Ugrás a fő tartalomra
Radar Türkiye
Fedezd fel az eseményeket az appban
Megnyitás
Egy nap Bayburtban: a bazártól a Çoruh-völgyig.
Kulturális4 Megálló

Egy nap Bayburtban: a bazártól a Çoruh-völgyig.

5
Még nincs értékelés

Jelentkezz be a kedveléshez és értékeléshez

Bayburt, a Fekete-tenger és a Basra-öböl közötti kereskedelmi útvonalon fekvő város, amely évszázadokon át kereskedőket, hadseregeket és utazókat fogadott. Ez a túra követi azokat a nyomokat, amelyeket ez az út hagyott a városban, a piactérrel kezdve, és a Çoruh-völgyre néző falusi múzeumig vezet. Az első megálló az Ulu Camii (Nagy Mecset). A Kulturális Portál és a Kelet-Fekete-tenger Kulturális Inventáriuma szerint az épületet szultánok idején karavánszállodaként építették, majd később mecsetként használták. A túra egy olyan kőépítménnyel kezdődik, amely évszázadokon át szolgált az utazóknak. A második megálló az a torony, amelyet a Köztársaság első éveiben építettek, és amely ma is a városközpont központi pontja. A harmadik megálló a Bayburt vára. A város északi részén, egy sziklás fennsíkon álló vár tanúja egy hosszú történelemnek, amely a Bagratidák korszakától az Oszmán Birodalomig nyúlik vissza. A várfalakon található húsz arab felirat azt mutatja, hogy a várat többször is felújították a török uralom alatt. A várat a szultánok idején készült csiszolt kerámiák miatt "Çinimaçin" néven is ismerték; ezeket a csiszolt kerámiákat 2017-ben kezdődő felújítás során eredeti formájukban rekonstruálták. A vár emellett az a hely, ahol a Dede Korkut történeteiben szereplő Bamsı Beyrek legendája játszódik. A sorrend tudatosan lett kialakítva. A túra a piac horizontális jellegével kezdődik, majd a torony térben a városközpontot mutatja, végül a vár tetejére felmászva a városra nézhetünk. Az első három megálló egy rövid városközponti séta, amelyhez nem szükséges jármű. A negyedik megálló a Baksı Múzeum, amely megváltoztatja a túra hangulatát. A múzeum a Bayraktar faluban, a Çoruh-völgyre néző dombon található, és a kortárs művészetet a hagyományos kézművességgel egyesíti. Ide autóval lehet eljutni. Hasznos információk: A vár látogatásának feltételeiről a helyi kulturális turizmus igazgatóságtól, a múzeum nyitvatartási idejéről és áraitról a múzeum hivatalos weboldaláról tájékozódjon. Az Ulu Camii-ben tartózkodáskor tartsa tiszteletben a vallási szertartásokat, legyen csendes és viseljen megfelelő öltözéket. A vár teteje nyitott és szeles lehet, ezért viseljen csúszásmentes talpú, kényelmes cipőt és egy könnyű kabátot. Ha a napot a piacon kezdi, a várat délelőttre befejezheti, és dél Források:

Bayburt Merkez, Bayburt
Kulturális
4 Megálló
~3 ó 35 p a helyszíneken
Út ~32,2 km · 1 ó 2 p
Összesen ~4 ó 37 p
2026. november 6.

Útvonal megállók

1
Bayburt Ulu Camii

Bayburt Nagymoszkva-mecset.

~40 p itt
Camiikebir Mahallesi, Zahire Hal Caddesi, Ulu Cami No:9, Bayburt Merkez

A városközpontjában található Ulu Mecsidine kezdje a látogatását. Az épület a Camikebir városrészben, a Zahire Hal Caddesi utcában található. A Kulturális Portál és a Kelet-Fekete-tenger Kulturális Inventáriuma azt állítja, hogy az épületet a szeldzsuk időszakban karavánszállodaként építették, majd később mecsetként használták. Ezért érdemes először nemcsak egy mecsetként, hanem egy nagyszerű, a városnak szolgált építményként tekinteni rá. Külső megjelenése téglalap alaprajzú, és vágott kövekből épített falai emelkednek. Az inventáriumi adatok szerint az épület tömör építésmóddal készült. Először a északkeleti sarokban található minaretre összpontosítson. A minaret a klasszikus szeldzsuk típusú, téglás minaret, egyetlen gallériával. A nyolcszögletes toronyban található mélyedésekben egykor csiszolt kerámia díszítések voltak, amelyekből ma már nagyrészt csak nyomok láthatók. A galléria alatti keretben található, növényi motívumokkal díszített csiszolt kerámia díszítések még ma is láthatók. A reggeli vagy délutáni oldalfény kiemeli a tégla és a csiszolt kerámia színeit. A szűk utcákban fényképezéskor ügyeljen a forgalomra. A keleti oldalon található imahelyet később építették, és nemrég üvegfallal vették körbe. Itt egy magas, íves mélyedésben két bejárat és egy felirat található. A felirat szövege, a források szerint, egy restaurálási felirat dátuma, ezért nem szabad úgy olvasni, mint az épület eredeti építési éve. Az épület egy többször restaurált építmény, amelynek építési időszaka a II. Gıyaseddin Mesud uralkodása (1282-1298) alatt állapítható meg. A kormányzati dokumentumok szerint az épületet a 20. század második felében építették újjá, a korábbi alaprajzot követve. A minaret, a két kapu és a mihrab előtti, díszített, csillag alakú elemekből álló részletek az eredeti elemek közé tartoznak. Ezért érdemes megpróbálni megkülönböztetni az eredeti és az utólag épített részeket, ami a legérdekesebb megfigyelés lehet. Belépéskor tartsa tiszteletben a látogatók szabályait: tartsa tiszteletben az imaidőket, legyen csendes, és viseljen olyan ruhát, amely takarja a vállakat és a térdeket. A belső térben ne készítsen fényképeket engedély nélkül. A fő imaterembe két egyszerű, fából készült kapu vezet, amelyek a keleti oldalon találhatók. A belső tér három részre oszlik, amelyeket vastag, vágott kövekből készült tartók választanak el. A tartókat íves nyílások kötik össze

A Bayburt Ulu Mecsidi a város központjában, a piac szomszédságában található, kőből épült építmény. A Keleti Fekete-tenger Kulturális Repertóriuma a mecsetet a Camikebir városrészben, a Zahire Hal Caddesi nevű utcában helyezi el. A Kulturális Portálon található cím is ugyanarra az utcára, a mecset bejáratára utal. Írott források szerint az épületet a szeldzsuk időszakban karavánszállodaként építették, majd később mecsetként használták. Általában a II. Gıyaseddin Mesud uralkodása alatt, azaz 1282 és 1298 között építették, bár a pontos építési év nem ismert. Az épület számos felújításon esett át, és a mai külalakja ennek a hosszú történelemnek a következménye. A Bayburt Kormányzatának dokumentuma szerint a mecsetet utoljára teljes mértékben felújították, és a terveknek megfelelően építették újjá. Egy cikk ezt a felújítást 1970-re, a kormányzati dokumentum pedig 1967-re teszi. Mivel a források nem egyetértenek az évszám tekintetében, itt nem adunk meg egyetlen dátumot, csak azt, hogy a 20. század második felében építették újjá, a régi terveknek megfelelően. A kormányzati dokumentum szerint a minaret, a fő imaházba vezető két ajtó és a mihrab elülső kupolájához vezető, díszített ívek egy része az eredeti épületből származik. Ezért a látogató az újjáépített épületben keresheti az eredeti szeldzsuk kori elemeket. Architektúra és külső megjelenés: Az épület téglalap alaprajzzal rendelkezik, és kőből épült. A teteje nyeregtetős, és hullámlemez borítja. A fő imaházba a keleti oldalról lehet bejutni, két, kőkeretes, boltíves, faajtón keresztül. Az ajtók meglehetősen egyszerűek, ezért a díszítés helyett a méretekre és a kőmunkára összpontosítanak. A keleti oldalon található, hátsó imahelyet később építették, és nemrég üvegfallal vették körbe. Ennek a résznek a magas, hegyes boltíves nyílásában két, alacsony boltíves bejárat található. Feliratok és írott rétegek: Egy cikkben szereplő információ szerint az épület eredeti felirata nem maradt fenn, de hét feliratot találtak rajta. A feliratok dátumainak értelmezésekor óvatosnak kell lenni. A Kulturális Portál egy olyan feliratról emlékezik meg, amely a déli oldalon található nyílásban található, és amelynek dátuma 1266, és valószínűleg egy felújítási felirat. A kormányzati dokumentum pedig azt írja, hogy a minaret lábánál egy 1850-es évű felújítási felirat található. Ezeket az információkat itt nem kapcsol A cikk szerzője megjegyzi, hogy a csini mozaikkal díszített minaretből nagyon kevés maradt fenn a mai napig. Ugyancsak a cikkben szerepel, hogy ezek a csini mozaikok anyaga, technikája, motívumai és kompozíciója tekintetében hasonlítanak az erzurum-i Kétminaretű Medresze minaretere. A mozaikok megtekintéséhez érdemes nagyítós fényképezőgépet vagy távcsövet használni, mivel a legszebb részletek a minaret tetején, a díszítések alatt találhatók. Belső tér: A belső tér három részből áll, amelyeket masszív, kőből készült oszlopok választanak el. Az oszlopok íves boltívekkel vannak összekötve. A középső rész felett egy kupola található, amely nyolcszögletes alapra épül, és a sarokrészeket mukarnas díszítik. A mihrab (imádkozási tér) sima, faragott kőből készült, és egyszerű kialakítású. A fa pulpit is egyszerű díszítéssel rendelkezik. A női imahelyet fa oszlopok tartják, és a bejárat keleti oldalán található, kétkarú lépcsőn lehet feljutni. Látogatási javaslatok: A mecset egy aktív vallási hely, ezért tiszteletben kell tartani az imaidőket, és csendben kell viselkedni. Megfelelő öltözék szükséges, és a fényképezéshez előzetes engedély szükséges. A látogatás időpontjai és esetleges korlátozások változhatnak, ezért a legfrissebb információkat a hivatalos intézményektől érdemes ellenőrizni. Mivel a mecset a piac területén található, a városközpont többi épületével együtt gyalogosan is megtekinthető. A külső fal és a minaret fényképezéséhez a legjobb időszak az, amikor a napfény oldalról éri a köveket, így a felület textúrája jobban látható. A látogatás során érdemes először a külső falat és a minaret megtekinteni, majd a keleti oldalon található bejáratokhoz menni, mielőtt belépsz a belső térbe.
2
Bayburt Saat Kulesi

Bayburt óratorony.

~25 p itt
Şeyhhayran Mahallesi, Unutulmaz Caddesi No:1, Bayburt Merkez

A város központjában, a Şeyhhayran városrészben, az Unutulmaz utca mentén áll az óratorony. A Keleti Fekete-tenger Kulturális Repertóriuma szerint a torony máig Bayburt egyik legfontosabb látványosságát képezi. A toronyhoz vezető tér szélén állva először a torony általános arányait figyelje meg. A torony téglából és kőből épült. Egy kör alakú alapra épül. A repertóriumi feljegyzés szerint az alap és a torony teste között egy díszítés található. A torony felső részén egy erkély, azon felül pedig a számlap található. A számlapon négy íves nyílás és négy óra található. Mivel az órák négy irányba néznek, a tornyot minden irányból, a térre vezető utcákból is jól látható. Ez a tulajdonság hasznos lehet a városban való tájékozódáshoz. A torony magassága 21 méter. Az építés 1923. október 30-án kezdődött, és 1924. október 29-én fejezték be. A Kulturális Portál szerint az órákat 1924. október 29-én helyezték üzembe. Ugyanazon forrás szerint a torony a Nemzeti Küzdelem során különböző területeken harcoló Bayburt-i emberek által látott óratornyok ihletéséből született. Ez a tudás jó kiindulópont lehet a torony előtt állva a Köztársaság első éveinek városi életéről való elmélkedésre. Ugyanez az oldal azt is megemlíti, hogy a torony építészeti stílusa a Çorum-i óratoronyra emlékeztet. A torony formájával kapcsolatban a források eltérő leírásokat használnak; a portál nyolcszög alakúként, a repertórium pedig hengeresként írja le. A saját szemével összehasonlítani egyszerű és szórakoztató. A tornyot a hivatalos nyilvántartásokban a TR.ANT.69.097.048 azonosítóval találja. A délutáni, oldalról érkező fényben a kőfelület jobban láthatóvá válik. A fényképezéshez érdemes egy kicsit távolabb állni, hogy az íves nyílások és az órák egyaránt láthatóak legyenek a képen. Ha alkalmas helyet talál, tegyen egy rövid szünetet, és figyelje meg a téren zajló mindennapi életet. Ez a megálló legyen rövid, mivel a séta fő része a vár felé vezet. Északra nézve láthatja, hogy a város felett egy sziklás gerince emelkedik. Mivel a vár egy kiemelkedésen található, ellenőrizze a vízkészletét és a cipőit. Ezután menjen a vár felé, a város északnyugati részén található gerincre.

Forrás: Kulturális Portál, Keleti Fekete-tenger Kulturális Repertóriuma.

A Bayburt óratorony a város központjában álló, téglából épült jellegzetes építmény. A Kulturális Portál szerint a torony óráit 1924. október 29-én helyezték üzembe. A Keleti Fekete-tenger Kulturális Repertóriuma szerint az építés 1923. október 1-jén kezdődött, és a torony 1924. október 29-én fejeződött be. Így a torony körülbelül egy évnyi építési folyamat eredménye. A Kulturális Portálon található szöveg szerint a tornyot a Bayburt-i lakosok által a függetlenségi háború során különböző területeken látott óratornyok ihlették. Ez azt sugallja, hogy a torony a város saját emlékeiből született. Ugyanazon forrás szerint a torony építészeti stílusa a Çorum óratoronyra emlékeztet. Akik össze akarják hasonlítani a két tornyot, ez egy jó kiindulópont lehet. A repertórium szerint az építményt tömbös építési technikával építették, és építőanyagnak téglát használtak. A torony teste egy alapra épül. Az alap és a test találkozásánál egy konzol található. A test tetején egy eresz fut, majd a számlapok következnek. A tornyon négy íves nyílás és négy óra található. A torony magassága 21 méter. A források eltérő módon írják le a test formáját. A Kulturális Portál egy nyolcszögletes testről és egy négyzet alapú ereszről beszél, míg a repertórium egy hengeres testet említ. Ezért a legjobb, ha a tornyot személyesen, a helyszínen nézzük meg. A repertórium azt rögzíti, hogy a torony mind a régóta fennálló, mind a jelenlegi funkcióját óratoronyként tölti be. Ugyanazon a bejegyzésben szerepel, hogy a torony ma is a Bayburt városközpontjának központi pontjaként működik. A repertórium kódja: TR.ANT.69.097.048. A torony a Şeyhhayran városrészben található, a Kulturális Portál pedig a címét az Unutulmaz sugárúton adja meg. Amikor a toronyhoz közelítünk, először nézzük meg az alapot. Keressük a konzolt, a téglák sorainak mintáját és a fugákat. A téglák felülete a fény szögétől függően a nap különböző óráiban más és más színt kap. Ahhoz, hogy lássuk, hogyan változik ugyanaz a fal a nap folyamán, elég, ha kétszer látogatjuk meg a tornyot. Emeljük felemelkedve a fejünket, és nézzük meg az eresz és az íves nyílások arányait. Próbáljuk meg megtalálni a négy irányba néző óralapokat. Ahhoz, hogy a torony teljes magasságát a képbe tudjuk foglalni, egy kicsit távolodnunk kell. Mivel a torony egy függőleges építmény, A torony egyszerű, kőből készült felülete nem díszítéssel, hanem az arányokkal és a formával kommunikál. A hivatalos források nem tartalmaznak információt arról, hogy a torony látogatásához külön jegy vagy belépési szabályozás szükséges-e. A torony kívülről látható emlékmű, de mivel nincs hivatalos tájékoztatás arról, hogy belsejébe lehet-e lépni, érdemes a helyi kulturális és turisztikai hivataltól érdeklődni. Fontos, hogy ne érintsük a kőépítmény felületét, és ne másszuk fel. A város emelkedett terepe miatt a túrázáshoz megfelelő cipő ajánlott. Mivel a város nagy tengerszint feletti magasságban található, érdemes egy réteg ruhát magunkra venni a hűvös estéken. A legfrissebb információkért érdemes a hivatalos intézmények weboldalait felkeresni.
3
Bayburt Kalesi

Bayburt vára.

~1 ó itt
Halfikale (Kaleardı) Mahallesi, Bayburt Merkez

A Bayburt vára a város északi részén, meredek sziklákon emelkedik, és a hivatalos oldalon a címe Halfikale városrész. A látogatás feltételeiről, azaz arról, hogy nyitva van-e, és mely részei látogathatók, előzetesen tájékozódjon a helyi kulturális és turisztikai hivatalnál. A vár építészeinek személye nem ismert. Említése a Bagratida dinasztia (885-1044) idejére vonatkozik. A történelem során római, örmény, bizánci, arab és Komnénosz uralom alatt állt. A vár a Fekete-tengert a Basra-öböllel összekötő kereskedelmi útvonalon helyezkedett el, ami stratégiai fontosságot biztosított számára. A várfalakhoz közeledve figyeljen a bejáratokra és a városra néző tornyokra. A tornyokban található húsz arab nyelvű felirat azt mutatja, hogy a várat többször is felújították a török uralom alatt. Ezek közül tizenhét a II. Kılıçarslan fia, Erzurum uralkodója, Tuğrul Şah idejéről származik. A feliratok azt sugallják, hogy a várat gyakorlatilag újraépítették a Trabzon Birodalom támadásai ellen. A várat az Akkoyunlu dinasztia uralta, majd 1514-ben az oszmánok átvették. Egy felirat a Szultán Szulejmán korából származik, a másik kettő azonban nem olvasható. A várat a 1828-1829-es oszmán-orosz háború során nagymértékben megrongálta. Evliya Çelebi 1647-ben látogatta meg Bayburtot, és azt írta, hogy a vár területén 300 házból álló városrész található. A várfalakon belül sétálva képzelje el ezt a városrészt, ez egy módja annak, hogy megérthesse a ma egyszerűnek tűnő területet. Az Anatóliai Szeldzsuk Birodalom idején a falakon található csiszolt kerámiák miatt a várat a történelem során "Çinimaçin vára" néven is ismerték. A csempék idővel eltűntek; a 2017-ben elindított restaurálási és feltárási munkák során különböző színű és méretű csempéket készítettek el, és a lehető legpontosabban helyükre kerültek. A helyi kulturális és turisztikai hivatal szerint a gyártás egy 10 négyzetcentiméteres töredékből, a csempe helyeiből és a feltárások során előkerült kerámiatörmelékekből indult. A gyártáshoz Izniket választották. A munkák aktuális állásáról tájékozódjon a helyi kulturális és turisztikai hivatalnál. A csempéket megtekintve figyeljen a szín-, mintázat- és méretkülönbségekre; a régiek és az újak megkülönböztetése érdekes megfigyel

A Bayburt vára a város északi részén, meredek sziklákra épült, és a városra néz. A Bayburt Megyei Kulturális és Turisztikai Igazgatóságának a Kulturális Portálon közzétett szövege szerint a vár pontos építői nem ismertek. Ugyanez a forrás azt írja, hogy a várat a Bagratidák uralkodása alatt említették, azaz 885 és 1044 között. A vár valószínűleg szerepet játszott a keresztény korszakban zajló helyi konfliktusokban is. A vár egy olyan ponton áll, ahová a Zigana és a Kop-hegységeken keresztül lehetett eljutni, és amely a Fekete-tengert kötötte össze a Basra-öböllel, egy fontos kereskedelmi útvonalon. Ez a helyszín a legjobb magyarázat arra, hogy a vár évszázadokon keresztül miért is cserélt gazdát annyiszor. A források szerint a vár a római, örmény, bizánci, arab és Komnénosz uralom alatt is állt. A török uralom alatt a várat többször is felújították. Ezt a huszon nyelvtani felirattal igazolják, amelyek a kapukon és a városra néző falakon található bástyákon találhatók. A feliratok közül tizenhét a II. Kılıçarslan fia, Erzurum hercege, Tuğrul Şah idejéből származik. Ezek a feliratok azt sugallják, hogy a várat gyakorlatilag újraépítették, hogy ellenálljon a Trabzon Birodalomból érkező támadásoknak. A várat egy ideig az Akkoyunlu törökök uralták, majd 1514-ben az oszmánok átvették. Egy felirat a Szultán Szulejmán idejéből származik, a vár két másik felirata pedig nem olvasható. A várat a 1828-1829-es oszmán-orosz háború során nagymértékben megrongálta. Evliya Çelebi 1647-ben látogatta meg Bayburtot, és azt írta, hogy a vár területén 300 házból álló városrész és egy mecset található. Ez a leírás arra utal, hogy a ma látogatható terület nem csupán egy védelmi építmény volt, hanem egykor egy lakott várváros is. A Dede Korkut legendákban szereplő "Kam Büre fia Bamsı Beyrek, a törzs vezetője" című történetben említett vár, a Kulturális Portál szerint, a Bayburt vára. A várat egy másik jellegzetessége a csempéi. Az Anatóliai Szeldzsuk Birodalom idején a falaira felragasztott csempék miatt a várat a történelem során "Çinimaçin vára" néven is ismerték. Ezek a csempék idővel eltűntek. 2017-ben megkezdődtek a restaurálási és feltárási munkálatok, és a különböző színű és méretű csempéket a lehető A reggeli korán vagy a naplemente közelében a oldalfény jobban kiemeli a falak köveinek textúráját. Ha a városra a tetezől nézünk, jobban megértjük, miért építették ide a várat, és hogyan figyelte a kereskedelmi útvonalat. A köves és egyenetlen talajon célszerű kényelmes, stabil talpú cipőt viselni. Mivel a hely magas, lehet, hogy fúj a szél, ezért az időjárásnak megfelelő ruházat ajánlott. Ez egy védett kulturális örökség, ezért kérjük, ne másszanak a falakra, és ne érintsék meg a feliratokat vagy a díszítőelemeket. Bayburtban ez egy nagyszerű kiindulópont azok számára, akik egyetlen pillantással szeretnék megismerni a város történelmi rétegeit.
4
Baksı Müzesi

Bakszi Múzeum.

~1 ó 30 p itt
Bayraktar Köyü, Çayırlar Mevkii, Bayburt

A Bakszi Múzeum a Bayraktar faluban található, egy dombon, ahonnan kilátás nyílik a Coruh-völgyre. A Bayburt kormányzat szerint a múzeum a kortárs művészetet és a hagyományos kézművességet egyaránt kínálja, és mindkettőt harmonikusan ötvözi. A nyitvatartási időket és a belépődíjakat a múzeum hivatalos weboldalán ellenőrizheti. Érkezés után először lépjen ki az épület elé, és tekintse meg a környezetet. A Kelet-Fekete-tenger Kulturális Inventáriuma a múzeumot a régió ikonikus építményeként jellemzi, amely a modern építészet figyelemre méltó példája, és amely tökéletesen illeszkedik a környezetéhez. A múzeum körülbelül 4 hektáron terül el. A kormányzat közleménye szerint a területen kiállítótermek, egy tároló-múzeum, műhelyek, egy konferenciaterem és egy könyvtár található. A látogatását a fő kiállítótermekben kezdje. Figyelje meg, hogyan kerülnek egy helyen a kortárs műalkotások és a hagyományos kézműves termékek. A múzeum története ugyanolyan fontos, mint a művészet maga, és egyben egy társadalmi projekt is. Az ötletet Kocan professzor, a Bayburtból származó művész és akadémikus, 2000-ben fogalmazta meg. Ennek megvalósítása érdekében 2005-ben egy kulturális alapítványt hoztak létre. A múzeum főépülete 2010-ben készült el, és azonos évben nyílt meg. 2012-ben a második kiállítóterem, a Tároló-múzeum is megnyílt a művészetkedvelők számára. Mindenképpen látogasson el a Tároló-múzeum részlegébe, amely, ahogy a neve is sugallja, sűrűbb kiállítási rendet kínál. Figyeljen a műhelyekre és a termelési egységekre, mivel a múzeum ezeket a gazdasági célokat szolgáló részeként hozta létre. A hivatalos források szerint a múzeum kutatásokat végez a hagyományos kultúra megőrzése és a következő generációknak való átadása érdekében. Különösen a női foglalkoztatási projekteken dolgozik. Ugyanezek a források azt is említik, hogy a régióban élő, különleges tehetséggel rendelkező gyermekeket azonosítják és ösztöndíjjal támogatják. A falut is érdemes felfedezni, hiszen a múzeumot a diaszpórából származók és a megszűnő hagyományok által okozott problémák megoldására irányuló törekvésként definiálták. A kormányzat közleménye szerint a falut a szakértők javaslatai alapján tervezték felújítani, hogy megőrizze hagyományos jellegét, és példaértékű falu legyen. A teraszról és a környező túraútvonalakról tekintse meg a völgyet; a legjobb kilátás

A Baksı Múzeum egy művészeti intézmény, amely Bayburt városában, a Çoruh-völgyre néző egy dombon található. A Bayburt kormányzatának közlése szerint a múzeum a Bayraktar faluban épült. A falu régi neve Baksı volt, és a múzeum ezt a nevet viseli. A múzeum a kortárs művészetet és a hagyományos kézműves termékeket egyaránt bemutatja. A kormányzat közleménye szerint a múzeum területén kiállítótermek, egy tároló, műhelyek, egy konferenciaterem és egy könyvtár található. Ezek az épületek egy 40 hektáros területen terülnek el. A múzeum ötlete Hüsamettin Koçan, Bayburtban született művész és akadémikus személyes elképzelése volt, amely 2000-ben született. A projekt Koçan szándékának a kifejeződése, hogy a születési helyéhez kapcsolódó értékeit visszajuttassa a közösséghez. Ennek a célkitűzésnek a megvalósítása érdekében 2005-ben egy kulturális és művészeti alapítványt hoztak létre. A kormányzat közlése szerint a múzeum számos önkéntes, elsősorban művészek közreműködésével az évek során egy valódi társadalmi projektté vált. A főépület 2010-ben fejeződött be, állami támogatás nélkül. 2010 júniusában a "Modern Isztambul" bemutatóját tartották, majd 2010 júliusában a múzeum megnyitójára került sor. 2012-ben a múzeum új kiállítóterme, a "Tároló Múzeum" nyitotta meg kapuit a művészetkedvelők számára. A források között kisebb ellentmondások vannak, de ebben az esetben a hivatalos forrásokat vettük figyelembe. A Keleti Fekete-tenger Kulturális Repertóriuma a létesítményt a modern építészet figyelemre méltó példájának nevezi. Ugyanez a dokumentum azt is hangsúlyozza, hogy az épület a környezetével harmonizáló megjelenése miatt a régió ikonikus épülete. A legjobb módja annak, hogy megértsük az épület és a völgy, valamint a domb közötti kapcsolatot, ha távolról, egyben nézzük. Amikor a múzeumhoz érkezik, először érdemes egy kicsit körbejárni, és megfigyelni, hogyan illeszkedik az épület a környezetéhez. A múzeum különlegessége, hogy a hagyományokat nem egy adott irányba vagy időszakba helyezi, hanem a kortárs művészettel együtt mutatja be. A múzeum saját termelési egységeivel egyedi identitást alakított ki, és gazdasági célokat is kitűzött. A kormányzat közlése szerint a múzeum egy megoldást keres a vándorlás, a megszűnő hagyományok és az elfeledett értékek által okozott problémákra. A közlemény hangsúlyozza, hogy Bayburt egy olyan régió, amelyről sokan vándoroltak el. A múzeum munkássága egy A raktár-múzeum részlegében megtekintheti, hogyan vannak kiállítva a műtárgyak. Az műhelyek területének megtekintése segíthet megérteni a múzeum termelési aspektusait. A látogató számára a legjobb, ha időt szán a múzeumlátogatásra, és nem siet. A domb tetején található elhelyezkedés miatt a völgyre néző kilátások remek fotókhoz adnak lehetőséget. Álljon meg egy ponton, ahonnan a völgyre néz, és próbálja meg a tájat a múzeum épületével együtt értelmezni. Mivel a múzeum a városközponttól távolabb található, autóval vagy egy jól megtervezett közlekedési tervvel érdemes ide érkezni. A nyitvatartási idők és a belépési díjak idővel változhatnak, ezért érdemes a múzeum hivatalos weboldalán vagy a helyi kulturális és turisztikai hivatalnál ellenőrizni a legfrissebb információkat. A múzeummal kapcsolatos részleteket, például hogy tartozik-e a Múzeumkártya programhoz, szintén érdemes utazás előtt megbizonyosodni. Mivel a városközponthoz való távolságra vonatkozó adatok eltérőek lehetnek, érdemes előre megtervezni az utazási időt.

Hozzászólások

0/1000

Betoltes...

Útvonal térkép

Útvonal információ
VárosBayburt Merkez, Bayburt
TípusKulturális
Megálló4
Dátum2026. november 6.
Radar TürkiyeSzerzőRadar TürkiyeÚtvonal indítása