
Egy nap Bilecikben: Vezirhan-tól Harmankaya-ig.
Jelentkezz be a kedveléshez és értékeléshez
Ez itt a Bilecik városának történetét és természeti szépségeit egy nap alatt négy helyszínre összpontosító útvonal leírása:
Az út a városközponttal összekötött Vezirhan településen található Köprülü Mehmed Paşa karavánszarccal kezdődik. Ez a hely a legjobb kiindulópont ahhoz, hogy megismerjük Bilecik úti kultúráját, mivel fontos pihenőhely volt a Bursából és Iznikből Eszkiszarra és Anatólia belseje felé vezető úton. A karavánszállót a 17. század közepén építették, és a források szerint 1655 és 1665 között épült. A jelenlegi használatáról és a belsejébe való bejutásáról nincsenek pontos információk, ezért ezt a helyet csak kívülről lehet megtekinteni; a látogatás előtt érdemes a helyi önkormányzattal és a vagyonkezelő szervezettel konzultálni.
A második megálló a Belekoma, vagyis a Bilecik vára és a környezete. A hivatalos források szerint a várost a bizánci időszakban ezzel a névvel ismerték, és a település a vár környékén, a Hamsu és a Tabakhane patakok közötti sziklahibán alakult ki. Mivel a vár maradványainak jelenlegi állapota és a hozzá való hozzáféréséről nincsenek hivatalos információk, ez a megálló a város központi részének történelmi és geográfiai szempontból történő megismerésére összpontosít. A városközpontban található Bilecik óratorony is egy másik történelmi helyszín, amely a városban tartózkodás során feltűnik.
A harmadik megálló a Söğüt Ertuğrul Gazi Múzeum. Ez a 20. század elején épült faépület 2001 óta néprajzi kiállítást kínál, amely a nomád kultúrától a szőnyegekig, a zászlóktól a pénzérmékig terjed. Söğüt történelmi jelentőségét csak rövid és semleges módon említik; a fő hangsúly a múzeumban található tárgyakon van.
A negyedik és utolsó megálló a Harmankaya szurdok természeti park. Ez a keskeny és mély szurdok, amely Yenipazar és İnhisar között található, túraútvonalakkal és kilátópontokkal teszi lehetővé a nap lezárását a természetben. A szurdok hosszúsága, magassága és a nyilvános bejelentés éve a forrásoktól függően változik, ezért a méretek hozzávetőlegesek. A szurdokozás és a mászás típusú tevékenységekhez a megfelelő hatóságoktól és a legfrissebb információkból kell tájékozódni.
Az útvonal egy napos terv, amely a városközpontból indul és a környékbeli településekre vezet. Mivel a nap két különböző településen telik, érdemes korán elindulni. A megállókhoz való időtartam hozzávetőleges, és a közlekedési körülményektől függően változhat. A megállók közötti távols Források:
- Bilecik Városi Kulturális és Turisztikai Igazgatóság, Köprülü Mehmed Paşa Karavánszarája: https://bilecik.ktb.gov.tr/TR-69108/koprulu-mehmet-pasa-kervansarayi.html
- TDV Iszlám Enciklopédia, Vezirhan Komplexuma: https://islamansiklopedisi.org.tr/vezirhan-kulliyesi
- Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztérium, Bilecik Városi Igazgatósága, Bilecik Története: https://bilecik.tarimorman.gov.tr/Sayfalar/Detay.aspx?SayfaId=33
- Kulturális Portál, Söğüt Ertuğrul Gazi Múzeum: https://www.kulturportali.gov.tr/turkiye/bilecik/gezilecekyer/sogut-ertugrulgaz-muzes
- Kulturális Portál, Harmankaya Kanyon: https://www.kulturportali.gov.tr/turkiye/bilecik/gezilecekyer/harmankaya-kanyonu
Útvonal megállók

Köprülü Mehmed Paşa karavánszállója (Vezirhan).
Vezirhan, Bilecik központjához tartozó egy település, és a túra első megállóhelye. Itt található a Köprülü Mehmed Paşa karavánszarája, amelyről a település is elnevezett. A jelenlegi használatáról és a belsejébe való bejutásról nincsenek pontos információk; a látogatás előtt érdemes tájékozódni a Bilecik Kulturális és Turisztikai Igazgatóságánál és a vagyonkezelő intézményeken keresztül. Ezért a megálló során a karavánszarajat kívülről és a környezetéből szeretnénk megismerni. A TDV (Türk Diyanet Vakfı) Iszlám Enciklopédiája a karavánszarát a 17. század közepén épült egy szállóbázisként mutatja be. Azt írják, hogy a karavánszarát Köprülü Mehmed Paşa nagykancellár építtette, és a Bilecik Igazgatósága szerint a létesítmény Köprülü Mehmed Paşa alapítványaként van bejegyezve a tulajdoni lapon. Az építés dátuma a források szerint eltérő, és a források alapján 1655 és 1665 között épült. Mivel nincs olyan felirat, amely az építés dátumát tartalmazná, ez a bizonytalanság fennáll. A karavánszarája egy szállóbázis, egy fürdő és egy mecset alkották; a fürdő nem maradt fenn, a mecset pedig a létesítmény része. A karavánszarája építése után a területet Vezirhan néven ismerték. A karavánszarája közel észak-déli irányban helyezkedik el a főúthoz, ami jól tükrözi a létesítmény út melletti funkcióját. Mérete körülbelül 101,5 x 27,2 méter; az Igazgatóság szerint a létesítmény 3008 négyzetméteres területen található. A tervezete téglalap alakú, szimmetrikus és három részből áll; a középső rész valamivel eltér a szélsőktől. A főúthoz néző hosszú homlokzatán egyenletes távolságban elhelyezkedő pillérek a létesítménynek várszerű megjelenést kölcsönöznek, ezért érdemes először a homlokzat mentén sétálni és megfigyelni a pillérek ritmusát. A homlokzat közepén két pillér között található, téglából készült, íves három nyílású közép rész vezet be. A TDV szerint a közép rész falainak alsó része és az elülső homlokzata egy sor kőből és három sorból álló, váltott téglázattal van kialakítva; a többi fal törmelékes kőből épült. A kő és a téglák árnyékában való megjelenését a délutáni órákban lehet jól megfigyelni. A források szerint a belső térben falakhoz épített tűzhelyek voltak, és a falak fölött kis rácsos ablakok nyíltak. A szélső részeken magas padok voltak, a közepén szekerek és lovak Forrás: Bilecik Megyei Kulturális és Turisztikai Igazgatóság, a TDV Iszlám Enciklopédia, valamint a Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztérium Bilecik megyei igazgatósága.

Belekoma (Bilecik vára)
A Belekoma egykor Bilecik városának történelmi központjának számító vára és annak környéke. Ez a megállóhely inkább egy történelmi és geográfiai tanulmányozási pont, mint egy régészeti terület. A romok állapota, a megközelítési út és a látogatás feltételei nem szerepelnek a hivatalos forrásokban, ezért a látogatás előtt érdemes a helyi önkormányzattal vagy a megyei igazgatósággal felvenni a kapcsolatot. A "Hamsu-patak túraútja" nevű parkolás csak egy térképen szerepel, és nem áll rendelkezésre információ a pályának hosszáról vagy időtartamáról. A mezőgazdasági és erdészeti minisztérium Bilecik megyei igazgatósága szerint a város a bizánci korban Belekoma néven ismert volt. A város a mai Bilecik keleti részén, a Hamsu és a Tabakhane patakok által alkotott völgyek közötti egy sziklahibán, a vár környékén épült. Ugyanazon forrás szerint a bizánci korban Bilecik egy kisebb vármegye volt. Amikor a Római Birodalom 395-ben kettéosztódott, a Bithynia régió, és Bilecik a Kelet-római Birodalom területén maradt. A forrás szerint a vár körüli város többször átadta a hatalmat a bizánciak, az Omájjádok és az Abbászida között. Az abbászida kalifa, Harun al-Rassíd uralkodása alatt, 797-ben hódították meg a területet. A terület legkorábbi ismert nevei Agrilion és Agrillum voltak. A forrás azt is megemlíti, hogy az első település már a Kr. e. 3000-et megelőző időkre nyúlik vissza, és abban az időben Bilecikből ónt követettek ki a bronzgyártás céljára. A történelmi korokra vonatkozó információk Bilecik esetében korlátozottak; a város életét a Bithynia régió általános történelme keretében lehet megismerni. Az oszmán források szerint Osman Bey 1299-ben foglalta el a Belekoma várát. A forrás szerint a város idővel a mai helyére fejlődött. Ugyanazon oldal azt állítja, hogy a terület nem volt alkalmas a gyors fejlődésre. Ezért, ha a vár közelébe érsz, figyelmedet a két völgy közötti emelkedésre és a lejtőre kell összpontosítani, ez a legjobb módja annak, hogy megértsd a helyet. Ha el tudsz jutni a területre, készíts széles látószögű képeket a várról és a völgyről; a reggeli és délutáni fény jobban kiemeli a sziklák felületét. Mivel a talajviszonyok ismeretlenek, viselj kényelmes, stabil talpú cipőt, és vigyél magaddal vizet. Kövesd a területen található figyelmeztető táblák utasításait, ne mássz a romokra, és ne vigyél magaddal köveket vagy más darabokat. Ha a területre

Söğüt városának Ertuğrul Gazi múzeuma.
Söğüt a város harmadik megállóhelye, a múzeum pedig a városközpontban található. A nyitvatartási időkre és a belépődíjra vonatkozó legfrissebb információkért látogasson el a muze.gov.tr weboldalra. A Kulturális Portál szerint az épület pontos építési éve nem ismert, de a 20. század elején Memiş Ağa polgármester építtette, eredetileg egy "Sargı Evi" (vagyis egy olyan épület, ahol valamilyen speciális tevékenységet végeztek). Az épület a faanyaggal való kidolgozásának köszönhetően kiemelkedő. Először a külső megjelenést érdemes megvizsgálni. A homlokzaton két, egymás mellett elhelyezkedő, íves bejárat található. Az oldalfalakon függőleges, téglalap alakú ablakok láthatók, melyek fölött háromszög alakú díszítések helyezkednek el. A fa tetőszerkezet hagyományos, türkmen stílusú cserépfedéssel van borítva. Az épületet a régi török építészet stílusában restaurálták, és 2001-ben nyitották meg múzeumként. A homlokzat fényképezésekor figyeljen a bejáratok íveire és a tetőcserepek részleteire. A múzeumban Söğüt és a környező területeken élő törökök kultúrájával kapcsolatos etnografikus tárgyak és eszközök találhatók. A kiállításon egy zászló is látható. Régi ruhák és viseletek is bemutatásra kerülnek. A kézzel szőtt szőnyegeket és kilimekeket érdemes alaposan megvizsgálni, hiszen a színek, a textúra és a szövés sűrűsége könnyen megfigyelhető. A fegyvereket külön csoportba rendezve mutatják be. A mérő- és súlyozó eszközök különösen érdekesek, mivel bepillantást engednek a régi kereskedelem világába. A pecsenyekendőket és pénztárcákat is kiállítják. Az archeológiai gyűjteményben római, bizánci és oszmán pénzek, valamint római korszakból származó kerámiatárgyak találhatók. A pénzeken keresztül a különböző korok nyomait lehet összehasonlítani ugyanazon a területen. A kiállítás elrendezése idővel változhat, ezért érdemes a termeket sorban bejárni és elolvasni a feliratokat. A Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztérium Söğüt megyei igazgatóságának közleménye szerint a Kayi törzs Söğüt és a környező területekre való letelepedésének időpontja a 13. századra tehető. Ez a rövid információ emlékeztet a város történelmi jelentőségére, de a múzeum fő attrakciója a kiállított tárgyak. A múzeum egy családi ház méretű, így a legtöbb látogató számára egy óra elegendő a megtekintéshez. A maradék időt a városközpontban egy rövid sétával töltheti.

Harmankaya-szurdok Természetvédelmi Terület.
A Harmankaya-kanyon természetvédelmi terület az útvonal utolsó és legtermészetközeli állomása. A kanyon Yenipazar és İnhisar városok között található. A Kültür Portali szerint természetvédelmi területté nyilvánították 2012-ben, más források szerint 2013-ban. A címnél Yenipazarhoz tartozó Karahasanlar falut adják meg. A kanyonon keresztül haladó sportolók Yenipazar városának bejáratánál kezdik, a kijárattal pedig a Harmanköy felé vezető úton találkoznak. Ennek az útvonalnak a célja nem a kanyon átszelése, hanem a park túraútjain és kilátópontjain keresztül a természet megismerése. A hossza körülbelül 2,5 kilométer, a magassága pedig helyenként eléri a 700 métert, bár a források eltérő adatokat adnak. Ezért a számokat nem szabad pontosnak tekinteni, inkább tájékoztató jellegűek. A mély hasadékok és a velük kialakult magas falak adják a kanyon jellegzetes látványát. A parkban túraútvonalak, kilátópontok és piknikhelyek találhatók. Az első lépésként a kilátópontokról a sziklafalakat kell megtekinteni. A területen gyakoriak a fekete fenyő, vörösfenyő, tiszafa és bükkfafajta. A kanyon élőhelye vaddisznőknek, medvéknek, farkasoknak, rókáknak, juhászfarkasoknak, nyusziknak és kisebb emlősöknek, valamint ragadozó és énekes madaraknak. Ne közelítsék az állatokhoz, ne adjanak nekik ételt, és mozogjanak csendben. A patakban élő halak is fontos részei a kanyon élővilágának. A területen található vízesések magassága 20 méter. A parkban madármegfigyelés, kanyonozás és szikla mászás is lehetséges. A belépési díj és a nyitvatartási idő nem szerepel, a legfrissebb információkat a hivatalos forrásokból érdemes ellenőrizni. Azok, akik tábort szeretnének ütni, a kanyon kijárata közelében található Harmanköy faluba látogatnak. A szűk völgyben fényképezéskor a széles látószögű objektív segíthet a falak magasságának érzékeltetésében. A terület megjelenése évszakoktól függően változhat. A madármegfigyeléshez a nap első órái a legalkalmasabbak. Vidd magaddal a szemeted, és ne okozz kárt a növényekben és a sziklákban. Az útvonal itt ér véget, a Vezirhan város melletti vendéglátóhely és ez a természetes átjáró együtt mutatják Bilecik két arcát. Győződj meg róla, hogy elegendő időd van a visszaútra, mielőtt sötétedik.
Forrás: Kültür Portali, Harmankaya Kanyonu.
Hozzászólások
Betoltes...
