
A várfalak lábánál található, fából készült oszlopokkal díszített mecsetek.
Jelentkezz be a kedveléshez és értékeléshez
Ankarában található legősibb mecsetek nem kupolásak, hanem sima, faanyagból készült mennyezettel rendelkeznek. Ez a hagyomány, amely a szeldzsuk és a kisebb államok korában terjedt el Anatóliában, jellemzője, hogy a mennyezetet nem kőív tartja, hanem faragott oszlopok, melyekre antik római korlátokat szereltek. A Türk Dil Kurumu (TDK) Iszlám Enciklopédiájának faanyaggal foglalkozó része az Afyonkarahisari és a Szivrihisari nagymecseteket, valamint az Ankarai Arslanhane-mecsetet említi mint ennek típusának legjobb példáit. 2023-ban az Arslanhane-mecset bekerült a UNESCO világöröskönyvébe, mint az anatóliai középkori, faragott oszlopokkal és gerendákkal készült mecsetek képviselője. Ez a túra a nagymecset környékén található kisebb, kevésbé ismert építményeket mutatja be: helyi imaházakat, "Ahi" nevet viselő mecseteket; ezek a szerkezetek általában kőalapra épülnek, téglából készülnek, cserépfedéllettel rendelkeznek, belső térükben gipszből készült imaszék található, és a mennyezetüket festett faanyag borítja. A művészettörténészek röviden "ankara típusnak" nevezik ezeket. A túra a területet követi. Először a belső várban található Sultan Alaeddin-mecsetet látogatják meg, amely a város egyik legrégebbi mecsete, minbarja a 12. század végéről származik. Ezután az Arslanhane-mecsethez mennek, amelyet a UNESCO listáján szereplő építményként rövid időre megtekintenek; a többi építményre koncentrálnak, mivel az Arslanhane-mecsetet a "Ulus" mecsetek útvonalán részletesen bemutatták. Ezután a Ulucanlar városrészben található Direkli-mecset, a Hacettepe egyetemi campuson található Hacı Musa-mecset, az Anafartalar sugárúton található Zincirli-mecset és végül Hacı Bayram északkeleti részén található Ahi Yakup-mecset következik. A teljes séta hossza körülbelül három kilométer. A várban való tartózkodás kivételével nincsenek meredek lejtők, de az utcák keskenyek és a járdák rossz állapotban vannak, ezért kényelmes cipő ajánlott. Ezek közül a legtöbb építmény a 14. és 15. századból származik. A nevekben szereplő "Ahi" szó azokra a mesterekre utal, akik a 14. század közepén az Ibn Battuta által leírtak szerint a városokban és falvakban szerveződtek. Ankara területén ezeknek a szervezeteknek a vezetői építettek mecseteket, zaviyákat (iszlám tanulóotthonokat) és medreszéket (korántúli iskolákat). Az Ahi Şerafeddin, Ahi Elvan Elérhetőség: Az Ankarai metró M1 vonalán az Ulus állomásig utazzon, majd gyalog menjen fel a dombra (kb. egy kilométer, emelkedő). Vagy használhatja az EGO buszokat, amelyek a Samanpazarı irányába mennek; a megálló a Ahi Yakup mecsetnél található, ahonnan az Ulus állomásig körülbelül 10 perc sétára van. Autóra nincs szükség.
Források:
- TDV Iszlám Enciklopédia, Ahi Şerafeddin Mecset cikk (Semavi Eyice), https://islamansiklopedisi.org.tr/ahi-serafeddin-camii
- TDV Iszlám Enciklopédia, Hacı Musa Mecset cikk (Semavi Eyice), https://islamansiklopedisi.org.tr/haci-musa-camii
- TDV Iszlám Enciklopédia, Ankara cikk, https://islamansiklopedisi.org.tr/ankara
- TDV Iszlám Enciklopédia, Fa cikk (Erdem Yücel), https://islamansiklopedisi.org.tr/ahsap
- TDV Iszlám Enciklopédia, Ahi cikk (Ziya Kazıcı), https://islamansiklopedisi.org.tr/ahilik
- T.C. Ankara Kormányzat és az Ankara Fejlesztési Ügynökség, Ankara történelmi építményei (2016, PDF), https://ankaraka.org.tr/sites/default/files/article-documents/bb9bd43af0e81257a5d156a5411ebce7.pdf
- İbrahim Yavuz İşçen, Mecsetek és imaházak Ankara történelmében (2019, PDF), https://www.altintuglu.com/Webkontrol/SayfaYonetimi/Dosyalar/ankara-cami-ve-mescitleri_matmazel_g1830_mLrDqhPn.pdf
- A Kulturális és Turisztikai Minisztérium sajtóközleménye, Az Anatóliai fa tartószerkezetű mecsetek a Világörökség listáján (2023.09.19), https://basin.ktb.gov.tr/TR-349881/unesco39dan-bir-mujde-daha-anadolunun-ahsap-destekli-camileri-de-dunya-mirasi.html
- Török Kulturális Portál, Sultan Alaaddin Mecset, https://www.kulturportali.gov.tr/turkiye/ankara/gezilecekyer/alaaddin-camii-1
- Török Kulturális Portál, Direkli Mecset, https://www.kulturportali.gov.tr/turkiye/ankara/turizmaktiviteleri/direkli-camii
- Török Kulturális Portál, Ahi Yakup Mecset, https://www.kulturportali.gov.tr/turkiye/ankara/gezilecekyer/ahi-yakup-camii-1
- Török Kulturális Portál, Zincirli Mecset, https://www.kulturportali.gov.tr/turkiye/
Útvonal megállók
Sultan Alaeddin Mecsete.
~45 p ittA városhoz a Hisar Kapu (az óratorony kapuja) felől érdemes megérkezni. A Kale Kapısı utcát kövessük a Zindan Kapu irányába; a mecset a kaputól jobbra található, az Alitaşı utcában. Ez Ankara egyik legrégebbi mecsete; mivel nincs építési felirata, a dátumot a pulpitusból olvasható. A fa pulpitus tükrében található arab felirat elhasználódott, ezért kétféleképpen értelmezhető: a hijri 574. (1178) és a hijri 594. (1197-98). A legtöbb kutató az utóbbi dátumot fogadja el, és a pulpitust II. Kılıçarslan fia, Ankara uralkodója, Muhyiddin Mesud korához sorolja. A mecset neve valószínűleg az I. Alaeddin Keykubad uralkodása alatt végzett felújításra utal. A belső udvar kapujának felett két vakablak található, melyekben feliratok találhatók: az egyiket Lulu Paşa, Ankara kormányzója készíttette a 1360-as évek elején, a másik pedig Şerife Sümbül Hatun készíttette 1433-34-ben; ezért egyes források Muradiye mecsetnek is nevezik.
A belső tér téglalap alakú, oszlopmentes, és egyenes, fából készült mennyezettel rendelkezik; a mennyezet közepén egy hatszögletű díszítés található. A 1984-ben feltárt szeldzsuk kori mihrab (imádkozóhely) faragott díszítéssel rendelkezik, a sarkain pedig finom oszlopok találhatók. A pulpitus üvegkeretben van kiállítva; a bal oldali korlátján az alkotója felirata található, melyet a hamis künde-kári technikával készítették. A belső udvarban is érdemes körülnézni: a keleti oldalon, a várfalba befalazott tégla mihrab található. Ez Muhyiddin Mesud által építtetett első mecset mihraba; a fal tetején még mindig láthatók azok a mélyedések, ahol a tetőszerkezet tartógerendái nyugodtak. A mecsetet 2008-ban a Vakıflar Genel Müdürlüğü (Vakıflatok Főigazgatósága) restaurálta. A belső udvarban található régi köveket a környékről gyűjtötték össze. Reggeli korán érdemes érkezni; a belső vár utcái délelőttre zsúfolttá válnak. Imádkozási időben érdemes megvárni, a cipőket a bejáratnál hagyjuk, és a belső térben csendet tartunk.
Források: İşçen, Cumhuriyet Öncesi Ankara'da Cami ve Mescitler; Ankara Valiliği, Ankara Vakıf Eserleri; Kültür Portalı; Vikipedi.

Aslanhane-mecsét (az Ahi Şerafettin mecsete)
A kastélytól Samanpazarı felé vezető út végén, a kastély déli lejtőjén található az Ahi Şerafeddin-mecsét, amelyet a helyiek Aslanhane néven ismernek; a nevét a falába beépített, római kori oroszlánszoborról kapta. Bár a jelenlegi "Ankarai mecsetek" túrának részeként hosszasan ismertetik, itt csak rövid időt töltünk; azonban ez a hely a hagyomány legfontosabb példája, és elkerülni kell, hogy belépés nélkül haladjunk tovább. A minbár kapuján található kalligráfia 1289-90-re datálható; a TDV Iszlám Enciklopédiájának információi szerint az épület még régebbi lehet, a északi kapun található alapító nevét figyelembe véve, amely a 13. század elejére utal. A diófából készült minbárt Mehmed bin Ebubekir asztalos készítette.
Belül a mennyezetet négy sorban elhelyezett, összesen 24 faoszztartják, melyek római kori oszlopfejeket viselnek. A nők részére kijelölt terület (harim) ötszintre van osztva, a középső szint nagyobb és magasabb. A mihrab (imádkozási tér) egyedülálló példája az Anatóliában, mivel csiszolt kerámiát és gipszt használnak együtt; a mukarnas ív köré kerámia és gipsz díszítések futnak. A minaret téglából épült, és kék kerámia díszítéssel van ellátva. 2023-ban, Rijád városában tartott találkozón, a Beyşehir Eşrefoğlu, a Sivrihisar Ulu, a Kastamonu Mahmut Bey és az Afyonkarahisar Ulu mecsetekkel együtt felkerült a UNESCO világöröskönyvébe, mint Törökország első sorozatban benyújtott kulturális örökségi dokumentuma. A mecset előtt található, maradványokból álló épület és az Ahi Şerafeddin mauzóleuma a komplexum részei, és a mecset látogatásával együtt tekinthetők meg. A bejáratnál cipőt kell levenni; péntek délután nagyon zsúfolt, ezért ezt az időpontot kerüljük. Innen, az Ulucanlar irányába körülbelül ötszáz méter sétával érhető el a Direkli Mecset.
Forrás: TDV Iszlám Enciklopédiája, Ahi Şerafeddin Mecsete; Ankara Kormányzat, Ankara Városi Műemlékei; KTB sajtóközleménye; Wikipédia.
Oszlopos Mecset.
~20 p ittAz Aslanhane-től indulva, az Ulucanlar Caddesi irányába kell haladni; a mecset a Kale városrészben található, a Direkli utca és a Ceylan utca sarkán. Nincs felirata; a szakértők a történelmi, gipszből készült imaszék stílusát vizsgálva a 15. századra, egyesek szerint a század első felére datálják. A vagyonkezelési nyilvántartások szerint a mecsetet a 18. században felújították. Ankara 1588-1590 közötti törvényi jegyzőkönyveiben említik a Direkli Mecset közösségének egyik tagját, ami azt jelenti, hogy legalább négy évszázada ezt a nevet viseli.
A neve jelentését a bejáratnál érthetjük: a hátsó részét öt fából készült oszlop tartja, és a mecset nevét ezek az oszlopok adták. Ezt a részt később üvegfallal vették körbe, és nyári imározásra is használták. A bejárat két oldalán antik kori, félköríves márványoszlopok találhatók. A falak Ankara kő alapra épülnek, a falazat agyagból készült, a tető cserépből, a mennyezet fából. A külső megjelenés a lehető legsimább. Belül, északon egy fából készült női imahely, délben pedig egy a mennyezetig érő, gipszből készült imaszék található. Az imaszék feletti rész kidolgozott, két oldalán egy-egy ablak, a keretén pedig arab betűkkel írt szöveg és két geometrikus mintázat található. A pulpitus új. A északkeleti sarokban található, fából készült minaret teteje cinkből készült. A északfalhoz közel egy "Direkli Baba" nevű sír található, amelyet valószínűleg a mecset alapítójának sírja; azonban ma már nem található a helyén. A 2007-es felújítás során az udvarban található melléképületeket eltávolították, és egy mosdóhelyet építettek. Ez egy kis, helyi mecset; nyitva tartása korlátozott lehet, ezért előfordulhat, hogy zárva találják; ebben az esetben a külső oszlopokat és oszlopokat megtekintve tovább lehet haladni. Ha nyitva van, csendben lépjen be, és ha közösség van jelen, álljon a háttérben. A következő megálló a Hacı Musa Mecset, amely délnyugatra található, a Hacettepe kampusz és az Altındağ önkormányzat közötti sarokban.
Forrás: Ankara Valiliği, Ankara Vakıf Eserleri; İşçen, Cumhuriyet Öncesi Ankara'da Cami ve Mescitler; Kültür Portalı.
Hacı Musa mecsete.
~25 p ittA mecset ma is a Hacettepe Egyetem központi (Sıhhiye) campusán belül található; az Altındağ önkormányzatának délkeleti részén áll, és a Talatpaşa sugárútról lépcsőn lehet feljutni. A régi utcák (Eski Yol és Küçük Gelin) a campus kialakítása során megszűntek, a környezetét pedig 2006-ban parkká alakították. A bejárat felett két felirat található: az egyik, sülüs betűvel írt felirat szerint a mecsetet Hacı Musa fia, Seyfeddin építtette, de különböző történészek eltérő dátumokat olvastak ki: 1422, 1432 és 1490. Az 1522-es vagyonosítási könyvben a mecset már szerepel. A második, ríka betűvel írt felirat az 1923-as felújításról szól. Semavi Eyice a szerkezetet a 15. századi mecsetek közé sorolja; azonban a mihrab és a díszítések a 17. század végének és a 18. század első felének stílusát mutatják, ami azt jelenti, hogy a mecsetet ebben az időszakban felújították.
Mit érdemes megnézni: a imahely közepét két hatalmas, újrahasznosított márványoszlop tartja. A női imahely (harim) faajtói a 15. századból származnak; a faragványok minőségiak, a felső részén a "Tevhid" (Isten egységének) kifejezése található. A belső térben a mennyezet oszlopmentes, csíkokkal osztott négyzetekből áll; a négyzetek találkozási pontjain található kis táblákra festett virágok vannak, a közepén egy hatoldalú díszítés, a nyílások keretein pedig ismét virágos minták. A gipszből készült mihrabot három sor keretezi, a belső térben mukarnas díszítés található, a felső részén pedig két sor sülüs betűvel írt felirat. A fa minbar (imádkozóhely) az adott korra jellemző, geometriai mintákkal és pálmafa motívumokkal díszített. A északnyugati minaret (torony) alján, a "şerefe" alatt, tüskés díszítés található. A szerkezetet 1975-ben a Vakıflar Genel Müdürlüğü (Vagyonkezelő Főigazgatóság) restaurálta. Mivel a campuson belül található, a környezet csendes; a napi imák időszaka kivételével csendesen léphet be, és vegye le a cipőjét. Innen északra, az Anafartalar sugárútra jut, amely az ókori zsidó negyed mellett halad; ott található a kis Örtmeli mecset, amely ugyanarra a hagyományra épül, két faoszloppal, de ez a hely nem része az útvonalnak. A Zincirli mecset várja Önt a sugárúton.
Források: TDV İslam Ansiklopedisi (Is

Zincirli Mecset.
A Anafartalar Caddesére lépjen, majd a Ulus Meydanı irányába haladjon. A Zincirli Mecsét a sugárút bal oldalán található, az Anafartalar Bazárral szemben, és északi irányból a Mahmut Atalay utcából lehet bejutni. Az úton elhalad a kupolás Kurşunlu Mecsét mellett, amely az 15. századi oszmán építészet egyetlen kupolás típusának ankarai példája, és jó összehasonlítási pontot kínál a következő útvonal fa mennyezetű világához. A Zincirli Mecsétnek nincs felirata vagy alapítványi okirata, de a dokumentumok azt mutatják, hogy Ankaravi Mehmed Emin Efendi (1619-1687) építtette, aki az Anatóliai Kazasker (bíró) és életének utolsó éveiben Şeyhülislam (főmufti) volt; ezért nevezik Kazasker Mecsétnek is. A Wikipédia szerint egy 1685-ös alapítványi okirat köti össze a mecsetet egy medreszével (korániskola), egy iskolával és huszonöt kútval. Gönül Öney a mennyezet díszítése, a pulpitus és a mihrab elrendezése alapján a 17. század végét és a 18. század elejét javasolja.
Ez egy késői és jelentős példa Ankara típusú épületnek: téglalap alaprajz, kőalapra épített, faragott díszítéssel ellátott téglafal (a külső felülete a legutóbbi felújítás során téglával borították), cserépfedés, nincs kupola. Az előterben három keskeny ívvel ellátott, kőlábakra támaszkodó imahely található. Belül a mennyezet közepén két hatszögletű díszítés található, körülötte festett díszítések. Az ötszögletű, gipszből készült mihrab a mennyezetig emelkedik, és a mukarnas (csillagolt díszítés) és a pálmafüzérrel fejeződik be. A fa pulpitus diófából készült, faragott díszítéssel és díszes korlátokkal. A pulpitus jobb oldalán található felirat a 1879-es felújítást, amelyet Hurşit Paşa kormányzó irányította, valamint a 1925-ös felújítást írja le; emellett felújították 1937-ben és 2005-ben is. Mivel az Ulus egyik legforgalmasabb utcájában található, egész nap nyitva tart és aktív közösségi hely. Csendben lépjen be, és a közös ima időpontjában várjon. A végállomás a Hacı Bayram Mecsét mögötti lejtőn található, ahol az Ahi Yakup emlékére emelkedik.
Forrás: Ankara Valiliği, Ankara Vakıf Eserleri; İşçen, Cumhuriyet Öncesi Ankara'da Cami ve Mescitler; Kültür Portalı; Wikipédia.
Ahi Jakup mecsete.
~30 p ittA Zincirli-től a Hacı Bayram-mecset mögött, északkeleti irányba haladva, egy lejtőn kell felmenni. Az Ahi Yakup-mecset a Hacı Bayram városrészben található, a Kültür Portál által megadott címen, a Selman-i Farisi utcában, és tizenegy lépcsőn érhető el. A belső udvar kapujának felett található arab felirat a hijri 794. évet, azaz 1392-et viseli; a Kültür Portál ezt a építés dátumának tekinti, míg az Ankara Kormányzat "Ankara Városi Műemlékei" című könyve ezt a feliratot egy felújítási feliratozának tekinti, és az épület eredetét a 13. század végére vagy a 14. század elejére helyezi. Ahi Yakup egy olyan "ahi" vezető volt, aki a Yıldırım Bayezid uralkodása alatt élt Ankarában; ő az Ahi Sinan fia, Ahi Çelebi unokája. A medreszéje és a zarándokház nem maradt fenn.
Az épület kicsi, minaret nélkül, cserépfedélzetű; a talapzata kőből, a felső része pedig vakolt agyagból készült, és benne római márványdarabok találhatók. A hátsó részt egy fa tető borítja. A legfontosabb értéke a mihrabokban található: egy a hátsó részen, egy a belső udvarban, mindkettő ugyanabból a gipszmintából készült. A belső udvarban található mihrab közepén egy 20 centiméter átmérőjű, világoskék és sötétkék mintájú Milet-kancsó van befalazva; Bekir Eskici ezt az ankarai korai gipszmintás mihrabok ismert legrégebbi példájának tekinti, és más mecsetek időszámításának mérvadó pontjának. Ugyanez a minta néhány utcával arrébb, az Ahi Tura-mecsetben is megtalálható. A mecset északkeleti részén található temetőben Ahi Yakup sírja található, felirata nélkül; a fejénél egy zöldre festett, törött márványs oszlop áll. 1984-ben a szomszédos "Ahiler Társaság" restaurálta, majd 2009-ben a "Vakıflar Genel Müdürlüğü" végezte a felújítást. A túra itt ér véget; a Hacı Bayram térre ereszkedve, tíz perc gyaloglás alatt elérheti az Ulus állomást. Ez egy városrészi mecset, ami azt jelenti, hogy a nyitvatartási időn kívül zárva lehet; ha nyitva van, vegye le a cipőjét, és csendben lépjen be.
Források: İşçen, "Mecsetek és imaházak a köztársaság előtti Ankarában"; Ankara Kormányzat, "Ankara Városi Műemlékei"; Kültür Portál; TDV Iszlám Enciklopédia, Ankara.
