Ugrás a fő tartalomra
Radar Türkiye
Fedezd fel az eseményeket az appban
Megnyitás
A Toprakkale-től Karatepe-ig vezető várút.
Kulturális4 Megálló

A Toprakkale-től Karatepe-ig vezető várút.

Még nincs értékelés

Jelentkezz be a kedveléshez és értékeléshez

Osmaniye, a Çukurova keleti peremén található, egy átmeneti város, ahol az Amanos-hegység lábánál találkozik a Ceyhan-síkság. Ez a túraútvonal arra lett kialakítva, hogy ezen az átmeneti ponton a várak szemszögéből tekintsük meg a tájat. Az első megálló a Toprakkale vára. A Kulturális Portál szerint a vár az Iszkenderun, Adana és Osmaniye városokat összekötő úton, egy mesterséges dombon áll, és körülbelül 10 kilométerre található a városközponttól. Innen az Osmaniye-Kadirli úton haladva érkezünk a Ceyhan folyó partján található Hemite várához. Az Osmaniye Megyei Kulturális és Turisztikai Igazgatósága szerint a Hemite vára a Toprakkale és a Yılankale várak látókörében található, és 20 kilométerre van Osmaniyétől. Ez a két vár közötti vizuális kapcsolat az útvonal fő gondolata: a középkorban a várak nemcsak a saját dombjukat, hanem egymást és a közöttük lévő területet is őrizték. A harmadik megálló a Kastabala. Ez az ókori város, amely a vár dombjának lábán terül el, a folyamatban lévő ásatásoknak köszönhetően a síkság lakott területeit is bemutatja. A oszlopos utca, a szabályos alaprajz és a teraszok bemutatják, hogy hogyan épült egy város, amely uralta a síkságot. Az útvonal ezután a Cevdetiye-Karatepe úton halad, és a Karatepe-Aslantaş szabadtéri múzeumban ér vége. Ez a késői hettita időszakból származó település, a források szerint egy határvár volt, amelyet az észből érkező támadások ellen építettek. Így a nap egy útelágazásnál található várral kezdődik, és egy észeli határvárral ér vége. A sorrend délnyugatról északkelet felé halad, és elkerüli a felesleges visszatéréseket. A Kulturális Portál szerint a Kastabala 12 kilométerre van Osmaniyétől, a Karatepe pedig 33 kilométerre a városközponttól. A Toprakkale, amelyet az oszmán időszakban Kınık várnak neveztek, nevét a vasút építésekor kapta. A Savranda vára Hasanbeylinél található, és mivel keletre, egy másik irányba fekszik, nem szerepel az útvonalon. A források bizonyos tekintetben ellentmondásosak. A Toprakkale építési időszaka és a bástyák száma a Kulturális Portál két oldalán eltérően van feltüntetve, a Hemite építési időszaka pedig a hivatalos oldalon ismeretlen. Ezért a szövegekben óvatos megfogalmazásokat használnak. A Hemite látogatásának feltételei nem szerepelnek a hivatalos oldalon; indulás előtt konzultáljon az osmaniyei megyei kulturális és turisztikai igazgatóságon. A Források:

Toprakkale, Osmaniye
Kulturális
4 Megálló
~5 ó 30 p a helyszíneken
Út ~38,8 km · 1 ó 5 p
Összesen ~6 ó 35 p
2026. november 6.

Útvonal megállók

1
Toprakkale Kalesi

Toprakkale vára.

~50 p itt
Toprakkale ilçesi sınırları içinde, Osmaniye, Adana ve İskenderun yollarının kesişme noktasında

Az útvonal első megállóját, a Toprakkale várat, tekinthetjük a nap tempóját meghatározó felmelegítő pontnak. A források szerint a vár egy mesztes dombon áll, pontosan azon a ponton, ahol az Iskenderun, Adana és Osmaniye városokat összekötő utak találkoznak. A Kulturális Portál szerint a vár körülbelül 10 kilométerre található az városközponttól, és 2 kilométerre a Toprakkale városrészétől. Ezért a legkényelmesebb módja a nap kezdetének, ha Osmaniye-ból indulunk, és innen kezdjük az útvonalat, így a délnyugatról északkelet felé haladva. A vár megközelítéséhez egy letérő út vezet az Adana-Iskenderun útról. Először találjuk meg ezt az utat, és állítsuk le az autó́t egy megfelelő helyen. Mielőtt felmennénk a dombra, nézzük meg a várat kívülről, mert a sötét kő színe és a négyzetes formája messziről is jól látható. Az inventár szerint a várat egy földalapra építették, négyzetes alaprajzzal. Ugyanez az dokumentum azt állítja, hogy a sima, fekete kőből készült falak belső részét törmelékből és horisáni vakolatból állították. Amikor közelebb kerülünk a falakhoz, figyeljük meg a külső felületen található sima köveket, valamint a kövek közötti helyeken látható belső tölteléket. A vár észak felől nyílik. A külső fal teljesen körülveszi a várat, és dél felől egy külön bejárat vezet be. Tehát a szerkezet két egymásba illeszkedő körből áll, és először a külső udvar falát, majd a belső várat kell megvizsgálni. A források eltérnek a vár építésének időpontjával kapcsolatban. A kulturális portál látnivalók oldalán a történelem a Kr.e. 2000-es évekig nyúlik vissza, és azt állítja, hogy a várat a 8. században, az Abbászida kalifátus idején, Harun al-Rasid uralkodása alatt építették át fekete kőből. Az inventár viszont a bizánci korhoz köti a várat. Ezért ne gondoljuk, hogy a várnak csak egy építési időszaka volt; tekintjük úgy, hogy egy olyan építmény, amely különböző korok nyomait hordozza. A bástyák száma is hasonlóan változik. A látnivalók oldalán 12 bástyáról van szó, míg az inventár 10 kerek alaprajzú bástyáról tesz említést. Amikor a bástyákhoz közelítünk, figyeljük meg a kerek alaprajzokat és a közöttük húzódó vastag falakat. Az inventár szerint az északi és nyugati oldalakon boltíves szerkezetek találhatók. Ebben a területen jobban láthatók a falak vastagsága és a fedési mód. A várban két, egymástól eltérő méretű ciszterna található Ebben a megállóponton körülbelül 50 percig érdemes tartózkodni. Ezután folytassa az úton az Osmaniye-Kadirli irányba, és érkezzen meg Hemite városába. Forrás: Kulturális portál, Toprakkale vára.

A Toprakkale vára a Toprakkale város határain belül, egy dombon található, és innen nagyszerű kilátás nyílik a környező tájra. A Kulturális Portál szerint a vár az Osmaniye, Adana és İskenderun városokat összekötő utak kereszteződésénél található. Az Osmaniyei Kulturális és Turizmus Igazgatóság is ezt a helyszínt említi, mint az említett városokat összekötő utak találkozási pontját. A vár körülbelül 10 kilométerre található az városközponttól, és 2 kilométerre a Toprakkale városközpontjától. Ez a helyszín egyértelműen azt mutatja, hogy az építményt egy fontos útkeresztezés megfigyelésére választották. A vár történetével kapcsolatban a hivatalos források eltérő információkat tartalmaznak, ezért óvatosan kell olvasni őket. A Kulturális Portál weboldala szerint a vár története a Kr.e. 2000-es évekre nyúlik vissza. Ugyanazon a weboldalon azt is feltüntetik, hogy a várat a 8. században, az Abbászida-dinasztia uralkodása alatt, Harun al-Rasíd kalifája idején fekete kővel építették át. A kulturális inventár viszont a várat a bizánci korra vonatkoztatja. Ezért nem helyénvaló egyetlen dátumhoz kötni az építmény pontos építési időszakát. A sima, fekete kőből készült falak belső részét törmelékes anyaggal és horáni vakolással töltötték ki. Az inventár szerint a vár alaprajza négyzetes. A minisztérium weboldala és a látnivalókat ismertető oldal viszont a vár alaprajzát téglalap alakúnak írja le. A várban található tornyok száma is eltérő forrásokban eltérő. A látnivalókat ismertető oldal 12 tornyot említ, míg az inventár 10, kör alaprajzú tornyot ír le, amelyeket vastag falak kötnek össze. A látogató számára ez azt jelenti, hogy a tornyokat külön-külön számolni helyett, érdemesebb a vár általános megjelenésére és a kör alakú tornyok ritmusára összpontosítani. Az inventár szerint a vár észak felől nyílik. Egy külső fal teljesen körülveszi a várat, és dél felől egy külön bejárat található. A vár észak és nyugati oldalán boltíves szerkezetek találhatók. Az épületben két ciszterna található, amelyek közül az egyik a másiknál kisebb. A várba vezető út az Adana-İskenderun útról indul. A domb környékét fák övezik, hogy megakadályozzák az eróziót. A vár közelében mezőgazdasági területek találhatók. Ezért a vár felé vezető úton egyetlen, a síkságban kiemelkedő dombot kell keresni. Az oszmán korában a várat Kınık vára néven ismerték. A minisztérium weboldala szerint a vár neve a 19. században változott, amikor építették az Isztambul A Toprakkale vára, mivel a Çukurova területén található, ideális úti cél lehet egy olyan autóúton, amely Osmaniyéből indul. Egy napi kirándulás során, amely a Hemite várához és Kastabalához vezet, ez a vár lehet az első megálló, egyfajta bevezető a környékhez. A Hemite várossal való kapcsolatát a minisztérium weboldalán található információból lehet megérteni, ahol a "Toprakkale és Yılankale látómezője" szerepel a Hemite leírásában. Toprakkale városának történelme párhuzamosan fejlődött a Çukurova történelmével, és az oszmán időszakban a Cebel-i Bereket tartomány része volt. A vár ebben a hosszú történelemben a város legkiemelkedőbb építménye, és adta a városnak a nevét.
2
Hemite Kalesi

Hemite vára.

~1 ó itt
Gökçedam (Hemite) Köyü, Osmaniye-Kadirli yolu üzerinde

A második megálló a Hemite vára, amely az Osmaniye-Kadirli út mentén, a Ceyhan folyó partján található. A vár a Gökçedam falu területén fekszik, és a források a falut Gökçedam (Hemite) néven említik. Bár az út Kadirli felé vezet, a vár Osmaniye község területén található. Az Osmaniyei Kulturális és Turisztikai Igazgatóság szerint a vár 20 kilométerre található Osmaniyétől. A hivatalos oldalon nincsenek információk a látogatás feltételeiről, ezért indulás előtt érdemes felvenni a kapcsolatot az igazgatósággal.

Amikor megérkezik a faluba, szánjon időt arra, hogy távolról megtekintse a várat, amely egy domb tetején magasodik. A vár építésének időszaka a források szerint nem tisztázott; az igazgatóság szerint a korszak ismeretlen. Egyes források szerint a Kilikia-i örmény király, I. Levon, 1212-ben átadta a várat a Teutoni Lovagrendnek, akik a 13. században újjáépítették a várat. Ugyanazon források szerint a vár a 1266-os mamelúk támadás során körülbelül 2200 embernek adott menedéket. Ezeket az információkat a Hemite-ről szóló hivatalos oldalakon nem találja, ezért tekintse őket óvatosan értelmezett adatokként.

A források szerint a vár alaprajza egy egyszerű téglalap. A délnyugati részén egy négyemeletes főtorony emelkedik, a legalsó szintjén ciszternák találhatók. Amikor a főtoronyhoz közelít, figyelje meg, hogy a bejáratot védve építették. Azt állítják, hogy a szerkezet legalább három különálló építési vagy felújítási szakaszból áll. Figyelje meg a falakban található különbségeket. Hasonlítsa össze a falak textúráját a Toprakkale-ben található sima, fekete kővel.

A domb tetejéről úgy tűnik, hogy a vár legalább öt másik várral van közvetlen látótávolságban. Az Osmaniyei Kulturális és Turisztikai Igazgatóság azt is állítja, hogy a Hemite a Toprakkale és a Yılankale látókörébe esik. Ezért, amikor felér a várba, az első dolog, amit meg kell tennie, az a távoli táj megfigyelése. Figyelje meg a síkságot és a folyó áramlását. Mivel a Ceyhan folyó közel van a partnak, a vár egy olyan helyen található, amely mind az utat, mind a folyó partját felügyeli.

A vár déli oldalán található egy sziklába vésett, a Hettita korból származó dombormű. A Kulturális Portál azonban azt állítja, hogy a dombormű a természet hatásai miatt nem látható. Ezért ne pazarolja az időt a dombormű keresésére, mivel ennek a megállónak a fő attrakciója maga a vár és a hely

A Hemite vára egy középkori erőd, amely az Osmaniye központi kerületéhez tartozó Gökçedam faluban található, a Ceyhan folyó partján egy dombon. Az Osmaniye Megyei Kulturális és Turisztikai Igazgatóság a várat az Osmaniye-Kadirli úton, a folyó partján mutatja be. Ugyanazon az oldalon szerepel, hogy a vár 20 kilométerre van Osmaniyétől. Nem Kadirli kerületben, hanem Osmaniye központi területén található; az út csak Kadirli irányába vezet. A minisztériumi forrás azt is megjegyzi, hogy a vár a Toprakkale és a Yılankale várak látókörében található. Ez azt sugallja, hogy a várat nem önmagában kell vizsgálni, hanem a környező várakkal együtt. A vár építésének időszaka az illető megye kulturális és turisztikai igazgatóságának oldalán nem szerepel. A források között nincs ellentmondás ebben a tekintetben; csak a részletesség különbözik. A források szerint a várat a Teutoni Lovagrendnek adták. Ugyanazon a forráson szerepel, hogy a lovagok a 13. században építették újjá a várat. A források azt is említik, hogy a vár körüli területekből bevétel származott a Teutoni Rend számára. A modern források szerint a vár a 1266-os mamelúk támadás során körülbelül 2200 embernek adott menedéket. Ez a szám azt sugallja, hogy a szerkezet több, mint egy egyszerű őrtorony; egy olyan védelmi hely, amely képes volt a környék lakosságát befogadni. A 1987-es Dumbarton Oaks tanulmány, amelyre a szöveg hivatkozik, a szerkezet archeológiai és történelmi értékelését, valamint egy részletes tervét tartalmazza. A tanulmány alapján a falak vizsgálatakor legalább három fő építési vagy felújítási szakasz azonosítható. A legjelentősebb hozzájárulás a keresztesek által végzett munkák. A terv, a többi örmény várral ellentétben, egyszerű és téglalap alakú. A terv délnyugati végén egy négyemeletes főtorony található. A torony legalsó szintjén ciszternák találhatók. Ez azt jelenti, hogy a vár úgy lett tervezve, hogy hosszú ostrom esetén is képes legyen a vízellátást biztosítani. A vár alatti folyópart a legkönnyebb módja annak, hogy megértsük, miért építették a várat éppen erre a dombra. Mielőtt felmennénk a dombra, érdemes a Ceyhan folyó felé nézni, hogy lássuk a folyó mentén terülő síkságot, ami segít megérteni, mely területet figyelte a vár. A Kulturális Portál adatai szerint a vár déli oldalán található sziklán egy dombormű található, amely a Hettita korból származik. Ugyanazon a bejegyzésben szerepel, hogy ez a dombormű a természet hatása miatt már nem látható. Ezért érdemesebb a dombormű hely Nyáron a délutáni hőség miatt reggel vagy késő délután a legideálisabb időpont a látogatásra. Mivel a Kale Osmaniye-tól Kadirli irányába vezető út mentén található, egy nap alatt kombinálható a Kastabala és a Karatepe látogatásával. A legpraktikusabb közlekedési mód az autó. Ha tömegközlekedéssel szeretné elérni, a közlekedésről a helyi önkormányzattal kell egyeztetni. Ha a Toprakkale-t is meglátogatja, könnyebben megértheti, hogy a két vár hogyan figyelte egymást. Ez a "látóvonal" koncepció segít ráébredni, hogy ezek a távolinak tűnő építmények valójában egyetlen védelmi rendszer részei. Hemite ennek a rendszernek a Ceyhan folyó partján található része, és nagyszerű kiindulópont az oszmán kori múlt megértéséhez.
3
Kastabala Antik Kenti

Kastabala ókori városa.

~1 ó 40 p itt
Kemeburun Köyü, Aslantaş Barajı yolu üzeri, Osmaniye

A harmadik megálló Kastabala, ahol az útvonal a várfalak mentén haladva eléri az ókori város területét. A Kulturális Portál szerint a város Osmaniye városától 12 kilométerrel északra-északnyugatra található, a Cevdetiye-Karatepe múzeum felé vezető úton. A terület a Kesmeburun, Bahçe és Kazmaca falvak között terül ki, és Osmaniye központjának területén található. Azok számára, akiknek nincs saját autója, a Bahçe, Kesmeburun vagy Karatepe falvakba közlekedő helyi buszok is elérhetők. A város egy kis síkságon fekszik, a Ceyhan folyó közelében.

Az Osmaniye kormányzatának oldalán található információk szerint a síkságra néző egy sziklahibabályon áll egy 13. századi vár, amelyet Bodrum vára néven ismernek. A vár alapjaitól indulva a romok több négyzetkilométeren terülnek el. Ezért készülj fel arra, hogy a bejáratnál nem egyetlen pontra, hanem egy nagyobb területre kell majd tekintened. A városközpontban található épületek egy kis völgy lejtőin találhatók. A Kulturális Portál szerint a város fő tengelyét egy oszlopos út jelöli, ezért érdemes ezt az utat választani a séta során.

A lejtős területen falak és boltívek segítségével egyenes teraszokat hoztak létre. A teraszokra tekintve látható, hogy a lejtőt hogyan egyenesítették ki. A város egy rács szerkezetű, a lejtőre épült, és a középületeket a terület közepén helyezték el. A színház, a fürdő és a boltok ezeknek a terveknek megfelelő telken épültek; próbáld ezeket megtalálni a séta során. A középületek első szakasza a Severus-korra datálódik. A Római Birodalom időszakában, azaz a 2. században feltételezhető, hogy a város nem volt falakkal körbevett. Az első védelmi rendszer valószínűleg a 4. század végén épült. Amikor a falak nyomait látod, emlékezz erre a különbségre: a város először egy nyitott, majd egy védett település volt.

A Kulturális Portál szerint a feltárások 2009-ben kezdődtek és jelenleg is folynak. A munkálatokat a Kulturális és Turizmus Minisztérium és a Karadeniz Műszaki Egyetem professzora, Turgut Hacı Zeyrek vezetésével végzik. Ezért előfordulhat, hogy egyes területek építkezés vagy felújítás alatt állnak, ezért kövesd a táblákat. Ugyanez az oldal azt is megemlíti, hogy a feltárások eredményei megváltoztatták a város ismert történetét, és olyan leletek kerültek elő, amelyek a késő neolitikumtól a kora kőkorig, egészen a 13-15. századig nyúlnak vissza. A kormányzat oldalán található információk szerint a várost 1875-ben az angol diplomata Davis lát

A Kastabala-Hierapolis nevű terület, Osmaniye városközpontjának körülbelül 12 kilométerre észak-északnyugatra található, a Cevdetiye település és a Karatepe Múzeum közötti úton. A város Kesmeburun, Bahçe és Kazmaca falvak között, a Ceyhan folyó közelében fekvő kis síkságon terül el. A vártól lejtőn elhelyezkedő ókori város területe hivatalos források szerint a Kesmeburun és Bahçe falvak határain belül található, ezért Osmaniye városának látnivalói közé tartozik. Aszfaltozott úton könnyen megközelíthető. Az Osmaniye kormányzat leírása szerint a városra néző sziklákon egy 13. századi Bodrum vára áll. A vártól indulva a romok több négyzetkilométeren terülnek el. Az archeológiai területet először 1875-ben az angol diplomata, E. J. Davis látogatta meg és részletesen leírta. A város másik neve, Hierapolis, 1890-ben derült ki, amikor az angol kutató, T. Bent, ókori feliratokat talált itt. Az ókori szerzők, Ptolemaiosz és Plinius, a Kilikia síkságának városai között Kastabalát Anazarbosz után, de Epiphaneia előtt említik. A geográfus Strabo tévesen úgy gondolta, hogy a Toros-hegységben egy másik Kastabala is található. A város először Hierapolis néven szerepel a Seleukos király, IV. Antiochos uralkodása alatt (i.e. 175-164) veretett pénzeken. A városban 2009-ben indított ásatásokat máig folytatják. Az ásatásokat a Kulturális és Turizmus Minisztérium és a Karadeniz Műszaki Egyetem közös irányításával, Prof. Dr. Turgut Hacı Zeyrek vezetésével végzik. Az eddigi eredmények jelentősen módosították a város ismert történetét. A feltárt leletek a késő neolitikum-korai kalakolitikum, az i.e. 5. század, az i.e. 1. századtól a 1. századig, a 2. század, a 4-6. század és a 13-15. század időszakából származnak, és ígéretes eredményeket mutatnak a régió archeológiájának feltárásában. A város területe délben a Ceyhan folyó, északon a Karatepe, nyugaton pedig a Kırmıtlı madárvédelmi terület által határolt termékeny síkságot foglalja magában. A városközpontot fallal övezett, a vártól lejtőn elhelyezkedő kis völgy északi, déli és keleti lejtőin találhatók a feltárt épületek. A sziklás, természetes kiemelkedések a település északi határát képezik. A város északnyugati részén, a vár északkeleti lejtőjén egy sziklába vájt átjáró köti össze a nyugati és keleti lak A várat egy védelmi szempontból ideális, sziklás kiemelkedésen helyezik el, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik a síkságra. Mivel ásatásokat végeznek, bizonyos területek ideiglenesen zárva lehetnek a látogatók számára. A legfrissebb látogatási információkat a Kulturális és Turizmus Minisztériumának hivatalos oldalain és a helyi kulturális és turisztikai hivatalban találja. Akik autóval nem érkeznek, azok a közeli Bahçe, Kesmeburun vagy Karatepe falvakba közlekedő helyi buszokkal juthatnak el. A menetrendekről érdemes helyben tájékozódni. A fényképezés szempontjából érdemes a várat a oszlopos utcák maradványaival együtt bekeretezni. A területen sok a kő és lejtős, ezért ajánlott kényelmes, zárt cipőt viselni. Kastabala egy olyan régészeti helyszín, amelyet érdemes a közeli Karatepe-Aslantaş szabadtéri múzeummal együtt látogatni, így egy egész nap programja lesz.
4
Karatepe-Aslantaş Açık Hava Müzesi

Karatepe-Aslantaş szabadtéri múzeum.

~2 ó itt
Site, 80752 Karatepe/Kadirli/Osmaniye

A legutolsó megálló a Karatepe-Aslantaş szabadtéri múzeum, a túra legészakibb pontja. A múzeum Kadirli városában található, a Karatepe-Aslantaş Nemzeti Park területén, a Kızyusuflu falu határában. A Kültür Portál szerint a múzeum 33 kilométerre található Osmaniye városközpontjától. A Kastabalából érkező út a Cevdetiye-Karatepe vonal folytatása, és a síkságról az erdős dombokra való felmászás során a táj változik. A területet forrásokban mind múzeumként, mind nemzeti parkként emlegetik; érdemes mindkettőt egyetlen látogatás keretében megtekinteni.

A Kültür Portál információi szerint a terület Törökország első szabadtéri múzeuma, amelyet látogatók számára nyitottak meg. A feltárások 1947-ben kezdődtek, és során két nagyméretű, óhitit kori városkapu, egy út és a környező építmények kerültek elő. A várat Asativatas építtette a Kr. e. 8. században, hogy védelmet nyújtson az észből érkező támadások ellen. A várat a Toprakkale csomópontnál találjuk, míg a Karatepe egy határőri erőd a síkság északi végén. A túra története itt fejeződik be.

A bejáratnál kövesse a táblákat, és válassza a városfalat követő sétaútat. A források szerint a nagyszerű városfal és a kapuk a kor védelmi építészetének egyedi példái. Szánjon időt a monumentális és művészi értékkel bíró kapubejáratok megtekintésére. A kapukon bazalt feliratok és domborművek találhatók. A feliratok mind föníciai, mind luvita hieroglifákkel íródtak. Ezek a kétnyelvű feliratok, amelyek a leghosszabbak a megfelelő nyelveken, fontos szerepet játszottak a luvita hieroglifák megfejtésében. A feliratokat nézve ne próbálja meg olvasni a szöveget, hanem figyelje meg, melyik kapunál és milyen magasságban találhatók.

A szobrok és a romok a természetes környezetükben vannak kiállítva. A szabadtéri múzeum és a környező erdő együtt védett terület. Ez a védelmi rendszer biztosítja, hogy a romokat a kulturális tájjal együtt lehessen megtekinteni. A szabadtéri múzeum belsejében található zárt múzeum részlegét 2007-ben nyitották meg a látogatók számára; a leleteket itt is megtekintheti. A területet 2020-ban felvették az UNESCO Világház örökségének ideiglenes listájára.

A terület egy erdős dombság, ezért viseljen kényelmes túracipőt. Pihenjen az árnyékos területeken, és vigye magával elegendő vizet. A városfalat és a kapubejáratot a naplemente közelében készítse el a fényképeit

A Karatepe-Aslantaş szabadtéri múzeum Osmaniye tartomány Kadirli járásában található, a Karatepe-Aslantaş Nemzeti Park területén. A terület a Toros-hegység lábánál, a Çukurova síkságain fekszik, és erdők borítják. A Kulturális Portál definíciója szerint ez Törökország első szabadtéri múzeuma. A múzeum a városközponttól 33 kilométerre, a Kızyusuflu faluban található. A Kadirli járási központ a nemzeti parktól 22 kilométerre helyezkedik. A Karatepe-Aslantaş régészeti területet 1947-ben kezdődtek ásatások során fedezték fel. Az ásatások során két nagyméretű, hitit kori városkapu, egy út és az út két oldalán található épületek, szobrok és régészeti leletek kerültek elő. A hivatalos leírás szerint a terület egy régészeti hely, ami azt jelenti, hogy nem egyetlen épületet, hanem egy egész település maradványait lehet megtekinteni. A várat a Kr. e. 8. században építették. Asativatas, aki a régió uralkodója volt, a várat egy határvárosként építtette, hogy megvédje a várost az észből érkező támadások ellen. A monumentális falak és városkapuk a korszak védelmi építészetének egyedülálló példái. A kapuk bejáratai művészi értékükkel a kor magas építészeti színvonalát tükrözik. Ezért a látogatás a kapuknál kezdve a legkönnyebb módja annak, hogy megértse, miért építették a területet határvárosként. Az útvonalat követve, az úton lévő épületeket és szobrokat tanulmányozva, jobban megértheti a település elrendezését. A területet az archeológiai világban különlegessé tevek a kétnyelvű feliratok. Mindkét kapun található bazalt feliratokon és domborításon mind a föníciai, mind a luvit hieroglifák nyelvén írt szövegek találhatók. A források szerint ezek a feliratok a két nyelvben található leghosszabb kétnyelvű szövegek, és fontos szerepet játszottak a luvit hieroglifák megfejtésében. A feliratokat, mint egy nyelvi és történelmi dokumentumot kezelve, megérthetjük helyüket a tudomány történetében. Fontos, hogy ne érintsük a kőfelületeket, hogy megóvjuk a feliratokat és a domborítást. A szabadtéri múzeum területén egy zárt múzeumrész is található, amelyet régészeti leletek kiállítására hoztak létre, és 2007-ben nyitották meg. A szabadtéren látható épületeket a zárt részben található leletekkel együtt kell megvizsgálni, hogy a látogatás a legtermékenyebb legyen. A Karatepe-Aslantaş régészeti területet 2020-ban felvették az UNESCO Világház örökségének ideiglenes listájára. A területet szabadtéri mú A régészeti helyszíneken a talaj egyenetlen lehet, ezért viseljen kényelmes, csúszásgátló cipőt. A domborzattal díszített felületek fényképezéséhez a reggeli korai órák vagy a délután későbbi időpontjai ideálisak, mivel az oldali fény jobban kiemeli a felületek részleteit. A nyári hónapokban érdemes vizet és kalapot vinni. A nyitvatartási idő és a belépési díj idővel változhat, ezért a legfrissebb információkat a Kulturális és Turisztikai Minisztérium hivatalos oldalain érdemes ellenőrizni. A múzeumhoz a legkényelmesebb utazási mód az, ha személyautóval érkezik Osmaniye városközpontjából. Akik autóval nem érkeznek, azok a "Kültür Portalı" oldalon találhatják meg a Karatepe településekre közlekedő helyi buszok menetrendjét; a legfrissebb információkért érdemes helyben érdeklődni. A Karatepe a Cevdetiye-Karatepe úton található, és egy nap alatt meglátogatható a Kastabala ókori várossal együtt. Először a síkságon fekvő Kastabalát, majd a hegy lábánál található Karatepét látogatva meg egy szép, fél napos programot hozhat létre, amely összeköti a két régészeti helyszínt. A látogatás végén a piknikterületen való pihenés segít kényelmesen befejezni a túrát.

Hozzászólások

0/1000

Betoltes...

Útvonal térkép

Útvonal információ
VárosToprakkale, Osmaniye
TípusKulturális
Megálló4
Dátum2026. november 6.
Radar TürkiyeSzerzőRadar TürkiyeÚtvonal indítása