Egy nap a Kümbet és a Bektaş-felföldön.

Giresun partján a nyár folyamán akár harminc fok is lehet, de hatvan kilométerrel beljebb már kabátot kell húzni. Kümbet és Bektaş két szomszédos, hegyi település, ahol ez a különbség a legszembetűnőbb, és amelyek egy nap alatt is felfedezhetők.

Hogyan jutunk oda: A központból Dereli felé, körülbelül hatvan kilométer. Az út aszfaltozott, de az utolsó szakaszokban keskeny és kanyargós; érdemes benzint Dereliben tankolni. A tömegközlekedés ritka, autóval érdemes elmenni. A téli hónapokban az út havasi miatt lezárható.

Napirend: Kümbet egy tágas rét, amely a fenyőerdő végén, körülbelül 1800 méter magasságban kezdődik. A júliusi faluünnep a régió egyik legnépszerűbb eseménye; kemenchével, néptánccal és vásárral várják az érdeklődőket, és ebben a héten a szállás teljesen foglalt. Az ünnep idején kívül a hely csendes és ködös. A délután folyamán menjünk tovább Bektaşba; bár szomszédos település, teljesen más a hangulata, kevésbé rendezett, inkább legelő. Körülbelül 2000 méter magasságban élnek itt olyan családok, akik nyáron állattenyésztéssel foglalkoznak. A hagyományos, fából készült épületek megőrizték a régi hangulatot.

Mit ehetünk: A hegyen a kukoricából készült kenyér, a kuymak (tejfőzelék) és a friss vaj a legnépszerűbb ételek. Dereliben, a visszaúton, lazacot is találhatunk.

Tipp: Még nyáron is érdemes zsebkendőt vagy pulóvert vinni, mert hirtelen lecsap a köd, és hűvösebb lehet. Érdemes előre tájékozódni az ünnep időpontjáról; ha nem szeretnénk tömeget, akkor kerüljük el ezt a hetet.