Sadabad ve Kağıthane Deresi Mesiresi

Sadabad egy olyan terület neve, amely a Kağıthane patak két partján terül el, és a Haliç felé nyúlik. A 18. században kapta ezt a nevet, melynek jelentése a TDV Iszlám Enciklopédiájának szerint "szerencsés, virágzó hely". A völgy már Kanuni Sultan Szulejmán idejétől kezdve az isztambuliak kedvelt kikapcsolódó helye volt. Evliya Çelebi arról ír, hogy a boltokban dolgozók, különösen a fémfeldolgozók és a nyergek készítői, itt vertek fel sátrakat, ahol szórakoztak és találkozókat tartottak. A fémfeldolgozók, a könyvkereskedők és a nyergek készítői itt tartották szakmájuk rituáléit. A tavaszi hónapokban ez volt az egyik legnépszerűbb hely, ahol az emberek a szabadban élhették át a napot. A bizánci korban a patak neve Barbysos volt, és a "Kağıthane" név eredete a helyen található papírműhelyekhez vezethető vissza. II. Bayezid idejében a völgyben egy lőporgyárat alapítottak, amely hosszú ideig működött. A 16. században az İmrahor szökőkút és az İmrahor palota épült; IV. Murad idejében pedig egy perzsa stílusú palotát és kertet hoztak létre. A terület hírneve a 18. század elején kezdett növekedni. Azt írják, hogy 1717-ben Nevşehirli Damat İbrahim Paşa egy vidéki ünnepséget rendezett itt, ami III. Ahmedet arra ösztönözte, hogy megszeresse ezt a vidéket. 1722-ben a palota előtti patak medrét megtisztították, és két oldalán márványfallal körbevont, egyenes csatornára alakították. A "Cedvel-i Sim", azaz "Ezüst Patak" néven ismert csatorna márványait a Çengelköy-i Kulelibahçe palotából hozták. A csatorna mentén falak, vízesések és medencék épültek; a vizek kis vízeséseken keresztül jutottak el a márvány medencékbe. A nyári palota 1722 nyarán, néhány hónap alatt elkészült; a források eltérő dátumokat adnak a befejezés időpontjára, a július végétől augusztus elejéig terjedő időszakra. A palota körében pavilonyok, hidak és szökőkutak épültek, és a kormányzat ösztönözte a tisztviselőket, hogy palotákat építsenek a patak mentén. A Kağıthane kormányhivatal szerint a palotától a Haliçig 173 palota épült. A kert és a csatorna tervezése gyakran kapcsolódik Yirmisekiz Çelebi Mehmed Efendinek, aki többször is nagykövetként járt Párizsban. A tervező, Mimar Sedad Hakkı Eldem azonban 1 A városháza közelében láthatók a palotából maradt néhány töredék. A folyóparton található Sadabad-mecset egy fa tetős, egyetlen minarettel rendelkező épület, amelyet 1863-ban építtettek II. Abdülaziz szultán számára a régi Hayrabad-mecset helyén, és Aziziye-mecset néven is ismert. A kormányzóhivatal szerint Atiye szultán számára épített palota köveinek egy része még mindig látható a Kağıthane buszmegállók mögött. A látogatásra a legideálisabb időszak a tavasz, amikor a terület a történelmi időkben is a legforgalmasabb volt. A folyó mentén a terület sík és rövid, így egy órás séta elegendő a romok és a mecset megtekintéséhez. A Kağıthane központjába tömegközlekedéssel lehet eljutni; a legfrissebb metró- és buszvonalakat a Metro İstanbul és az İETT weboldalán találja.