Ugrás a fő tartalomra
Radar Türkiye
Fedezd fel az eseményeket az appban
Megnyitás
Radar Türkiye
Gőzhajóval Rumeli Kavakjára, onnan pedig Garipçére.
Kulturális

Gőzhajóval Rumeli Kavakjára, onnan pedig Garipçére.

Még nincs értékelés

Jelentkezz be a kedveléshez és értékeléshez

A Boszporus török oldalán, a Sarıyer várost elhagyva, a part menti települések ritkulni kezdenek, az oldalak erdőkkel borulnak, és a víz a Fekete-tenger felé keskenyedik. Rumelikavağı ez a part menti szakasz utolsó kikötője.

Sarıyer, İstanbul
Kulturális
Radar Editör
2026. szeptember 24.

Az utazásról

A Boszporusz európai partján, Sarıyer után haladva, a part menti települések ritkulnak, az erdei lejtők borítják a tájat, és a víz a Fekete-tenger felé keskenyedik. Rumelikavağı ez a part menti terület utolsó kombpályája. Egy kicsit északra, közvetlenül a Fekete-tengerbe torkolló Boszporusz szájánál található Garipçe halászfalva és annak a 18. századból származó vára. Ez a kirándulás egy komppal megközelíthető faluhoz, a Boszporuszt évszázadokig védő várak nyomaihoz és a part legészaki települései egyikéhez vezet egyetlen nap alatt. A másik parton található Anadolu Kavağı és az északi Rumeli Feneri külön kirándulások célpontjai; itt csak említjük őket a közelségük miatt. Komppal Rumelikavağıba.

A legjobb módja annak, hogy eljussunk Rumelikavağıba, a komphajó. A Şehir Hatları (városi hajózási társaság) "Hosszú Boszporusz Túra" útvonala Eminönütől indul, és Beşiktaş, Üsküdar, Kanlıca és Sarıyer érintésével halad el, majd megáll Rumelikavağiban, mielőtt átjut Anadolu Kavağıba; a visszaút során azonos megállóhelyeken halad. A menetrendek szezonális változásoknak vannak kitéve, ezért ellenőrizze a menetrendet a Şehir Hatları weboldalán. A komphajó, ahogy közelíti és távolodik a két parttól, és észak felé halad, a legkényelmesebb módja annak, hogy egyszerre láthassuk a Boszporusz teljes partvonalát. A Şehir Hatları úgy definiálja a Rumelikavağı kikötőt, mint a Boszporusz európai partján található utolsó kikötő, és kiemeli, hogy ez az egyik olyan kikötő, amely turisztikai jelentősége miatt fennmaradhatott. A mai kikötő 2002. február 21-én nyílt meg. Ugyanazon a forrás szerint innen rendszeres motoros járatok indulnak a másik partra is, így azok, akik szeretnék meghosszabbítani a napjukat, rövid tengeri úton átjuthatnak Anadolu Kavağıba. A várak és a lánc partján.

A TDV (Török İslam Enciklopédia) úgy definiálja Rumelikavağit, mint egy falut, amely a Boszporusz legközelebb eső pontján a Fekete-tengerhez épült. A cikk szerint egykor itt egy bizánci templom állt. A bizánciak mind itt, mind Anadolu Kavağiban várakat építettek a Boszporusz védelmére, és egy falat építettek a lejtőn a partig. Szükség esetén egy nagy lánccal zárták el a Boszporuszt, amelyet a part menti falakhoz rögzítettek. Az enciklopédia hozzáteszi, hogy Anadolu Kavağiban a vár nagyon masszív, mí Rumelikavağı egy kisváros, amely a Wikipédia szerint híres a halairől, kagylóiról és fügéiről, és lakosságának nagy része a Fekete-tenger keleti részéből származik. Ebédhez a hal vagy a kagyló a legnépszerűbb választás ezen a parton. Sétáljon egy kicsit a parton, és nézzen át a Boszporusznál, az Anadolu Kavağı lejtőjére és a tetején található Yoros várra. Gondoljon arra, hogy a lánc egykor pontosan e két part között volt kifeszítve, és ez jobban érzékelteti, hogy a Boszporus itt milyen szűk. A hét vár egyike Garipçe.

Rumelikavağıból északra, az erdők által borított dombok között jut el Garipçéhez. A Diyanet İslam Enciklopédiája szerint a 18. században, amikor Oroszország egyre nagyobb fenyegetést jelentett, új várak épültek a Fekete-tengerben. Először a Boszporusznál, a római oldalon Kilyosban, az anatóliai oldalon Irvában, valamint a Boszporus-szorosban található jelzőtornyoknál építettek két-két várat. Később a római parton Garipçe és a Büyükliman hajógyár, valamint az anatóliai parton a Poyraz Limanı várait építették hozzá. Ezek a hét vár, melyek együttesen "kıla-i seba", azaz hét vár néven ismertek, területükön pedig lőgyakorlatokat tartottak. Az enciklopédia szerint III. Selim Franciaországból és Svédországból mérnököket hozott, hogy felgyorsítsák a Boszporus védelmét, és a várak élére egy "Boszporus miniszter" címmel rendelkező vezetőt neveztek ki. A Küre Enciklopédiája szerint a Garipçe vára III. Mustafa uralkodása alatt épült, és a váraval kapcsolatos első feljegyzések 1772-1773-ra datálódnak. Azt feltételezik, hogy a megfigyelőtornyot 1778 körül a francia katonai tanácsadó, François Baron de Tott építette, és Tottnak volt szerepe a vár általános tervezésében is. A vár a terep formájához igazodó, kissé szabálytalan, téglalap alaprajzzal rendelkezik. A kőből és téglából épített falaihoz szabályos időközönként kis megfigyelőablakokat építettek. A Wikipédia szerint a vár a köztársaság időszakában egy ideig a hadsereg használatában volt, és a sérült részeit korábban betonnal javították. A várat az utóbbi években a Kulturális és Turizmus Minisztérium felújítási programjába vették. Egy 2023-ban közzétett hír szerint a felújítási munkálatok idején a Garipçe és a Rumeli jelzőtorony várai zárva voltak a látogatók számára; a kulturális inventáris a felújítás alatt álló építmények között is szerepelt A falu déli részén található Garipçe-foknál emelkedik a Yavuz Sultan Selim híd európai oldalán. A Wikipédia szerint a híd, amely Garipçe és a szemben lévő Poyrazköy között ível át, 2016. augusztus 26-án nyílt meg. A híd oszlopai a falu szinte minden pontjáról láthatók, és a régi várral együtt egyetlen képbe illeszkednek. A Boszporusz fekete-tengeri kijárata.

Garipçe közvetlenül a Boszporusz fekete-tengerbe vezető kijárata mellett található. Észak felé a Rumeli Fener, a szemben lévő parton pedig a Poyrazköy és az Anadolu Fener határolja be ezt a területet. A TDV Iszlám Enciklopédiában említett Boszporusz-fényszórók és várak emlékeztetnek arra, hogy ez a part évszázadokon keresztül a város északi kapujának számított. Ha a vár falairól vagy a kikötőből észak felé nézünk, a Boszporusz partjai tárulnak elénk, és a távolban a nyílt tenger kezdődik. A Fekete-tengerhez való ilyen közelség kézzelfoghatóan mutatja, hogy a reggeli Eminönüből induló hajóval milyen messzire jutottunk.

A napi program:

Reggel a Uzun Boğaz Turu hajóval érkezzenünk Rumelikavağıba, ahol a kikötő környékén és a parton sétálhatunk. Itt válasszunk halból vagy kagylóból készült ételt ebédre. Délután menjünk Garipčébe. A Wikipédia szerint a Hacıosman metróállomásról induló IETT busz az egyetlen tömegközlekedési lehetőség Garipčébe; ellenőrizzük a menetrendet az IETT weboldalán, vagy vegyünk taxit Rumelikavağıból. Garipčében a kikötő, a falu tere és a vár környékét nézzük meg, majd busszal térjünk vissza Hacıosmanba, ahonnan a metróval juthatunk vissza a városba. Ha hajóval szeretnénk visszatérni, vissza kell mennünk Rumelikavağıba, és el kell kapnunk a visszafelé induló járatot; ezért tervezzük meg a menetrendet előre.

Évszak és idő:

Mivel ez a part a Fekete-tenger felé néz, az időjárás a városközpontnál hűvösebb és szeles lehet, még nyáron is; ezért vegyünk magunkkal egy könnyű réteget. A tavasz és az ősz vonulási időszakok, amelyek a legjobb időszakok a madarás számára. Ha nyáron a Büyüklimanhoz hasonló öbölökhöz szeretnénk eljutni, tájékozódjunk a hajójáratokról a helyszínen. Mivel a Rumeli partja kelet felé néz, a naplemente idején a nap a hátunk mögött van, és a fény a szemben lévő part erdeit éri; reggel a nap az Anadolu part felett kel fel Források:

Helyszín - Gőzhajóval Rumeli Kavakjára, onnan pedig Garipçére.

Utazási információ
VárosSarıyer, İstanbul
TípusKulturális
Dátum2026. szeptember 24.
ForrásRadar Editör
Radar TürkiyeSzerzőRadar TürkiyeForrás meglátogatásaÚtvonaltervezés