Ugrás a fő tartalomra
Radar Türkiye
Fedezd fel az eseményeket az appban
Megnyitás
Artvin várai és legelői útvonal.
Routák4 Megálló

Artvin várai és legelői útvonal.

Még nincs értékelés

Jelentkezz be a kedveléshez és értékeléshez

Ez a túra Artvin két jellegzetes elemét kapcsolja össze egyetlen útvonalon: a mély völgyekben elhelyezkedő erődök és az egyetem területének északkeleti részén található hegyi erdők. A négy megálló egymás után követhető, anélkül, hogy vissza kellene menni: a Hatila-völgytől kezdve Ardanuçig, onnan a Şavşatban található Satlel-erőd felé, majd végül a Karagöl-Sahara Nemzeti Parkig. A Hatila-völgyet választották az első megálló helyszínéül, mert a Kulturális Portál szerint Artvin városközpontjától mindössze 10 kilométerre található egy feljavított úton, így a nap rövid utazással kezdhető. Itt egy fiatal, keskeny völgy látható, amely vulkanikus eredetű kőzetekből, kanyonokból és szorosokból áll, és gazdag növényzet borítja. A helyszín 530 növényfajjal rendelkezik, amelyek közül 85 endemikus faj. Ezért a völgyben a növényekhez nem szabad hozzányúlni, csak meg kell őket nézni. Az első megálló a természet közelségét biztosítja, ami segít a nap további részében a történelmi emlékek nyugodt körülmények között történő megtekintésében. A második megálló az Ardanuç-erőd. A Kulturális Portál szerint az erőd 39 kilométerre található Artvin városközpontjától. Az, hogy az egyetlen hely az egyetem területén, ahol külső és belső erőd is található, az útvonal legtanulságosabb része a történelmi építészet szempontjából. A külső erőd Adakale néven ismert, a belső erőd pedig Gevhernik. A kaputoronyban található arab felirat a 1563-ban épített bejáratra utal. A harmadik megálló a Satlel-erőd, amely a Şavşat városközpontjához közel, a út mentén található. A fő kőzetre épített, tornyokkal, hengeres tornyokkal és a sziklába vájt ciszternával rendelkező erőd más típusú, mint az Ardanuç-erőd. A két erőd egymás utáni megtekintése lehetőséget ad a összehasonlításra. A Satlel-erőd építési dátuma nem ismert, mivel nincs rá felirat. A forrás csupán annyit állít, hogy a 9. században építhették. A negyedik és utolsó megálló a Karagöl-Sahara Nemzeti Park, amely összeköti az utat az erdővel és a hegyi legelővel. A Karagöl egy áradás által kialakított tó, a Saharában pedig bazaltból álló talajon 1700-1800 méter magasságban terülnek el síkságok, ahol a Sahara Répafesztivált tartják. A tó és a bazaltos talajú hegyi legelő egyaránt a nemzeti park két külön területét képezik. Az út állapota, az időjárási körülmények, a nyitvatartási idő és a park szolgáltatásai változhatnak. Utazás előtt Források:

Artvin Merkez, Artvin
Routák
4 Megálló
~6 ó a helyszíneken
Út ~65,3 km · 1 ó 49 p
Összesen ~7 ó 49 p
2026. november 6.

Útvonal megállók

1
Hatila Vadisi Milli Parkı

Hatila-völgyi Nemzeti Park.

~1 ó 30 p itt
Artvin

A Hatila-völgybe a városközpontból induló, 10 kilométeres, felüljárós úton lehet eljutni. A Kültür Portali weboldal szerint az út felüljárós, ezért érdemes a látogatás előtt tájékozódni az út állapotáról és a parkolási lehetőségekről a megfelelő intézményeknél. Amikor megérkezik a völgybe, a legfontosabb, hogy ne siessen, mert ez a hely elsősorban a táj megfigyelésére szolgál, nem a túrázásra. A Hatila-patak a völgy gerince, és a parkterület ezt a patakot és annak mellékvölgyeit öleli fel. A források szerint a völgy V-alakú, keskeny aljú és fiatal. A lejtőket nézve azonnal érthető ez a leírás. A lejtők meredeksége 80%-ig, egyes helyeken akár 100%-ig is elérheti, ezért a fényképezés során ne közelítsen a lejtőkhöz. A patak mentén lejtő-törések keletkeztek, amelyek vízeséseket hoztak létre. Ha vízeséseket szeretne látni, figyelje a víz zúgását, és nézzen biztonságos helyről, anélkül, hogy a partokhoz közel kerülne. A völgy közepén kanyonok és szűk völgyek találhatók; emelje fel a tekintetét, és vizsgálja a sziklafelületeket. A források szerint a völgyben található sziklák többsége mély vulkanikus tevékenység eredménye. Figyelje meg a sziklák színeinek és textúrájának különbségeit, mert a források szerint ezek a különbségek a lejtő-törésekhez kapcsolódnak. A növényzet a völgy közepén és felső részén nagyon gazdag és sűrű. A Kültür Portali szerint a területen 530 növényfaj található, amelyek közül 85 endemikus faj. A fák között megtalálható a lucfenyő, a boroviszke, a magyal, a bükk, a kőris, a vadnarancs és a tölgy. Érdemes összehasonlítani a fák törzsének és leveleinek jellemzőit. A bokros rétegben megtalálható a rózsa, a mogyoró, a tiszafa, a málnabogyó és a vadkörte. A fűnövények között megtalálható a százszem, a málnaszőlő, a moha, a kakukkfű, a bodza és a csalán. Ne szakítsa ki a növényeket; az endemikus fajok felismerése szakértelem igényli, ezért bánjon minden növényhez egyaránt óvatosan. A források állatokra is emlékeztetnek: a hegyi kecske, a mókus, a szarvasmarha, a medve, a farkas, a róka és a szarvas emlősök között, a hegyipacsirta, a fogoly, a harkály, a sólyom és a réti sas madarak között, valamint a pisztráng halak között. Ne tekintse ezt a

A Hatila-völgy Nemzeti Park Artvin központjának területén található, és a Hatila-patak valamint annak mellékvölgyei által kialakított területet öleli fel. A Kulturális Portál úgy mutatja be a területet, hogy az egyedülálló geológiai és geomorfológiai adottságai, valamint a különleges növényvilága miatt az országban ritka területnek számít. A park területére Artvin városából 10 kilométeres, felüljárós úton lehet eljutni. Fontos azonban, hogy az út állapota szezonális változásoknak van kitéve, ezért indulás előtt érdemes tájékozódni a hivatalos szerveknél. A völgyben található sziklák többsége mélyben történt vulkanikus tevékenység eredménye. A túra során a sziklafelületeken látható jelek a vulkanikus múltra utalnak. A völgy általános jellege V-alakú, keskeny aljú és fiatal völgy. Mivel a patak mélyebben erodálja a medret, mint ahogy a partok szélesednek, a lejtők nagyon meredekek. A lejtők szöge 80%-ig, egyes helyeken akár 100%-ig is elérheti. A különböző kőzetrétegek okozta lejtőrepedések vízeséseket hoztak létre a patakban. A lejtők a fizikai erózió, a tömegmozgások, a mellékvölgyek és a földcsúszások hatására alakultak ki, ami egy heves topográfiai képvis eredményezett. Ez a topográfia a völgy közepén kanyonok és szűk völgyek kialakulásához vezetett. A Kulturális Portál rámutat, hogy ezek a természeti elemek együttesen lenyűgöző tájképet alkotnak, és gazdag kikapcsolódási lehetőségeket kínálnak. A völgy alsó és felső szakaszán a növényvilág rendkívül gazdag és sűrű. A forrás szerint a területen 530 különböző növényfaj található, amelyek közül 85 endemikus vagy ritka faj. A fák között megtalálható a lucfenyő, a boroviszke, a magyal, a bükk, a gyertyán, a szilva, a tölgy, a bodza, a vadkörte, a juhar, a nyárfa, a csertölgy, a vadgesztenye és a ligetfa. A bokrok között megtalálható a rózsa, a dió, a borzsongó, a szeder és a füge. A cserjék között pedig a bodza, a málna, a szeder, a gyöngyvirág, a rozmaring, a csalán és a gyümölcsbogyósok. Ez a lista azt mutatja, hogy egyetlen túra során a látogatók széles választékból válogathatnak a növények között. A gerinces állatok között megtalálható a hegyi kecske, a mókus, a szarvasmarha, a medve, a vaddisznó, a farkas, a róka, a nyúl, a rókamar A "Kültür Portalı" terület egy olyan hely, amelyet tájhoz és kiránduláshoz kapcsolódó, valamint természetközeli turizmus keretében helyeztek el. A területre való belépéssel, a táborozási és napi használati szabályokkal, valamint az útállapottal kapcsolatban mindig tájékozódjon a hivatalos forrásokból. Artvin központjából induló útvonalon ez a hely a város legközelebbi természeti látványosság, mielőtt a Hatila, Ardanuç és Şavşat irányába haladna.
2
Ardanuç Kalesi

Ardanuç vára.

~1 ó 30 p itt
Merkez, 08300 Ardanuç/Artvin

Az Ardanuç vára Artvin városközpontjától 39 kilométerre található, az Ardanuç községhez tartozó Adakale városrészben. A vár egy magas dombon áll, ezért érdemes távolról megfigyelni, mielőtt odamegyünk. A Kulturális Portál szerint a vár két részből áll: a városból és a belső várból. A városrész, azaz a külső vár, Adakale néven ismert. A belső vár pedig Gevhernik vár néven szerepel a feljegyzésekben. Ez a kettős felépítés egyedülálló az Artvin régióban, ahol a külső és belső vár együttesét találjuk. A látogatás során tartsa szem előtt ezt a különbséget: először a külső várat, majd a belső várat kell megtekinteni. Keressen rá az említésre méltó kaputoronyra; ez a torony, amely a város bejáratát biztosítja, a vár legszebb része. A tornyon található arab felirat a szultán Szulejmán uralkodása alatt készült. A felirat szerint a vár bejárata 1563-ban épült, és valószínűleg ekkor erősítették meg a falakat is. Még akkor is, ha nem tudja elolvasni a feliratot, vizsgálja meg a helyét, a kőfaragás részleteit és a torony környezetét. A vár eredete a középkor előtti időkre vezethető vissza. Különböző átalakulások után, a 5. században felújították, és egy ideig az Ibéria Királyság fővárosaként szolgált. A források szerint a vár sorra került a Szászok, a Bizánc, az Abbászida és a grúz Bagratida Királyság kezébe. A falakat vizsgálva, ne feledje ezt a hosszú és változatos múltat; a vár nem egyetlen korszakot, hanem számos időszakot tükröz. A várat 1551-ben hódították meg, és az Oszmán Birodalom része lett. Az oszmán időszakban a régióban Ardanuç néven arany- és ezüstérméket vertek, és valószínű, hogy a vár neve innen származik. Érdemes megjegyezni, hogy a városban számos bejegyzett civil és középület található. A várban régészeti feltárások 2021-től zajlanak. Az, hogy mely területek látogathatók, és a munkák állapota változhat, ezért a legfrissebb információkért forduljon az Artvin Kulturális és Turizmus Igazgatósághoz. A fényképezéshez használja a domb nyílt oldalairól a vár sziluettjét, a közelebbi felvételeken pedig a kőfaragás részleteit. Az alkonyati fények kiemelik a kőfelületet. Viseljen stabil talpú cipőt a lejtős terepen és a szabálytalan kőfelületeken, és ne közelítse meg a falak szélét. Vigyen magával vizet, és ne mozgassa meg a területen található egyetlen követ sem, mivel a romok védett kulturális örökség. Amikor a Ş

Az Ardanuç vára Artvin városában, egy magas dombon található. A Kulturális Portál szerint a vár egy városi és egy belső várból áll. A városi rész, azaz a külső vár Adakale néven ismert, míg a belső vár Gevhernik váraként szerepel a feljegyzésekben. Ez az egyetlen példa Artvinban, ahol egy külső és egy belső vár együtt található, ami különlegessé teszi ezt a helyet az egész régióban. A vár Artvin városközpontjától 39 kilométerre található, az Ardanuç kerület Központ városrészében, az Adakale városrészben. A Kulturális Portál a várat kulturális turisztikai célpontként és vár típusú látnivalóként sorolja be. A Kulturális Portál információi szerint a vár eredeti építése a középkor előttre nyúlik vissza. Az idők során különböző uralkodók kezébe került, majd a 5. században felújították, és egy ideig az Ibéria Királyság fővárosaként szolgált. A történelem során a várat a Szászidák, a bizánciak, az Abbászidák és a grúz Bagratida Királyság is birtokolták. A várat 1551-ben hódították meg, és egy oszmán tartomány részévé vált. Az oszmán időszakban a környéken Ardanuç néven arany- és ezüstérméket vertek, és feltételezhető, hogy a vár neve innen származik. A városkaput biztosító monumentális kaputoronyban egy Kanuni Sultan Szulejmán korabeli arab felirat található. Ez a felirat szerint a várkaput 1563-ban építették, és a falakat valószínűleg ugyanabban az időszakban újították fel. A felirat helyének keresése a látogatás megkezdésekor egy jó módja annak, hogy elmerüljünk a hely történetében. A források szerint a vár területén számos olyan építmény található, amelyek kulturális örökségként szerepelnek a nyilvántartásokban, és ezek az építmények az oszmán kori városi életre utalnak. A vár területén régészeti feltárások 2021-től zajlanak. A Kulturális Portál Dr. Osman Aytekin, a Van Yüzüncü Yıl Egyetem Bölcsészettudományi Kar Művészettörténet Tanszékének docenseként említi a feltárások vezetőjét. A látogatható területek idővel változhatnak, ezért a látogatás előtt érdemes a legfrissebb információkat beszerezni az Artvin Kulturális és Turisztikai Igazgatóságától vagy más érintett szervezetektől. A vár egy magas dombon található, ezért a megközelítés lejtős, és ezért ajánlott a stabil talpú cipő. A látogatás során érdemes először az Adakale városrészben sétálni, és megtekinteni a város külső várának részét, majd a belső várat, ez a legkönnyebb módja annak, hogy megértsük az építmény két rétegű felépítését. Ez a felépítés azt mutatja, hogy a városi telep A tömegközlekedés menetrendjét tekintve, a legfrissebb információkat a megfelelő szolgáltatóknál érdemes ellenőrizni. Ha autóval utazik, adja meg az Adakale városrész célállomásként. A fényviszonyok szempontjából a reggel és az esti órák a legalkalmasabbak a kőfelületek textúrájának fényképezéséhez.
3
Satlel Kalesi

Satil vár.

~1 ó itt
Söğütlü Mahallesi, Şavşat/Artvin

A Satlel vára Artvin és Şavşat közötti úton található, a Şavşat városközpontjától körülbelül 2 kilométerre, a Söğütlü városrész területén. Mivel egy magas sziklára épült, még az útról is jól látható a sziluettje. Ez a rövid megálló a legösszetettebb történelmi helyszín az útvonalon; egy órán belül megismerheti a területet. Először tekintse meg a vár alaprajzát: a leírás szerint a Bagratli várakra emlékeztet. Mivel nincs felirata, a pontos építési dátuma ismeretlen. Az alaprajz és a műszaki jellemzők hasonlóságai alapján feltételezhető, hogy a IX. században építették; ez egy feltételezés, nem pedig egy konkrét évszám. A leírás szerint a várat az oszmán időszakban is használták, és a falak jelentős része megmaradt. A vár összesen 3360 négyzetméteres területet foglal el. A északról nyugatra vezető részen a falak szinte teljesen hiányoznak; figyelje meg ezt a különbséget, amikor körbejárja a területet. A keletről nyugatra vezető részen négy bástya található, és ezek közül a fele rendelkezik fallal. A bástyák körülbelül 13 méter magasak. A délnyugati falon egy hengeres alaprajzú torony található, amely a falhoz kapcsolódik. A torony méretei 6,10 x 5,35 méter, a magassága pedig 15 méter. A torony alaprajzát és a falak vastagságát a közelben sétálva tanulmányozhatja. A romok között egy a sziklába vájt ciszterna is található. A víztározó rendszer fontos információt nyújt a sziklán épült vár mindennapi működéséről. A kelet felé néző oldalon két, egymás mellett elhelyezkedő bástya található, amelyek 2,4 méter szélesek, téglalap alaprajzúak, és boltíves fedéssel rendelkeznek. A középfalban egy kis ablak található; vizsgálja meg a boltíves fedést és az ablaknyílást. A mellette lévő torony belül sérült, a felső falai omlottak, és körülbelül 7 méter magas. A vár minden részén kőből és mészből készült anyagokat használtak; a kövek elrendezésének szabálytalanságát a közelben készült fotókkal rögzítheti. Ne közelítse meg a sziklafelületeket és a romos falakat, mert eleshet. Hagyja az autóját az úton egy biztonságos helyen, és figyeljen a forgalomra. A reggeli és a délutáni fény más és más oldalát mutatja a várnak; ha van ideje, tekintse meg kétszer. A Satlel után az út a hegyek felé emelkedik; ha a Karagöl-Sahara felé tart, ellenőrizze az út állapotát és az időjárási körülményeket hivatalos forrásokból.

Forrás: Kültür Portalı, Satlel Kalesi.

A Satlel vára a Şavşat járás Söğütlü városrészének területén, az Artvin-Şavşat út mentén egy magas sziklára épült. A Kültür Portál szerint a vár a járási központtól körülbelül 2 kilométerre található. Mivel az út mellett helyezkedik, könnyen megtekinthető egy rövid megállással, amikor belép vagy elhagyja a járást. A vár területe összesen 3360 négyzetméter. Tervezetében a Bagratli várakra emlékeztet. Mivel a várhoz tartozó felirat nem maradt fenn, pontosan nem ismert, melyik évben épült. A tervezeti és építészeti hasonlóságok alapján feltételezhető, hogy a várat a 9. században építették. Ez egy becslés, pontos évszám nem adható meg. A várat az oszmán időszakban is használták, ezért nem sorolható egyetlen korszakhoz. A falak jelentős része még ma is áll. A vár északnyugati részén a falak szinte teljesen hiányoznak. A kelet felől induló és a nyugati végig tartó területen körülbelül 13 méter magas négy bástya és ezekhez tartozó falak találhatók. A belső udvarban, a délnyugati falon egy hengeres alaprajzú torony található, amely a falhoz kapcsolódik. A Kültür Portál a torony méretét 6,10 x 5,35 méternek, a magasságát pedig 15 méternek adja meg. Egy a sziklába vájt ciszterna is fennmaradt, és a belső udvar északnyugati részén található. Egy magas sziklán épült épületben a víz a sziklában oldódik, ami azt mutatja, hogy a védelmi rendszer gondosan lett megtervezve. A vár keleti oldalán két egymás mellett elhelyezkedő bástya található. Ezek a bástyák 2,4 méter szélesek, téglalap alaprajzúak, és a tetejük boltíves. A közfalban egy kis ablak nyílik. A közvetlenül mellette található térben egy 0,85 méter széles, téglalap alakú kapu található. A belső területe sérült, a felső falai omladoznak, a magassága körülbelül 7 méter. A vár minden részén kőből és mészből készült anyagokat használtak. A felület közelről megvizsgálva látható, hogy a kövek szabálytalan sorrendben vannak elhelyezve. A látogatást a vártól távol kezdje, és először a szikla és a bástyák által alkotott teljes képet próbálja megérteni. Ezután közeledjen a falakhoz, és keressen a keleti oldalon található két boltíves bástyát. A délnyugati oldalon található hengeres torony a legjobban akkor látható, ha a falaktól egy kicsit távolabb áll. Mivel az északi és nyugati oldalon nincsenek falak, a vár tervét a szikla felületéről kell követni. A bástyák magasságát al Az építési dátumának bizonytalansága azt mutatja, hogy a vár egy olyan építmény, amelynek története nem teljesen dokumentált, de a területe, a tornyai és a ciszternája információkat nyújtanak a látogató számára. A túra során hasonlítsa össze az Ardanuç vára külső és belső falainak elrendezését. Satlel esetében egyetlen, magas sziklára épített épületet láthat. A legfrissebb látogatási információkért kérjük, tekintse meg a hivatalos forrásokat.
4
Karagöl-Sahara Milli Parkı

Karagöl-Szahara Nemzeti Park.

~2 ó itt
Şavşat / Artvin

A Karagöl-Sahara Nemzeti Park Artvin tartományában, Şavşat városának területén található, és két különálló területről áll: a Karagöl-ről és a Sahara-felföldről. Ezeket a területeket úgy képzelhetjük el, mint a nap két részét: a Saharában a fennsíkra, a Karagölben pedig a tópartra szentelhetünk időt. A Karagöl egy földcsúszás következtében kialakult tó; a lecsúszott törmelék mögött kialakult mélyedésben gyűlt össze a víz. A területen paleogén és neogén földtakaró található, és a kőzetek többsége üledékes eredetű. A Karagöl és a környezete helyenként völgyekkel tagolt, ezek a völgyek aktív földcsúszások és törmelékmozgások helyszínei. A tó partját sűrű erdő borítja, a fák főleg lucfenyőből és fenyőből állnak. A tóparton gyönyörködhetünk a fák vízben való tükröződésében; a szélcsendes reggelek a legszebb képet nyújtják. A növényvilág a következőket foglalja magában: lucfenyő, vadkörte, erdei rózsa, málnabogyó, dió, erdei málnabogyó, áfonya, fűfélék és füvesek. A gerinces állatok között megtalálhatóak medvék, farkasok, szarvasmarócák, borzok, rókák, mókusok, valamint halak, például pisztráng és ponty. A madarak között szerepel a fogoly, a sólyom, a galamb és a szarkány. Fontos, hogy ne közelítsünk az állatokhoz, és ne hagyjunk nekik élelmet. A tó keleti és nyugati részén található erdős területek alkalmasak napi kirándulásokhoz és táborozáshoz. A tó északkeleti részén, a Bagat környékén található területek sípályáknak is megfelelőek. A Şavşat járási hivatal honlapja emellett azt is megemlíti, hogy Şavşat egy "Csendes Város" címmel büszkélkedhet. A honlap azt is írja, hogy a tó a tél végén befagy, és fehérbe borul, emlékeztetve a szív alakjára. Fontos, hogy a látogatás előtt ellenőrizzük az időjárást és az útviszonyokat. A Saharában bazaltból álló geológiai formációk találhatók; a bazaltok lepusztult területein megjelennek a harmadidőszaki képződmények. A Sahara egy meredek területen található, 1700-1800 méter magasságban, és korlátozott síkságokból áll. A Reşat-patak partján található síkságokon a Sahara Répafesztivált tartják; a fesztivál időpontjáról és a feltételekről tájékozódjon a Şavşat járási hivatalnál. A Kulturális Portál szerint ez a fesztivál

A Karagöl-Sahara Nemzeti Park a Şavşat kerület területén található, és két különálló területről áll: a Karagöl és a Sahara. A Karagöl területén a cíznével elnevezett tó és a környező erdők találhatók, míg a Sahara terület egy magashegyi jellegű terület. Mivel a két terület elkülönült, a látogatás tervezésekor mindkettőt érdemes figyelembe venni. A Karagöl és a környező terület paleogén és neogén földtani képződményekből áll, és a kőzetek többsége üledékes eredetű. A területet helyenként völgyek tagolják, ami hozzájárult a helyi földcsúszások és tömegmozgások gyakoriságához. A Karagöl egy földcsúszás következtében kialakult tó, ahol a lecsúszott tömeg mögött összegyűlt víz képezte a tóvizet. A tó környéke sűrű erdőkkel borított, és az erdőket elsősorban fenyő- és lucfenyőfák alkotják. A Kulturális Portál ezt a természetes elemek összességét rendkívüli táj szépségként írja le. A kerületi közigazgatóság oldalán azt írják, hogy a tó a tél végén befagy, és a jég által borított felülete a szív alakjára emlékeztet. A tó északkeleti részén, a Bagat környékén sípályákhoz megfelelő területek találhatók. A tó keleti és nyugati részén lévő erdős területek alkalmasak napi kirándulásokhoz és táborozáshoz. A növényvilágban fák közül lucfenyő, lucfenyő és gesztenyefenyő, cserjék közül erdei rózsa, szeder és mogyoró, míg a fűnövények között különböző fűfajok találhatók. A gerincesek között medve, farkas, nyúl, vaddisznó, borz, róka, mókus és ragadozómacska, madarak közül fogoly, héja, galamb, varjú, szarkaláb, szalakota és szajkó, halak közül harcsa és pisztráng, hüllők közül kígyó, gyík és teknős él. A Sahara terület is a Şavşat kerület területén található, és magashegyi jellegű. A területet egy lejtős területen található, 1700-1800 méter magasságban elhelyezkedő, egymás után elhelyezkedő, korlátozott síkságként írják le. A terület geológiai felépítése bazaltból áll, és a bazalt lepusztult területein harmadidőszaki képződmények találhatók. Az erdőket lucfenyő és jegenyefenyő alkotja, és a növényzet viszonylag ritka; az alsóbb területeken lucfenyő található. A területen nagymértékben antropogén jellegű, sztyepp jellegű területek találhatók. A Kocabey magashegyi területén alpesi növényfajok találhatók. A távcső és egy kis növénykalauz hasznos lehet a különböző erdő- és legelőterületek megkülönböztetéséhez. Ne közelítsen vadon élő állatokhoz, ne hagyjon ételt, és vigye magával a hulladékait. A táborozáshoz és a napi látogatásokhoz szükséges engedélyeket és a tűzgyújtási szabályokat a park igazgatóságánál tájékozódjon. Ha a Karagöl-tavat és a Saharát egy nap alatt szeretné látogatni, korán induljon útnak. Ez a park az Artvin váraira és legelőire vezető útvonalon található, és a Hatila, Ardanuç és Satlel települések után az utolsó megálló. Itt a geológia, az erdők és a legelők egyaránt megfigyelhetők.

Hozzászólások

0/1000

Betoltes...

Útvonal térkép

Útvonal információ
VárosArtvin Merkez, Artvin
TípusRouták
Megálló4
Dátum2026. november 6.
Radar TürkiyeSzerzőRadar TürkiyeÚtvonal indítása