első nagy épülete volt. A források eltérő információkat tartalmaznak az épület tervezőjével kapcsolatban, ezért csak annyi állítható, hogy német stílusban építették. A tervek négyzetes alaprajzúak; az északi oldala háromszintes, míg a keleti, nyugati és déli oldalai kétszintesek. A Kulturális és Turizmus Minisztériumának forrása szerint az épület körülbelül 5500 négyzetméteres területen helyezkedik el. A Kulturális Portál pedig 5800 négyzetméteres beépített területről beszél; mindkét számot hozzávetőlegesnek kell tekinteni. Az épület közepén található udvar 1800 négyzetméteres. Az udvart koncertek, színházi előadások és egyéb rendezvények számára alkalmassá tervezték. Az épület 1949-ig katonai kaszárnyaként szolgált. Ekkor a Honvédelmi Minisztériumtól a Pénzügyminisztériumhoz került, majd kisebb felújítás után tisztviselői lakásokká alakították. A lakások használata a 1990-es évekig folytatódott. A múzeummá alakítási munkálatok 2015 februárjában kezdődtek, ekkorig körülbelül 65 család élt az épületben. Az Erzurumi Kulturális és Természeti Értékek Megőrző Regionális Bizottsága 2005-ben a II. csoportba sorolta az épületet. Az épületet 2015-ben a Kulturális Értékek és Múzeumok Főigazgatóságának adták át múzeum céljaira. 2015 és 2020 között zajlott a felújítás, melynek során a kaszárnyát múzeummá alakították át. A Tunceli Múzeum Igazgatósága 2019-ben jött létre, a kiállítások összeállítási munkálatai pedig 2019 és 2020 között fejeződtek. A múzeum 2020. december 24-én nyitotta meg kapuit a látogatók számára. A kiállítás hat termből áll, melyek az emberiség történetét a legkorábbi időkben kezdődően a jelenig mutatják be. A tárlat információkat tartalmazó szövegeken, képeken, diorámákon és rekonstrukciókon keresztül mutatja be a témákat. A gyűjtemény első része az archeológia és a pénzérméknek szentelt. A második rész Amellett, hogy a belső térben megfigyelhetitek a téglalap alaprajz és a szintek közötti különbséget, szánjatok elegendő időt a termek felfedezésére; csak így tudjátok nyugodtan megtekinteni mind a hat részt. A növény- és állatvilág kiállítása kiváló hely a Munzur környékének természetét megismerni, mielőtt elindulnátok a túrát. A múzeum a városközponttól 8 kilométerre található, így könnyen beépíthető a természetjárás előtti programba. A múzeum a város központjában található, így tömegközlekedéssel vagy gyalog is elérhető; a navigációban az "Av. Ali Demir Caddesi" címet használjátok. A homlokzat fényképezéséhez érdemes napfényben látogatni, és a teljes homlokzatot egyetlen felvételre szeretném rögzíteni.
3
Munzur Vadisi Milli Parkı

Munzur-völgyi Nemzeti Park.

~3 ó itt

A harmadik megálló a Munzur-völgyi Nemzeti Park. A tartományi igazgatóság szerint a park a városközponttól 8 kilométerre kezdődik, és a völgy mentén a Munzur-hegységig terjed. A területet 1971-ben nemzeti parkként nyilvánították, 42 000 hektáron. Ennyire nagy területen nem egyetlen pontra kell figyelni, hanem a völgy egészére. A tartományi igazgatóság azt írja, hogy a park látogatásához a legkedvezőbb időszak júniustól szeptemberig tart, mivel a területen kontinentális éghajlat uralkodik. Ennek az időszaknak kívül eső időszakokban előzetesen ellenőrizze az út- és időjárási viszonyokat. A belépési feltételekről, szabályokról és az engedélyköteles tevékenységekről tájékozódjon a megfelelő hatóságoknál. A völgy a Mercan-patak és a Munzur-víz által formált területen húzódik. A vízparton sétálva figyelje meg a lejtők kopárságának és a völgy aljának zöld sávjának kontrasztját. A forrás szerint a hegyek meredek lejtői teljesen kopottak. A hegyeken és lejtőkön található, nem sziklás területeket tölgyesek borítják. A völgy alján és a vízpartokon vegyes erdők találhatók, amelyekben bükk, vadkörte, cseresznye, szil, fenyő, dió, nyárfa, juhar, cseresznyefenyő és fűzfa fajok élnek. A bükk, egy ritka fa, a Munzur-víz két oldalán, Ovacık közelében található forrásoktól 1,5 kilométerre nő. A park flórájában 1518 növényfaj található, ebből 43 a Munzur-hegységhez, 227 pedig Törökországhoz endemikus faj. A harangvirág, az erzincani cseresznye, a *Bromus hordeaceus* és a Munzur-esküvői virág a tartományi igazgatóság által említett példák. Ne szakítsa ki a növényeket, és ne térjen el a kijelölt útról. A vadon élő állatok között a kecskebak, a bezoár kecske és a szirti fogas a helyi fajok. Ezeket az állatokat látni szerencse kérdése; a legjobb, ha távolról, távcsővel figyeli őket. Emellett tekintsen a fent fennálló égbolt felé is, mert a forrás szerint itt él a szirti sas mellett még a réti sas, a vándorsólyom, a héja és a sólyom is. A parkban farkasok, rókák, medvék, szamarak és vidra is élnek; ne közelítse meg az állatokat, és ne hagyjon nekik élelmet. A Munzur-vízben és a Mercan-patakban helyi, ritka halfajok élnek. A tartományi igazgatóság szerint a halak a forrásokból kezdve 80

A Munzur Nemzeti Park a Munzur-völgyben található, Tunceli és Ovacık között. A völgyben található 42.000 hektáros területet 1971-ben nyilvánították nemzeti parknak. A Tunceli Kulturális és Turisztikai Igazgatósága a parkot Törökország egyik legnagyobb nemzeti parkjaként mutatja be. A park a Tunceli városközpontjától nyolc kilométerre kezdődik, és a Munzur-hegységig terjed a völgy mentén. A Munzur-hegység északi részén a csúcsok 3300 méterig emelkednek. Ezeket a hegyeket a Mercan-völgy és a Munzur-víz választja el. A terület nemzeti parkként való kijelölésében jelentős szerepet játszottak a gazdag természeti értékek, különösen a patakok és források. Az endemikus növényfajok és a helyi állatok is hozzájárultak ehhez a döntéshez. Az igazgatóság weboldala szerint a park flórájában 1518 növényfaj található. Ezek közül 43 a Munzur-hegységhez, míg 227 faj Törökországban endemikus. A Munzur-hegységen kívül máshol nem található növények közé tartozik a harangvirág, az erzincani cseresznya, a "bindebirdelik" fű, a munzuri esküvői virág és a hegyi tea. A parkban a leggyakoribb fa a bükk. A lejtőkön és a szikláktól mentes területeken bükkösök találhatók. A völgy alján és a vízpartokon vegyes növényzet található, amelyben megtalálható a szil, a nyárfa, a juhar, a cseresznye, a dió, a vadmogyoró, a nyúlfa és a fűz. A Munzur-forrásoktól körülbelül másfél kilométerre, a Munzur-víz két oldalán található a bükkös, amely a terület jellegzetes fája. A bükköt hazánkban ritkán találhatunk, és itt a vízparton gyönyörű formákat alakít ki. Ezzel szemben a hegyek meredek lejtői teljesen kopárnak tűnnek. Az állatvilág is hozzájárul a park identitásához. A "çengel boynuzlu keçi" és a "bezuvar" nevű két hegyi kecskefaj, valamint az ur keklik nevű vadmadár a helyi értékek közé tartoznak. A Munzur-vízben és a Mercan-patakban számos, a területre jellemző ritka halfaj él. A parkban megtalálható a farkas, a róka, a szarvasmarha, a medve, a géz, a vidra, a borz, a mókus, a nyúl, a vaddisznó és a hegyi kecske. A medve a barlangokban és a sziklahasadékokban él, és a terület egyik fontos nagy emlőse. A madarak közül a sas, a szarvasmarha, a rétisas, a sólyom, A pisztrángoktól kezdve, egészen a 80 kilométeres területre terjedő vidékig, a halak a hivatal szerint mind Tunceli gazdaságának, mind az országnak fontos természeti erőforrás. A területen kontinentális éghajlat uralkodik, ezért a park látogatásához a júniustól szeptemberig tartó időszak a legalkalmasabb. A hivatal szerint a terület természeti adottságai ideálisak olyan napi programokhoz, mint a táborozás, piknik, sportos horgászat és túrázás. Emellett potenciál kínálkozik olyan vízi és természetközeli sportokhoz, mint a rafting és a hegymászás. Ha táborozni, horgászni vagy vízi sportokat szeretne űzni, tájékozódjon a helyi szabályokról és a szükséges engedélyekről a helyi kultúra- és turizmus hivatalban. A városközpontból Ovacík felé haladva a völgy kíséri az utazót a park területén. A Munzur-forrásokhoz Ovacík központjából táblák segítségével lehet eljutni aszfaltozott úton. Ha a vadon élő állatok megfigyeléséhez szeretne eljutni, válassza a reggeli órákat, és vigyen magával távcsövet. A völgy a szezonális fényekkel és a víz színeivel gazdag lehetőségeket kínál a fotósok számára. Ha hegyi túrákra készül, előre ellenőrizze az időjárást, mivel a magasabb területeken az éghajlat szigorúbb.
4
Munzur Dağları

Munzur-hegység.

~2 ó itt

A következő megálló a Munzur-hegység. A hegység a Tunceli és Erzincan között húzódik; ez a szöveg kizárólag a Tunceli területére vonatkozik. Ez a megálló nem egy túra, hanem egy pont, ahonnan a völgyből a hegyeket nézhetjük, és megérthetjük a tájat. A tartományi igazgatóság szerint a Munzur vagy Mercan-hegység, amely a Keleti Torosok folytatása, a tartomány északnyugati, északi és északkeleti részét alkotja. A tartomány területének 70%-a hegyes, 25%-a fennsík, 5%-a pedig síkság. A tartomány legmagasabb pontja a Munzur-hegység keleti részén található 3463 méteres Akbaba-csúcs. A hegyek magasabb részei a tartomány északában és északnyugatában természetes határként funkcionálnak. A túra során észak felé haladva érezhető lesz, hogy a magasság folyamatosan nő, a Pertek-i tóparttól egészen ideig. Fontos megjegyezni, hogy a hegyek egyfajta vízgyűjtőként működnek. A Karasu és a Murat folyók gyűjtik a tartomány vizeit. A Munzur folyó, amely a tartományon belül halad, valamint a Pülümür-patak és a Tahar-patak délen a Keban-tóba ömlenek. Így a túra első megállójának, a tóknak, és ennek a végső megállónak, a hegynek, közös a víz története. Fordítsuk tekintetünket a magasabb területekre, és tanulmányozzuk a lejtők kopott, meredek megjelenését. A tartományi igazgatóság szerint a terület éghajlata kontinentális, ezért a látogatás legjobb időszaka júniustól szeptemberig. Mivel a hegyekben az időjárás gyorsan változhat, indulás előtt ellenőrizzük az aktuális időjárás-előrejelzést. A hegycsúcson tavak találhatók. A "Tavak" című részben szerepel, hogy a Munzur-hegységben, valamint annak alacsonyabb kiterjedéseiben, a Mercan, Avcı és Karasakal hegyekben, kisebb glecsertavak és krátertavak találhatók, amelyek a glecsermezők és a lejtők vízzel való feltöltődése következtében jöttek létre. A turisztikai szempontból fontosabb tavak a Karagöl, Koçgölü, Şer Gölü, Dilincik Gölü, Çimli Gölü, a Mercan-tavak és a Katır-tavak. A "Park" című részben szerepel, hogy a krátertavak 2000 és 3000 méter közötti magasságban találhatók. A tavakhoz való eljutás, a séta időtartama és a nehézségi foka nem szerepel a forrásban; ez a túra nem tartalmaz mászási leírást. Ha a tavakhoz szeretnénk eljutni, kérjük, vegyük fel a kapcsolatot a tart

A Munzur-hegység a Keleti Toros-hegység folytatása, és nyugatról keletre húzódik. A hegység Tunceli és Erzincan között található; ez a szöveg kizárólag a Tunceli területére vonatkozik. A Tunceli kormányzat szerint a hegyek a város északnyugati, északi és északkeleti részén húzódnak, és 130 kilométeren keresztül nyúlnak el, nehezen járható területeket alkotva. A hegyek alapja rendkívül széles, 25 és 30 kilométer között van. A csúcsok magassága általában 3000 méter felett van. A Tunceli Kulturális és Turisztikai Igazgatóságának geográfiai oldalán található információk szerint a város legmagasabb pontja a Munzur-hegység keleti részén található 3463 méteres Akbaba-csúcs. A város területének 70%-át hegyek teszik ki, és a Munzur-hegység határolja be ezt a hegyvidéki területet. A hegyek magasabb részei természetes határt alkotnak a város északában és északnyugati részén. A kormányzat szerint a hegyek nehezen járhatóak, ezért Tunceli nem tud összekapcsolódni az Iğdır-síkságtól az Erzincan-síkságig terjedő termékeny területével. A hegység meredeken ereszkedik le az Ovacık-síkság felé, és ezt a területet a Mercan-hegységnek nevezik. Ovacık magassága 1400 méter, majd 2800 és 3000 méter közötti magasságban kezdődnek a nagyon meredek lejtők. Ezekről a lejtőkről lehet feljutni a észak felé nyíló völgyekbe. A völgyek közötti magas gerincek nyári időszakban a helyi lakosság legelőterületeit alkotják. A hegyek szinte teljesen kopárak, kivéve a déli lejtőkön található tölgy- és fenyőerdők. 2700 méter feletti területek folyamatosan hóval borítottak. A tél folyamán a magas és meredek átjárók zárva maradnak. A legfontosabb átjárók a 3000 méterhez közel található Mercan és Kemah átjárók. A helyi igazgatóság szerint a területen kontinentális éghajlat uralkodik, és a nemzeti park látogatásához a legkedvezőbb időszak júniustól szeptemberig tart. Ezért a hegyekhez kapcsolódó minden tervezést az évszaknak megfelelően kell kialakítani. A Munzur és a Bağırpaşa hegycsúcsok környékén, magas gerincek által körülvett síkságok találhatók, amelyek platókat alkotnak. A legismertebb platók a Mercan-hegységen található Merk-legelő és a Munzur-hegység közepén található Kepir-legelő. Ezek a platók, amelyek télen nagyon hidegek, nyáron legelőként szolgálnak. A helyi igazgatóság az Ovac A kormányzati szervek szerint a régió völgyei nagyon keskenyek és meredekek, a völgyek alján pedig nem alakultak síkságok. A völgyek a magas és hegyes területeken természetes közlekedési útvonalakat jelentenek, amelyek összekötik a régiót a belsejét és a környező régiókat. A Munzur, a Mercan, a Pülümür, a Peri és a Tahar folyók völgyei a régió legfontosabb völgyei közé tartoznak. A Munzur folyó, a Pülümür folyó és a Tahar folyó délen a Keban-tóba ömlenek. A Munzur-völgyi Nemzeti Park e hegyekben található védett terület; a kormányzati hivatal szerint 1971-ben 42 000 hektárnyi területet nyilvánítottak nemzeti parknak. Ugyancsak a hivatal adatai szerint a park növényvilágában található 43 faj kizárólag a Munzur-hegységben honos. Bár a hegyek meredek lejtői nagyrészt kopárak, a völgyek alja és a tölgyerdőkkel borított lejtők teljesen más képet mutatnak. A kormányzati hivatal szerint a területre jellemzőek a kecskék két fajta (a szarvú kecske és a bezoar kecske), valamint a szirti fogas. Ha az Ovacık-síkságból nézzük, látható, milyen meredeken ereszkednek le a lejtők. Ezen az oldalon nem találhatóak információk a mászási útvonalakról, a csúcsokról és az időtartamról; ha túrát tervez, kérjen információt a helyi kulturális és turisztikai hivatalban és a megfelelő szerveknél. Mivel a hegyi utak állapota évszaktól függően változik, indulása előtt kérje a helyi hatóságoktól a legfrissebb információkat az utakról.

Hozzászólások

0/1000

Betoltes...

Útvonal térkép

Útvonal információ
VárosPertek, Tunceli
TípusRouták
Megálló4
Dátum2026. november 6.
Radar TürkiyeSzerzőRadar TürkiyeÚtvonal indítása