Ugrás a fő tartalomra
Radar Türkiye
Fedezd fel az eseményeket az appban
Megnyitás
Karsban egy nap: az erdőtől a váron át Anig.
Kulturális4 Megálló

Karsban egy nap: az erdőtől a váron át Anig.

6
Még nincs értékelés

Jelentkezz be a kedveléshez és értékeléshez

Ez itt a fordítás:

Ez az útvonal Kars három különböző arcát mutatja meg egy nap alatt: a magas hegyvidék téli erdője, a bazaltkövekből épült város és a középkori település. Az út nyugatról keletre halad. Reggel Sarıkamışban, a borovérfa erdőben kezdődik, délután Kars városában, a Kars-patak partján érkezik meg, délután felmászik a várhoz, és a napot Aniban fejezi be. Ez az útvonal lehetőleg egyenes vonalú, és a nap utolsó részét a legszélesebb területre, Anira szánja. Az útvonal autóval járható. Sarıkamış és Kars közötti távolság körülbelül 51 kilométer, míg Ani Kars városától 42 kilométerre található, a UNESCO adatai szerint. A három pont egy nap alatt történő megtekintéséhez a saját autója vagy egy transzfer a legpraktikusabb megoldás. A téli hónapokban a gumiabroncsok és a téli felszerelés ellenőrzése elengedhetetlen; a közlekedési és nemzeti park hatóságok figyelmeztetéseinek betartása nélkül nem szabad útra kelni. Az első megálló a Sarıkamış-Allahuekber Nemzeti Park. A mezőgazdasági és erdészeti minisztérium adatai szerint a park 22 520 hektár, és ez a hely a borovérfa legnagyobb tengerszint feletti tiszta erdőinek otthona. Az erdőbe túracipőkkel vagy rövid sétákkal lehet bejutni; a kristálytiszta hó és a csend a hely meghatározó élményei. A park történelmi vonatkozásai a hősi emlékművekkel tiszteletadónak és csendesnek ígérnek egy látogatást. A második megálló Kars városában található, a Kaleiçi városrészben, a Kőhíd. Ez a három boltívvel rendelkező, sima, bazaltkövekből épült híd jelenlegi formája 1719-ből származik; az első építményt pedig egy 1579-es városrendezési munkálat során építették. Ez a rövid megálló lehetőséget kínál a megismerni az útvonal fő anyagát, a bazaltkövet. A harmadik megálló a híd közvetlen közelében található Kars vára. A 12. század közepén épült vár számos pusztulást és felújítást látott, Timur időszakától kezdve a 1877-1878-as háborúig. A három nagy kapuja, a köves útja és a toronyhoz vezető lépcsője a város történelmének közvetlen megismerését teszi lehetővé. A vár és a híd ugyanabban a városrészben találhatók, és előfordulhat, hogy nem kell autóba ülni a kettő között. A negyedik és utolsó megálló az Ani régészeti terület. Itt javasoljuk, hogy ne menjen túl részletesen, hanem összpontosítsa a figyelmét a terület általános elrendezésére és a völgyre néző szegélyekre Források:

Sarıkamış, Kars
Kulturális
4 Megálló
~6 ó a helyszíneken
Út ~95,6 km · 2 ó 43 p
Összesen ~8 ó 43 p
2026. november 6.

Útvonal megállók

1
Sarıkamış-Allahuekber Dağları Milli Parkı

Sarıkamış–Allahuekber-hegység Nemzeti Park.

~2 ó itt

Sarıkamışban kezdje a túrát a Sarıçam erdőben, közvetlenül a városközpont fölött. A Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztérium 13. Igazgatósága oldalán szerepel, hogy a Soğuksu Természeti Park 51 kilométerre található Kars városközpontjától. Sarıkamışot is hasonló távolságra lehet tekinteni Kars irányába. Ezért a túra útvonalát nyugatról keletre tervezték, és a nap folyamán nem fog visszafordulni. A park területe, a fenti oldal szerint, 22 520 hektár, és Erzurum és Kars megye közötti, Sarıkamış környékén terül el. A terület egyik fontos jellemzője, hogy itt a sarıçam fa a legmagasabb tengerszint feletti magasságban fordul elő Törökországban, és tiszta erdőket alkot. Tehát a túra során a lábánál lévő hó mellett a feje fölött is fák lesznek. A Türk Tarım Orman című folyóirat egy cikke szerint, Sarıkamış városából a Allahuekber-hegység irányába 7-8 kilométerre lehet eljutni autóval, ahol a "kontrollált használati zóna" található. Ugyanazon a cikkben szerepel, hogy stabilizált utak segítségével körülbelül 6 kilométerig lehet eljutni a "fenntartható használati zónába", a mezők és az erdők területére. Az autópályán elérhető legvégpont, az "abszolút használati zóna", 2 kilométerre van. Mielőtt útnak indulna, érdeklődjön a park illetékeseinél, hogy melyik útvonalak járhatók az adott napon. A téli hónapokban elengedhetetlen az autó gumijainak és a téli felszereléseknek a ellenőrzése, valamint a közút és a park illetékeseinek figyelmeztetéseinek követése. Öltözzön rétegzett ruházatban, vegyen vízálló bakancsot és kesztyűt; a cikk emellett a hótalpakkal való erdőbe való belépést javasolja. Az erdőben az első, amit észre fog venni, a csend. A sarıçam fák tűlevelei télen nem hullnak, így az ágak a hóval együtt zölden maradnak. A cikk szerint Sarıkamışot a többi téli helyszíntől a kristályos hó különbözteti meg. Ez a porrá váló hó, alacsony páratartalom miatt, nem fagy meg, és a fák ágain "porcukor" hatást kelt. Mivel az első komoly hóesés november végén következik be, az erdő képe ekkor kezd kialakulni. Ha fényképeket szeretne készíteni, válassza a reggeli órákat, amikor a mellékszöge a hó felületére vet árnyékot. A park flórájában a sarıçam mellett a sztyepp tölgy és a rozmaringos borovinka is megtalálható. Az Allahuekber-hegység, melynek csúcsa 3100 méterrel magasabb, területén az erdő A Soğuksu természetvédelmi terület is közel van; ez a 11 hektáros terület körülbelül 4 kilométerre található Sarıkamış városától, és a borovos erdők alsó részén helyezkedik el. Legalább két órát szánjon erre a helyre, és mielőtt elfogy az a világosság, induljon vissza Kars városába. A belépési feltételek és a terület adottságai változhatnak, ezért a legfrissebb információkat a 13. Regionális Igazgatóság honlapján, vagy a Kars városi Kultúra és Turizmus Igazgatóságánál ellenőrizze. Forrás: A Mezőgazdaság és Erdészeti Minisztérium 13. Regionális Igazgatósága.

A Sarıkamış-Allahuekber Nemzeti Park Erzurum és Kars megye közötti Sarıkamış körzet területén terül el. A terület a Sarıkamış erdőket és az Allahuekber-hegységet foglalja magában. A Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztérium 13. Igazgatósága szerint ez a 22 520 hektáros terület nemzeti parkként került kijelölésre 2004. október 19-én. A park két fő értékkel büszkélkedhet. Az egyik a sárgárga fenyő, amely hazánkban a legmagasabb tengerszint feletti magasságon fordul elő, és tiszta sárgárga fenyőerdőket alkot. A másik érték a 1914-1915-ös Sarıkamış hadművelet emlékhelyei, amelyek a hősi halottak emlékeit őrzik. Ez a hely a park természetközeli élményén túl, csendes és tiszteletteljes látogatást igényel. A 13. Igazgatóság honlapja szerint a területen 20 hősi temető található, amelyek közül csak egy rendelkezik emlékművel, a többi pedig nem meghatározott területeken helyezkedik el. A "Türk Tarım Orman" című folyóirat emlékszik az Allahuekber, Tekçam, Soğanlı és Dikenli temetőkről, amelyekhez stabil burkolatú utakon lehet eljutni. Ezen helyekhez személyautóval is el lehet jutni. A temetőkön való tartózkodás során csendet és nyugalmat kell megőrizni, valamint tisztelettel kell bánni az emlékművek környezetével. A park természeti szépsége legalább annyira meghatározó, mint a történelmi jelentősége. A tél folyamán a sárgárga fenyők zöld tűlevelei nem hullnak le, és a hóval együtt festői tájakat alkotnak. A parkot más téli célpontoktól megkülönböztető tulajdonság a kristálytiszta hó. Az alacsony páratartalomnak köszönhetően ez a hó nem fagy, és a sárgárga fenyő ágain egy porcukor-szerű réteget eredményez. A folyóirat szerint ez a vizuális élmény november végén kezdődik, amikor az első komoly hóesés megérkezik. Az Allahuekber-hegység csúcsa 3100 méterrel magasodik, és a fás területek felett magashegységi rétek és sztyeppek terülnek el. A park flórájában a sárgárga fenyő mellett sztyepp tölgy és illatos borovika is megtalálható. A park hazánkban veszélyeztetett fajoknak is otthont ad. Szerencsés látogatók találkozhatnak egy szarvasmarha csordával, amely gyorsan eltűnik a fák között. A téli hónapokban a hóban nyomokat lehet találni farkasokról, szamarakról, medvékről, nyúlakról vagy rókákról. A magasban vörös A terület 11 hektár, és 4 kilométerre található Sarıkamış városától. A parkba eljutni vonattal, autóval vagy repülővel lehet. A cikk a Kelet Expresszével Karsba tett utazást említi, hangsúlyozva, hogy Sarıkamışba jutni önmagában is egy különleges élmény. A Kars Harakani repülőtér körülbelül 70 kilométerre található a területtől. Sarıkamış város Kars központjától körülbelül 51 kilométerre fekszik. A téli időszakban a hó miatt elengedhetetlen az autó gumijainak és a téli felszereléseknek a rendszeres ellenőrzése. Mindig kövesse a közút- és a nemzeti park illetékeseinek figyelmeztetéseit. Ha túrázni szeretne, a hócsizmák, a réteges öltözék és a meleg italok biztosítása legyen a tervezés része. A nyitva tartó területek, az útviszonyok és a látogatási feltételek évszak szerint változnak, ezért mindig ellenőrizze a legfrissebb információkat a park igazgatóságánál és a 13. Igazgatóság hivatalos oldalain. A természetben nyomot nem hagyva, a vadon élő állatokat távolról megfigyelve és a kijelölt útvonalakon maradva járulhat hozzá a park megőrzéséhez.
2
Taş Köprü

Kőhíd.

~30 p itt
Kaleiçi Mahallesi, Merkez / Kars

Sarıkamışból Karsba érkezve a következő megálló a Kaleiçi városrészben található kőhíd. A híd a Kars-patak felett ível, és a Kars vára lábánál helyezkedik el. A Kültür Portali információi szerint a városrészben található, így gyalog vagy autóval is megközelíthető. A legkényelmesebb megoldás, ha az autót ott hagyja, és gyalog folytatja. Mivel a vár közvetlenül a híd mögött emelkedik, mindkét építményt egy sétán belül megtekintheti.

A Kars Kulturális és Turisztikai Igazgatóságának információi szerint a hidat Lala Mustafa Paşa építtette 1579-ben, a III. Murát emlékezetére indított városrehabilitációs munkák részeként. Ugyancsak ez a forrás állítja, hogy a hidat 1715-ben lerombolták. A mai híd egy 1719-ben épült, eredetihez hű másolat, amelyet Hacı Ebubekir Karahanoğlu, a város befolyásos személyisége építtetett. Ezért az építményt Karahanoğlu kőhídként is ismerik. Fontos, hogy ezeket a dátumokat megjegyezze, mert a látható kő 1719-ből származik, míg 1579 az első híd és a városrehabilitációs munkák ideje.

Először is, közelebbről nézze meg a hidat. Az egész szerkezet gondosan faragott bazaltból épült. A bazalt Kars építőanyaga, és a város számos történelmi épületében találkozni fog ezzel a sötét színű kővel. Ha a kövek felületére és a fugáira néz, észreveheti, milyen pontos a faragás. Hideg időben a köveken jég vagy fagy lehet, ezért óvatosan lépjen.

A híd három boltívvel rendelkezik. A boltívek alatt áramló vízre való tekintés a partról vagy a mellette lévő útról a legjobb módja annak, hogy megértsük a szerkezet ritmusát. A déli oldalán egy kisebb, kör alakú nyílás található, amely a víz levezetésére szolgál. Az ilyen nyílások általában segítenek a víz elvezetésében, amikor a vízszint emelkedik. Ezért keressen különösen ezt a nyílást, és hasonlítsa össze a méretét a fő boltívekkel.

Ezután átkeljen a hídon, és térjen vissza. A másik oldalról nézve a boltívek, a folyómeder és a vár lejtője egyetlen képen egyesülnek. A téli időjárásban a partok hóval borítottak lehetnek, ami különleges hátteret biztosít a fényképekhez. Mivel a fény iránya a nap folyamán változik, érdemes több képet készíteni különböző időpontokban.

Ebben a megállóban körülbelül fél órát töltsön. Tekintse ezt a szakaszt egy rövid pihenőként. Használhatja a part menti, nyílt területeket, hogy leül

A Taş Köprü egy háromívű, bazaltból készült híd, amely a Kars Çayı folyó felett, a Kars vára lábánál található. Mivel közvetlenül a vár mellett helyezkedik, egy rövid, történelmi jelentőségű helyszín, amelyet gyakran a várral együtt látogatnak meg. A híd a Kaleiçi városrészben található, és a Kulturális Portál szerint gyalog vagy autóval is megközelíthető. A hivatalos dokumentumok a hidat az oszmán kori építési munkákhoz kapcsolják. A Kulturális Portál szerint a hidat Lala Mustafa Paşa építtette 1579-ben, a III. Murát által elrendelt építési munkák során. A Kars várat is ugyanebben az évben építtette újra Lala Mustafa Paşa, így a vár és a híd egyaránt azonos építési projekt eredményei. A Kars Megyei Kulturális és Turisztikai Igazgatóság adatai szerint a híd 1715-ben omladozott össze. Hacı Ebubekir Karahanoğlu, a város befolyásos lakója, 1719-ben építtette újjá a hidat, a jelenlegi formájában. Ezért a hidat Karahanoğlu Taş Köprüsü néven is ismerik. A kulturális inventárjegyzés ugyanazon munkát restaurálásként említi, ezért az 1719-es munkát a forrásoktól függően rekonstrukciónak vagy restaurálásnak kell tekinteni. Egyes források későbbi dátumot is feltüntetnek, de a hivatalos nyilvántartások alapján az 1719-es év szerepel. A híd teljes egészében sima, faragott bazaltkövekből épült. Három boltíves ívet és három nyílást tartalmaz. Dél felé, kisebb méretű, köríves vízelvezető nyílás található. Az inventárjegyzés szerint a híd keleti-nyugati irányban húzódik. A híd a Kars Çayı folyó pontján található, ahol a Kars-síkságról a völgybe folyik. Az oszmán korban a Kars vára külső falain található Kağızman kapu, amely a városba vezető bejárat volt, a híd helyén volt található. Ezért a hidon való áthaladás ma is a város régi bejáratán való áthaladást jelenti. Az inventárjegyzés szerint a híd jó állapotban van, és továbbra is használatban van. Ugyanebben a dokumentumban a Karayolları Genel Müdürlüğü (Állami Közút-igazgatóság) szerepel a karbantartásért felelős szervezetként. Amikor a hidat látogatja, ne feledje, hogy ez nem csak egy emlékhely, hanem egy mindennapi közlekedési útvonal is. Tartsa magát a szélén, figyeljen a forgalomra, és készítsen fényképeket, vagy egyszerűen csak nézze meg a szerkezetet. Először keressen rá a híd déli részén található kis vízelvezető nyílásra. Ahhoz, hogy lássa a három ív egymás mellett alkotott ritmusát, lépjen néhány lépéssel A téli hónapokban Karsban nagyon hideg lehet az időjárás; öltözzön vastag ruhákba, és tájékozódjon a közutak állapotáról.
3
Kars Kalesi

Kars vára.

~1 ó itt
Kaleiçi Mahallesi, Merkez / Kars

A harmadik megálló a Kars vára, amely a város északi részén, egy dombon található, a Taş Köprü közvetlen közelében. A várat, a helyi hagyományok szerint, a Karsak törzs tiszteletére nevezték el, és a város legfontosabb történelmi emléke. A várat központi várnak, belső várnak vagy Stadelnek is nevezik. A városközség információi szerint a vár 250 méter hosszú és 90 méter széles, kelet-nyugat irányban, illetve észak-dél irányban. A területet védett területté nyilvánították, és a városból nézve lenyűgöző látványt nyújt. A vár alapításának pontos dátumát illetően két hivatalos forrás egy év eltérést mutat. A Kültür Portali szerint 1152-ben épült, a városközség pedig 1153-at ír. Ezért a legbiztosabb megfogalmazás az, hogy a vár a 12. század közepén épült. A források szerint a várat a Saltuklu uralkodó parancsára, Firuz Akay miniszter felügyeletével építették. A vár felirata márványból készült, és a külső falak kapujába került. A vár története tele van pusztulásokkal és helyreállításokkal. A források szerint Timur 1386-ban teljesen lerombolta a várat. 1579-ben, III. Murát parancsára, Lala Mustafa Paşa újjáépítette a várat és a külső falakat. A Kültür Portali hozzáteszi, hogy 1606-ban egy pusztulás után 1616-ban és 1636-ban végeztek helyreállítási munkálatokat. Az 1877-1878-as orosz-török háborúban a vár ismét megrongálódott, és bár helyreépítették, már nem volt az eredeti formájában. A jelenlegi építmény egy olyan város állandó pontja, amelyet évszázadokon át folyamatosan újítottak meg. Nézzék meg a falakat közelről. A külső falak hasított bazaltkövekből készültek, és támfalak veszik körül őket. Itt sokkal nagyobb méretben láthatják ugyanazt a sötét követ, mint a hídon. A városközség információi szerint a vár külső falai 27 000 méter hosszúak, és 220 bástyából állnak. Ez a szám jól mutatja, hogy a város egykor milyen nagyméretű védőrendszerrel volt körbevett. A várnak három nagy kapuja van. A nyugati kapu a Sukapısı vagy Çeribaşı Kapısı. A központi kapu a Kağızman Kapısı, más néven Ortakapı. A harmadik a Behram vagy Bayrampaşa Kapısı. A fő bejárat a vára előtt található területre nyílik. A bástya felé haladva kövezett utcát találunk. Az utca végén lépcsők vezetnek a vár legmagasabb pontjára, a bástyába. A lejtőn és a A következő megállóhely, az Ani régészeti terület a város külterületén található, ezért érdemes időt szánni az oda vezető útra. Forrás: Kulturális portál, Kars vára.

A Kars vára egy bazaltkövekből épült erőd, amely a város északi részén, egy dombon található. A Kulturális Minisztérium kulturális portálja szerint a város nevét a Karsak törzshoz kötötték, amely a Kr.e. 130-127 közötti időszakban érkezett a Kaukázusból és telepedett le ezen a területen. A vár története azonban ennél jóval régebbre nyúlik vissza, a Saltuklu korra. A felirat szerint a várat Melik İzzeddin, a Saltuklu uralkodó parancsára, Firuz Akay miniszter építtette. A felirat dátuma a kulturális portálon 1152-nek, a Kars önkormányzatának oldalán pedig 1153-nak szerepel, ezért a legbiztosabb feltételezés, hogy az építkezés a tizenkettedik század közepére esik. Ezenkívül azt is említik, hogy a város külső falainak építését is ugyanebben a században kezdték. A várat Timur 1386-ban lerombolta. 1579-ben, III. Murát szultán parancsára Karsba érkező Lala Mustafa Paşa újjáépíttette a várat és a külső falakat. A kulturális portál szerint a várat 1606-ban I. Abbas perzsa sah lerombolta, majd 1616-ban és 1636-ban felújították. Az 1877-1878-as oszmán-orosz háború során a vár ismét megrongálódott, majd később felújították, de ettől eltért az eredeti formájától. Az önkormányzat oldalán azt is feltüntetik, hogy a negyven évig tartó orosz uralom alatt a vár további károkat szenvedett, és elvesztette eredeti jellegét. Összefoglalva, a ma látható vár nem egyetlen korszak alkotása, hanem egymás után következő építkezések, rombolások és felújítások eredményeként kialakult, rétegzett szerkezet. A vár külső falai faragott bazaltkövekből épültek, és támfalak veszik körül. A hivatalos források három főkaput említenek. Az egyik a nyugati Sukapısı, más néven Çeribaşı Kapısı. A másik a Kağızman Kapısı, amelyet Ortakapı néven is ismernek. A harmadik pedig a Behram vagy Bayrampaşa Kapısı. A vár északi főbejárata egy területekre nyílik. A belső vár legmagasabb pontja a vár tornya, ahová egy kövezett úton lehet feljutni, majd lépcsőkön keresztül a toronyba. A belső vár 250 méter hosszú (kelet-nyugat irányban) és körülbelül 90 méter hosszú (észak-dél irányban). Az önkormányzat oldalán ezt a részt "Merkez Kale", "İç Kale" vagy "Stadel" néven említik. A belső várban katonai lakások, földek és egy laktanya található. A A vár falán lévő lépcsők nyitottak, ezért télen jegesek és havasak lehetnek; ezért érdemes strapabíró talpú cipőt viselni. A várból a környező tájra tekintve a legkönnyebben megérthetjük a vár elhelyezkedését a város szomszédságában. Ha fényképeket szeretne készíteni, a reggeli korai órákban vagy a késő délutáni, alacsony fényviszonyok jobban kiemelik a kövek textúráját. A Kulturális Portál oldalán egy 1878-as vármintázat is megtalálható, ami jó kiindulópont lehet a mai megjelenés összehasonlítása érdekében. A látogatás időpontjai és a feltételei változhatnak, ezért a legfrissebb információkat a Kars Városi Kulturális és Turisztikai Igazgatóságának hivatalos weboldalán érdemes ellenőrizni. Karsban a tél folyamán nagyon hideg lehet, ezért rétegesen öltözzön, és előzetesen tájékozódjon az útviszonyokról. A vár látogatását érdemes kiegészíteni egy látogatással a kőhídhoz és a városrégi utcáin, így a teljes élmény gazdagabb lesz.
4

Ani régészeti terület.

~2 ó 30 p itt

Az útvonal utolsó megállója az Ani régészeti terület, amely a leghosszabb utazást igényli a nap során. A UNESCO közlése szerint Ani Kars városától 42 kilométerre található. Ezért, amikor elhagyják Kale városát, ellenőrizzék járművüket, üzemanyag-készletüket és a rendelkezésre álló napfényt. A téli időjárási körülmények között különösen fontos, hogy előre tájékozódjanak az út állapotáról, mielőtt elindulnak erre a megállóra.

A UNESCO szerint Ani Észak-Törökországban található, egy völgy felett emelkedő, egyedi, háromszög alakú fennsíkon épült. A völgy természetes határként szolgál a régészeti terület mellett. A fennsíkon a település majdnem 2500 éve folyamatosan létezik. Ez a folyamatosság a fennsík könnyű védelméhez és a környező termékeny folyótorkókhoz való kapcsolódáshoz vezethető vissza. A város fontos kapu volt az Selyemúton, amely Anatóliába vezetett.

A UNESCO Ani-t egy középkori városként írja le, ahol lakóépületek, vallási és katonai építmények találhatók egy helyen. A város évszázadokon keresztül különböző keresztény és muszlim dinasztiák által épült. Ani fénykorát a 10. és 11. századok jelentették, amikor a Bagratida királyság fővárosa volt. A következő évszázadokban a város fontos kereskedelmi csomópont maradt a bizánci, szeldzsuk és grúz uralom alatt. A mongol invázió és a 1319-es földrengés kezdték a város hanyatlását.

A UNESCO közlése szerint a terület a 7. és 13. századok között a régióban kialakult építészeti újdonságok szinte mindegyikének példáit kínálja. Ezért a területet nem egy-egy építményként, hanem egy középkori városi szövetként kell értelmezni. Az útvonalon nem foglalkozunk az egyes építmények részleteivel. A látogatók ehelyett a terület egészének megtekintésére törekedjenek, ahelyett, hogy minden egyes építmény előtt hosszú időt töltenének.

Amikor megérkeznek a területre, az első lépés a fennsík általános elrendezésének megértése. Egy séta során a területen egy nagy kört húzni, hogy megértsék az építmények egymáshoz viszonyított helyzetét, jó módszer. Amikor elérnek a fennsík szélére, nézzék meg a völgyre; innen érthetik meg, hogy miért választották ezt a helyet a védelem szempontjából. A fennsík magas és nyitott, ezért a szél erős lehet, ezért érdemes szélálló ruházatot viselni.

A téli hónapokban a talaj hóval és jéggel borított lehet. Csúszásgátló talpú bakancs, kesztyű és sapka elengedhetetlenek erre a megállóra. Figyelembe kell

Egy elhagyatott, középkori város, amely a Arpaçay völgyének szélén, falakkal körülvéve található. A város egykor a karavánutak találkozópontján épült, és ma is láthatóak a síkságon álló, régóta elhagyatott épületei.

Hozzászólások

0/1000

Betoltes...

Útvonal térkép

Útvonal információ
VárosSarıkamış, Kars
TípusKulturális
Megálló4
Dátum2026. november 6.
Radar TürkiyeSzerzőRadar TürkiyeÚtvonal indítása