Ugrás a fő tartalomra
Radar Türkiye
Fedezd fel az eseményeket az appban
Megnyitás
Egy nap Bilecikben: Vezirhan-tól Harmankaya-ig.
Kulturális4 Megálló

Egy nap Bilecikben: Vezirhan-tól Harmankaya-ig.

Még nincs értékelés

Jelentkezz be a kedveléshez és értékeléshez

Ez itt a Bilecik városának történetét és természeti szépségeit egy nap alatt négy helyszínre összpontosító útvonal leírása:

Az út a városközponttal összekötött Vezirhan településen található Köprülü Mehmed Paşa karavánszarccal kezdődik. Ez a hely a legjobb kiindulópont ahhoz, hogy megismerjük Bilecik úti kultúráját, mivel fontos pihenőhely volt a Bursából és Iznikből Eszkiszarra és Anatólia belseje felé vezető úton. A karavánszállót a 17. század közepén építették, és a források szerint 1655 és 1665 között épült. A jelenlegi használatáról és a belsejébe való bejutásáról nincsenek pontos információk, ezért ezt a helyet csak kívülről lehet megtekinteni; a látogatás előtt érdemes a helyi önkormányzattal és a vagyonkezelő szervezettel konzultálni.

A második megálló a Belekoma, vagyis a Bilecik vára és a környezete. A hivatalos források szerint a várost a bizánci időszakban ezzel a névvel ismerték, és a település a vár környékén, a Hamsu és a Tabakhane patakok közötti sziklahibán alakult ki. Mivel a vár maradványainak jelenlegi állapota és a hozzá való hozzáféréséről nincsenek hivatalos információk, ez a megálló a város központi részének történelmi és geográfiai szempontból történő megismerésére összpontosít. A városközpontban található Bilecik óratorony is egy másik történelmi helyszín, amely a városban tartózkodás során feltűnik.

A harmadik megálló a Söğüt Ertuğrul Gazi Múzeum. Ez a 20. század elején épült faépület 2001 óta néprajzi kiállítást kínál, amely a nomád kultúrától a szőnyegekig, a zászlóktól a pénzérmékig terjed. Söğüt történelmi jelentőségét csak rövid és semleges módon említik; a fő hangsúly a múzeumban található tárgyakon van.

A negyedik és utolsó megálló a Harmankaya szurdok természeti park. Ez a keskeny és mély szurdok, amely Yenipazar és İnhisar között található, túraútvonalakkal és kilátópontokkal teszi lehetővé a nap lezárását a természetben. A szurdok hosszúsága, magassága és a nyilvános bejelentés éve a forrásoktól függően változik, ezért a méretek hozzávetőlegesek. A szurdokozás és a mászás típusú tevékenységekhez a megfelelő hatóságoktól és a legfrissebb információkból kell tájékozódni.

Az útvonal egy napos terv, amely a városközpontból indul és a környékbeli településekre vezet. Mivel a nap két különböző településen telik, érdemes korán elindulni. A megállókhoz való időtartam hozzávetőleges, és a közlekedési körülményektől függően változhat. A megállók közötti távols Források:

Bilecik Merkez, Bilecik
Kulturális
4 Megálló
~4 ó 30 p a helyszíneken
Út ~59,6 km · 1 ó 39 p
Összesen ~6 ó 9 p
2026. november 6.

Útvonal megállók

1
Köprülü Mehmed Paşa Kervansarayı (Vezirhan)

Köprülü Mehmed Paşa karavánszállója (Vezirhan).

~1 ó itt
Vezirhan, Bilecik Merkez

Vezirhan, Bilecik központjához tartozó egy település, és a túra első megállóhelye. Itt található a Köprülü Mehmed Paşa karavánszarája, amelyről a település is elnevezett. A jelenlegi használatáról és a belsejébe való bejutásról nincsenek pontos információk; a látogatás előtt érdemes tájékozódni a Bilecik Kulturális és Turisztikai Igazgatóságánál és a vagyonkezelő intézményeken keresztül. Ezért a megálló során a karavánszarajat kívülről és a környezetéből szeretnénk megismerni. A TDV (Türk Diyanet Vakfı) Iszlám Enciklopédiája a karavánszarát a 17. század közepén épült egy szállóbázisként mutatja be. Azt írják, hogy a karavánszarát Köprülü Mehmed Paşa nagykancellár építtette, és a Bilecik Igazgatósága szerint a létesítmény Köprülü Mehmed Paşa alapítványaként van bejegyezve a tulajdoni lapon. Az építés dátuma a források szerint eltérő, és a források alapján 1655 és 1665 között épült. Mivel nincs olyan felirat, amely az építés dátumát tartalmazná, ez a bizonytalanság fennáll. A karavánszarája egy szállóbázis, egy fürdő és egy mecset alkották; a fürdő nem maradt fenn, a mecset pedig a létesítmény része. A karavánszarája építése után a területet Vezirhan néven ismerték. A karavánszarája közel észak-déli irányban helyezkedik el a főúthoz, ami jól tükrözi a létesítmény út melletti funkcióját. Mérete körülbelül 101,5 x 27,2 méter; az Igazgatóság szerint a létesítmény 3008 négyzetméteres területen található. A tervezete téglalap alakú, szimmetrikus és három részből áll; a középső rész valamivel eltér a szélsőktől. A főúthoz néző hosszú homlokzatán egyenletes távolságban elhelyezkedő pillérek a létesítménynek várszerű megjelenést kölcsönöznek, ezért érdemes először a homlokzat mentén sétálni és megfigyelni a pillérek ritmusát. A homlokzat közepén két pillér között található, téglából készült, íves három nyílású közép rész vezet be. A TDV szerint a közép rész falainak alsó része és az elülső homlokzata egy sor kőből és három sorból álló, váltott téglázattal van kialakítva; a többi fal törmelékes kőből épült. A kő és a téglák árnyékában való megjelenését a délutáni órákban lehet jól megfigyelni. A források szerint a belső térben falakhoz épített tűzhelyek voltak, és a falak fölött kis rácsos ablakok nyíltak. A szélső részeken magas padok voltak, a közepén szekerek és lovak Forrás: Bilecik Megyei Kulturális és Turisztikai Igazgatóság, a TDV Iszlám Enciklopédia, valamint a Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztérium Bilecik megyei igazgatósága.

A Köprülü Mehmed Paşa karavansarája, Bilecik közelében található Vezirhanban található, és a 17. század közepére datálható szállóbiztosító épület. Vezirhan a Bilecik központi járásához tartozó település. A TDV Iszlám Enciklopédiája a szerkezetet egy 17. század közepén épült szállóbiztosító komplexum szállójának részének mutatja be. Ugyanez a cikk szerint a nagyvezír Köprülü Mehmed Paşa által 1660-ban épített komplexum egy mecsetből, egy szállóbiztosítóból és egy fürdőből állt. A fürdő nem maradt fenn. A cikkben azt is megemlítik, hogy a komplexum építése után a területet Vezirhan néven ismerték. Az építés pontos dátuma a forrásokban nem egyezik. A Bilecik Kulturális és Turisztikai Igazgatóság és a Bilecik Kormányzat weboldalai azt állítják, hogy nincs olyan felirat, amely a pontos építési dátumot tartalmazná. Ezek az oldalak a 17. századra és az 1655 és 1665 közötti évekre utalnak, míg a TDV az 1660-as évet említi. Ezért a legmegfelelőbb megfogalmazás, hogy a szerkezet a 17. század közepén, a források szerint 1655 és 1665 között épült. A Bilecik Igazgatóság weboldala azt is tartalmazza, hogy a szerkezet Köprülü Mehmed Paşa alapítványaként van bejegyezve. A szállóbiztosítót ugyanazon források Vezir Han vagy Han-ı Cedid néven is említik. Az Igazgatóság szerint a szállóbiztosító körülbelül 101,5 méter hosszú és 27,2 méter széles, téglalap alaprajzzal rendelkezik. Az épület 3008 négyzetméteres területen helyezkedik el, és kőből és téglából készült, mészhabbal épített. A TDV szerint a szállóbiztosító a kelet-nyugat irányú főút mentén, annak közelében helyezkedik el. A tervezés szimmetrikus, és három részből áll. A középső rész valamivel kisebb, mint a szárnyak, és a bejáratnak felel meg. A TDV szerint a középső rész falainak alsó része és az előhomlokzat egy sor faragott kőből és három sor téglából készült, váltott mintázatú, míg a többi fal törmelékkőből épült. A főúthoz néző hosszú homlokzat egyenletes távolságra elhelyezett, függőleges támpfallal rendelkezik, ami dinamikus megjelenést kölcsönöz. A homlokzat közepén, két támaszra támaszkodó, téglából készült, íves nyílásokon keresztül juthatunk el a középső részbe. A középső részből a szárnyakhoz faragott kőből készült, alacsony íves nyílásokon keresztül lehet jutni. A szállóbiztosító zárt udvar A század elejéig épület stabil állapotban maradt, majd lerombolták, és a karavánszállót elhagyatva hagyták. A források eltérő éveket említenek a tető lebontásának időpontjában, ezért itt csak a 20. század elejéről van szó. A falak megmaradt részein a tetőt tartó fa konzolok nyomai találhatók, melyeket a Türk Tarih Kurumu (TTK) dokumentálta. Az épületet a Vakıflar Genel Müdürlüğü (Vakıflatok Főigazgatósága) keretében felújították, célul tűzve ki a felhagyott és romos alapítványi épületek helyreállítását. A tartományi igazgatóság és a kormányzati oldalak szerint a felújítás 2007-ben kezdődött és három év alatt fejeződött be. Ugyanezeken az oldalakon szerepel, hogy az épületet új funkcióra szánják. A TTK azonban azt említi, hogy az épületet nemrégiben más célokra alakították át, ezért jelentős mértékben elvesztette eredeti karakterét. Mivel az épület jelenlegi használatát hivatalos forrásokból nem lehet megerősíteni, nem áll rendelkezésre információ a belépési időkről, a látogatói lehetőségekről vagy a szolgáltatásokról. Utazás előtt érdemes a Bilecik Tartományi Kulturális és Turisztikai Igazgatóságtól és a Vakıflatok Régióigazgatóságától tájékozódni a legfrissebb információkról. A komplexumhoz tartozik a mecset is, amely a karavánszállóval együtt egyazon útvonalon található. A legszebb kilátás a hosszú homlokzat előlről nyílik. Először a pilléreken lévő ritmikus elrendezésre, majd a központi részben található három keskeny íves nyílásra érdemes figyelni. Ezután érdemes alaposan megvizsgálni a kő és a tégla sorok váltakozó elrendezését. Mivel a homlokzat hossza meghaladja a 100 métert, a teljes épületet egyetlen felvételben megörökítve érdekében kissé távolodni kell. A fény szögének függvényében a pillérek árnyéka mélységet kölcsönöz a homlokzatnak. Az épület körüli területen sétálva figyeljen a forgalomra. A karavánszálló helyzete is jelentős. A Mezőgazdasági és Erdészeti Tartományi Igazgatóság azt írja, hogy Bilecik fontos pihenőhely volt a Bursa és Iznikből Eszkiszerre és az Anatólia belseje felé vezető úton. A Vezirhan ezen az útvonalon található egy fontos állomásként, és része ennek a hagyománynak. Bilecik városközpontjából indulva a karavánszállót a város más történelmi helyszíneivel, például a Belekoma és az Óratorony látogatásával kombinálható.
2
Belekoma (Bilecik Kalesi)

Belekoma (Bilecik vára)

~1 ó itt

A Belekoma egykor Bilecik városának történelmi központjának számító vára és annak környéke. Ez a megállóhely inkább egy történelmi és geográfiai tanulmányozási pont, mint egy régészeti terület. A romok állapota, a megközelítési út és a látogatás feltételei nem szerepelnek a hivatalos forrásokban, ezért a látogatás előtt érdemes a helyi önkormányzattal vagy a megyei igazgatósággal felvenni a kapcsolatot. A "Hamsu-patak túraútja" nevű parkolás csak egy térképen szerepel, és nem áll rendelkezésre információ a pályának hosszáról vagy időtartamáról. A mezőgazdasági és erdészeti minisztérium Bilecik megyei igazgatósága szerint a város a bizánci korban Belekoma néven ismert volt. A város a mai Bilecik keleti részén, a Hamsu és a Tabakhane patakok által alkotott völgyek közötti egy sziklahibán, a vár környékén épült. Ugyanazon forrás szerint a bizánci korban Bilecik egy kisebb vármegye volt. Amikor a Római Birodalom 395-ben kettéosztódott, a Bithynia régió, és Bilecik a Kelet-római Birodalom területén maradt. A forrás szerint a vár körüli város többször átadta a hatalmat a bizánciak, az Omájjádok és az Abbászida között. Az abbászida kalifa, Harun al-Rassíd uralkodása alatt, 797-ben hódították meg a területet. A terület legkorábbi ismert nevei Agrilion és Agrillum voltak. A forrás azt is megemlíti, hogy az első település már a Kr. e. 3000-et megelőző időkre nyúlik vissza, és abban az időben Bilecikből ónt követettek ki a bronzgyártás céljára. A történelmi korokra vonatkozó információk Bilecik esetében korlátozottak; a város életét a Bithynia régió általános történelme keretében lehet megismerni. Az oszmán források szerint Osman Bey 1299-ben foglalta el a Belekoma várát. A forrás szerint a város idővel a mai helyére fejlődött. Ugyanazon oldal azt állítja, hogy a terület nem volt alkalmas a gyors fejlődésre. Ezért, ha a vár közelébe érsz, figyelmedet a két völgy közötti emelkedésre és a lejtőre kell összpontosítani, ez a legjobb módja annak, hogy megértsd a helyet. Ha el tudsz jutni a területre, készíts széles látószögű képeket a várról és a völgyről; a reggeli és délutáni fény jobban kiemeli a sziklák felületét. Mivel a talajviszonyok ismeretlenek, viselj kényelmes, stabil talpú cipőt, és vigyél magaddal vizet. Kövesd a területen található figyelmeztető táblák utasításait, ne mássz a romokra, és ne vigyél magaddal köveket vagy más darabokat. Ha a területre

A Belekoma a Kelet-római korlátszakaszban a mai Bilecik területén használt település és annak vára nevének egyike. A források más formákban is említik, például Belokome vagy Belo Kome néven. A Kulturális Portál és a Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztérium Bilecik megyei igazgatósága történelmi oldalain azt írják, hogy a város a bizánci korban ezt a nevet viselte. Ezek az oldalak szerint a település a mai Bilecik keleti részén, két patak által alkotott völgyek között található egy sziklahibaból épült vár környékén jött létre. Egyszerűen fogalmazva, a Belekoma nem egy sík vidéken található vár, hanem egy olyan település, amely egy két patak által határolt völgyben emelkedő kőformációra épült. A megyei igazgatóság beszámolója szerint a Római Birodalom 395-ös felosztása után a Bithynia régió, valamint Bilecik a Kelet-római területekhez került. Ugyanez az oldal azt is állítja, hogy a bizánci korban Bilecik egyetlen várigazgatású terület volt, és a Belekoma várat ebben a korszakban építették. A vár építési éve és építtetője nem szerepel ezekben a hivatalos dokumentumokban, ezért itt sem említjük. A Kulturális Portál a bizánci kor legfontosabb települései közé sorolja a Belekome-ot, a Malagina-t és a Mesonesos-t. Ugyanez a forrás szerint a várak által védett Belekoma városa a történelem során többször is átment a bizánciak, az Omáydák és az Abbászidák kezébe. A megyei igazgatóság azt írja, hogy 797-ben, Harun al-Rasíd uralkodása alatt, Bilecik és Söğüt területe az Abbászida uralom alá került. A Kulturális Portál azt is megemlíti, hogy Bilecik egy fontos bizánci előretartó bázis volt, és a 11-13. századokban a bizánci és szeldzsuk harcok színtere volt. A történelmi forrásokra támaszkodó beszámoló szerint 1299 tavaszán Oszmán bég elfoglalta a Belekoma várát. A város neve különös kérdés. A Kulturális Portál Prof. Dr. Bilge Umarın "Bithynia" című könyvéből egy elemzést idéz. E kutató szerint az Agrilion szó eredeti formája azt jelenti, "a csúcsok szűk helye". Ugyanez a kutató azt mondja, hogy a mai Bilecik ősi településének neve a késői bizánci korban Belo Kome volt, és ez a név szerepel a történész Pakhümerz munkáiban. Umar azt is írja, hogy a "belo" szó nem rendelkezik jelentéssel ebben a nyelvben. Egy másik idézett vélemény szerint a Belo Kome a török "Bilecik" szó bizánci nyelvbe fordított formája. Umar saját elemzése szerint a név egy trák eredetű nyelvből származhat. A A Mezőgazdasági és Erdészeti Igazgatóság azt írja, hogy az első település már az i.e. 3000-et megelőző időkre nyúlik vissza, és ismert, hogy ebben a korszakban ólomot bányásztak az bronzgyártás céljából. A Kulturális Portál elmagyarázza, hogy Bilecik a hittiták és a frigiek fennhatóságának területén feküdt, majd a bityniai királyság határaihoz került. Belekoma ennek a hosszú történelemnek a bizánci korszaki szakasza. A Mezőgazdasági és Erdészeti Igazgatóság szerint a római és bizánci időszakban a városközpont egy kis település volt. Ugyanazon oldalon azt is feltüntetik, hogy a törökök átvétele után a város fontossága nőtt. Az oszmán időszakban Bilecik egyre fejlődött, de az igazgatóság szerint a város alapításának helye nem volt alkalmas lakhatásra, ezért a fejlődés nem volt gyors. Mindazonáltal a város fontos pihenőhelyként szolgált a Bursa, Iznik és Eskişehir közötti úton, valamint az Anatólia belseje felé vezető úton. A vár környékén kialakított település az évszázadok során a mai városközpont felé terjedt. Ezért Belekomát nem a modern város központjának, hanem a város keleti részén található régi központnak kell tekinteni. A városközpontban a 1907-ben épült Bilecik óratoronyhoz hasonló, későbbi időszakból származó épületek láthatók. A látogatás előtt érdemes néhány dologra figyelni. A hivatalos oldalakon nem szerepelnek információk a romok jelenlegi állapota, a megközelítési út és a látogatási feltételei tekintetében. A térképeken látható, hogy a terület körül egy sétaút van, de a megközelítési és látogatási feltételeket a Bilecik önkormányzatától vagy a Bilecik Kulturális és Turisztikai Igazgatóságától érdemes ellenőrizni. Mivel a terület egy lejtős, sziklás völgy szélén található, ezért ajánlott kényelmes cipőt viselni és tájékozódni az időjárásról. A szikla és a völgy formájának megértéséhez különböző szögekből kell megfigyelni a két patak közötti kiemelkedést. A reggeli és délutáni órák, amikor a napoldalról világít, ideálisak a fényképezéshez, mivel jobban láthatóvá teszik a sziklafelületet és a völgyet. A területen sétálva ügyeljen arra, hogy ne lépjen a romokra, és tartsa tisztán a környezetet.
3
Söğüt Ertuğrul Gazi Müzesi

Söğüt városának Ertuğrul Gazi múzeuma.

~1 ó itt
Kayhan Mahallesi, Söğüt ilçe merkezi, Ertuğrul Gazi Caddesi çevresi, Söğüt / Bilecik

Söğüt a város harmadik megállóhelye, a múzeum pedig a városközpontban található. A nyitvatartási időkre és a belépődíjra vonatkozó legfrissebb információkért látogasson el a muze.gov.tr weboldalra. A Kulturális Portál szerint az épület pontos építési éve nem ismert, de a 20. század elején Memiş Ağa polgármester építtette, eredetileg egy "Sargı Evi" (vagyis egy olyan épület, ahol valamilyen speciális tevékenységet végeztek). Az épület a faanyaggal való kidolgozásának köszönhetően kiemelkedő. Először a külső megjelenést érdemes megvizsgálni. A homlokzaton két, egymás mellett elhelyezkedő, íves bejárat található. Az oldalfalakon függőleges, téglalap alakú ablakok láthatók, melyek fölött háromszög alakú díszítések helyezkednek el. A fa tetőszerkezet hagyományos, türkmen stílusú cserépfedéssel van borítva. Az épületet a régi török építészet stílusában restaurálták, és 2001-ben nyitották meg múzeumként. A homlokzat fényképezésekor figyeljen a bejáratok íveire és a tetőcserepek részleteire. A múzeumban Söğüt és a környező területeken élő törökök kultúrájával kapcsolatos etnografikus tárgyak és eszközök találhatók. A kiállításon egy zászló is látható. Régi ruhák és viseletek is bemutatásra kerülnek. A kézzel szőtt szőnyegeket és kilimekeket érdemes alaposan megvizsgálni, hiszen a színek, a textúra és a szövés sűrűsége könnyen megfigyelhető. A fegyvereket külön csoportba rendezve mutatják be. A mérő- és súlyozó eszközök különösen érdekesek, mivel bepillantást engednek a régi kereskedelem világába. A pecsenyekendőket és pénztárcákat is kiállítják. Az archeológiai gyűjteményben római, bizánci és oszmán pénzek, valamint római korszakból származó kerámiatárgyak találhatók. A pénzeken keresztül a különböző korok nyomait lehet összehasonlítani ugyanazon a területen. A kiállítás elrendezése idővel változhat, ezért érdemes a termeket sorban bejárni és elolvasni a feliratokat. A Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztérium Söğüt megyei igazgatóságának közleménye szerint a Kayi törzs Söğüt és a környező területekre való letelepedésének időpontja a 13. századra tehető. Ez a rövid információ emlékeztet a város történelmi jelentőségére, de a múzeum fő attrakciója a kiállított tárgyak. A múzeum egy családi ház méretű, így a legtöbb látogató számára egy óra elegendő a megtekintéshez. A maradék időt a városközpontban egy rövid sétával töltheti.

A Söğüt Ertuğrul Gazi Múzeum Bilecik városának Söğüt kerületében, a városközpontban található egy kis néprajzi múzeum. A nevétől eltérően, az épület maga a 20. század elejéről származik, és nem egyben tükrözi azt a korszakot, amelyről szól. A Bilecik Kulturális és Turisztikai Igazgatósága szerint az épület pontos építési dátuma nem ismert. Források szerint az akkori önkormányzati vezető, Memiş Ağa építtette a 20. század elején. Az épület eredetileg egy "sargı evi" volt, ami egyfajta járóbeteg ellátó intézményként működött, ahol a betegek ambuláns ellátást kaptak. Ezért a múzeum épülete a város korai 20. századi polgári építészeti örökségének egy része, egyfajta egészségügyi intézményként értelmezhető. Az épület a fa munkálatokkal tűnik ki, amelyeket a múzeum belsejébe lépés előtt a külső falakon is látható. A homlokzatán két oldalsó, köríves bejárat található. A falakon függőleges, téglalap alakú ablakok láthatók, és minden ablak felett egy háromszög alakú díszítés található. A tető egy lejtős, fából készült tető, amelyet hagyományos, türkiz színű cserép borít. A városközpont oldalán azt is megjegyzik, hogy a belső térben található mennyezetdíszítések fa mintákkal vannak díszítve. Az épületet a régi török építészet stílusát követve restaurálták, és 2001-ben nyitották meg múzeumként. A múzeum fő témája a Söğüt és a környező területeken élő török népcsoportok (Yörükök) életével kapcsolatos néprajzi tárgyak és emlékek. A kiállításon mindennapi használatra szánt tárgyak és rituális eszközök találhatók, például zászlók, régi ruhák és díszítő elemek. A kézzel szőtt szőnyegek és terítők betekintést nyújtanak a Yörükök kézművességébe. A fegyverek egy másik fontos csoport a kiállításon. A mérő- és súlyozó eszközök konkrét képet mutatnak arról, hogyan zajlott a kereskedelem abban a korszakban. A zsebkendők és pénztárcák apró, de a mindennapi életet bemutató tárgyak. A néprajzi gyűjtemény mellett régészeti leletek is találhatók, többek között a római, bizánci és oszmán korokból származó érmék, valamint a római korból származó kerámiatárgyak. Így egy kis épületben egyszerre tekinthető meg a Yörükök életével kapcsolatos tárgyak és a régió korábbi időszakairól szóló emlékek. A látogatás során a kiállítást a következő sorrendben érdemes megtekinteni: először a ruhákat és a textíliákat, majd a fegyvereket és a Azok számára, akik fényképeket szeretnének készíteni, a fa homlokzat és a háromszög alakú felülnyílások a napfény lágyabb pillanataibanadják a legjobb hatást. A belső térben történő fényképezés során kérjük, kövessék a személyzet útmutatásait. A Bilecik Kulturális és Turisztikai Igazgatósága és a Kulturális Portál a múzeumot a régió múzeumai között ismertetik. A múzeum kiváló hely a török nomád kultúrára (Yörük) érdeklődő látogatók számára, hogy megismerjék a város helyi kultúráját. Mielőtt továbbrepülnének Söğüt más látnivalóihoz, érdemes itt egy ideig időzni, és feljegyzeni a kiállítás legfontosabb elemeit, ami így a városnézéshez egy keretet ad.
4
Harmankaya Kanyonu Tabiat Parkı

Harmankaya-szurdok Természetvédelmi Terület.

~1 ó 30 p itt
Karahasanlar, Yenipazar / Bilecik

A Harmankaya-kanyon természetvédelmi terület az útvonal utolsó és legtermészetközeli állomása. A kanyon Yenipazar és İnhisar városok között található. A Kültür Portali szerint természetvédelmi területté nyilvánították 2012-ben, más források szerint 2013-ban. A címnél Yenipazarhoz tartozó Karahasanlar falut adják meg. A kanyonon keresztül haladó sportolók Yenipazar városának bejáratánál kezdik, a kijárattal pedig a Harmanköy felé vezető úton találkoznak. Ennek az útvonalnak a célja nem a kanyon átszelése, hanem a park túraútjain és kilátópontjain keresztül a természet megismerése. A hossza körülbelül 2,5 kilométer, a magassága pedig helyenként eléri a 700 métert, bár a források eltérő adatokat adnak. Ezért a számokat nem szabad pontosnak tekinteni, inkább tájékoztató jellegűek. A mély hasadékok és a velük kialakult magas falak adják a kanyon jellegzetes látványát. A parkban túraútvonalak, kilátópontok és piknikhelyek találhatók. Az első lépésként a kilátópontokról a sziklafalakat kell megtekinteni. A területen gyakoriak a fekete fenyő, vörösfenyő, tiszafa és bükkfafajta. A kanyon élőhelye vaddisznőknek, medvéknek, farkasoknak, rókáknak, juhászfarkasoknak, nyusziknak és kisebb emlősöknek, valamint ragadozó és énekes madaraknak. Ne közelítsék az állatokhoz, ne adjanak nekik ételt, és mozogjanak csendben. A patakban élő halak is fontos részei a kanyon élővilágának. A területen található vízesések magassága 20 méter. A parkban madármegfigyelés, kanyonozás és szikla mászás is lehetséges. A belépési díj és a nyitvatartási idő nem szerepel, a legfrissebb információkat a hivatalos forrásokból érdemes ellenőrizni. Azok, akik tábort szeretnének ütni, a kanyon kijárata közelében található Harmanköy faluba látogatnak. A szűk völgyben fényképezéskor a széles látószögű objektív segíthet a falak magasságának érzékeltetésében. A terület megjelenése évszakoktól függően változhat. A madármegfigyeléshez a nap első órái a legalkalmasabbak. Vidd magaddal a szemeted, és ne okozz kárt a növényekben és a sziklákban. Az útvonal itt ér véget, a Vezirhan város melletti vendéglátóhely és ez a természetes átjáró együtt mutatják Bilecik két arcát. Győződj meg róla, hogy elegendő időd van a visszaútra, mielőtt sötétedik.

Forrás: Kültür Portali, Harmankaya Kanyonu.

A Harmankaya-völgy természeti park Bilecik tartomány Yenipazar és İnhisar járásai között található egy védett természeti terület. Mivel a völgy mindkét járás között helyezkedik el, egyes források a Yenipazart, mások az Inhiszart emelik ki. A Kulturális Portál szerint a területet 2012-ben nyilvánították természeti parknak, míg a Bilecik tartományi kormányzat 2013-as dátumot ad meg. A terület nagysága a források szerint körülbelül 260 és 400 hektár között változik. Ezek az adatok forrásonként eltérnek, ezért érdemes őket hozzávetőleges értékekként kezelni. A völgy hossza a források szerint körülbelül 2,5 és 3 kilométer között van. A meredek és mély hasadékokból álló völgy falainak magassága 300 és 700 méter között változik. A Kulturális Portál kiemeli, hogy a völgy magas falai és a mély hasadékok miatt a terület nagy természeti és rekreációs értékkel bír. A kormányzat szerint a völgy bejárata körülbelül 5 méter széles. Ez a szűk bejárat még inkább hangsúlyozza a falak meredekségét, ahogy beljebb haladunk. A völgyben körülbelül 20-25 méter magas két nagy és számos kisebb vízesés található. A kisebb vízesések magassága 1,5 és 2 méter között van. A bejárat Yenipazar városközpontjából nyugatra, a Karahasanlar falu irányába haladva körülbelül 7 kilométerre található. A völgyben való túrázás a bejárat és a Harmanköy falu közötti, körülbelül 3 kilométeres útvonalon történik. A kormányzat által megadott magasságok alapján a bejárat körülbelül 520 méterben, a kilépéshez vezető út pedig körülbelül 400 méterben van. A park túraútvonalakat, kilátópontokat és piknikhelyeket kínál. A Kulturális Portál szerint a területen madármegfigyelés, sziklamászás és kanyonozás is lehetséges. A sziklamászás és a kanyonozás olyan tevékenységek, amelyek felszereléshez és tapasztalathoz kötődnek, ezért azokat tervezőknek a biztonsági előírásokkal és a szükséges engedélyekkel kapcsolatban a megfelelő hatóságoktól és a legfrissebb információkból tájékozódniuk kell. Azok számára, akik csak túrázni szeretnének, a parkban található túraútvonalak és kilátópontok kínálnak kellemesebb lehetőséget. A területen gyakoriak a fekete fenyő, a vörösfenyő, a tiszafa és a bükkfafajta fák. A völgy otthona vaddisznőknek, medvéknek, farkasoknak, rókáknak, juhászfarkasoknak és nyusziknak. A ragadozó és éneklő madarak, valamint a folyami halak is fontos részei A belépődíjjal és a nyitvatartással kapcsolatos változó információkat ne számokkal keressék, hanem ellenőrizzék a Bilecik kormányzatának és a Kultúra és Turizmus Igazgatóságának közleményeiben. A források nem tartalmaznak információt a helyszínhez közösségi közlekedéssel való eljutásról. Ezért a Yenipazar városközpontjából a Karahasanlar irányába saját autóval kell elmenniük, vagy előzetesen tájékozódni a helyi közlekedési lehetőségekről. Mivel Bilecik városközpontjából jelentős távolságra található, érdemes a napirendet ennek megfelelően tervezni.

Hozzászólások

0/1000

Betoltes...

Útvonal térkép

Útvonal információ
VárosBilecik Merkez, Bilecik
TípusKulturális
Megálló4
Dátum2026. november 6.
Radar TürkiyeSzerzőRadar TürkiyeÚtvonal indítása