Oltu Kalesi

Az Oltu vára Erzurum északkeleti részén, Oltu városának közepén, egy meredek, de nem túl magas sziklatetőn található. A török Wikipédia szerint a várat olyan helyen építették, ahol a Narman és a Sivri patakok találkoznak, és az Oltu-patakot alkotják, stratégiai fontosságú átjárót védve. A helyi turisztikai kalauz is említi, hogy a vár az Oltu-patak völgyében helyezkedik el. A Kulturális Portál szerint a városközponttól 118 kilométerre található. A szikla tetején található kerek tornyok sok helyről láthatók a városban. A vár pontos építési dátuma nem ismert, és a források eltérő időpontokat említenek. A Kulturális Portál szerint a várat az i.e. 4. században az urartiak építették. A helyi kalauz szerint a vár építészeti jellemzői az urartiak koráig nyúlnak vissza, és valószínűleg ebben az időszakban katonai célokra építették. A török Wikipédia szerint két legenda létezik az építési időponttal kapcsolatban, és egy 19. századi kutató a várat grúz építészethez kötötte. Ezért a legvalószínűbb, hogy a vár gyökerei nagyon régiek, és évszázadokon keresztül többször is átépítették. A vár számos állam kezében volt. A Kulturális Portál szerint a várat a bizánci, szeldzsám, akkojunli, karakoyunli és oszmán korokban is felújították. A török Wikipédia szerint a vár az oszmánok által elfoglalása előtt a Samtshe-Saatabago uralkodók fontos központja volt. Az oszmán korában Oltu az Erzurum tartományhoz tartozó Oltu szandzsák adminisztratív központja volt. Ugyanebben az időszakban a várat egy ideig karavánszállásként is használták. A Wikipédia azt is említi, hogy az 1877-1878-as háború után Oltu egy időre orosz uralom alá került. A várat utoljára 1998-1999-ben restaurálták és megerősítették. A vár két részből állt: a belső és a külső vár. A Kulturális Portál szerint a várost körülvevő külső falak nem maradtak fenn a mai napig. A ma látható építmény a belső vár, amely egy sziklatetőre épült, és körülbelül 3000 négyzetméteres területet foglal el. A helyi kalauz szerint a belső vár építkezete a szikla formájához igazodik. A magas és vastag falakat tornyok támasztják alá, és sima, faragott kőből készültek. A helyiek a belső várat "Ehmedek"-nek nevezik. A Kulturális Portál szerint a belső várban ciszternák és a várőrségnek szánt helyiségek találhatók. A vár egyik legérdekesebb eleme a titkos vízellátó rendszer. A Kulturális Portál egy olyan alag A magasból nézve jól látható, hogyan osztja ketté a város Oltu-patak, és miért volt stratégiai fontosságú a várat védő kapu. A legjobb fotókat a városközpontból, a vára felé nézve lehet készíteni, ahonnan a sziklák és a falak egyszerre láthatók. A délutáni fény különösen jól kiemeli a kövek textúráját. A látogatás feltételei és a belépési rendszer változhat, ezért a legfrissebb információkat a helyi kultúra- és turizmusirodában érdemes ellenőrizni. Oltu nevét Törökországban az oltui kővel azonosítják. A helyi turisztikai kalauz szerint ez a kő "Erzurum-kő" és "fekete gyanta" néven is ismert, és hagyományos kézműves technikákkal dolgozzák fel, amelyeket generációról generációra adnak tovább. A várat meglátogatva a város piacterein számos műhelyben megtekinthető ez a kézművesség. A Kulturális Portál szerint Oltuba a nyugati városrészben található buszmegállóból induló járatokkal lehet eljutni. Autóval érkezők egy nap alatt meglátogathatják a Narman-i varázskőformációkat és a várat is.