Az izniki csempék nyomán: A palotától a városi mecsetig.

Az izniki csiszelt kerámiákról a következőképpen érdemes elindulni: kezdje a programot Isztambul Régészeti Múzeumának kertjében található, csempézett pavilonnal, mert a 16. századi izniki csiszelt kerámia nagyságát, hogy igazán megérthessük, először a korábbi időszakot kell tanulmányoznunk. A minisztérium múzeumokkal foglalkozó oldalán található információk szerint a pavilon a múzeumkomplexum legősibb épülete. A bejáratnál található felirat szerint 1472-ben Fatih Sultan Mehmed építtette a Topkapı palota külső kertjében.

A TDV Iszlám Enciklopédia szerint a két emeletes, kőből készült épület alaprajza egy kereszt alakú elrendezés, négy udvarra nyíló teremmel, és egy közép-ázsiai török építészeti hagyományt folytat, amely Iránon keresztül érkezett Anatóliába. Nézze meg a bejáratnál található nagy ívet. A homlokzat és a belső tér turkiz és indigó színekben, mozaiktechnikával készült csempékkel van borítva. Az íven található fehér csempékre írt kufi betűk egy mondatot ismételnek, amely a Teremtő iránti bizalmat fejezi ki. A belső termekben hatszögletes csempék láthatók, és néhányukon aranyozott minták is találhatók. Tartsa ezeket a felületeket a memóriájában, hogy összehasonlíthassa őket a nap folyamán látott, máz alatti csempékkel.

Az 1737-es tűzvészt követően oszlopos fedett folyosót építettek a pavilon elé. Az épület később múzeumként funkcionált, és ma a Régészeti Múzeum része, ahol török csiszelt kerámia és porcelán kollekciót tekinthet meg. A vitrinekben található izniki darabok lehetővé teszik, hogy a falakon magasban található csempéket a szemmagasságban tanulmányozhassa. Nézze meg a színeket, a máz fényét és a festékvonásokat nyugodtan.

A minisztérium oldalán található információk szerint a múzeum minden nap nyitva tart, és a Müzekart érvényes. A legfrissebb nyitvatartási információkat és a jegyárakat a hivatalos weboldalon találja.

Forrás: TDV Iszlám Enciklopédia; Török Köztársaság Kulturális és Turizmus Minisztériuma, múzeumokkal foglalkozó oldala.

A múzeumoktól néhány perc sétával eljuthat a Topkapi palota bejáratához. Ebben az útvonalon ne a palotát tekintsük át egészként, hanem inkább a csempéi nyomán járjunk, és a legtöbb időt a negyedik udvarban töltsük, ahonnan kilátás nyílik a Zöld-tengerre, az isztambuli-szorosra és a Márvány-tengerre.

Először látogassuk meg a sünnet (körülmetélés) szobáját. Ez a kis épület, amelyet Szultán I. Ibrahim uralkodása alatt, körülbelül 1640-ben építettek, a hercegek körülmetélési ceremóniáinak helyszíne volt. A homlokzatán található öt nagy, íves csempézett panel a 1520-as és 1530-as évekből származik; a Wikipédia szerint eredetileg Kanuni szultán új palotájához készültek, majd ide kerültek. A paneleken görbe nádszálak, lótuszok, rozetták, madarak és a "kilin" nevű, mítikus állatokat ábrázoló csempék láthatók. Nézzük meg ezeket a kék-fehér felületeket, ahol a piros szín még nem szerepel; a minták finomsága megmutatja, honnan merítettek ihletet a későbbi, színes korszakok. A bejárat környékén korábbi, kék-fehér, geometrikus mintás panelek találhatók, míg a belső térben 15. és 17. századi csempék láthatók.

A közvetlenül mellette található Bagdadi pavilon, amelyet IV. Murad szultán építtetett 1638-ban, a Bagdad elleni hadjárata után, és 1639-ben fejezték be. A TDV Iszlám Enciklopédia szerint nyolcszögletes központi térből négy íves boltív nyílik. A külső falakon található színes kövekből készült burkolat és a gránátalma- és articsóka-levelekkel díszített Iznik-csempék a klasszikus csempéző művészet utolsó gyönyörű példái – ahogy az enciklopédia fogalmaz. A belső térben tekinthető meg az aranyozott kandalló és a madarakkal díszített, feliratokkal ellátott csempéksávok.

Mielőtt elindulnánk, ellenőrizzük a palota aktuális látogatási napjait, időpontjait és a jegyárakat a hivatalos forrásokból. Jól jön, ha reggeli órákban érkezünk, mielőtt a negyedik udvar túlzsúfolódna.

Források: TDV Iszlám Enciklopédia (Bagdadi pavilon); Wikipédia (Sünnet szobája).

A palotából kilépve, sétáljon a Sultanahmet déli részén található lejtőkön keresztül Kadırgába; az út körülbelül húsz perc. A mecsetet, amelyet Sokollu Mehmed Paşa és felesége építtetett II. Selim lányának, İsmihan Sultanának tiszteletére, Mimar Sinan tervezte, és a felirata szerint 1571-72-ben fejezték be. A meredek lejtőn elhelyezkedő épületet Sinan egy két szintből álló udvarral oldotta meg: az alsó szinten üzletek, a felsőn pedig vallási iskolák (medreszek) voltak.

A mecset hatoldalú alaprajzú, téglalap alakú térben helyezkedik el. A 13 méter átmérőjű kupolát hat oszlop tartja, a sarkokban pedig négy kis félkupola található. A Türk İslam Ansiklopedisi (TDV) ezt a tervezetet az eddigi legszebb hat oszlopos rendszernek tartja, melyet az edinburgh-i Üç Şerefeli Camii óta próbálnak alkalmazni.

Belépve a tekintetünk először a kiblá felé fordul. A falak alatti felületek, a pandantívek és egyes ablakok kiváló minőségű, üveg alá festett izniki csempékkel vannak borítva. Kék, piros és zöld virágminták találhatók, melyek fehér kalligráfiával díszített panelekkel egészülnek ki. Figyeljen a márvány pulpitus (minber) csempézett borítására is. A források szerint a főbejárat felett, a pulpitusnál és a mihrábnál található kövek a Mekkából származnak. A TDV szerint a kutatók a díszítés és a tér közötti harmóniát kiemelten értékelik az oszmán építészetben.

A napi imák időpontjain kívül látogasson el, vegye le a cipőit. A nőknek kendővel kell fedniük a hajukat, és a vállaikat és térdeiket takarniuk kell. Ne érintse a csempéket, készítsen fényképeket villanás nélkül, és legyen csendes. Kilépve sétáljon a legközelebbi T1 megállóig, majd szálljon fel a villamosra, amely a Topkapı megálló irányába halad.

Forrás: Türk İslam Ansiklopedisi; Vikipedi (Sokollu Mehmed Pasha Mosque, Kadırga).

A T1-es villamoson szálljon le a Topkapı megállóban, majd lépjen ki a városfalakon kívül. A Topkapı temető mellett található kis komplexum 16. századi csempéi egy helyi mecset méretét tükrözik. A mecsetet 1592-ben építették. A komplexumban, a mecseten kívül, egy kút, két szökőkút, egy temető, egy olyan épület, amelyet valószínűleg egy korániskola volt, valamint egy 1819-ben Derviş Mehmed Paşa által épített szökőkút található. Az első építmény egy 1578-as szökőkút.

Takkeci İbrahim Agha építőjéről kevés információ áll rendelkezésre. Egy legenda szerint egy álomra ébredve elutazott Bagdadba, majd visszatérve az otthonának pincejében talált arannyal építtette a mecsetet. Azt is mondják, hogy a belső térben található, szőlőt ábrázoló csempézett panel is ehhez az álomhoz kapcsolódik.

A haramin (női rész) négy fala a párkánytól a felső sor ablakok aljáig csempékkel van borítva. A legtöbb csempe tizenegy téglalap alakú panelből áll, amelyeket keretek vesznek körül. A zöld, kék, sötétkék és fehér színek mellett a Süleymaniye-ben először használt korallvörös is megjelenik. A csempék a Rüstem Paşa, Piyale Paşa és Sokollu mecsetekkel mutatnak hasonlóságot a technika és a minták tekintetében. A szimmetrikus két panel egyikének hiányzó csempéi a Lisszabonban található Gülbenkyan gyűjteményében találhatók. Tekintse meg a csempézett mihrábot, a színes üvegablakokat, a márvány pulpitust és az eredeti faragott ajtót. Az épületet II. Mahmud uralkodása alatt restaurálták, majd 2005-ben jelentős felújításon esett át.

Mivel ez egy kis helyi mecset, előfordulhat, hogy az ajtó nem áll nyitva minden órában. A legcélszerűbb, ha a napi imák időpontjaihoz közel érkezik, de az imák alatt ne járjon a belső térben. Vegye le a cipőit, fedje fel a fejét és legyen csendes.

Forrás: Wikipédia (Takkeci İbrahim Agha komplexuma); Kulturális inventárium.

A Topkapı-tól indulva a T1 villamossal térjen vissza Eminönü felé, majd sétáljon el a Tahtakale-i Hasırcılar bazár felé. A Rüstem Paşa mecset a bazár közepén található, egy magas terasz tetején. A mecsetet, amelyet II. Mehmed (Kanuni) veje és nagymestere, Rüstem Paşa számára épített Mimar Sinan, az 1560-as évek elején fejezték be. Az alatta található boltok bérbeadásából származó bevételeket a mecset fenntartására fordították; a belső udvarba szűk lépcsőkön lehet feljutni.

A TDV Iszlám Enciklopédia szerint a mecset Mimar Sinan nyolc oszlopon nyugvó, központi kupola szerkezetének első példája, és fontos szerepet játszik a Sinan mecseteinek tervezési fejlődésében. Azonban ebben a helyen a csempék a legfontosabbak. Az enciklopédia szerint a belső falakat és építészeti elemeket a korszak legfejlettebb izniki csempéi borítják. Angol nyelvű források szerint körülbelül 2300 csempe, 80 különböző mintában került felhasználásra a belső és külső felületeken.

Először álljon meg a imahelyen. A bejárat délnyugati oldalán található, a természetet ábrázoló csempepanel a TDV szerint a klasszikus kori csempézés legszebb példái közé tartozik. Figyelje meg, hogyan változnak a minták a falakon; a rózsabimbók és a lótuszpálmák között keressen az izniki csempéken újonnan megjelenő piros színt. Ez a piros szín azt mutatja, hogy a színpaletta hogyan bővült a vonal első megállóinál található kék-fehér felületekhez képest.

Mivel a mecset a bazár közepén található, a nap folyamán sok látogató van. A napi imák idején kívül látogasson el, vegye le a cipőit, a nőknek kendőt kell viselniük, és takarják el a vállukat és a térdeiket. Ne érintse a csempéket, és ne használjon villanófényt a fényképezés során. A kilépés után busszal vagy taxival menjen Eminönü-ről Kasımpaşa felé.

Forrás: TDV Iszlám Enciklopédia; Wikipédia (Rüstem Pasha Mosque).

A túra utolsó állomása a Haliç északi partján, Kasımpaşa városrészben található, egykor a város határain kívül fekvő völgyben. A TDV Iszlám Enciklopédiájának szerint ez a terület a 20. század közepéig nem volt lakott. A Kaptan-ı Derya Piyale Paşa által építtetett mecset 1573-ban készült el; angol források gyakran a "Tersane Camii" néven emlegetik. A Wikipédia Mimar Sinant említi az épület tervezőjeként, míg a TDV nem nevezi meg a tervezőt. A komplexumban egykor medresze (iskola), derwish-rendi kolostor, elemi iskola, kút, piac és fürdő is volt; mára csak a mecset és a mauzóleum maradt meg.

Az épület Sinan tipikus, egy nagy kupolával fedett mecsetjeitől eltér. A nők részét (harim) hat kisebb, egymás mellett elhelyezkedő kupola borítja, amelyeknek átmérője körülbelül 9 méter. A harimet két szinten elhelyezkedő oldalsó galériák veszik körül. A minaret nem a sarokban, hanem a bejárat közepén, a mihrab tengelyén áll; a 19. század közepén építették újjá.

Először a mihrabra érdemes figyelni. A TDV szerint a mihrab két keretbe van foglalva, és a félnyolcszög alakú mélyedés csúcsát csini ornamentumokkal díszítették, a környékét pedig növényi motívumokkal díszített izniki csini borítja. Ezután tekintse fel a falak felső részére. A nyugati, déli és északi falakon végigfutó, sötétkék alapon fehér, kalligrafikus sáv Ahmed Şemseddin Karahisari tanítványának és szellemi fiának, Hasan Çelebinak a munkája. A mihrab közelében található nyolcszög alakú mauzóleumban Piyale Paşa és családtagjai nyugszanak.

Járjon ide a napi imák időszaka kívül, vegye le a cipőit, a nőknek érdemes kendőt viselni, és legyen csendes. A túra itt ér véget, és a Çinili Köşkben látott írás és színvilág 16. századi formájában jelenik meg.

Forrás: TDV Iszlám Enciklopédiája; Wikipédia (Piyale Paşa Camii; Piyale Pasha Mosque).