A Kapalı Çarşı mögött található karavánszállók.

A Kapalı Bazár látogatását a bazár szívével, a bazárt alkotó alapvető épülettel, a bedestenssel kezdje. A TDV Iszlám Enciklopédiában Semavi Eyice leírja, hogy ez a kereskedelmi központ két bedestens körül alakult, a Beyazıt és a Nuruosmaniye mecsetek között. A régebbi, a Cevahir Bedesteni a mai bazár közepén található. Tizenöt kupolája van, Fatih Sultan Mehmed építtette a hódítás után, és eredeti neve Bezzazistan volt, ami azt jelentette, hogy „textil piac”. A Nuruosmaniye felé eső, húsz kupolás Sandal Bedesteni szintén fontos. Története vitatott, de Ekrem Hakkı Ayverdi 1478-1479-es alapítványi dokumentumokban említést tesz róla, és általában a Fatih-korhoz kapcsolják.

A bazár évszázadok során a két alapépület körül kialakult üzletsorokkal és karavánszállókkel bővült. A mai formája nagyrészt két katasztrófa után alakult ki. Az 1894-es földrengés súlyos károkat okozott az épületben, a későbbi restaurálások során pedig a bazár határait csökkentették, és a környező karavánszállók körülbelül fele kimaradt. A november 26-án, 1954-ben tört ki tűzvész az épület ötödét pusztította el; a restaurálás öt évig tartott, és 1959. július 28-án fejeződött be.

Álljon meg néhány percig a Cevahir Bedesteni kupolái alatt, és nézze meg a kupolákat tartó oszlopokat; a bazár többi része ezen alap körül terül ki. Ezután látogasson el a húsz kupolás Sandal Bedestenihez, és hasonlítsa össze a két épületet. Ezután menjen észak felé, a Zincirli Han felé. A bazár belsejéből a karavánszállók felé vezető út a legjobb módja annak, hogy lássa, hogyan vált ez a korábban egybefüggő kereskedelmi világ ma különálló részekre. Az utcák hasonlóak egymáshoz, ezért tartsa be a főutcákat és a kapuk neveit, hogy ne tévedjen el, a nyitvatartási időket pedig ellenőrizze a bazár hivatalos közleményeiben.

Forrás: TDV Iszlám Enciklopédia (Büyük Çarşı).

A Kapalıçarşı északi részén található a Zincirli Han, egy udvar, melyhez üzletekkel szegélyezett utcák vezetnek. Ez a han a Kapalıçarşı területén belül található legfontosabbak közül. A KÜRE enciklopédia egy 1708-ban épült, egyetlen udvarral rendelkező, kétszintes oszmán kereskedelmi házként írja le az épületet; a Wikipédia is ezt a dátumot adja meg. A fő rész egy nagyméretű, téglalap alakú udvar, melynek két szinten helyezkednek el a szobák. Az udvar délkeleti részéből egy kis, négyzet alakú területre lehet jutni.

Ez a szakasza az útvonal legnyugodtabb és legkiegyensúlyozottabb része, ezért ideális hely a hanok alapvető szerkezetének megértéséhez. Menjen az udvar közepére, és nézzen körbe. Az alsó szinten található nyílások üzletekre, a felső szinten pedig a teraszok műhelyekre nyílnak. A durva kövekből épített falak, a téglából készült ívek és a zöld színű redőnyök ellenére az épület nem a nagyméretű hanok monumentális jellegét, hanem egy hétköznapi munkahely hangulatát sugározza. Tartsa szem előtt ezt a méretet, amikor tovább haladva a Nagy Valide Han három udvarát és a Nagy Yeni Han hosszú udvarát fogja látni.

A han igazi lényege a benne zajló tevékenység. A KÜRE szerint itt szőnyegkészítés, rézfeldolgozás, szőnyegjavítás, antikvárius tevékenység, ékszerkészítés és ékkészítés zajlott, és ezek a tevékenységek mára is fennmaradtak; a Wikipédia szerint az alsó szinten ékszerüzletek, a felső szinteken pedig műhelyek találhatók. Álljon meg egy pillanatra a teraszon, és figyelje a mesterek munkáját távolról, de mielőtt fényképet készítene, kérjen engedélyt. Innen a Mahmutpaşa kapun keresztül lépjen ki a bazár területéről, majd a Nuruosmaniye mecset északi részén keresztül, a Mahmutpaşa lejtőjének elején található Çuhacı Han előtt haladva menjen le a lejtőn.

Forrás: KÜRE enciklopédia; Wikipédia.

A Mahmutpaşa lejtő elején, a Nuruosmaniye mecset északi oldalán található Çuhacı Hanon áthaladva, lefelé haladva érkezik a Kürkçü Hanhoz. Először egy rövid megjegyzés a Çuhacı Hanról: a TDV (Türk Dünyası Vakfı) Iszlám Enciklopédiájának szerint III. Ahmed szultán idején, 1718 és 1730 között épült, Nevşehirli Damad İbrahim Paşa miniszter kezdeményezésére. A nevét a tutajokat árusító kereskedők és céhek összegyülekezési helye miatt kapta. 1750-es nagy tűzvész során megrongálódott, majd a 19. században ékszerműhelyek helyezték el.

A Kürkçü Han viszont sokkal régebbi. A TDV szerint a 15. század második felében, Fatih Sultan Mehmed uralkodása alatt épült, Mahmud Paşa miniszter alapítványaként, és az egyik legkorábbi kereskedelmi építmény volt a városban. A komplexumhoz tartozó Mahmutpaşa fürdő is néhány lépés távolságra található.

A han két részből áll, és a teljes mérete körülbelül 128 x 68 méter. Az első rész szabályos, négyzetes alaprajzzal rendelkezik, a központi udvar körül két szinten elhelyezkedő szobák sorakoznak; a második, északi rész alaprajza szabálytalan. A TDV azt írja, hogy az eredeti épületben 127 szoba volt, ami közel áll Evliya Çelebi által említett 120 számhoz. Az udvarban Hacı Küçük Ahmed Ağa által épített egy kis imahely található. A nagyszabású földrengések után a fedett folyosók tartóelemeit kő oszlopok váltották fel.

Több mint ötszáz évnyi használat nyomot hagyott az épületen. Egyes részei elpusztultak, az eredeti építészeti stílust megváltoztató kiegészítések készültek; a TDV 2002-ben azt jegyezte fel, hogy az épület elhanyagolt állapotban volt, de az elmúlt években részlegesen megtisztították és felújították. A Wikipédia szerint ma a han egy része a Vakıflar Genel Müdürlüğü (Alapítványok Főigazgatósága) tulajdonában van, egy része pedig magánszemélyeké, és elsősorban gyapjú- és textilárukat árusító üzletek találhatók benne. Lépjen be a nagy udvarba, és érezze az épület 15. századi méretét, majd menjen tovább nyugatra, a Çakmakçılar lejtő felé.

Forrás: TDV Iszlám Enciklopédiája; Wikipédia.

A Kürkçü Han-tól nyugatra, a Çakmakçılar Yokuşu felé haladva, a lejtő oldalán egy hosszú homlokzatot láthat. A Büyük Yeni Han-t II. Mustafa szultán építtette saját alapítványai számára. A terület megszerzése 1761-ben kezdődött, alapítványokkal való cserék révén, és az építkezés 1177-ben (1763-1764) fejeződött be. Az építész neve nem ismert, de a dokumentumokban többször szerepel Haşim Ali Bey, aki az építkezés elején a város adminisztrációjában dolgozott. A Wikipédia szerint Isztanbulban a Büyük Valide Han után ez a második legnagyobb ilyen típusú építmény.

Azt, ami ezt az építményt másoktól megkülönbözteti, az alakja. A szobák egy hosszú, keskeny udvar körül, három szinten helyezkednek el. A TDV (Türk Dünyası Vakfı) két udvart ír le, amelyeket egy közbeeső folyosó választ el, és a méreteiket 42 x 15 és 25 x 12-15 méterként adja meg; a Wikipédia pedig az egész udvart körülbelül 85 méter hosszúként említi. Lépjen be az udvarba, és nézzen a keskeny végénél, a három szinten elhelyezkedő oszlopok sorozata az épület egyik legemlékezetesebb eleme. Figyeljen a falakra, amelyek világos és sötét színű kövekből épültek, valamint az emeleteken lévő, kifelé nyúló részekre. A Sandalyeciler Sokağı sarkánál található, kőből készült madárház és a rajta található "maşallah" felirat a han egyik apró meglepetése.

A han kezdetben főként pénzügyi szakembereket fogadott; egy 1780-as dokumentumban a Wikipédia szerint a szobák 74-ében pénzügyi szakemberek tartózkodtak. A TDV szerint 1868 és 1927 között itt működött a biztonsági kassza, majd később szövőműhelyek és kisebb ipari üzemek kerültek ide. Ma a han továbbra is üzletekkel és vállalkozásokkal van tele. A folyosókon sétálva ne takarja el a vállalkozások bejárait, és a lépcsőkön engedje át a terheket szállítóknak.

Forrás: TDV İslam Ansiklopedisi; Wikipédia.

A Çakmakçılar Yokuşu felé haladva, egyre meredekebben emelkedve, elérjük a Büyük Valide Han épületét, amely hatalmas homlokzatával dominál a területen. A TDV Iszlám Enciklopédiája szerint ez Isztambul legnagyobb kereskedelmi épülete. A han-t Kösem Valide Sultan építtette, annak érdekében, hogy anyagi támogatást nyújtson alapítványainak, különösen az Üsküdarban található, csempézett falakkal díszített mecsetnek. A források eltérnek a történelemmel kapcsolatban: a TDV a felépítését IV. Murad szultán uralkodására (1632-1640) helyezi, míg a Wikipédia 1651-et említ. A helyén korábban Cerrah Mehmed Paşa palotája állt.

A han három udvar körül épült. A bejáraton belépve először egy szabálytalan, háromszög alakú udvarba kerülünk, ahonnan a kb. 55 méter széles főudvarba, majd a legvégén egy kisebb, harmadik udvarba jutunk. Az alsó szint szobái boltívesek, a felső szint szobái pedig kupolásak. A TDV szerint körülbelül 210 szoba található. Keressük a valamelyik udvarból kiemelkedő kőtornyot. Ez a bizánci korból származó torony, a TDV szerint 12 x 12 méteres alaprajzzal és körülbelül 25 méter magas, és még a Galata hidról is látható.

A han évszázadokon keresztül távoli kereskedelem találkozóhelye volt. A TDV szerint itt szálltak meg perzsa és azerbajdzsáni kereskedők, és a han területén működő perzsa nyomdák könyveket nyomtattak. A Wikipédia szerint a 19. századtól kezdve főként perzsa kereskedők használták a hant, akik szőnyegeket és selymet hoztak. Ma a belső teret munkahelyek és műhelyek foglalják el. Az idő múlásával a második udvar árkádjai új épületekkel lettek fedezve, a harmadik udvar pedig kiegészítésekkel bővült. A TDV 1989-ben megjegyezte, hogy az épület jelentősen elhasználódott. Az udvarokban sétálva figyeljük meg a három udvar különböző formáit és a torony kőfalait. Az útvonalat itt befejezve leereszkedhetünk az Uzunçarşı felé, majd az Eminönü felé.

Forrás: TDV Iszlám Enciklopédiája; Wikipédia.