Trabzon Kalesi

A Trabzoni vár egy olyan falrendszer általános elnevezése, amely a város régi központját veszi körül, és a parttól a hátrahulló dombokig terjed. Angol nyelvű források ezt a szerkezetet nem egyetlen várként, hanem a régi várost övező városfalként írják le. A falak egy magas, asztalhoz hasonló sziklaképződményre épültek, amely a Tabakhane és a Zağnos patakok között emelkedik. A Trabzoni Tartományi Kultúra és Turizmus Igazgatósága szerint a város legrégebbi települési nyomai éppen ezen a területen találhatók. A város neve is ezzel a területtel van összefüggésben. A legelterjedtebb vélemény szerint a név a "trapezos" szóból származik, ami az ókori görögben "asztal" vagy "szögletes" jelentésű. A Kultúra Portál szerint a falak által meghatározott, durva, szögletes alakzat adta a nevet. Az "trapezos" nevet először Ksenofón "Anabasis" című művében találjuk, és a Kultúra Portál szerint ez a szerző említette a falak létezését. A falrendszer három fő részből áll, és mindegyiknek saját időszaka van. A Felső Vár a város belső vára és akropolisza volt, a falai magasabbak és vastagabbak, mint a többi rész. A déli oldala két réteg vastag falból és tornyokból áll. Az angol Wikipédia szerint a Trabzoni Birodalom palotája ebben a felső részben található. Ugyanazon a forrás szerint a római időszakban egy vízi kemény épült a felső városba tiszta víz szállításához. A Középső Vár a felső és alsó részeket összekötő, szabálytalan alakú terület. A források ezt a részt a Trabzoni Birodalom II. Alexios uralkodása idejére teszik. A nyugati oldalán az Imaret és a Zağanos kapuk találhatók, a másik oldalán pedig a Tabakhane és a Kule kapuk. Az Alsó Vár a Zağanos bástyától kezdődik és a tengerig vezet. Ennek a területnek a keleti oldalán a Pazar és a Mumhane kapuk találhatók. Az Alsó Várban található Moloz bástya kapujának felett egy felirat található, amelyen Fatih Sultan Mehmed pecsétje látható. A falak korával kapcsolatban a források eltérő dátumokat adnak meg. A Kultúra Portál a legrégebbi részeket nagyon korai időszakra teszi, míg az angol Wikipédia szerint a ma is álló legrégebbi rész az 1. századra tehető. A Tartományi Kultúra Igazgatósága szerint a bizánci császár, Iusztinianosz a 6. században felújította a város falait. Ezért a legbiztosabb megfogalmazás az, hogy ez egy védelmi rendszer, amely a római alapokon épült, és évszázadokon keresztül rétegezve bővült. A török Wikipédia azt is megjegyzi, hogy a falak régi Amikor belépünk Ortahisar utcáiba, észrevehetjük, hogy a falak helyenként a házak hátsó falává válnak. A kövekből készült falak különböző textúrái jó jelmutatók, amelyek segítenek feltárni a különböző korszakok restaurálási munkáit. Esős napokon a kövek csúszósak lehetnek, ezért érdemes olyan cipőt választani, amely nem csúszik. A délutáni fény jobban megvilágítja a nyugati oldalon található erődítményeket a fényképezéshez. A városközpontban található falak miatt a közlekedés könnyű. A térről sétálva néhány perc alatt eljuthatunk a Zağnos-hídhoz, ahonnan könnyen visszajuthatunk Ortahisarba. A régészeti területek és a restaurálási területek időnként zárva lehetnek a látogatók számára. A legfrissebb információkat a Trabzoni Körzeti Kulturális és Turisztikai Igazgatóságtól érdemes ellenőrizni. A túra folytatásában a Zağnos-völgy, a Kanuni Háza és a Tabakhane-híd is ugyanazon a sétányon találhatók.