Ugrás a fő tartalomra
Radar Türkiye
Fedezd fel az eseményeket az appban
Megnyitás
Radar Türkiye
A Çatalhöyükben egy nap: egy kilencezer évvel öreg város.
Történelmi Helyek

A Çatalhöyükben egy nap: egy kilencezer évvel öreg város.

Még nincs értékelés

Jelentkezz be a kedveléshez és értékeléshez

A Konya irányából délkelet felé vezető út egy idő után tökéletesen egyenes lesz. A búzaföldek, a locsolócsatornák és a ritkán elhelyezkedő nyárfa sorok a horizontig terjednek; a hegyek távolban halvány vonalként tűnnek fel.

Çumra, Konya
Történelmi Helyek
Radar Editör
2026. október 19.

Az utazásról

A Konya városából délkelet felé vezető út egy idő után tökéletes egyenessé válik. A búzaföldek, a vízelvezető csatornák és a ritka nyárfa sorok a horizontig terjednek; a hegyek távolban halvány vonalként tűnnek fel. Ennek a síkság közepén, Çumra városától néhány kilométerre északra, első pillantásra semmi más nem látható, csak két, a földeken valamivel magasabban fekvő domb. Ezek a dombok azonban a Çatalhöyük, az egyik legfontosabb neolit település, ahol az emberek egymásra építették a házukat, és amely ma a világ egyik legvitatottabb régészeti helyszíne. Ez a túra egy napot szán e két dombra és a környező síkságra; célja nem csupán a feltáró terület megtekintése, hanem annak megértése is, hogy miért épült ez a település ide, hogyan alakult, és hol találhatók ma a feltárt leletek. A síkságon látható két domb...

Çumra egy járás, amely Konya síkságának szívében, a tengerszint feletti magasságot valamivel meghaladó magasságban található. A Wikipédia angol nyelven azt írja, hogy a város a 1912-ben létesített, nagyméretű Çumra öntözőrendszer központjában található, és fontos vasúti csomópont volt az Isztambul-Bagdad vasútvonalon. A ma látható, szabályos mezőgazdasági táj nagyrészt ennek az öntözőrendszernek a köszönhető. Kilenc ezer évvel ezelőtt a táj teljesen más volt. A Çatalhöyük Kutatási Projekt weboldala szerint, amikor az első telepesek ide érkeztek, a terület nedves, csapadékos éghajlatú volt, egy mocsár területén helyezkedett el; a halak, a vízi madarak és a tojásaik könnyen elérhetőek voltak, a szárazabb területeken pedig földek terültek el, és a síkságon vadállatok vándoroltak. A település neve is ebből a látványból származik. A múzeumok weboldalán található bemutató azt mondja, hogy a domb két különböző magasságban található, és ezért kapta a "villa" nevet. A Kulturális Portál szerint a keleti, nagyobb domb tizennyolc neolit rétegből áll, amelyek időszaka a Kr. e. 7400 és 6200 közötti időre tehető; a nyugati, alacsonyabb domb pedig a kőkori korszak nyomait hordozza. A projekt weboldala azt írja, hogy a két domb között, ahol ma mezők terülnek el, egykor a Çarşamba folyó is áthaladt, és a folyó medrének változása miatt az emberek a nyugati dombra költözhettek. A Wikipédia török nyelven azt írja, hogy a keleti domb legutóbbi szakaszában a síkságtól körülbelül húsz méterrel magasabb volt; azaz a látott domb szinte teljes egészében a Çumrába Konya városából busz vagy vasúttal lehet eljutni, de a városközpont és a feltáró terület közötti utolsó szakaszra autó vagy taxi szükséges. Mivel a tömegközlekedés menetrendje változhat, érdemes a tervezett utazás előtt a megfelelő intézmények weboldalain ellenőrizni a legfrissebb információkat. A török Wikipédia szerint a terület Küçükköy közelében található, a táblák is ezt a települést jelzik.

A feltárás története:

A Çatalhöyük kutatási projekt szerint a területet 1958-ban egy brit csapat, David French, Alan Hall és James Mellaart fedezte fel. Mellaart, felesége, Arlette támogatásával, tervezte a feltárást. Az első évad 1961-ben harminckét napig tartott, és a csapat negyven lakóépületet, valamint szobrocskákat, kerámiákat és falfestményeket talált. A munkálatok 1965-ig minden nyáron folytatódtak, majd a terület közel harminc évig elhagyatott maradt. Az angol Wikipédia emlékeztet, hogy Mellaart négy évad alatt közel kétszáz épületet tárt fel, míg Ian Hodder, aki később újraindította a feltárást, egyetlen épületre szánt egy teljes évadot; ez a hasonlítás jól érzékelteti a két időszak módszertani különbségeit. Hodder csapata az 1990-es évek közepén kezdte a felszíni kutatásokat; a források szerint a feltárás igazi kezdete 1995 vagy 1996. A projekt weboldala szerint ettől kezdve minden nyáron török és nemzetközi csapatok együtt dolgoztak. A nyugati dombon a kutatások átfogóbbá váltak a 1990-es évek végén, és 2006 után két új csapat folytatta a munkát. Mivel a feltáró terület a kedvezőtlen időjárási körülményeknek volt kitéve, délen 2002-2003-ban, északon pedig 2007-2008-ban két nagy védőernyőt építettek; a látogatók által ma látható építmények ezek. Hodder vezetésével zajló projekt 2018-ban fejeződött be. A projekt weboldala szerint a feltárás jelenleg a Pamukkale Egyetem Ali Ozan vezetésével folytatódik, és a huszonöt éves projekt fizikai archívuma a Stanford Egyetem Könyvtárában található. A területet 2009-ben felvették az UNESCO Világház örökségének ideiglenes listájára, majd 2012-ben a fő listára került.

Mit lehet látni a területen?

A látogatás középpontjában a védőernyők alatt található agyagfalak állnak. A projekt weboldalán található építészeti leírás szerint a házak egymás mellé épültek, utcák nélkül, az emberek a tetőkön jártak, és a házakba fából készült lépcsőn, a tetőn lévő nyí Egy látszólag egyszerű anyagváltás arra utal, hogy egy közösség hogyan fogyasztotta el a környezetét több ezer évvel ezelőtt. A projekt weboldala azt is elmondja, hogy körülbelül 6500 évvel ezelőtt hatékonyabb főzőedények jelentek meg, elterjedt a háztáplálásra használt szarvasmarha, és nőtt a népesség és a lakóépületek sűrűsége. A pontos népességszám vitatott: a projekt weboldala a legnépesebb időszakban 3500 és 8000 fő közötti népességről beszél, míg az angol Wikipédia újabb számítások alapján egy középkori időszakban évente 600 és 800 főt említ. Az ásatásokat végző csapat évekkel ezelőtt egy házat épített a területen, amely rekonstruált állapotban látható; a projekt weboldalán található képek a házban végzett kísérleteket és a kiállítás előkészületeit mutatják. Látogatása során érdemes érdeklődni, hogy a rekonstruált épület nyitva van-e. Ezután a nyugati dombra kell menni: a projekt weboldala szerint itt nem találnak házak alatti sírokat, falfestményeket vagy elhagyott házak feltöltését, de itt találhatók gondosan festett edények. Ez az átmenet a két domb között lehetővé teszi, hogy egyszerre láthassuk a neolitikum és a kőkorszak átalakulását.

A látogatóközpont:
A török Wikipédia szerint a Konya nagyvárosi önkormányzata a kulturális és turisztikai minisztérium támogatásával építette a látogatóközpontot, amely 2023-ban nyílt meg a két domb közötti területen, és fából készült tartórendszerrel épült. Az angol Wikipédia szerint a kiállítótermek a település környezetét, építészetét és mindennapi életét mutatják be török és angol nyelven. A látogatóközpontban érdemes időt tölteni, mielőtt a feltáró területre menne, mert ez a legkönnyebb módja annak, hogy megértse a tetők alatt látható részleges falakat.

A leletek:
A látott dolgok a falakban és a feltárásokban merülnek ki; a hordozható leletek máshol találhatók. A múzeumok weboldala szerint a feltárások során talált leleteket a Konya Arkeológiai Múzeumban tárolják, amelyek egy része kiállítva van, a többi pedig raktárakban található. A Konya kormányzat honlapja szerint a 1962-ben nyílt múzeumban a Çatalhöyük mellett a Canhasan, Erbaba, Sızma és Karahöyük ásatásainak leletei is láthatók. A török Wikipédia szerint a 1963-as ásatások során egy falon talált, körülbelül három méter hosszú freskót, amely a település tervének tekinthető, az Ankarai Anatóliai Civilizációk Múzeumában állították ki. A vitrinek vizsgálatakor figyeljen a címkékre, amelyek jelzik, hogy az egyes tárgyak mely rétegből származnak. Évszak és időpont:

A síkságon a nyár forró és száraz, a tél hideg és gyakran havas. Bár a fedett területek árnyékot biztosítanak, a terület maga egy nyílt, sík területen található; a tavasz és az ősz a legkényelmesebb időszak a táj megtekintéséhez és a sétahez. Reggeli korán a síkság fénye lágyan megvilágítja a hegyeket, és elegendő idő marad a fogadó központ és a két fedett terület nyugodt megtekintéséhez. Hasznos információk:

A múzeumok weboldala tájékoztat, hogy a területen a Müzekártya érvényes, de a északi fedett terület ideiglenesen zárva van a látogatók számára. Mivel ezek a korlátozások és az ütemezés változhat, indulás előtt ellenőrizze a legfrissebb információkat a múzeumok weboldalán. Ne lépje túl a kiemelt területek szélén található korlátokon; a téglából készült falak törékenyek. A síkságon kevés árnyék van, ezért vigyen magával kalapot és vizet. Ne felejtse el a Konya Régészeti Múzeum záró napját a visszautazás tervezéséhez; a kormányzat weboldala szerint a múzeum hétfő kivételével nyitva tart, de mindenképpen ellenőrizze a legfrissebb információkat. Források:

Helyszín - A Çatalhöyükben egy nap: egy kilencezer évvel öreg város.

Utazási információ
VárosÇumra, Konya
TípusTörténelmi Helyek
Dátum2026. október 19.
ForrásRadar Editör
Radar TürkiyeSzerzőRadar TürkiyeForrás meglátogatásaÚtvonaltervezés