Isztambul könyvtárai: A könyvek világába kalauz.

A Rami Könyvtár egykor katonai kaszárnyaként működött, majd Isztanbul legnagyobb könyvtárává alakították át. A könyvtár történetéhez tartozik, hogy ezt a területet II. Mustafa uralkodása alatt Rami Mehmed Paşa, a korabeli nagykancellár számára gazdasági birtokként adták, és a könyvtár nevét is tőle kapta. 1826-ban, a janicsárok megszüntetése után, itt épült az Asakir-i Mansure-i Muhammediye hadsereg számára egy kaszárnya, amelyet 1828-ban kezdtek használni. A kaszárnyt 1828-29-es oszmán-orosz háború idején II. Mahmud hadseregének főhadiszállásaként használták, majd 1971-ig katonai célokra szolgált.

A Kulturális és Turizmus Minisztérium 2014-ben indított felújítási munkálatok három szakaszban zajlottak, és a könyvtár 2023 januárjában nyitotta meg kapuit. 36 ezer négyzetméteres beépített területtel, 51 ezer négyzetméteres zöld területtel és 4200 férőhelyes olvasóteremmel Isztanbul legnagyobb könyvtára. A könyvtár 2026 augusztusában tett közzétélt közleménye szerint az IFLA 2026-os "Zöld Könyvtár" díjának nagyszabású projekt kategóriájában első helyezést ért el.

A téglalap alakú épület központi udvarán kezdje a látogatást, majd fedezze fel a különböző termeit. A török és a világ irodalmát, valamint a tematikus könyvtárakat, a csecsemő- és gyermekszekciókat, az Atatürk-specializált könyvtárat és a kézirat-gyűjteményt itt találja egy helyen. A Beyazıt Állami Könyvtár gyűjteményét is ide költöztették, és egy külön kutatóterem áll rendelkezésre a posztgraduális hallgatók számára. Egy tanulóterem hét naponta 24 órában nyitva tart.

A belépés ingyenes. A könyvtár szabályzata szerint minden látogató saját, chip-es török személyazonosító kártyájával lép be; a külföldi látogatóknak előzetesen érdeklődniük kell a belépési feltételekről a könyvtárnál. A termek nyitvatartása eltérő, a legfrissebb információkat a hivatalos weboldalán találja.

Forrás: A Rami Könyvtár hivatalos weboldala; A Kulturális és Turizmus Minisztérium.

Amintől a villamossal a Rami állomásról a Beyazıtba érkezik, a Beyazıt-mecsébe közvetlenül szomszédos, kupolás épület Törökország első állami könyvtára, amely a török állam alapításának dokumentumaival ismert. A TDV Iszlám Enciklopédiának megfelelően a hivatalos alapítás dátuma 1882. szeptember 27., a könyvtár pedig 1884 júniusában nyitotta meg kapuit a "Kütübhane-i Umumi-i Osmani" néven. 1961-ben Beyazıt Állami Könyvtárra változtatták a nevét.

A könyvtár a II. Bayezid komplexumának 1506-ban elkészült részében, az imáretben és a karavánszállónak helyet kapott. Források szerint ennek a hat kupolás részének a felújítását a könyvtár számára a tervező, Ohannes Kalfa végezte. A gyűjtemény gyorsan bővült; olyan személyek, mint Cevdet Paşa és Hekimoğlu Ali Paşa, könyvtárukat ide helyezték át. 1934-ben, a nyomtatott anyagok és képek gyűjtésére vonatkozó törvény értelmében a könyvtár az egyik központtá vált, ahol a Törökországban kiadott publikációkat tárolták, ami többször is bővítésre késztette. A 2003-ban érkező Hakkı Tarık Us gyűjteménynek köszönhetően a újság- és folyóirat-részleg az ország egyik legfontosabb levéltárává vált.

A Rami Könyvtár megnyitása után a könyvgyűjtemény oda került; a Beyazitban található épület pedig a újságokra és időszaki kiadványokra összpontosított. A könyvtár hivatalos közleménye szerint az épület 2026. június 22-től megerősítési és felújítási munkák miatt a munkák befejezéséig zárva tart a látogatók számára.

Ezért itt egy rövid áttekintés elegendő. Álljon meg a mecse és a könyvtár között, és nézze meg a komplexum kupoláit, majd tegyen néhány lépést a közeli Sahaflar bazár felé. A könyvtár weboldalán követheti, mikor fejezik be a felújításokat, és mikor nyitják meg újra az olvasótermeket.

Források: TDV Iszlám Enciklopédia; a Beyazıt Állami Könyvtár hivatalos weboldala; Wikipédia (Beyazıt Állami Könyvtár).

A Beyazít Mecset és a Kapalıçarşı közötti kis udvar Isztambul évszázadok óta tartó könyvkereskedelmi központja. A TDV Iszlám Enciklopédia szerint a könyvkereskedők először az iszlám iskolák udvarainál szolgálták ki a diákokat, majd átkerültek a Kapalıçarşı belsejébe. Evlia Cselebi szerint az akkoriban a bazárban található ötven könyvesboltban háromszáz ember dolgozott. Az 1894-es földrengés után a könyvkereskedők fokozatosan átkerültek a mai helyükre, amelynek egykor a Hakkaklar Çarşısı volt a neve, és ahogy egyre több könyvesbolt nyílt, a terület a Sahaflar Çarşısı nevet kapta.

Az 1950-es nagytűzvés után a városi önkormányzat lebontotta a bazárt, majd újjáépítette, és úgy döntött, hogy csak könyvek kerülnek ide. Az udvar közepén található szobor İbrahim Müteferrikának, az első török nyomda alapítójának állít emléket, és 1981-ben került ide. Fontos, hogy ezen a ponton megálljunk a szobor előtt. Müteferrika a kéziratokból a nyomtatott könyvekbe való átmenet szimbóluma, és a Wikipédia szerint a nyomdájában kiadott, a betűreformig megjelent oszmán nyelvi könyvek többsége a későbbiekben az Atatürk Könyvtárban került elhelyezésre, ahová a nap végén ellátogatunk.

A források szerint a bazár részben elvesztette korábbi kulturális jelentőségét, és ma a polcokon elsősorban tankönyvek, idegen nyelvi könyvek és tanulmányi segédanyagok találhatók. Azonban türelmes szemmel még mindig lehetséges régi kiadványokat, használt regényeket és Isztambulról szóló könyveket találni. Minden boltba lépjünk be, és kérdezzük a könyvkereskedőtől a keresett könyv vagy téma után; ez a leghatékonyabb módja annak, hogy megtaláljuk a polcokon nem található könyvet.

Az árak nem feltétlenül vannak kiírva, ezért ne féljünk megkérdezni a kívánt könyv árát. A bazár Kapalıçarşı felé néző bejáratánál kilépve, a Süleymaniye felé vezető úton folytassuk.

Forrás: TDV Iszlám Enciklopédia; Wikipédia (Sahaflar Çarşısı).

A Süleymánia mecset környékén található két medresze hazánk egyik legfontosabb kéziratgyűjteményét rejti. A könyvtár saját történetének megfelelően, amikor a komplexum 1557-ben megnyílt, még nem volt különálló könyvtárépület. A palotai könyvtárból érkező könyvek idővel a mecsetben gyülekeztek, majd 1751-52-ben a mecset jobb oldalán, vasrácsokkal elválasztott területre helyezték el őket.

A mai könyvtár a gondozás nélkül maradt alapítványi könyvtárak egyesítéséből jött létre. Az Evkaf Minisztriuma úgy döntött, hogy össze kell gyűjteni a könyveket, hogy megóvja őket Isztanbul különböző részein található könyvtárakban, és 1918-ban létrejött a Süleymánia Központi Könyvtár. A mecset könyvtárával együtt számos alapítványi könyvtár, mint például az Aşir Efendi, a Çorlulu Ali Paşa, a Damad İbrahim Paşa és a Laleli könyvtárak, a komplexum második medreszéjére költöztek; az első medreszét 1927-ben a könyvtár használatába adták. Ma több mint 150 gyűjteményt őriznek itt, beleértve a Fatih, az Ayasofya és a Laleli császári könyvtárakat. A TDV Iszlám Enciklopédia a 1956-ban alapított kötészeti és restaurálási műhelyt a szervezet egyik legfontosabb egységének tekinti.

Ez nem múzeum, hanem egy kutatókönyvtár. A látogatók számára a hétköznapokon nyújtott szolgáltatások a közszolgáltatási szabványoknak megfelelően történnek. A olvasóterembe személyazonosító igazolvánnyal lehet bejutni, a külföldieknek útlevél szükséges. A művek elsősorban digitális formában tanulmányozhatók. A látogatások időpontfoglalással történnek, a magánlátogatókat a napi program függvényében fogadják. A belső udvarba lépni és a medresze udvarainak csendjét élvezni is értékes élmény. Ha be szeretne lépni, először kérdezze meg a személyzetet, és tartsa magát a csendhez. Kilépve a mecset udvarából, nézzen a Zöld-tengerre, majd menjen le az Eminönü felé vezető utcákba.

Forrás: A Süleymánia Kéziratgyűjtemény hivatalos weboldala; TDV Iszlám Enciklopédia.

Amikor a Süleymaniye-ről a piac utcáin keresztül az Eminönü felé ereszkedve a part menti, Sirkeci irányában található kikötőépületek egyikében találkozhat az İBB Kültür AŞ által üzemeltetett "İstanbul Kitapçısı" bolt. A hivatalos cím szerint a bolt a Şehir Hatları társaság tulajdonában lévő Katip Çelebi kikötőben található. A Kültür AŞ bejelentése szerint a bolt 2013 decemberében nyílt, a márka hatodik üzletének részeként, és a felújítás során az épület eredeti szerkezetét megőrizték.

A kikötő neve tökéletesen illik a célponthoz. A TDV Iszlám Enciklopédiájának információi szerint Katip Çelebi, aki 1609-ben született Isztambulban, 1657-ben hunyt el, és a Zeyrek mecset közelében temették el. A "Keşfü'z-zunun" című, húsz év alatt elkészült művében a muszlim világ könyveit és tudományait rendszerezte. Ez a hatalmas bibliográfia fontos forrásként szolgált a nyugati orientalisták számára is. A "Cihannüma" című földrajzi munkája szintén az ő nevéhez fűződik. Bár talán véletlen, hogy az útvonal egy kéziratokkal teli könyvtár után egy könyvesboltba vezet, majd egy olyan kikötőhöz, amely egy bibliográfia nevét viseli, ez egy szép egybeesés.

Az "İstanbul Kitapçısı" első üzlete 1998-ban nyílt. A polcain megtalálható az İBB Kiadó történelmi, kulturális és irodalmi könyvei mellett mintegy kétezer kiadó könyve, különösen Isztambulra vonatkozó kiadványok. Az Eminönü-i üzlet a Kadıköy-i és a Karaköy-i üzletekkel együtt az a három, ahol kávézó is található, és a Boszporuszra néz.

Itt kiváló hely van arra, hogy egy könyvet válasszon Isztambulról, és a kompok indulását nézve elolvasson néhány oldalt. A nyitvatartási idő változhat, ezért a legfrissebb információkat a kultur.istanbul oldalon találja, majd a T1 villamossal utazzon tovább Kabataşig.

Források: kultur.istanbul; az "İstanbul Kitapçısı" hivatalos weboldala; TDV Iszlám Enciklopédiája.

Ha Kabataştól a siklóval feljut a Taksim térre, majd a Gezi Parktól néhány perc sétára, egy szokatlan épülethez érkezik, amely hatoldalú, kupola szerű tetővel rendelkezik. Az Isztambuli Városháza Atatürk Könyvtárának gyökerei a 1924-ben alapított Városháza Könyvtáráig nyúlnak vissza. A gyűjtemény 1931-ben a Beyazıt Medresébe költözött, majd 1939-től 1981-ig az Isztambuli Városi Könyvtár néven a történelmi II. Bayezid Medreséjében működött. Tehát a ma látható épület közvetlenül a Beyazıt mellett állt, és több mint negyven évig itt működött.

Az épület alapkövét a Köztársaság 50. évfordulójának megünneplése keretében a Koç Alapítvány rakta le 1973-ban; az épületet 1976. november 2-án átadták a városnak, és 1981. március 2-án könyvtárként nyitották meg. A projektet Sedad Hakkı Eldem és Hamdi Şensoy készítette. Eldem korábban vázlatokon is kísérletezett a hatoldalú formákkal, és itt végre lehetőséget kapott ezek megvalósítására. A háromszintes, vasbeton épület központi elrendezéssel, hatoldalú elemekből áll; a könyvtár saját kiadványai szerint a kulturális központ teljes projektjéből csak a könyvtári rész valósult meg. A olvasóterembe a fény a hatoldalú piramis szerű fedésekben található ablakokon keresztül jut be.

A gyűjtemény több mint 500 ezer darab anyagot tartalmaz, köztük oszmán nyelven nyomtatott könyveket, időszaki kiadványokat, kéziratokat, térképeket, képeslapokat és évkönyveket. Ez egy kutatókönyvtár. A hivatalos oldal szerint a tagság ingyenes, és a személyazonosság igazolására (személyi igazolvány, jogosítvány vagy útlevél) van szükség; a csendes tanulótermekbe a látogatás a forgalom függvényében történik, előzetes bejelentkezés nélkül.

Zárja a napot a könyvtár bejáratánál, figyelje meg kívülről, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a hatoldalú elemek. A látogatás előtt ellenőrizze a nyitvatartási időt a hivatalos weboldalon.

Forrás: Isztambuli Városháza Atatürk Könyvtárának hivatalos weboldala; Wikipédia (Atatürk Könyvtár).