
Egy nap Bayburtban: a bazártól a Çoruh-völgyig.
Jelentkezz be a kedveléshez és értékeléshez
Bayburt, a Fekete-tenger és a Basra-öböl közötti kereskedelmi útvonalon fekvő város, amely évszázadokon át kereskedőket, hadseregeket és utazókat fogadott. Ez a túra követi azokat a nyomokat, amelyeket ez az út hagyott a városban, a piactérrel kezdve, és a Çoruh-völgyre néző falusi múzeumig vezet. Az első megálló az Ulu Camii (Nagy Mecset). A Kulturális Portál és a Kelet-Fekete-tenger Kulturális Inventáriuma szerint az épületet szultánok idején karavánszállodaként építették, majd később mecsetként használták. A túra egy olyan kőépítménnyel kezdődik, amely évszázadokon át szolgált az utazóknak. A második megálló az a torony, amelyet a Köztársaság első éveiben építettek, és amely ma is a városközpont központi pontja. A harmadik megálló a Bayburt vára. A város északi részén, egy sziklás fennsíkon álló vár tanúja egy hosszú történelemnek, amely a Bagratidák korszakától az Oszmán Birodalomig nyúlik vissza. A várfalakon található húsz arab felirat azt mutatja, hogy a várat többször is felújították a török uralom alatt. A várat a szultánok idején készült csiszolt kerámiák miatt "Çinimaçin" néven is ismerték; ezeket a csiszolt kerámiákat 2017-ben kezdődő felújítás során eredeti formájukban rekonstruálták. A vár emellett az a hely, ahol a Dede Korkut történeteiben szereplő Bamsı Beyrek legendája játszódik. A sorrend tudatosan lett kialakítva. A túra a piac horizontális jellegével kezdődik, majd a torony térben a városközpontot mutatja, végül a vár tetejére felmászva a városra nézhetünk. Az első három megálló egy rövid városközponti séta, amelyhez nem szükséges jármű. A negyedik megálló a Baksı Múzeum, amely megváltoztatja a túra hangulatát. A múzeum a Bayraktar faluban, a Çoruh-völgyre néző dombon található, és a kortárs művészetet a hagyományos kézművességgel egyesíti. Ide autóval lehet eljutni. Hasznos információk: A vár látogatásának feltételeiről a helyi kulturális turizmus igazgatóságtól, a múzeum nyitvatartási idejéről és áraitról a múzeum hivatalos weboldaláról tájékozódjon. Az Ulu Camii-ben tartózkodáskor tartsa tiszteletben a vallási szertartásokat, legyen csendes és viseljen megfelelő öltözéket. A vár teteje nyitott és szeles lehet, ezért viseljen csúszásmentes talpú, kényelmes cipőt és egy könnyű kabátot. Ha a napot a piacon kezdi, a várat délelőttre befejezheti, és dél Források:
- Kulturális portál, Bayburt Nagy Mecsét: https://www.kulturportali.gov.tr/turkiye/bayburt/latogathatomervek/bayburt-ulu-camii
- Kulturális portál, Bayburt Óratorony: https://www.kulturportali.gov.tr/turkiye/bayburt/latogathatomervek/saat-kulesi745121
- Kulturális portál, Bayburt Vára: https://www.kulturportali.gov.tr/turkiye/bayburt/latogathatomervek/bayburt-kalesi
- Bayburt Megyei Kulturális és Turisztikai Igazgatóság, Bayburt vára új csempéket kap: https://bayburt.ktb.gov.tr/TR-273123/bayburt-kalesi-cinilerine-kavusuyor.html
- Kelet-Fekete-tenger Kulturális Repertóriuma, Nagy Mecsét: https://karadeniz.gov.tr/ulu-camii/
- Kelet-Fekete-tenger Kulturális Repertóriuma, Óratorony: https://karadeniz.gov.tr/saat-kulesi/
- Kelet-Fekete-tenger Kulturális Repertóriuma, Baksı Múzeum: https://karadeniz.gov.tr/baksi-muzesi/
- Bayburt Megyei Kormányzat, Baksı Múzeum: https://www.bayburt.gov.tr/baksi-muzesi
Útvonal megállók

Bayburt Nagymoszkva-mecset.
A városközpontjában található Ulu Mecsidine kezdje a látogatását. Az épület a Camikebir városrészben, a Zahire Hal Caddesi utcában található. A Kulturális Portál és a Kelet-Fekete-tenger Kulturális Inventáriuma azt állítja, hogy az épületet a szeldzsuk időszakban karavánszállodaként építették, majd később mecsetként használták. Ezért érdemes először nemcsak egy mecsetként, hanem egy nagyszerű, a városnak szolgált építményként tekinteni rá. Külső megjelenése téglalap alaprajzú, és vágott kövekből épített falai emelkednek. Az inventáriumi adatok szerint az épület tömör építésmóddal készült. Először a északkeleti sarokban található minaretre összpontosítson. A minaret a klasszikus szeldzsuk típusú, téglás minaret, egyetlen gallériával. A nyolcszögletes toronyban található mélyedésekben egykor csiszolt kerámia díszítések voltak, amelyekből ma már nagyrészt csak nyomok láthatók. A galléria alatti keretben található, növényi motívumokkal díszített csiszolt kerámia díszítések még ma is láthatók. A reggeli vagy délutáni oldalfény kiemeli a tégla és a csiszolt kerámia színeit. A szűk utcákban fényképezéskor ügyeljen a forgalomra. A keleti oldalon található imahelyet később építették, és nemrég üvegfallal vették körbe. Itt egy magas, íves mélyedésben két bejárat és egy felirat található. A felirat szövege, a források szerint, egy restaurálási felirat dátuma, ezért nem szabad úgy olvasni, mint az épület eredeti építési éve. Az épület egy többször restaurált építmény, amelynek építési időszaka a II. Gıyaseddin Mesud uralkodása (1282-1298) alatt állapítható meg. A kormányzati dokumentumok szerint az épületet a 20. század második felében építették újjá, a korábbi alaprajzot követve. A minaret, a két kapu és a mihrab előtti, díszített, csillag alakú elemekből álló részletek az eredeti elemek közé tartoznak. Ezért érdemes megpróbálni megkülönböztetni az eredeti és az utólag épített részeket, ami a legérdekesebb megfigyelés lehet. Belépéskor tartsa tiszteletben a látogatók szabályait: tartsa tiszteletben az imaidőket, legyen csendes, és viseljen olyan ruhát, amely takarja a vállakat és a térdeket. A belső térben ne készítsen fényképeket engedély nélkül. A fő imaterembe két egyszerű, fából készült kapu vezet, amelyek a keleti oldalon találhatók. A belső tér három részre oszlik, amelyeket vastag, vágott kövekből készült tartók választanak el. A tartókat íves nyílások kötik össze

Bayburt óratorony.
A város központjában, a Şeyhhayran városrészben, az Unutulmaz utca mentén áll az óratorony. A Keleti Fekete-tenger Kulturális Repertóriuma szerint a torony máig Bayburt egyik legfontosabb látványosságát képezi. A toronyhoz vezető tér szélén állva először a torony általános arányait figyelje meg. A torony téglából és kőből épült. Egy kör alakú alapra épül. A repertóriumi feljegyzés szerint az alap és a torony teste között egy díszítés található. A torony felső részén egy erkély, azon felül pedig a számlap található. A számlapon négy íves nyílás és négy óra található. Mivel az órák négy irányba néznek, a tornyot minden irányból, a térre vezető utcákból is jól látható. Ez a tulajdonság hasznos lehet a városban való tájékozódáshoz. A torony magassága 21 méter. Az építés 1923. október 30-án kezdődött, és 1924. október 29-én fejezték be. A Kulturális Portál szerint az órákat 1924. október 29-én helyezték üzembe. Ugyanazon forrás szerint a torony a Nemzeti Küzdelem során különböző területeken harcoló Bayburt-i emberek által látott óratornyok ihletéséből született. Ez a tudás jó kiindulópont lehet a torony előtt állva a Köztársaság első éveinek városi életéről való elmélkedésre. Ugyanez az oldal azt is megemlíti, hogy a torony építészeti stílusa a Çorum-i óratoronyra emlékeztet. A torony formájával kapcsolatban a források eltérő leírásokat használnak; a portál nyolcszög alakúként, a repertórium pedig hengeresként írja le. A saját szemével összehasonlítani egyszerű és szórakoztató. A tornyot a hivatalos nyilvántartásokban a TR.ANT.69.097.048 azonosítóval találja. A délutáni, oldalról érkező fényben a kőfelület jobban láthatóvá válik. A fényképezéshez érdemes egy kicsit távolabb állni, hogy az íves nyílások és az órák egyaránt láthatóak legyenek a képen. Ha alkalmas helyet talál, tegyen egy rövid szünetet, és figyelje meg a téren zajló mindennapi életet. Ez a megálló legyen rövid, mivel a séta fő része a vár felé vezet. Északra nézve láthatja, hogy a város felett egy sziklás gerince emelkedik. Mivel a vár egy kiemelkedésen található, ellenőrizze a vízkészletét és a cipőit. Ezután menjen a vár felé, a város északnyugati részén található gerincre.
Forrás: Kulturális Portál, Keleti Fekete-tenger Kulturális Repertóriuma.

Bayburt vára.
A Bayburt vára a város északi részén, meredek sziklákon emelkedik, és a hivatalos oldalon a címe Halfikale városrész. A látogatás feltételeiről, azaz arról, hogy nyitva van-e, és mely részei látogathatók, előzetesen tájékozódjon a helyi kulturális és turisztikai hivatalnál. A vár építészeinek személye nem ismert. Említése a Bagratida dinasztia (885-1044) idejére vonatkozik. A történelem során római, örmény, bizánci, arab és Komnénosz uralom alatt állt. A vár a Fekete-tengert a Basra-öböllel összekötő kereskedelmi útvonalon helyezkedett el, ami stratégiai fontosságot biztosított számára. A várfalakhoz közeledve figyeljen a bejáratokra és a városra néző tornyokra. A tornyokban található húsz arab nyelvű felirat azt mutatja, hogy a várat többször is felújították a török uralom alatt. Ezek közül tizenhét a II. Kılıçarslan fia, Erzurum uralkodója, Tuğrul Şah idejéről származik. A feliratok azt sugallják, hogy a várat gyakorlatilag újraépítették a Trabzon Birodalom támadásai ellen. A várat az Akkoyunlu dinasztia uralta, majd 1514-ben az oszmánok átvették. Egy felirat a Szultán Szulejmán korából származik, a másik kettő azonban nem olvasható. A várat a 1828-1829-es oszmán-orosz háború során nagymértékben megrongálta. Evliya Çelebi 1647-ben látogatta meg Bayburtot, és azt írta, hogy a vár területén 300 házból álló városrész található. A várfalakon belül sétálva képzelje el ezt a városrészt, ez egy módja annak, hogy megérthesse a ma egyszerűnek tűnő területet. Az Anatóliai Szeldzsuk Birodalom idején a falakon található csiszolt kerámiák miatt a várat a történelem során "Çinimaçin vára" néven is ismerték. A csempék idővel eltűntek; a 2017-ben elindított restaurálási és feltárási munkák során különböző színű és méretű csempéket készítettek el, és a lehető legpontosabban helyükre kerültek. A helyi kulturális és turisztikai hivatal szerint a gyártás egy 10 négyzetcentiméteres töredékből, a csempe helyeiből és a feltárások során előkerült kerámiatörmelékekből indult. A gyártáshoz Izniket választották. A munkák aktuális állásáról tájékozódjon a helyi kulturális és turisztikai hivatalnál. A csempéket megtekintve figyeljen a szín-, mintázat- és méretkülönbségekre; a régiek és az újak megkülönböztetése érdekes megfigyel

Bakszi Múzeum.
A Bakszi Múzeum a Bayraktar faluban található, egy dombon, ahonnan kilátás nyílik a Coruh-völgyre. A Bayburt kormányzat szerint a múzeum a kortárs művészetet és a hagyományos kézművességet egyaránt kínálja, és mindkettőt harmonikusan ötvözi. A nyitvatartási időket és a belépődíjakat a múzeum hivatalos weboldalán ellenőrizheti. Érkezés után először lépjen ki az épület elé, és tekintse meg a környezetet. A Kelet-Fekete-tenger Kulturális Inventáriuma a múzeumot a régió ikonikus építményeként jellemzi, amely a modern építészet figyelemre méltó példája, és amely tökéletesen illeszkedik a környezetéhez. A múzeum körülbelül 4 hektáron terül el. A kormányzat közleménye szerint a területen kiállítótermek, egy tároló-múzeum, műhelyek, egy konferenciaterem és egy könyvtár található. A látogatását a fő kiállítótermekben kezdje. Figyelje meg, hogyan kerülnek egy helyen a kortárs műalkotások és a hagyományos kézműves termékek. A múzeum története ugyanolyan fontos, mint a művészet maga, és egyben egy társadalmi projekt is. Az ötletet Kocan professzor, a Bayburtból származó művész és akadémikus, 2000-ben fogalmazta meg. Ennek megvalósítása érdekében 2005-ben egy kulturális alapítványt hoztak létre. A múzeum főépülete 2010-ben készült el, és azonos évben nyílt meg. 2012-ben a második kiállítóterem, a Tároló-múzeum is megnyílt a művészetkedvelők számára. Mindenképpen látogasson el a Tároló-múzeum részlegébe, amely, ahogy a neve is sugallja, sűrűbb kiállítási rendet kínál. Figyeljen a műhelyekre és a termelési egységekre, mivel a múzeum ezeket a gazdasági célokat szolgáló részeként hozta létre. A hivatalos források szerint a múzeum kutatásokat végez a hagyományos kultúra megőrzése és a következő generációknak való átadása érdekében. Különösen a női foglalkoztatási projekteken dolgozik. Ugyanezek a források azt is említik, hogy a régióban élő, különleges tehetséggel rendelkező gyermekeket azonosítják és ösztöndíjjal támogatják. A falut is érdemes felfedezni, hiszen a múzeumot a diaszpórából származók és a megszűnő hagyományok által okozott problémák megoldására irányuló törekvésként definiálták. A kormányzat közleménye szerint a falut a szakértők javaslatai alapján tervezték felújítani, hogy megőrizze hagyományos jellegét, és példaértékű falu legyen. A teraszról és a környező túraútvonalakról tekintse meg a völgyet; a legjobb kilátás
Hozzászólások
Betoltes...
