Ugrás a fő tartalomra
Radar Türkiye
Fedezd fel az eseményeket az appban
Megnyitás
Radar Türkiye
Egy nap Kszantoszban és Letoonban, a líkiai fővárosban.
Történelmi Helyek

Egy nap Kszantoszban és Letoonban, a líkiai fővárosban.

Még nincs értékelés

Jelentkezz be a kedveléshez és értékeléshez

Az Eşen-patak, antik nevén Xanthos néven, a nevét viselő völgyön keresztül éri el a Földközi-tengert. A völgyben, a patak bal partján fekvő két domb tetején található Xanthos, amely az ókorban Lükia legnagyobb közigazgatási központja volt.

Kaş, Antalya
Történelmi Helyek
Radar Editör
2026. szeptember 30.

Az utazásról

A Ksantos folyó, melynek ókori neve Ksanthos, a nevét adó völgyen keresztül éri el a Földközi-tengert. A völgyben, a folyó bal partján fekvő két domb tetején található Ksantos, mely az ókorban Lükia legnagyobb közigazgatási központja volt. Négy kilométerrel délnyugatra található Letoon, Lükia vallási központja. Mindkét területet 1988-ban felvették az UNESCO világöröskönyvébe. A Kulturális és Turizmus Minisztérium Ksantost Lükia politikai és közigazgatási központjának, Letoont pedig vallási központjának definiálja. Ez a látogatás a lükiai civilizáció megértéséhez vezető legmegfelelőbb két helyszínt egyesíti: egy híres sziklasírokkal rendelkező fővárost és egy szent helyet, ahol található az a felirat, amely segített megfejteni a lükiai nyelvet.

**Hogyan jutunk oda?**

Ksantos a Kaş kerülethez tartozó Kınık falujának közelében található, és 46 kilométerre van Fethiyétől. A Fethiye és Kaş közötti autóút közel halad a területhez; Kaş irányából érkezők is ezt az utat használják. Letoon a Muğla tartomány területén, a Kumluova falu közelében található; a Kulturális Portál szerint mindkét terület a Muğla és Antalya határán fekszik. A két terület között körülbelül 4 kilométer van, és rövid autóútra van egymástól. Ha tömegközlekedéssel szeretne utazni, ellenőrizze a Fethiye és Kaş közötti járatok menetrendjét, mielőtt útnak indulna; a helyszínek közötti utazáshoz a saját autója vagy egy taxi a legkényelmesebb megoldás. A látogatási időket és a belépési feltételeket a Kulturális és Turizmus Minisztériumának múzeum weboldalán találja.

**Lükia fővárosa**

Ksantos neve még a nyugati irodalom egyik legrégebbi művében is szerepel: Homérosz Iliászában a trójai háborúban harcoló lükiai vezérek, Glaukos és Sarpedon, a Ksantos folyó partján fekvő területről származnak. Az akropoliszon található legrégebbi települési nyomok a Kr. e. 8. századra nyúlnak vissza; a város eredetével kapcsolatban a források még korábbi időpontokat említenek. A város történetét meghatározó esemény a Kr. e. 6. század közepén történt. A minisztérium szerint Ksantos a Kr. e. 545-ben került perzsa uralom alá. Herodotosz arról számol be, hogy a perzsa parancsnok, Harpagos, amikor a ksantosiak a város átadása helyett az akropoliszt gyújtották fel, és a legutolsóig harcoltak. A város újjáépült, majd körülbelül egy évszázaddal később újra teljesen elpusztult, majd ismét A sztélé ma is a helyén áll; azonban a sírkamrát körülvevő domborműveket a 19. században Angliába szállították, és helyükre cementből készült másolatokat helyeztek. A domborművek ábrázolják az alul álló figurákat, amelyek ajándékokat nyújtanak a rajta ülő alakoknak. A feliratos sztélé a líkiai nyelv megértésének egyik legfontosabb dokumentuma. A körülbelül i.e. 400-ban készült sztélé felületén körülbelül 250 sornyi líkiai szöveg, 12 sornyi görög vers és egy másik líkiai dialektusban írt rész található. A sztélé egy uralkodó síremléke volt, és felső része az ókorban megsérült. A monumentum tulajdonosának neve a kövön nagyrészt elmosódott; a kutatók úgy vélik, hogy ő volt a Kheriga nevű dinasztia tagja. A felirat líkiai, görög és egy másik líkiai dialektus együttes megjelenése a sztélét a nyelv megfejtésében a rózsaszínai kőhöz hasonló fontosságúvá teszi. A színház, az agóra és két akropolisz.

A város két dombra terül ki: az egyik domb tetején a líkiai akropolisz, a másik pedig a római akropolisz található. A látogatás központja a római színház, amely a Kulturális Portál szerint körülbelül 2200 néző számára helyet biztosít. Felmászhat a nézőtérekre, hogy kilátást nyerjen a város két dombjára és a síkságra, majd a többi látnivalót is megtervezheti. A római agóra is a város fontos építménye. A Kulturális Portál emellett a Dipylon nevű, két bejáratú városkaput is a város főbb építményei közé sorolja, amely a Kr. u. 68 és 70 közötti időszakból származik. Ismeretes, hogy a város a római időszakban szabályos alaprajzúvá vált, és oszlopos építményekkel vette körül; a 6. századi földrengések azonban károkat okoztak az építményekben. Ne hagyja figyelmen kívül a város környékén található sziklakoporsókat és ládákat sem. A sztélé a temetőkkel együtt ezek a temetkezési emlékek, amelyeket a Minisztérium a Ksantos világörökségi státuszának egyik jellemzőjeként tart számon; a dombok között sétálva figyelje a lejtőket. A Nereidák emlékműve és a Ksantos márványai.

Az, aki a 19. században ismertté tette Ksantost Európában, az angol utazó, Charles Fellows volt. Fellows 1838-ban járt a területen; 1841 őszén, az oszmán kormány engedélyével visszatért, és 1842 tavaszáig tartó munkájában körülbelül 80 tonna anyagot 82 ládában szállított Angliába. A Nereid A minisztérium által megadott adatok szerint a legnagyobb építmény a Leto-templom, amelyet oszlopokkal körbevett. Méretei körülbelül 30,25 méter hosszú és 15,75 méter széles. Az oszlopos dór stílusú Apollón-templom 27,90 méter hosszú és 15,07 méter széles, míg a legkisebb, az Artemisz-templom 18,20 méter hosszú és 8,70 méter széles. A Leto-templom egy részét 2000 és 2007 között ásatás során előkerült eredeti darabok felhasználásával építették újjá. A templomok délnyugati részén egy monumentális kút található, amelyet nymphaionnak neveznek, amely egy forrás fölött épült. A felszín alatti víz szezonális változásai miatt az építmények alsó részei bizonyos időszakokban víz alatt maradnak; az ásatások során a vizet elvezetniük kellett, ezért 2006-ban csatornákat építettek. A területen egy hellenisztikus színház is található, amely egy természetes lejtőre épült. Letoon legnagyobb ajándéka a világnak egy kő. Az 1973-as ásatás során feltárt, i.e. 337-re datált, négyszögletes kőfelirat (szteľa) a Xantosziak által hozott egy döntést rögzíti líkiai, görög és arámi nyelven. A líkiai szöveg 41, a görög 35, az arámi pedig 27 sorból áll, és a három szöveg nem egy pontos fordítása egymásnak. A olvasható görög és arámi szövegek összehasonlítása a líkiai szöveggel jelentős előrelépést jelentett a líkiai nyelv megfejtésében. A szteľa ma a Fethiye Múzeumban található; a Letoon meglátogatása után, ha visszatérnek Fethiye-be, érdemes felkeresni a múzeumot, ami a látogatás természetes befejezése.

Miért világörökség?

Xantos és Letoon 1988-ban kerültek fel a világörökségi listára, a 484-es számmal, a kulturális szempontok közül a második és a harmadik alapján. A Kulturális és Turizmus Minisztérium azzal indokolja, hogy Xantos a líkiai civilizáció politikai központja volt, és kiemelkedő a sajátos temetkezési építészetével, monumentumaival és felirataival. A minisztérium hangsúlyozza, hogy a két területen található építmények minden korszakban ötvözték a líkiai hagyományokat a hellenisztikus és a római hatásokkal. Tehát ami itt látható, az nem csupán egy római város, hanem egy anatóliai nép nyomai, saját nyelve, temetkezési szokásai és politikai egysége.

Közelség Patarához:

Patará, Xantos völgyének egyik legnagyobb települése, az egyetlen Praktikus információk:

  • Ellenőrizze a Kültüra és Turizmus Minisztériumának múzeumoldalán, hogy mikor nyitva vannak a Xanthus és Letoon területai, milyen napokon zárva tartanak, és milyen belépési feltételek érvényesek. A háromnyelvű feliratok esetében tekintse meg a Fethiye Múzeum nyitvatartási idejét is.
  • A két terület különböző megyékben található: Xanthus Antalya megye Kaş járásában, míg Letoon Muğla megyében.
  • Vigyen magával kényelmes cipőt, kalapot és vizet, mivel a romok között a felületek egyenetlenek és kövesek.
  • Ne másszon fel a pillérekre, a sírkövekre és a feliratos kövekre, és ne érintse a feliratokat.

Források:

Helyszín - Egy nap Kszantoszban és Letoonban, a líkiai fővárosban.

Utazási információ
VárosKaş, Antalya
TípusTörténelmi Helyek
Dátum2026. szeptember 30.
ForrásRadar Editör
Radar TürkiyeSzerzőRadar TürkiyeForrás meglátogatásaÚtvonaltervezés