
Kaleden a Kahramanmaraşba vezető túra, melynek célpontja a Domuztepe.
Jelentkezz be a kedveléshez és értékeléshez
Ez a túra Kahramanmaraş városát három különböző időszakban mutatja be: a városközpontban található, a késői hittita korszak óta folyamatosan restaurált vár, a vár déli részén található, a Dulkadiroğlu Bég államának építészetét képviselő mecset, a város szélén található természetpark és a síkság déli részén található, több mint hatéves korú halom. A sorrend a tájat követi. A napot a városközpontban kezdjük, majd délután a Gaziantep felé vezető úton a természetbe merülünk, a nap utolsó részét pedig a Pazarcık irányában található ásatási terület környékén töltjük. Az első két megálló egymáshoz közel található. A vár a városközpontban, az Ulu Mecset északi részén emelkedik. A hivatalos oldalak szerint a vár pontos építési dátuma nem ismert, de egy feliratból kiderül, hogy a késői hittita király, III. Halpuruntaş (i.e. 810-783) idejében épült. A várat azóta is folyamatosan restaurálták, egészen a köztársaság koráig. Az Ulu Mecsetet pedig, a dokumentumok szerint, Szulejmán Bég építtette 1442 és 1454 között, majd 1501-ben Alaüddevle restaurálta. Ezeknek a két építménynek a megtekintése segít megérteni, hogy a város miért nőtt egy vár körül, és milyen arculatot kapott a bég korában. A harmadik megálló a Kapıçam Természetpark. A parkot 2008. szeptember 26-án nyilvánították természetparknak, és a Gaziantep felé vezető úton, a városközpont délkeleti részén található. A 4,5 hektáros botanikus kert 425 növényfajt tart, és három mesterséges tó biztosít élőhelyet a madaraknak és a rovaroknak. A kő és a történelem után ez a megálló egy pihenőhely a séta közben. Az utolsó megálló a Domuztepe Halom. A halom a Toros és Amanos hegyek közötti Maraş síkságán található, a Pazarcık közelében, az Emiroğlu területén. A források szerint a területen található település a Kr.e. 6000-5500 közötti időszakhoz, a Halaf kultúrához tartozik. Ez egy ásatási terület, ezért a látogatás feltételeiről és a belépési feltételekről a helyi kulturális és turisztikai hivatalban és a Pazarcık önkormányzatánál érdemes tájékozódni, mielőtt útnak indulunk. A teljes túrához jármű szükséges. A megállók közötti távolság és az utazási idő nem szerepel a forrásokban, ezért érdemes a túra előtt egy térképalaplikációval kiszámolni. A létesítmények és területek nyitvatartása időszakonként változhat. A nyitvatartási időket és a belépési feltételeket a megfelelő intézmények aktuális oldalakon érdemes ellen Források:
- Kulturális Portál, Kahramanmaraş vára, https://www.kulturportali.gov.tr/turkiye/kahramanmaras/lathatni/kahramanmaras-kalesi
- Kahramanmaraş Városi Kulturális és Turisztikai Igazgatóság, Kahramanmaraş vára, https://kahramanmaras.ktb.gov.tr/TR-152588/kahramanmaras-kalesi.html
- Kahramanmaraş Városi Önkormányzat, Történelmi paloták és vallási emlékek, https://www.kahramanmaras.gov.tr/tarihi-konaklar-ve-dini-degerler
- Kahramanmaraş Városi Kulturális és Turisztikai Igazgatóság, Ulu Cami (Nagy Mecset), https://kahramanmaras.ktb.gov.tr/TR-152463/ulu-cami.html
- Kulturális és Turisztikai Minisztérium Sajtóosztálya, Az Ulu Cami újra megnyílt a hívők számára, https://basin.ktb.gov.tr/TR-448838/kahramanmaras-ulu-camii-yeniden-ibadete-acildi.html
- Kahramanmaraş Városi Kulturális és Turisztikai Igazgatóság, Kapıçam Természeti Park, https://kahramanmaras.ktb.gov.tr/TR-277382/kapicam-tabiat-parki.html
- MEB Iskolaalapú Tanulási Környezetek, Kapıçam Természeti Park, https://okuldisiogrenme.eba.gov.tr/mekan-detay/kapicam-tabiat-parki-5421
- Pazarcık Önkormányzata, Domuztepe régészeti lelőhely, https://www.pazarcik.bel.tr/kent-rehberi/tarihi-yerler/domuztepe-hoyugu
- Internet Archaeology, Healey és Campbell, Domuztepe, https://intarch.ac.uk/journal/issue26/20/2.html
Útvonal megállók

Kahramanmaraş vára.
A Kahramanmaraş városközpontjában, az Ulu Camii (Nagy Mecset) északi oldalán emelkedő egy domb tetején található a vár. A Kültür Portali szerint a domb déli oldala meredek és magas, míg az északi oldala enyhén lejt. Ezért a várat a legjobban akkor lehet megtekinteni, ha északról, fokozatosan emelkedve közelítjük meg. A lejtős terepen kényelmes túracipő viselése megkönnyíti a látogatást. A bejáratnál megállva először tekintsük meg a várfalak általános megjelenését. A várfalak téglalap alaprajzúak, és a források szerint átlagosan 1,70 méter vastagok. A saroktornyok külső falainak építéséhez szabályos köveket, míg a belső falakhoz laza köveket használtak. A két anyag közötti különbség azonnal szembetűnő: a szabályos kövek sima fugái szemben állnak a laza kövek szabálytalan felületével. A vár pontos építési dátuma nem ismert. A kormányzat forrásai szerint a vár és a környező területen végzett ásatások során számos a késői hettita korból származó lelet került elő. Ugyanez a forrás szerint a "Maraş Oroszlán" néven ismert szobornál található feliratból kiderül, hogy a várat a késői hettita király, III. Halpuruntaş (i.e. 810-783) építtette. A Maraş Oroszlán ma múzeumi darab, ezért nem szabad a várban keresni, hanem csak a város régi identitásának egy emléke. A források szerint Evliya Çelebi a 17. században azt írta, hogy az oroszlán a várkapunál volt látható. A vár a következő évszázadokban különböző korszakokban, az asszír, méd, perzsa, kappadókiai királyság, római, bizánci, szeldzsuk, oszmán és köztársaság időszakokban számos felújítást és bővítést kapott, és így jutott el a mai állapotáig. A falakat megtekintve gondoljuk át ezt a rétegzett múltat. A domb tetején forduljunk az irányt a síkság felé; a kormányzat forrásai szerint a vár helyzete miatt a vár teljes kilátást nyújt a síkságra és a környező területre. A város szerkezetét ebből a magasságból átlátni a látogatás legfontosabb élménye. A fényviszonyok kedvezőek lévén a reggeli vagy az esti órákat válasszuk a fényképezéshez. A vár falainak és területének jelentős felújítása 2017-ben kezdődött, és a vár belső terének átalakítása 2020-ban fejeződött be. A várat 2020. június 5-én nyitották meg a látogatók számára. A nyitvatartási idő és a belépési feltételek változhatnak, ezért a leg

Kahramanmaraş Nagy Mecsétje.
A várostól délre haladva eléri az Ulu Mecsidet, a város központjában. A kormányzati források szerint az épület a városháza déli részén, a városközpontban található. A körzeti hivatal címe az Atatürk sugárút, Kurtuluş városrész. Ez egy olyan hely, ahol megismerhetjük az építészet és a város történetét. Először álljon meg az udvarban vagy az épület előtt, és nézze meg a teljes látványt. A körzeti hivatal forrásai szerint, a mecsetet Szulejmán bég építtette a Dulkadiroğlu bégiségek uralkodója által 1442 és 1454 között. Ugyanazon forrás szerint Szulejmán bég fia, Alaüddevle, 1501-ben felújította a mecsetet. A minisztérium sajtóközleménye szerint Alaüddevle Bozkurt bég bővítette az épületet a 16. században. A források közötti különbségek miatt helyesebb mindkét időszakot együtt emlékezni, mintsem az épületet egyetlen évhez kötni. A mecset a fa mennyezettel rendelkező mecsetek csoportjába tartozik. Külsőleg 22 x 40,90 méteres udvarral, 5,30 x 40,90 méteres imahellyel és egyetlen minarettel rendelkezik. A 40,90 méteres homlokzat hossza vízszintes és lapos megjelenést kölcsönöz az épületnek. A homlokzat falain fából készült elemek, durván faragott kövek és törmelékből készült falak találhatók. Közelítsen a falhoz, és figyelje meg, hogyan helyezkednek el a fagerendák a kövek között. A kormányzati források szerint az épületen a mamelúk és szeldzsuk stílusjegyek láthatók. A körzeti hivatal szerint a mecset a bégiségek korának és a korai anatóliai szeldzsuk építészetének jellemzőit mutatja. A torony, a díszített portál és a faragott díszítések kiemelkedő elemek, amelyek egyedivé teszik az épületet. A mukarnas a kapualjában található, egymásra helyezett faragott elemek neve. Nézze meg a portált elölről, majd emelje fel a fejét, és vizsgálja meg a mukarnast. A minaret, a portál, a mihrab (imádkozóhely) és a minbar (szószék) díszítései a körzeti hivatal forrásai szerint kiemelkedő elemek. Az Ulu Mecset egy olyan épület, amely tanúja volt a város történelmének fontos eseményeinek. A Vakıflar Genel Müdürlüğü (Vakíflar Központi Igazgatósága) által végzett restaurálási munkák befejeződtek, és a mecset 2026-ban újra megnyitotta kapuit a hívők számára. A mecset egy imaház; belépéskor vegye le a cipőit. Viseljen egyszerű, tiszteletadót jelző

Kapıçam természetvédelmi terület.
A Kapıçam természetvédelmi terület Kahramanmaraş és Gaziantep közötti úton, a városközpont keleti részén található. A területet 2008. szeptember 26-án nyilvánították természetvédelmi területté. A Nemzeti Oktatási Minisztérium "Iskola utáni tanulás" oldalán szerepel, hogy a parkhoz tömegközlekedéssel is el lehet jutni az úton közlekedő buszok segítségével. Az oldalon említik a városközpontból induló 40-es számú buszt; a pontos menetrendet és útvonalat érdemes ellenőrizni. A park könnyen megközelíthető autóval is, mivel közvetlenül az úton található. A park legkiemelkedőbb része a botanikus kert. A 5 hektáros területen 425 ritka, endemikus, fűszerű és fás növényfaj él – ezt az információt a tartományi igazgatóság és a Nemzeti Oktatási Minisztérium oldalán találjuk. "Endemikus" azt jelenti, hogy egy adott területen természetes körülmények között nő. A kertben három mesterséges tó található. A Nemzeti Oktatási Minisztérium oldalán szerepel, hogy ezek a tavak egyedi élőhelyet biztosítanak, és számos rovarfaj mellett egyes madárfajokat is vonzanak. A tóparton sétálva és csendben várva a legjobb a vadon élő állatok megfigyelése. Az oldal ezt a területet vadon élő állatok megfigyelésére és fényképezésére alkalmasnak írja le. A növényeket sétálva érdemes fűszerű és fás fajokra bontva összehasonlítani. A park a források szerint olyan hely, amely gazdag lehetőségeket kínál a természetfotózáshoz, köszönhetően a fás növényzetnek és a szezonális színeknek. Ezért érdemes a látogatást a megfelelő évszakhoz igazítani. A természetvédelmi területen a botanikus kert és a mesterséges tavak mellett egy piknikterület és egy fogas szarvasmarha tenyésztő állomás is található. A parkban egy külön terület is van, ahol a fő attrakció a túrázás. A piknikterületeken kijelölt helyek vannak a grill használatához. Ezen kívül tilos tüzet rakni, és figyelni kell a tűzvédelmi szabályokra. A park számos állatnak ad otthont; tilos az állatoknak élelmet adni, és nem szabad zavarni őket. A hulladékot sem szabad hátrahagyni. A hivatalos információk szerint nincs meghatározott látogatási idő, de a terület általában napfényben tartózkodik. A park egyes létesítményei időszakosan zárhatnak; a látogatás előtt érdemes tájékozódni az illetékesektől. A túraútvonalon ez a megálló egy pihenőhely, ahol sétálhat és pihenhet a városközpont kőzetének és történelmi emlékeinek sokaságától. Fontos, hogy víz, kalap és kényelmes cipő legyen nálad. A kilépés után az út dél felé, Pazarcık irányába folytatódik.
Forrás: MEB Okul Dışı Öğren

Domuztepe régészeti terület.
A Domuztepe egy halom, amely a Maras-síkságon, Pazarcık városában, az Emiroğlu közelében található. A Pazarcık önkormányzata a halmot a Kelibişler és Emirler falvak között jelöli. Ez egy régészeti feltáró terület, ne tekintsen rá múzeumként vagy rendezett látogatóközpontként. Mivel a belépési és látogatási feltételek nem szerepelnek a hivatalos oldalakon, indulás előtt érdemes tájékozódni a helyi kulturális turizmus igazgatóságánál és a Pazarcık önkormányzatánál. A feltáró terület egy védett régészeti helyszín, ide csak engedéllyel lehet belépni, és a felszínen található leleteket nem szabad összegyűjteni. Az Internet Archaeology cikk szerint a halom a Gaziantep és Kahramanmaraş városok között, a Toros és Amanos hegyek közötti Maras-síkságon található. Ugyanazon a cikkben a település méretét körülbelül 20 hektárra becsülik. A halmot 1994-ben fedezték fel. 1995 és 2006 között a Manchester Egyetem és a UCLA közös csapata, Stuart Campbell és Elizabeth Carter vezetésével végezte a feltáró munkálatokat. 2008 óta a Manchester Egyetem és a British Museum folytatja a kutatásokat. A település valószínűleg a Kr.e. 6000 és 5500 közötti időszakhoz tartozik. A Pazarcık önkormányzata is ezt az időszakot jelöli meg, és a helyszínt a késő neolitikum és a kőkorszak, azaz a Halaf kultúrához kapcsolja. A Halaf egy olyan kulturális terület, amely a termékeny félhold északi részére terjedt ki. A cikk szerint ebben az időszakban a települések között erős volt az anyag- és információcsere. A feltárások során komplex építészeti elemek és gazdag anyagi kultúra kerültek elő. A leletek között jelentős mennyiségű festett kerámia, állat- és emberábrázolású figurák találhatók. Ezenkívül domborított mintás pecsétek és pecsétnyomok is kerültek elő. A leletek közé tartoznak finoman kidolgozott kőből készült tálak, valamint malomkövek, csontból készült eszközök, valamint obszidiánból és egyéb kőzetekből faragott tárgyak. Az obszidián egy sötét színű, vulkanikus eredetű természetes üveg. A halomban több mint 10 000 obszidián lelet került elő, amelyek körülbelül 18-20%-át teszik ki a faragott kőből készült leleteknek. A kevés darab geokémiai elemzése azt mutatta, hogy az obszidián különböző forrásokból származik. Ez azt sugallja, hogy a település egy széles kapcsolatrendszer része volt. A halom egy mesterséges domb, amely hosszú időn keresztül egymás után épült települések eredménye; a síkságon ilyen területeket így lehet értelmezni. A terület védelme érdekében csak a
Hozzászólások
Betoltes...
