A Kozak-felföldön a fenyőerdők és a hegyi falvak.

A Bergamát látogató turisták többsége a napot az Akropolisznál és az Asklepionnál tölti, majd visszatér a város északi részén emelkedő hegyre sem tekintve. Pedig Bergamát Ayvalıkkal összekötő régi hegyi út néhány kanyar után teljesen más tájra nyílik: a hegycsúcsokat ernyőként borító fúzlárfák, köztük elszórt kőfalú falvak, valamint gránit sziklák. Ez a Kozak-felföld. Ez a leírás nem az ókori várost, hanem az város mögött található fennsíkot mutatja be; egy napot a fúzlárfák árnyékában, faluról-falura barangolva töltőkre. A fennsík helye és magassága:

A török Wikipédia a Kozak-felföldet Bergama és Ayvalık városai között, Bergamától körülbelül húsz kilométerre kezdődő fennsík területként írja le. A fennsík a Madra-hegy lábán terül el; egy a Cumhuriyetben megjelent utazási cikk a Madra-t a Észak-Egei-tenger régiójának a Kaz-hegységekhez hasonlóan fontos hegyként említi, és a Kozakot Ayvalık oxigénforrásaként jellemzi. A magasság tekintetében a források eltérő adatokat adnak meg. A Wikipédia és a Milliyet ötszáz és ezer méter közötti magasságról beszélnek; a Hürriyet utazási oldala azt írja, hogy az út körülbelül kilencszáz méterig emelkedik, majd a fennsík hirtelen elterül a szemünk előtt, mint egy tenger. A Török Szabadalmi és Védjegy Hivatala földrajzi jelzőjének dokumentuma pedig azt állítja, hogy a fúzlárfa erdők a gránit talajon hétzázhúsz méterig emelkednek. Ezek az adatok nem ellentmondanak egymásnak; a fennsík nem egyetlen sík terület, hanem különböző magasságokban elterülő falvak és erdők összessége. A Millietben megjelent egy cikk, amely szerint a fennsík nevét a fenyőtojtól kapta. Nem találtam más forrást a név eredetéről; ezért helyes lenne ezt a helyi magyarázatként kezelni. A fúzlárfa fennsíka:

A Kozak identitását a fúzlárfa határozza meg. A Bergama Kereskedelmi Kamarájának beadványára a "Bergama Kozak Fúzlárdió" nevet 2011. június 10-én földrajzi eredetjelzőként regisztrálták. A dokumentumban leírt Kozak típusú diófélék feltűnően nagyak, világos krém színűek és puha textúrájúak. A dokumentum a termék minőségét a régió talajához köti: a fennsík a Föld egyik legrégebbi részét képezi, metamorfózison átesett terület, és olyan, a fúzlárfához ideális, átjárható talaj A fákról szedett toknakokat a helyiek "küner" néven emlegetik. Ezeket lemérik, tárolják, majd mosás és áztatás után méretük szerint különítik el. A toknakák belsejét a magoktól a héjukat különválasztó gépekkel dolgozzák fel. A magokat vékony rétegben dobozba helyezik, majd néhány napig természetes módon szárítják. Ezután kefékkel eltávolítják a héjat, kiválogatják a hibás magokat, és a végső szárítás után csomagolják. A termék eredetvédelmi jelzésének ellenőrzését a Bergama Kereskedelmi Kamarája koordinálásával, a kerületi mezőgazdasági igazgatóság és a mezőgazdasági kamara részvételével évente legalább egyszer végzik. Az Izmir Erdészeti Igazgatóság egy közleménye szerint a terület a török mogyorótermelés kétharmadát adja, és a területet a törökország mogyorótermelése szempontjából kiemelten fontosnak tartják; ez az arány azonban évről évre változhat a termés függvényében. Az erdészeti igazgatóság emellett azt is kiemeli, hogy a Karaveliler városrészben található, a falu önkormányzatának tulajdonában lévő erdőterület 662 hektárra nőtt, és ezek az erdők, amelyeket 1992 és 2011 között telepítettek, mára több száz háztartás számára biztosítanak megélhetést. A mogyoró szedése során a helyiek magas fákra másznak. Az utolsó évtizedben a termés csökkent; az Anadolu Ajans szerint az Erdészeti Főigazgatóság 2019-ben egy projektet indított, és megállapították, hogy a 2012-ben Törökországba került *Leptoglossus occidentalis* nevű kártevő jelentős mértékben hozzájárul a termés csökkenéséhez. A biológiai védekezés keretében ennek a rovarnak a természetes ellenségeit, parazitoidokat helyezték el a Karavelilerben található, védett fákra. Ha az erdőben sétálva jelzéseket lát a fák törzsén, ne érintsük őket; ezek kutatási fák lehetnek.

A Kozak területre a legegyszerűbb útvonal Bergama városba jutni. Izmirből buszok közlekednek Bergamába; az indulási időpontokat a buszállomásról vagy a közlekedési társaságoktól érdemes ellenőrizni. Bergamából a területre nem találtam rendszeres tömegközlekedési információkat; a Milliyet újság szerint taxi is közlekedik oda. Ha figyelembe vesszük, hogy a terület nem egyetlen pontból áll, akkor a falvak között való közlekedéshez a legkényelmesebb megoldás a saját autó vagy egy napra bérelt jármű. A Hürriyet újság a következőképpen írja le az utat: Bergamából indulva először egy történelmi vízelvezető hidat A falu területén egy feltűnő látványosság az Atatürk szobor, amely egy hatalmas sziklára van építve. A Cumhuriyet újság cikke szerint a szobrot egy Németországban élő nyugdíjas tanár, Süha Şen készítette, és ez a hely a falu egyik leglátogatottabb pontja. A borítóképén látható táj is innen készült: egy földút, feszteregő fenyőfák és gránit sziklák. Kozak azonban nem csupán a feszteregő fenyőfákról szól. Egy BirGün cikk szerint a területen régen nagy területeken termesztettek "Kozak Siyahı" és "Kozak Beyazı" nevű asztablevét; azonban mivel a feszteregő fenyőfák nagyobb hasznot hoztak, a szőlőültetvények háttérbe szorultak. Az Izmiri Városközösség és a Manisai Szőlészeti Kutatóintézet Demircidere és Aşağıbey településeken példaültetvényeket hozott létre, hogy újraélesszék ezeket a helyi szőlőfajtákat. Ha nyáron a faluban sétál, találkozhat ezekkel az új ültetvényekkel. A falu másik fontos eleme a gránit. A Hürriyet újság szerint a környékbeli gránitbányák a helyi lakosok számára fontos megélhetési forrásként szolgálnak, a mezőgazdaság mellett. Az úton láthatóak a bányák teherautói és a por; különösen a keskeny falusi utakon figyeljen.

**Sétaajánlat:**

A források nem támasztják alá, hogy Kozakban lenne kijelölt, hivatalos túraútvonal. Ezért a javaslatom rövid, önálló séták. A Yeni Asır újság különösen a gyermekes családok számára javasolja a rövid sétákat a feszteregő fenyőfák között, valamint piknikeket; a nagyobb gyerekekkel ezek az időtartamok meghosszabbíthatók. Egy praktikus terv a következő lehet: parkolja autóját egy falu központjában vagy egy biztonságos helyen az út mellett, majd egy erdőbeli utat követve sétáljon egy órát a fák között, majd ugyanazon az úton térjen vissza. A fenyőágakkal borított lejtők csúszósak; viseljen jó tapadást biztosító cipőt. A sétát irányítsa az erdőbeli utakra, ne a feszteregő fenyőültetvényekre; a fák a helyiek megélhetését biztosítják, ne érintse a tobozokat. A Hürriyet újság szerint a falu alkalmas túrázásra, fotózásra, valamint növények és madarak megfigyelésére. A feszteregő fenyőfák széles, lapos tetei a délutáni fényben egyhangúan néznek ki; a reggeli korán és a délutáni órákban a fák árnyékai hosszabbak, és a gránit sziklák textúrája jobban látható. A fotózáshoz válassza ezeket az időszak Ez a cikk azt javasolja, hogy egy egész napot szenteljen a hegyvidéknek, az ókori város pedig egy külön napot érdemel. A tájegység megismerésének legjobb módja a helyi hagyományokkal való ismerkedés.

A "Kozak" étkezések diófélékkel készülnek. A "Cumhuriyet" újság emlékeztet a tájegységben termesztett diófélékből készült édességekre, valamint a pirított diófélékkel ízesített teára. A "Hürriyet" szerint a nyári hónapokban a falvakban tartott esküvők a legjobb módja a tájegység megismerésének. A falvakban korlátozott számú üzlet és vállalkozás található; ha helyi termékeket szeretne vásárolni, látogasson el a falu központjához és a közeli termelőkhez.

Praktikus tanácsok:

• Ahogy a "Yeni Asır" is figyelmeztet, a hegyvidéken nem található olyan sűrű vállalkozási hálózat, mint a városban; vizet, élelmiszert és a gyerekek számára szükséges dolgokat Bergamából vigyen magával.
• Viseljen kényelmes cipőt, kalapot, naptejet és pótszoknyát.
• A nyári hónapokban magas a tűzvésély; ne gyújtson tüzet az erdőben, ne dohányozzon, és csak a kijelölt piknikterületeket használja.
• Ne szedjen dióterméseket a fákról; a legtöbb erdő a helyiek megélhetésének forrása.
• Ha a falvakban fényképeket készít, kérje az emberek engedélyét.

Források:

• Wikipédia, Kozak-hegyvidék: https://tr.wikipedia.org/wiki/Kozak_Yaylas%C3%AD
• Török Szabadalmi és Márkaszerv, Bergama Kozak diófélék földrajzi megjelölési tanúsítványa: https://ci.turkpatent.gov.tr/Files/GeographicalSigns/883c3883-9511-46ba-8df7-4cd4c4ba2c2c.pdf
• İzmir Erdőigazgatóság, A Kozak-hegyvidék diófás erdői a helyiek számára bevételi forrást jelentenek: https://www.ogm.gov.tr/izmirobm/haberler/kozak-yaylasinda-fistikcami-ormanlari-orman-koylusune-gelir-kapisi-oluyor
• Anadolu Agency, Biológiai védekezés a Kozak-hegyvidék diófás növényeinek kártevői ellen: https://www.aa.com.tr/tr/yesilhat/dogal-yasam/kozak-yaylasindaki-cam-fistigi-zararlisiyla-biyolojik-mucadele/1815777
• Hürriyet Travel, Bergama, az első dolgok hazája: https://www.hurriyet.com.tr/seyahat/ilklerin-anayurdu-bergama-41783637
• Cumhuriyet, A