Sirkeli Höyüğü

A Sirkeli-domb, Adanától körülbelül 40 kilométerre keletre található, azon a helyen, ahol a Ceyhan-folyó a Misis-hegységet (Nur-hegy) átszelve egy síkságra érkezik. A domb a Ceyhan-folyó nyugati partján, a Sirkeli nevű településen található, és az egykori Misis-Ceyhan útvonal mentén helyezkedik el. A török Wikipédia szerint a domb 400 méter hosszú, 300 méter széles és 30 méter magas. A hozzá tartozó alsó városokkal együtt a terület mintegy 80 hektár. A Kulturális Készletjegyzék a dombot Kilikia egyik legfontosabb régészeti lelőhelyeként jellemzi. A folyó túloldalán, közvetlenül a domb felett található a középkori Yılankale vára. A domb fontossága a stratégiai elhelyezkedéséből adódik. A müncheni Ludwig-Maximilians Egyetem projektoldala ezt a helyet Kilikia egyik legfontosabb átjárójaként jellemzi; az út kelet felé az Amanos-hágón keresztül Szíriába vezet, nyugat felé pedig Adana és Tarsus érintésével a Kilikia-kapukig. A Bagdad-vasútvonal és a mai autópálya is közvetlenül a domb déli részén halad el. A folyó két oldalról kíséri a dombot, és a hegyekkel együtt természetes védelmet nyújt. A domb tetejéről a folyó kanyarulata és a környező síkság teljes területe látható. A geomágneses vizsgálatok arra utalnak, hogy az északi, alsó városban egykor egy folyami kikötő is helyet kaphatott. A feltárások azt mutatják, hogy a település körülbelül i.e. 5000-től, azaz a késő neolitikumtól kezdve volt lakott, a bronz- és vaskoron át egészen a római korig, i.sz. 100-ig. Az első feltárásokat 1936-ban J. Garstang végezte, majd 1951-ben ugyanazon a csapatból M. V. Seton-Williams felületi vizsgálatokat végzett a dombon. 1992 és 1996 között Barthel Hrouda a müncheni egyetemről, majd 1997-ben Horst Ehringhaus az innsbrucki egyetemről folytatta a feltárásokat. 2006-ban a Tübingeni Egyetem és a Çanakkale Onsekiz Mart Egyetem közösen indította újra a feltárásokat, majd 2011-től a berni egyetemmel együttműködve folytatták a munkát. A 2006 és 2007-es feltárások során a domb északnyugati részén egy nagyméretű, a késő bronzkorban épült, majd a vaskorban újra használt erődítmény maradványai kerültek elő. A leletek azt mutatják, hogy a város egy kiterjedt kereskedelmi hálózat része volt. A kerámiák A domb helyzete tekintettel valószínűleg fontos átkelőhely volt a Szíriába vezető úton, ahol a folyó átszelte a területet. A domborítástól néhány méter távolságra, 1994-ben egy második domborítás nyomait is felfedezték. Ez a domborítás valószínűleg tudatosan lett kialakítva az ókorban, és csak akkor látható szabad szemmel, amikor a nap megfelelő szögből éri. Egy 2017-es, részletes, háromdimenziós felmérés azt mutatta, hogy a domborított felirat valószínűleg Muvatallit fiát, III. Murşil kit ábrázolja. A domborítások felett található sziklaplatón három kerekély mélyedés található, amelyeket valószínűleg italként használtak, és ezek egy nagyobb kultuszhely részei, amely magában foglal egy a domborítások nyugati oldalán található építményt is. A látogatást a domborítással kezdje, és nézze meg onnan, egy kicsit távolabb állva; a szobor vonalai akkor lesznek legékesebbek, amikor a fény oldalról éri. Ezután menjen fel a csúcsra, ahonnan láthatja a szűk szoros, ahol a folyó a hegyeket átvágva a síkságra nyílik, valamint a túlparti Yılankale várat. A feltáró területek nyitott árokból állnak; ha a régészeti csapat dolgozik, ne lépjen be a területre engedély nélkül, és ne tapossák a falakat. Nyáron a dombon nincs árnyék, ezért reggel vagy este érdemesebb felkeresni. A domb a Ceyhan irányába vezető útról érhető el, és könnyen kombinálható egy látogatással a Yılankale várába.