Ugrás a fő tartalomra
Radar Türkiye
Fedezd fel az eseményeket az appban
Megnyitás
Radar Türkiye
Narman város vörös földjétől Oltu kőig.
Kulturális

Narman város vörös földjétől Oltu kőig.

Még nincs értékelés

Jelentkezz be a kedveléshez és értékeléshez

Erzurum északkeleti részén egy teljesen más táj várható, mint az városközponttól távolabb eső, magas és sík területeken. A geográfusok ezeket a körzeteket a Kelet-Fekete-tenger régióhoz sorolják; a Çoruh folyó völgyeinek területe alacsonyabban fekszik, enyhébb éghajlatú és hegyesebb. Ez az utazás e két különböző táj képét mutatja be.

Oltu, Erzurum
Kulturális
Radar Editör
2026. október 19.

Az utazásról

Erzurum északkeleti részének tája nagymértékben eltér a városközpont magas, nyitott síkságától. A geográfusok ezeket a járásokat a Kelet-Fekete-tenger régióhoz sorolják; a Çoruh folyó völgye alacsonyabban, melegebben és hegyesebben fekszik. Ez a túra mindkét tájarcot mutatja be. Először Narmanban sétálunk a vörös színben pompázó sziklák között, amelyek a földben található vas oxidációjának eredménye. Később északra, Oltuba utazunk, ahol megfigyelhetjük, hogyan alakítják a mesterek a föld alatt bányászott fekete követ ékszerként vagy imékként. Az egyik a természet évmillióinak munkáját, a másik pedig az emberi kéz generációkon átívelő tudását mutatja be. Narman egy vörös táj.

Narman járása körülbelül kilencven kilométerre található Erzurum városától. A török Wikipédia szerint a járás központja több mint ezerhatszáz méter magasságban fekszik, északon Oltu, délen Horasan, Köprüköy és Pasinler járások találhatók. Ugyanazon forrás szerint a járást hosszú ideig Mamervan néven ismerték, a mai település régi neve İdi volt, és a Narman nevet csak akkor kapták, amikor járássá vált, 1954-ben. A "tündérkő" formációk a járás központjától körülbelül hét kilométerre délre találhatók, közvetlenül a Narman-Pasinler úton. A Kulturális Portál szerint a területet a "Vörös Tündérek Birodalma" néven is ismerik, a vörös színe és a különleges földrajzi formák miatt. A formációk kialakulását a minisztérium a következőképpen magyarázza: a folyók egy üledékes medencébe szállították a anyagot, amely idővel felhalmozódott, majd a csapadék és a szél erodálta a homokos talajt, tornyokat és szűk völgyeket hagyva. A sziklákban található vas oxidációja adta meg a vörös színt. A török Wikipédia szerint az üledékes rétegek a neogén korszakhoz tartozó homokkő, kavics és agyag rétegekből állnak. A kor meghatározásánál óvatosnak kell lenni. A Kulturális Portál és a helyi kulturális igazgatóság kiadványai szerint a formációk kialakulása körülbelül két és fél vagy három millió évvel ezelőtt történt, míg a kormányzat egyik hírforrása sokkal nagyobb számot említ. Ezért ebben a cikkben nem adunk egyetlen, konkrét koradat, hanem a minisztérium által megadott tartományt használjuk. A Kulturális Portál szerint a területet 2018-ban természetvédelmi területté nyilvánították, és a nemzeti park szabályai szerint védik. A kormányzat hírforrása szerint a "tündérkő" formációkat védett természeti területként nyilvánították, Ne feleményekkel mássz fel a tornyokra, ne karcolj feljukra semmit, ne törj le köveket a szélén, mert ez egy védett természeti terület. Nyáron, a déli órákban a túrázás fárasztó lehet, ezért vigyen magával vizet és kalapot. A fényképezéshez a nap korábbi vagy későbbi órái a legideálisabbak, amikor a lámpák alacsony szögből esnek, és a tornyok árnyékai hosszabbak, ami jobban kiemeli az építmények formáját. A török Wikipédia azt említi, hogy az Atatürk Egyetem által szervezett rendezvények és kiállítások jelentősen hozzájárultak a terület népszerűségéhez, és nyáron "peribacaları" fesztiválokat rendeznek. Érdemes előre tájékozódni a programokról.

**Oltuba utazás**

Narman után az út északra, Oltuba vezet. A Kulturális Portál szerint Oltu 118 kilométerre található Erzurumtól, és oda az "Oltu" járatokkal lehet eljutni, amelyek a városközpontból indulnak. A török Wikipédia szerint a városközpont az Oltu patak völgyében fekszik, körülbelül 1275 méter magasságban, és egy fontos átmeneti útvonalon található, amely összeköti a Keleti-Anatóliát a Keleti-Fekete-tengert. A város felett egy sziklára épült vár magasodik, és ha messziről látod, azonnal tudod, hogy hol vagy Oltuban. Akik szeretik Narman vörös tájait, itt is hasonló természeti szépségeket találhatnak. A tartományi kulturális hivatal turisztikai kalauza bemutatja a környék "Szivárvány-hegyeit", amelyek a talajban található különböző ásványok és oxidáció által kialakított vörös, sárga, barna és narancssárga rétegekből állnak. A kalauz különösen a természetfotósokat ajánlja ezt a helyet, de mielőtt elindulnának, érdemes tájékozódni az út állapotáról a helyi hatóságoknál.

**Mi az Oltu köve?**

Az Oltu köve nemcsak az Oltu városának, hanem egész Erzurumnak a szimbóluma. Az Oltu járási közigazgatósága szerint a kő kizárólag az Oltu és a környező területen található, nehéz kibányászni, a készlete korlátozott, de könnyen megmunkálható, és több száz család számára biztosít megélhetést. A közigazgatóság azt is feltételezi, hogy a kő, a benne található növényi maradványok alapján, fa gyantából, agyagból és lignitből áll. A Török Szellemi Tulajdoni Hivatal földrajzi jelzőjének dokumentuma részletesen leírja a követ. A dokumentum szerint az "fekete jáspisnak" is nevezett Oltu kő a neogén korszakból származó rétegekben található, néhány centiméter vastag rétegekben. Általában fekete, Oltuban kőbányák

A kő a járás északkeleti részén található településeken található bányákban kerül kihozatalra – áll a járási közigazgatási hivatal közleményében. A bányák megközelítése nehéz, a kialakított alagutak átmérője körülbelül hetven-nyolcvan centiméter. A munka egyszerű eszközökkel, például ásóval, lapáttal, fejsével és kalapáccsal végezhető. A kőzet háromtól ötszörös vastagságú, gyakran törékeny, vékony erekben található. A törzskönyvi dokumentum is azt írja, hogy a kő a "galéria" nevű, kis bányákból emberi munkaerővel, nagy nehézségek árán kerül ki. A török Wikipédia több mint háromszáz bányáról tesz említést Oltuban. A bányák munkahelyek, nem látnivalók. Ne menjenek be a szűk alagutakba, és ne közelítsék meg a bányaterületeket engedély nélkül. Aki szeretné megtekinteni a kő származási helyét, a legjobb, ha meghallgatja a mesterek elbeszélését a helyi műhelyekben. Egy kő útjában a műhelyben

A törzskönyvi dokumentum lépésről lépésre ismerteti a feldolgozás folyamatát, és segít megérteni, hogy mit láthat a műhelyben. A mester a nyers kőzetet konzervdobos mértékegységekben vagy kilóban vásárolja. A kőzetet, hogy ne keményedjen meg, a felhasználásáig újra a földbe temetik. A következő darabot a benne található idegen anyagok és repedések figyelembevételével választják ki, majd egy fűrész segítségével, egy fahengerről levágják kis, prizma alakú darabokra. Ez a lépés nagy szakértséget igényel, hogy minimális legyen a veszteség. A levágott darabok éles széleit speciális acélkéssel formálják. A várakozó kőzeteket, hogy ne repedjenek meg, nedves zsákban, a földben tartják, míg a feldolgozandó darabot vízben tartják, hogy puhább legyen, és így tudják forgácsológépre helyezni. A végső lépés a polírozás. A dokumentum részletesen ismerteti a hagyományos polírozási módszert, amelyhez vászonra kennek olajat, kréta port és szénből készült port, valamint a ma használt, bársonyos polírozó gépet. A felpolírozott kőzetet, ha szükséges, arannyal vagy ezüsttel kombinálva ékszerként használják. A török Wikipédia azt írja, hogy ez a kézművesség évszázadok óta általában egyéni, apáról fiúra szállt örökségként, családi műhelyekben zajlik. A járási kulturális igazgatóság turisztikai kalauza is kiemeli, hogy a kézművesség apáról fiúra szállt, és hogy ebből a kőzetből számos terméket készítenek A körzetek közötti tömegközlekedés korlátozott, ezért az utazás teljes időtartamára a gépjármű a legkényelmesebb választás. Oltuban ebéd közben kóstolhatja a helyi specialitásokat; a tartományi igazgatóság útmutatója szerint a "cağ kebab" nevű, fán sült húsételt, ami Oltu környékén "horizontális dönerként" ismert. Narmanból indulva érdemes lehet megkeresni a Narman cukorbabot, amely szerepel a tartományi igazgatóság földrajzi jelzőinek listáján. A műhelyek nyitva tartásával és a látogatási feltételeivel kapcsolatban a legfrissebb információkat a helyi intézményektől kérje.

Források:

Helyszín - Narman város vörös földjétől Oltu kőig.

Utazási információ
VárosOltu, Erzurum
TípusKulturális
Dátum2026. október 19.
ForrásRadar Editör
Radar TürkiyeSzerzőRadar TürkiyeForrás meglátogatásaÚtvonaltervezés