Kemalpaşa: A Karabel-hágó és a Nif-hegy túraútvonala.

Izmir keleti közelében, Bornova mögött emelkedő zöld hegyvidék minden nap látható a városból, de kevesen másznak fel rá. A Nif-hegy, a török Wikipédia szerint, a Bozdağ-hegység legnyugatibb része, egy tektonikus eredetű hegy, 1510 méter magas, és az ókorban Olympos néven ismert huszonkilenc hegy egyike volt. A hegy keleti lejtőjét a Karabel-hágó keresztezik; a hágó szikláiban egy sziklarajz található, amely az Égei-tenger egyik legrégebbi történelmi emléke. Ez a leírás két dolgot egyesít: reggel a hágónál egy hároméves király nyomait követhetjük, délután pedig a Vişneli településről a hegy lejtőin sétálhatunk, és ha szerencsénk van, a napot Kemalpaşa településéről származó cseresznyével zárhatjuk. A hágó és a hegy.

A Karabel-hágó, a Wikipédia szerint, Kemalpaşa és Torbalı között található, a Nif-hegy és a Bozdağ-hegység keleti részének között, körülbelül 20 kilométerre Izmertől. A Nif-hegy, ahogy azt a Török Isztambuli Egyetem professzora, Elif Tül Tulunay ásatási jelentésében leírja, Kemalpaşa, Buca és Torbalı környékén található; északon a Kemalpaşa-medence és a Spil-hegy, keleten a Karabel-hágó, délen pedig a Torbalı-medence található. A jelentés kiemeli a hegy vízkészleteit, termékeny talajait és ásványait, valamint azokat az utakat, amelyek a tengert és a szárazföldet összekötik; vagyis ez a hegy minden korban vonzó volt az emberek számára. A Wikipédia azt is írja, hogy a hegy a tengertől való közelsége miatt nedves éghajlatú, sok esőt kap, és ősszel és télen a csúcsai hóval borulnak. Maga Kemalpaşa is ennek a történetnek része. A Wikipédia szerint a város ókori és középkori neve Nymphaion volt; a 13. században az izniki császárok kedvelt téli tartózkodási helye lett, és itt építettek egy palotát, amelynek romjai máig láthatók. A Visit İzmir, amely tartalmazza Kemalpaşa turisztikai oldalát, ezt az építményt, amelyet Laskaris-palotaként is ismernek, a város szimbólumának tekinti; a források eltérő neveket adnak a palotát építtető császárra vonatkozóan. A város 1923-ban kapta a mai nevét; a Wikipédia ezt Mustafa Kemal Paşa 1922. szeptember 9-én a Nif-hegyre tett látogatásához köti, amikor innen figyelhette az hadsereg bevonulását Izmerbe. A Karabel-sziklarajz.

A sziklarajz, a Kulturális Készletjegyzék szerint, a A domborműről:

A században Herodotosz két, az Iónia régiójának szikláiba vésett ábrázolásról emlékezik, melyeket egy egyiptomi királyhoz, Szosztiszhoz köt. A Kulturális Örökség katalógusa szerint az ábrázolások közül az egyik a Karabel területén lehetett található, bár Herodotosz útvonalának leírása hibás lehetett. Herodotosz leírásában a lándzsát a jobb, az íjat a bal kéz tartja, míg a sziklába vésett ábrázoláson ez fordított. A domborművet 1839-ben a francia utazó, Charles Texier fedezte fel, majd Karl Richard Lepsius is meglátogatta, és mindketten egyiptomi eredetűnek tekintették. 1843-ban Heinrich Kiepert összehasonlította a domborművet Boğazköy-ben található Yazılıkaya domborműveivel, és a hitit kultúrához kapcsolta. A Wikipédia angol változata a dombormű szélesebb jelentőségét is tárgyalja: a helyének pontosítása azt mutatja, hogy a hitit dokumentumokban szereplő Wilusa valószínűleg a Troas régiójában található, ami támogatja a Wilusa és az Illion, azaz Trója azonosítását. A bejáratnál ez volt az egyetlen említésre méltó alkotás. A Kulturális Örökség katalógusa szerint a domborműtől körülbelül száz méterrel északra egy másik ábrázolás és két külön luvi felirat található; mindhárom 1977 és 1982 között, az útpálya építése során teljesen eltűnt. A Wikipédia török változata szerint Kazım Dirik, aki 1926 és 1935 között İzmir kormányzója volt, a dombormű helyét jelző, csiszolt kerámiával díszített táblát helyezett el az úton, de ez a tábla az útpálya bővítése során elpusztult. Ma már csak a domborműhöz vezető lépcsők láthatók. A dombormű utolsó évtizede fájdalmas volt. A Hürriyet újság szerint az archeológus, Nezih Başgelen 2016-ban fényképekkel dokumentálta, hogy valaki savat öntött a domborműre; később a kincskeresők fúróeszközökkel megrongálták a domborművet. A Kulturális Örökség katalógusa szerint a 2017-es és 2019-es támadások során a dombormű alsó fele szinte teljesen elpusztult. A borítókép 2019 őszén készült; a beépített térben található ábrázolásból csak a felső része látható. Álljon egy pillanatra a dombormű előtt, nézzen fel a lépcsőn, és gondolkozzon el a szenvedett veszteség nagyságán. Ne érintse a sziklákat, ne másszon fel a beépített térbe. Karabel kirándulóhely.

A domb Tulunay jelentése szerint a 1999 és 2001 közötti előzetes vizsgálatok során megállapították, hogy a hegyi területen található romokat illegális ásatások során szétszórták. 2004 és 2005 között felszíni kutatásokat végeztek, majd 2006-ban a Kulturális és Turisztikai Minisztérium és az Isztambuli Egyetem közös képviseletében ásatásokat kezdtek. A két ásatási terület, Karamattepe és Ballıcaoluk, a Vişneli városrész területén található, és 2007-ben elsőrendű régészeti területként jegyezték be. Karamattepen egy település maradványai kerültek elő, amely a Kr. e. 8. század utolsó negyedétől a Kr. e. 6. század közepéig tartott; a területet később egy ideig hellenisztikus kori temetőként használták. A Wikipédia szerint a területen bronzöntés és vasművelés nyomai találhatók. Ballıcaolukban egy erőd falai találhatók, melyek három méteres kőblokkokból épültek, valamint egy hellenisztikus kori, önálló toronyépület a déli oldalon. Az ásatási területek védettek; kérjük, ne lépjen be, ha kerítést vagy jelöléseket lát, és ne vegye el a talajon található tárgyakat.

**Sétaajánlat**

A Nif-hegységben nincs hivatalosan kijelölt csúcsmászóút, amelyet egy intézmény publikált. A hegyi túrautak többsége olyan túrázó csoportok által közzétett információkon alapul. Ha először mászik fel a hegyre, a legjobb, ha egy túrázó csoporttal együtt indul. Ha egyedül szeretne túrázni, használja a Vişneli-ből induló erdőutakat, vigyen magával egy offline térképet és helymeghatározó eszközt, és értesítse valakit a tervezett hazatérés időpontjáról. Egy túraútvonal leírása szerint a hegy csúcsához közel található egy bizánci kori erőd maradványa, ahonnan a Kemalpaşa-síkság és İzmir távoli látképe látható; ez a terület erősebb fizikai erőnlétet igényel, és nincs ott infrastruktúra. A hegy időjárása gyorsan változik; a magasabb területeken köd és hideg szél fordulhat elő. A téli hónapokban a csúcs hóval borulhat.

**Kemalpaşa cseresznyéje**

A Nif-hegység lábánál cseresznyefák találhatók. A Kemalpaşı cseresznyét 2021. március 24-én földrajzi eredetjelzéssel védették. A Türk Szabadalmi és Védjegy Hivatalának dokumentuma szerint a város egy termékeny területen található, a Spil-hegység és a Nif-hegység között, és az İzmir-öbölből érkező állandó szellő biztosítja a cseresznyék számára a szükséges hűvös levegőt, valamint meg A közlekedéssel érkező látogatók számára egy útmutató javaslata: a metróval utazzanak el az Evka-3 megállóhelyig, majd onnan vegyenek át egy autóbuszt, amely Kemalpaşába visz. A vonalszámokat és a menetrendet ellenőrizzék az ESHOT aktuális információi alapján. Azonban, ha saját autóval szeretnének eljutni a helyszínre, az sokkal praktikusabb, különösen, ha a Karabel-hágón keresztül szeretnének haladni és elérni a hegyi utakat. Mivel a domb oldala mentén található, nincs parkoló, ezért az autóval a főúton egy biztonságos helyre parkoljanak, és gyalogolva a főúton figyeljenek a forgalomra.

Évszak és idő:

A tavasz a legjobb időszak erre az utazásra: a hegyek zöldek, a utak hűvösek, és április végén kezdődik a cseresznyevetés szezonja. A domb déli irányba néz, ezért a reggeli fény a legjobb, hogy megmutassa a dombormű részleteit, míg a délutáni fény elhomályosítja azt. A nyári hőségben a hegyi túrát reggel végezzék, a késő őszön pedig a rövid napfényt vegyék figyelembe.

Hasznos tanácsok:

• Ne érintsék meg a domborművet és a feltárások helyeit, ne másszanak fel rájuk. Ha gyanús ásatási nyomokat észlelnek, értesítsék a gendáriumot vagy a múzeumigazgatóságot.
• Ne számíthassanak ivóvízforrásra a hegyen, vigyenek magukkal vizet.
• A cseresznyefák privát tulajdonban vannak, kérjék meg a tulajdonost, mielőtt belépnek a kertbe és gyümölcsöt szednek.
• A tűzre gyakorolt veszély időszakában ne gyújtsanak tüzet, és ellenőrizzék a pihenőhelyeken érvényben lévő szabályokat.

Források:

• Kulturális inventárium, Karabel emlékmű: https://kulturenvanteri.com/en/yer/karabel-aniti/
• Elif Tül Tulunay, Nif-hegyi ásatás: Kulturális és Turizmus Minisztériuma, https://bingol.ktb.gov.tr/Eklenti/9477,nif-dagi-kazisipdf.pdf
• Török Szabadalmi és Márkatitok Ügynökség, Kemalpaşa cseresznye földrajzi jelző: https://ci.turkpatent.gov.tr/Files/GeographicalSigns/49a89368-577d-4230-b394-94d2dd1d0257.pdf
• Visit İzmir, Kemalpaşa: https://www.visitizmir.org/en/Content/132
• Hürriyet, Kincskeresők megrongálták a Karabel domborművet: https://www.hurriyet.com.tr/gund