Ugrás a fő tartalomra
Radar Türkiye
Fedezd fel az eseményeket az appban
Megnyitás
Kaleden a Kahramanmaraşba vezető túra, melynek célpontja a Domuztepe.
Kulturális4 Megálló

Kaleden a Kahramanmaraşba vezető túra, melynek célpontja a Domuztepe.

Még nincs értékelés

Jelentkezz be a kedveléshez és értékeléshez

Ez a túra Kahramanmaraş városát három különböző időszakban mutatja be: a városközpontban található, a késői hittita korszak óta folyamatosan restaurált vár, a vár déli részén található, a Dulkadiroğlu Bég államának építészetét képviselő mecset, a város szélén található természetpark és a síkság déli részén található, több mint hatéves korú halom. A sorrend a tájat követi. A napot a városközpontban kezdjük, majd délután a Gaziantep felé vezető úton a természetbe merülünk, a nap utolsó részét pedig a Pazarcık irányában található ásatási terület környékén töltjük. Az első két megálló egymáshoz közel található. A vár a városközpontban, az Ulu Mecset északi részén emelkedik. A hivatalos oldalak szerint a vár pontos építési dátuma nem ismert, de egy feliratból kiderül, hogy a késői hittita király, III. Halpuruntaş (i.e. 810-783) idejében épült. A várat azóta is folyamatosan restaurálták, egészen a köztársaság koráig. Az Ulu Mecsetet pedig, a dokumentumok szerint, Szulejmán Bég építtette 1442 és 1454 között, majd 1501-ben Alaüddevle restaurálta. Ezeknek a két építménynek a megtekintése segít megérteni, hogy a város miért nőtt egy vár körül, és milyen arculatot kapott a bég korában. A harmadik megálló a Kapıçam Természetpark. A parkot 2008. szeptember 26-án nyilvánították természetparknak, és a Gaziantep felé vezető úton, a városközpont délkeleti részén található. A 4,5 hektáros botanikus kert 425 növényfajt tart, és három mesterséges tó biztosít élőhelyet a madaraknak és a rovaroknak. A kő és a történelem után ez a megálló egy pihenőhely a séta közben. Az utolsó megálló a Domuztepe Halom. A halom a Toros és Amanos hegyek közötti Maraş síkságán található, a Pazarcık közelében, az Emiroğlu területén. A források szerint a területen található település a Kr.e. 6000-5500 közötti időszakhoz, a Halaf kultúrához tartozik. Ez egy ásatási terület, ezért a látogatás feltételeiről és a belépési feltételekről a helyi kulturális és turisztikai hivatalban és a Pazarcık önkormányzatánál érdemes tájékozódni, mielőtt útnak indulunk. A teljes túrához jármű szükséges. A megállók közötti távolság és az utazási idő nem szerepel a forrásokban, ezért érdemes a túra előtt egy térképalaplikációval kiszámolni. A létesítmények és területek nyitvatartása időszakonként változhat. A nyitvatartási időket és a belépési feltételeket a megfelelő intézmények aktuális oldalakon érdemes ellen Források:

Dulkadiroğlu, Kahramanmaraş
Kulturális
4 Megálló
~4 ó 15 p a helyszíneken
Út ~32,9 km · 58 p
Összesen ~5 ó 13 p
2026. november 6.

Útvonal megállók

1
Kahramanmaraş Kalesi

Kahramanmaraş vára.

~1 ó itt
Şehit Muallim Hayrullah Caddesi, Kahramanmaraş

A Kahramanmaraş városközpontjában, az Ulu Camii (Nagy Mecset) északi oldalán emelkedő egy domb tetején található a vár. A Kültür Portali szerint a domb déli oldala meredek és magas, míg az északi oldala enyhén lejt. Ezért a várat a legjobban akkor lehet megtekinteni, ha északról, fokozatosan emelkedve közelítjük meg. A lejtős terepen kényelmes túracipő viselése megkönnyíti a látogatást. A bejáratnál megállva először tekintsük meg a várfalak általános megjelenését. A várfalak téglalap alaprajzúak, és a források szerint átlagosan 1,70 méter vastagok. A saroktornyok külső falainak építéséhez szabályos köveket, míg a belső falakhoz laza köveket használtak. A két anyag közötti különbség azonnal szembetűnő: a szabályos kövek sima fugái szemben állnak a laza kövek szabálytalan felületével. A vár pontos építési dátuma nem ismert. A kormányzat forrásai szerint a vár és a környező területen végzett ásatások során számos a késői hettita korból származó lelet került elő. Ugyanez a forrás szerint a "Maraş Oroszlán" néven ismert szobornál található feliratból kiderül, hogy a várat a késői hettita király, III. Halpuruntaş (i.e. 810-783) építtette. A Maraş Oroszlán ma múzeumi darab, ezért nem szabad a várban keresni, hanem csak a város régi identitásának egy emléke. A források szerint Evliya Çelebi a 17. században azt írta, hogy az oroszlán a várkapunál volt látható. A vár a következő évszázadokban különböző korszakokban, az asszír, méd, perzsa, kappadókiai királyság, római, bizánci, szeldzsuk, oszmán és köztársaság időszakokban számos felújítást és bővítést kapott, és így jutott el a mai állapotáig. A falakat megtekintve gondoljuk át ezt a rétegzett múltat. A domb tetején forduljunk az irányt a síkság felé; a kormányzat forrásai szerint a vár helyzete miatt a vár teljes kilátást nyújt a síkságra és a környező területre. A város szerkezetét ebből a magasságból átlátni a látogatás legfontosabb élménye. A fényviszonyok kedvezőek lévén a reggeli vagy az esti órákat válasszuk a fényképezéshez. A vár falainak és területének jelentős felújítása 2017-ben kezdődött, és a vár belső terének átalakítása 2020-ban fejeződött be. A várat 2020. június 5-én nyitották meg a látogatók számára. A nyitvatartási idő és a belépési feltételek változhatnak, ezért a leg

A Kahramanmaraş vára a város központjában, egy kiemelkedő dombon áll, és teljes kilátást nyújt a környező tájra. A Kulturális Portál információi szerint a domb déli oldala meredek és magas, míg az északi oldala enyhe lejtéssel rendelkezik. Ez a különbség befolyásolja a várhoz való megközelítés során látható kilátást. A kormányzati oldal azt emeli ki, hogy a vár teljes mértékben uralja a síkságot és a környező területet. A vár pontos építési dátuma nem ismert. A vár és a környező területen végzett ásatások során számos történelmi emlék került elő, amelyek a késői hettita korszakra utalnak. Ezek közül az egyik a "Maraş Oroszlán" néven ismert oroszlánszobor. A kormányzati oldal szerint a szobor felületén található bejegyzésekből kiderül, hogy a várat először a késői hettita király, III. Halpuruntaş (i.e. 810-783) uralkodása alatt építették. A tartományi kulturális és turisztikai igazgatóság szövege azt is tartalmazza, hogy Evliya Çelebi a 17. században említette az oroszlánszobrot a várkapunál. A források a vár építését a késői hettiták korszakára teszik, ezért a pontos év helyett a korszakok szerinti megközelítés a helyes. Az oroszlánszobor ma múzeumi darab, és ebben a szövegben csak a vár történetének megértését szolgálja. A vár a késői hettiták után is használatban volt a területet uraló különböző közösségek által. A Kulturális Portál szerint az asszír, méd, perzsa, kappadókiai királyság, római, bizánci, anatóliai szeldzsuk, oszmán és a Török Köztársaság időszaka alatt számos felújítás és kiegészítés történt, ami lehetővé tette, hogy a vár a mai napig fennmaradjon. Ez a hosszú időszak azt mutatja, hogy a szerkezet nem egyetlen korszak terméke, hanem egy olyan városi vár, amely rétegekenként nőtt. A kormányzati oldal azt emeli ki, hogy a város oszmán uralom alá kerülése után Kanuni Sultan Szulejmán (1520-1566) utasította a vár felújítását. Ugyanazon forrás szerint a vár végső formáját a 1960-as és 1970-es években kapta. Az építészeti szempontból a Kulturális Portál és a tartományi igazgatóság két fontos részletet emelnek ki. A vár négyszögletes alaprajzú, és külső falai szabályos kövekből, míg belső falai laza kövekből épültek. A vár téglalap alaprajzú, és körülbelül 1,70 méter vastag fallal van körbevéve. A fal felületének közelről való vizsgálata lehetővé teszi, hogy lássuk, hogyan egyesülnek a szabályos kö A vár területének tájrendezése folyamatban van, ezért a helyszíni tájékoztató táblák alapján érdemes tájékozódni. A domb a síkság fölé emelkedve nagyszerű kilátást nyújt a környező tájra, így fotósok számára is vonzó hely. A reggeli vagy esti órákban a szemből érkező fény kiemeli a kövek textúráját. Nyáron, a déli napon, nehéz árnyékot találni a domb tetején, ezért érdemes a nap hűvösebb óráit választani. A várat a Kulturális Portál nyilvántartása szerint a Şehit Muallim Hayrullah sugárúton találjuk. A forrás szerint a város közlekedési eszközeivel, például a városi buszokkal és taxikkal könnyen megközelíthető. A kormányzat honlapja szerint a Nagy Mecsét a vár déli oldalán, a városközpontban található. Ezért a vár és a Nagy Mecsét együttes megtekintése könnyen beiktatható egyetlen napba. Egy rövid látogatáshoz egy óra elegendő, de ha fényképezésre és pihenésre szeretne időt szánni, hosszabb időt érdemes beütemezni. Kérjük, ügyeljen arra, hogy ne lépjen a felújított kövezetre, és ne okozzon kárt a falakban.
2
Kahramanmaraş Ulu Camii

Kahramanmaraş Nagy Mecsétje.

~45 p itt
Atatürk Bulvarı, Kurtuluş Mahallesi, Kahramanmaraş

A várostól délre haladva eléri az Ulu Mecsidet, a város központjában. A kormányzati források szerint az épület a városháza déli részén, a városközpontban található. A körzeti hivatal címe az Atatürk sugárút, Kurtuluş városrész. Ez egy olyan hely, ahol megismerhetjük az építészet és a város történetét. Először álljon meg az udvarban vagy az épület előtt, és nézze meg a teljes látványt. A körzeti hivatal forrásai szerint, a mecsetet Szulejmán bég építtette a Dulkadiroğlu bégiségek uralkodója által 1442 és 1454 között. Ugyanazon forrás szerint Szulejmán bég fia, Alaüddevle, 1501-ben felújította a mecsetet. A minisztérium sajtóközleménye szerint Alaüddevle Bozkurt bég bővítette az épületet a 16. században. A források közötti különbségek miatt helyesebb mindkét időszakot együtt emlékezni, mintsem az épületet egyetlen évhez kötni. A mecset a fa mennyezettel rendelkező mecsetek csoportjába tartozik. Külsőleg 22 x 40,90 méteres udvarral, 5,30 x 40,90 méteres imahellyel és egyetlen minarettel rendelkezik. A 40,90 méteres homlokzat hossza vízszintes és lapos megjelenést kölcsönöz az épületnek. A homlokzat falain fából készült elemek, durván faragott kövek és törmelékből készült falak találhatók. Közelítsen a falhoz, és figyelje meg, hogyan helyezkednek el a fagerendák a kövek között. A kormányzati források szerint az épületen a mamelúk és szeldzsuk stílusjegyek láthatók. A körzeti hivatal szerint a mecset a bégiségek korának és a korai anatóliai szeldzsuk építészetének jellemzőit mutatja. A torony, a díszített portál és a faragott díszítések kiemelkedő elemek, amelyek egyedivé teszik az épületet. A mukarnas a kapualjában található, egymásra helyezett faragott elemek neve. Nézze meg a portált elölről, majd emelje fel a fejét, és vizsgálja meg a mukarnast. A minaret, a portál, a mihrab (imádkozóhely) és a minbar (szószék) díszítései a körzeti hivatal forrásai szerint kiemelkedő elemek. Az Ulu Mecset egy olyan épület, amely tanúja volt a város történelmének fontos eseményeinek. A Vakıflar Genel Müdürlüğü (Vakíflar Központi Igazgatósága) által végzett restaurálási munkák befejeződtek, és a mecset 2026-ban újra megnyitotta kapuit a hívők számára. A mecset egy imaház; belépéskor vegye le a cipőit. Viseljen egyszerű, tiszteletadót jelző

A Kahramanmaraş Ulu Camii a város központjában található, az Atatürk sugárút környékén, a Kurtuluş városrész területén. A kormányzati oldal a szerkezetet a város történelmi emlékeinek sorában említi, és a Dulkadiroğlu birodalom egyedi alkotásaként mutatja be. Az épület a Kahramanmaraş vára déli oldalán, a város főterén található. Ez a hely lehetővé teszi, hogy a mecsetet egyetlen látogatás során a várral együtt megtekintsük. A hivatalos források eltérő éveket adnak meg az építés időpontjával kapcsolatban. A tartomány kulturális és turisztikai igazgatósága a vakírfok alapján azt írja, hogy a mecsetet Szulejmán bég, a Dulkadiroğlu birodalom uralkodója építtette 1442 és 1454 között. Ugyanazon szöveg szerint Szulejmán bég fia, Alaüddevle 1501-ben felújította a mecsetet. A kormányzati oldal pedig ezt a felújítást veszi figyelembe az építés időpontjaként, így 1501-et jelölik. A Kulturális és Turizmus Minisztérium sajtóközleménye is azt említi, hogy az épületet Alaüddevle Bozkurt bég bővítette az 1500-as években. Ezért helyesebb a mecsetet nem egyetlen időpontra fókuszálni, hanem két szakaszos építményként értelmezni. Építészeti szempontból a mecset a fa mennyezettel rendelkező építmények csoportjába tartozik. A tartományi igazgatóság szerint a belső tér (harim) külső méretei 22 x 40,90 méter. A hátsó imahely 5,30 x 40,90 méteres, és az épület egyetlen minarettel van kiegészítve. A homlokzat falain a fa elemek között durva faragású és törmelékes köveket használtak. A tartományi igazgatóság szerint az épület a birodalmi korszak és a korai anatóliai szeldzsuki építészet jellemzőit mutatja. A minaret, a kapu, a mihrab (imározóhely) és a minbar (szószék) díszítései és ornamentumai különösen figyelemre méltóak. A kormányzati oldal szerint a mecseten a mamelúki és szeldzsuki stílusok hatása is megfigyelhető. Ugyanazon oldal a Köşk minaretjét és a mukarnas (csillag alakú díszítés) kaput említi, mint azokat az elemeket, amelyek egyedivé teszik az épületet. A mukarnas a kapu ívében található, fokozatosan haladó, méhsejt alakú kőből készült díszítés. A kormányzat a mecsetet a város közel 500 éves történetének tanújaként említi. Az épület emellett a Maraş közelmúltjának eseményeivel is összefüggésbe hozható; ezekre a részletekre azonban nem tér Ha beléphet, emelje fel a fejét, és tekintse meg a fa mennyezetet, majd a mihrab és a minaret díszítéseit. A moszketta címét a helyi önkormányzat nyilvántartásában Atatürk sugárút, Kurtuluş városrészként szerepel. Ugyancsak ebben a forrásban szerepel, hogy a moszketta könnyen megközelíthető a város minden részéből helyi buszokkal, taxikkal és minibuszokkal. A látogatási időpontok és a belépési feltételek változhatnak, ezért a legfrissebb információkat a Vakıflar Genel Müdürlüğü (Vakıflar Központi Igazgatósága) és a helyi kulturális és turisztikai hivatal hivatalos weboldalain találja. A nyári hónapokban a reggeli órák hűvösek és csendesek. Ha a moszmettát a várak látogatásával kombinálja, először ezt a központi építményt tekintheti meg, majd a várhoz vezető séta könnyebben teljesíthető.
3
Kapıçam Tabiat Parkı

Kapıçam természetvédelmi terület.

~1 ó 30 p itt
Kahramanmaraş-Gaziantep yolu, Güzelyurt, Dulkadiroğlu, Kahramanmaraş

A Kapıçam természetvédelmi terület Kahramanmaraş és Gaziantep közötti úton, a városközpont keleti részén található. A területet 2008. szeptember 26-án nyilvánították természetvédelmi területté. A Nemzeti Oktatási Minisztérium "Iskola utáni tanulás" oldalán szerepel, hogy a parkhoz tömegközlekedéssel is el lehet jutni az úton közlekedő buszok segítségével. Az oldalon említik a városközpontból induló 40-es számú buszt; a pontos menetrendet és útvonalat érdemes ellenőrizni. A park könnyen megközelíthető autóval is, mivel közvetlenül az úton található. A park legkiemelkedőbb része a botanikus kert. A 5 hektáros területen 425 ritka, endemikus, fűszerű és fás növényfaj él – ezt az információt a tartományi igazgatóság és a Nemzeti Oktatási Minisztérium oldalán találjuk. "Endemikus" azt jelenti, hogy egy adott területen természetes körülmények között nő. A kertben három mesterséges tó található. A Nemzeti Oktatási Minisztérium oldalán szerepel, hogy ezek a tavak egyedi élőhelyet biztosítanak, és számos rovarfaj mellett egyes madárfajokat is vonzanak. A tóparton sétálva és csendben várva a legjobb a vadon élő állatok megfigyelése. Az oldal ezt a területet vadon élő állatok megfigyelésére és fényképezésére alkalmasnak írja le. A növényeket sétálva érdemes fűszerű és fás fajokra bontva összehasonlítani. A park a források szerint olyan hely, amely gazdag lehetőségeket kínál a természetfotózáshoz, köszönhetően a fás növényzetnek és a szezonális színeknek. Ezért érdemes a látogatást a megfelelő évszakhoz igazítani. A természetvédelmi területen a botanikus kert és a mesterséges tavak mellett egy piknikterület és egy fogas szarvasmarha tenyésztő állomás is található. A parkban egy külön terület is van, ahol a fő attrakció a túrázás. A piknikterületeken kijelölt helyek vannak a grill használatához. Ezen kívül tilos tüzet rakni, és figyelni kell a tűzvédelmi szabályokra. A park számos állatnak ad otthont; tilos az állatoknak élelmet adni, és nem szabad zavarni őket. A hulladékot sem szabad hátrahagyni. A hivatalos információk szerint nincs meghatározott látogatási idő, de a terület általában napfényben tartózkodik. A park egyes létesítményei időszakosan zárhatnak; a látogatás előtt érdemes tájékozódni az illetékesektől. A túraútvonalon ez a megálló egy pihenőhely, ahol sétálhat és pihenhet a városközpont kőzetének és történelmi emlékeinek sokaságától. Fontos, hogy víz, kalap és kényelmes cipő legyen nálad. A kilépés után az út dél felé, Pazarcık irányába folytatódik.

Forrás: MEB Okul Dışı Öğren

A Kapıçam Természeti Park Kahramanmaraş városának délkeleti részén, a Gaziantep úton található, vörösfenyőerdővel borított terület. A Kultúra és Turizmus Minisztériumának forrásai szerint a park a Dulkadiroğlu kerület területén található, és természeti turizmus célpont. A Nemzeti Oktatási Minisztérium "Iskolán kívüli tanulási környezetek" oldalán található információk szerint a területet 2008 szeptemberében nyilvánították természeti parknak. Egy tudományos cikkben a minisztériumi engedély alapján kijelölt területet az ország 30. természeti parkjaként említik. A park fő fafaja a vörösfenyő, és a cikk szerint a területen 90 és 120 év közötti vörösfenyőfák találhatók. Ezért a park nyugodt helyet kínál azoknak, akik a város szélén szeretnének sétálni a fák árnyékában. A terület legnépszerűbb része a botanikus kert. A tartományi kultúra és turizmus igazgatóságának és a Nemzeti Oktatási Minisztérium oldalának információi szerint a kert 5 hektáron terül el, és 425 ritka, endemikus, fűszerű és fás növényt tartalmaz. Ugyanerről a témáról szóló egy másik cikk a DergiPark oldalán azt állítja, hogy a kertben körülbelül 300 növény található, amelyek közül 199 faját azonosították. Ezért a növények számát egyetlen számra korlátozni helytelen, helyesebb inkább több száz fajról beszélni. A cikk szerint a növények közül néhány endemikus, és a kertben olyan trópusi fajok is találhatók, amelyek természetes körülmények között Kahramanmaraşban vagy Törökországban nem nőnek. A kert elrendezése is kedvező a látogatás szempontjából. A cikk a kert részeit a következőképpen sorolja fel: bejárat, információs pult, gyógynövény- és aromás növények kertje, hagymás növények szeglete, padok, babaetető szoba és természeti tájékoztató központ. A kertben három mesterséges tó található. A cikk szerint a tavak összesen 4 dekar nagyságúak, és amellett, hogy biztosítják a növények vízellátását, hozzájárulnak a vadon élő állatok számára is. A Nemzeti Oktatási Minisztérium oldala szerint ezek a tavak egyedi élőhelyet hoznak létre, és számos rovart, valamint egyes madárfajokat vonzanak. A tavak körül való lassú séta és a csend megőrzése a legmegfelelőbb módja a madarak és rovarok megfigyelésének. A park vadon élő állatvilága is figyelemre méltó. A cikk szerint a területen nyulak, mókusok, hüllők, szalakóta és szarvascsibék élnek. A Nemzeti Oktatási Minisztérium oldala azt is említi, hogy a parkban a Természetvédelmi és Nemzeti Parkok szervezetéhez tartozó egy fogolynevelő állomás található Ez egy különálló létesítmény, ezért érdemes külön tervezni a természetközpont látogatását, a túrázással együtt, ahelyett, hogy egyetlen alkalommal mindkettőt kombinálnánk. A park könnyen megközelíthető autóval. A cikk szerint a terület egy olyan csomóponton található, ahol találkoznak a Gaziantep, Adana, Kayseri és Malatya irányába vezető utak. A Kulturális Portál szerint a városi busszal is el lehet jutni ide. A Nemzeti Oktatási oldal is említi a városközpontból induló 40-es számú helyi busszt, de mivel a járatok változhatnak, érdemes indulás előtt ellenőrizni a legfrissebb információkat. Akik autóval érkeznek, a Gaziantep irányába haladva juthatnak el a parkhoz. A távolság pontos értékei a források között eltérnek, ezért nem szerepelnek ebben a szövegben. A látogatás előtt néhány dologra érdemes figyelni. A Nemzeti Oktatási oldal szerint a parknak nincs meghatározott nyitvatartása, és általában nappal van nyitva. Ugyanez az oldal azt is közli, hogy a park egyes részeinek időszakosan zárva lehet, vagy nem üzemelnek. Ezért különösen azoknak, akik a botanikus kertet vagy más létesítményeket szeretnék felkeresni, ajánlott a látogatás előtt tájékozódni a hivatalos szerveknél. A nyitvatartási információkért és az elérhetőségekért a kahramanmaras.ktb.gov.tr oldalon található tartományi igazgatóság oldalát érdemes meglátogatni. A reggeli órákban való látogatás jó választás, mind a madárnézés, mind a fényviszonyok szempontjából. Kapıçam ideális hely azok számára, akik Kahramanmaraş városának zajából egy rövid időre szeretnének kikapcsolódni. A botanikus kert a növények iránt érdeklődőknek, a tavak a madarak és rovarok figyeléséhez, az erdős területek pedig a túrázáshoz és a fényképezéshez nyújtanak lehetőséget. Elég, ha vizet és kényelmes cipőt visz magával. A legfontosabb szabály, hogy a szemetet magával vigye, és ne ártson a növényeknek. A közeli Domuztepe régészeti lelőhelyet is figyelembe véve, a park kiváló kiindulópont egy olyan naphoz, amikor a természet és a történelem is szóba kerül, vagy egy pihentető szünethez.
4
Domuztepe Höyüğü

Domuztepe régészeti terület.

~1 ó itt
Emiroğlu yakını, Pazarcık, Kahramanmaraş

A Domuztepe egy halom, amely a Maras-síkságon, Pazarcık városában, az Emiroğlu közelében található. A Pazarcık önkormányzata a halmot a Kelibişler és Emirler falvak között jelöli. Ez egy régészeti feltáró terület, ne tekintsen rá múzeumként vagy rendezett látogatóközpontként. Mivel a belépési és látogatási feltételek nem szerepelnek a hivatalos oldalakon, indulás előtt érdemes tájékozódni a helyi kulturális turizmus igazgatóságánál és a Pazarcık önkormányzatánál. A feltáró terület egy védett régészeti helyszín, ide csak engedéllyel lehet belépni, és a felszínen található leleteket nem szabad összegyűjteni. Az Internet Archaeology cikk szerint a halom a Gaziantep és Kahramanmaraş városok között, a Toros és Amanos hegyek közötti Maras-síkságon található. Ugyanazon a cikkben a település méretét körülbelül 20 hektárra becsülik. A halmot 1994-ben fedezték fel. 1995 és 2006 között a Manchester Egyetem és a UCLA közös csapata, Stuart Campbell és Elizabeth Carter vezetésével végezte a feltáró munkálatokat. 2008 óta a Manchester Egyetem és a British Museum folytatja a kutatásokat. A település valószínűleg a Kr.e. 6000 és 5500 közötti időszakhoz tartozik. A Pazarcık önkormányzata is ezt az időszakot jelöli meg, és a helyszínt a késő neolitikum és a kőkorszak, azaz a Halaf kultúrához kapcsolja. A Halaf egy olyan kulturális terület, amely a termékeny félhold északi részére terjedt ki. A cikk szerint ebben az időszakban a települések között erős volt az anyag- és információcsere. A feltárások során komplex építészeti elemek és gazdag anyagi kultúra kerültek elő. A leletek között jelentős mennyiségű festett kerámia, állat- és emberábrázolású figurák találhatók. Ezenkívül domborított mintás pecsétek és pecsétnyomok is kerültek elő. A leletek közé tartoznak finoman kidolgozott kőből készült tálak, valamint malomkövek, csontból készült eszközök, valamint obszidiánból és egyéb kőzetekből faragott tárgyak. Az obszidián egy sötét színű, vulkanikus eredetű természetes üveg. A halomban több mint 10 000 obszidián lelet került elő, amelyek körülbelül 18-20%-át teszik ki a faragott kőből készült leleteknek. A kevés darab geokémiai elemzése azt mutatta, hogy az obszidián különböző forrásokból származik. Ez azt sugallja, hogy a település egy széles kapcsolatrendszer része volt. A halom egy mesterséges domb, amely hosszú időn keresztül egymás után épült települések eredménye; a síkságon ilyen területeket így lehet értelmezni. A terület védelme érdekében csak a

A Domuztepe régészeti terület Kahramanmaraş városának déli részén, Pazarcık járásában, az Emiroğlu közelében található ősi település. A Pazarcık önkormányzat a területet Kelibişler és Emirler falvak között jelöli. A neve törökül "disznó-domb"-ot jelent. Egy publikáció szerint a település a Gaziantep és Kahramanmaraş között, a Toros és Amanos hegyek között terül el, a Maraş-síkságon. Ugyanazon a publikációnak megfelelően a terület körülbelül 20 hektár nagyságú. A település a Halaf kultúrához tartozik. A Pazarcık önkormányzat ezt a korszakot a késői neolitikum és a kőkorszaknak nevezi, és a feltárások során a Kr.e. 6000 és 5500 közötti időszakból származó leletek kerültek elő. Az Internet Archaeology című folyóiratban megjelent cikk is a Kr.e. 6000 és 5500 közötti időszakra helyezi a települést. Az Open Context projekt összefoglalója szerint a település a Kr.e. 6. évezed első felének Halaf korszakához tartozik. Ezért a legbiztosabb megfogalmazás a források alapján a Kr.e. 6. évezed második felére helyezni a települést. A területet 1994-ben fedezték fel, és 1995 és 2006 között a Manchesteri Egyetem és a Kaliforniai Egyetem Los Angeles együttműködésével folytattak ásatásokat. Az ásatások vezetői Stuart Campbell és Elizabeth Carter voltak. A munkálatok 2008-tól a Manchesteri Egyetem és a Brit Múzeum közös projektjeként folytatódtak. Ez a hosszú ásatási múlt magyarázza, hogy a település miért szerepel gyakran a tudományos publikációkban. Az ásatásokat végző csapatok publikációi azt mutatják, hogy a terület fontos forrás az ókortörténeti társadalmak megértéséhez. Az ásatások során komplex építészeti maradványok és gazdag anyagi kultúra kerültek elő. Az Internet Archaeology című folyóiratban megjelent cikk a leletek között festett kerámiákat, állat- és emberábrázolásokat, domborműves pecséteket, pecsétnyomásokat és finoman kidolgozott kőből készült edényeket említ. Ugyanezen a listán szerepelnek a malomkövek, a csontból készült eszközök és számos kőből és obszidiánból készült eszköz. A Pazarcık önkormányzat is a pecsétek, a kerámiaedények és az ábrázolások leletét említ. A pecsétek gyakori előfordulása a Open Context összefoglalója szerint figyelemre méltó jelenség. Az obszidián fontos anyag, amely a település kapcsolatát a külvilággal mutatja. A cikk szerint több mint 10 000 obszidián lelet került elő, és ezek körülbelül 18-20%-át teszik ki a kőeszközök. A kémiai elem A domb nem csupán egy ókori település helye, hanem egy komplex terület, amelyet hosszú időn keresztül különböző közösségek használtak. A dombokat tanulmányozva fontos szem előtt tartani, hogy a rétegek egymásra halmozódnak. A látogatás során körültekintőnek kell lenni. Domuztepe egy régészeti terület, és a látogatási idő, a belépési feltételek vagy a régészeti szezon nem szerepelnek a hivatalos oldalakon. Ezért a területre való látogatás előtt érdemes a Kahramanmaraş megyei Kulturális és Turisztikai Igazgatósággal és a Pazarcık önkormányzatával felvenni a kapcsolatot, hogy tájékozódjon a látogatási feltételekről. A területen a felszínről tárgyakat gyűjteni és a régészeti területre engedély nélkül belépni tilos. Mivel a terület mezőgazdasági területen található, fontos kerülni az ültetett területek belépését, ez egy alapvető tisztelet. A régészeti csapat publikációinak elolvasása jó módja annak, hogy megismerje a területet, még akkor is, ha nem látogatja meg személyesen. A leletek egy része a Kahramanmaraş Múzeumban található. Az Open Context nyilvántartása szerint a publikációban szereplő leletek egy része a múzeumban, egy kisebb része pedig a UCLA és a Manchester Egyetemen található. Ez a tájékoztatás azt mutatja, hogy a leletek hol találhatók, de nem jelenti azt, hogy a múzeum nyitva áll a látogatók számára. A legfrissebb információkért érdemes megnézni a múzeum hivatalos weboldalát. A dombhöz a legjobb útvonal a Pazarcık irányába, az Emiroğlu közelében haladva, és előzetesen ellenőrizni az útvonalat a helyi hatóságoknál. Domuztepe értékes hely a Maras-síkság mély múltjának megértésére törekedők számára. Ez a mezőgazdasági területek között emelkedő domb a Kr.e. 6. évezdben itt élő emberek festett edényeire, pecséteire és a távoli országokkal való kapcsolataira emlékeztet. Ezért fontos, hogy a látogatás tervezésekor konzultáljon a megfelelő intézményekkel, és tisztelettel viszonyuljon a régészeti területhez és a környező területhez. A városközpontban található történelmi épületekkel együtt, a domb Kahramanmaraş történelmét sokkal régebbre nyúlik vissza.

Hozzászólások

0/1000

Betoltes...

Útvonal térkép

Útvonal információ
VárosDulkadiroğlu, Kahramanmaraş
TípusKulturális
Megálló4
Dátum2026. november 6.
Radar TürkiyeSzerzőRadar TürkiyeÚtvonal indítása