MKE Sanayi ve Teknoloji Müzesi

A MKE Ipari és Technológiai Múzeum Törökország védelmi és gépipari iparának fejlődését bemutató intézmény, amely a tandoğani Ipari és Kémiai Iparkomplexum területén található. 2013. május 22-én nyílt meg. A Kulturális Portál a múzeum céljait a következőképpen definiálja: az intézmény hozzájárulásának bemutatása az ipartörténethez és az új intézmények létrejöttéhez, valamint a területhez kapcsolódó művek és dokumentumok gyűjtése, megőrzése és kiállítása. A közelmúltban közzétett hírekben a múzeumot MKE Ipari Hadászati Múzeum néven említik. A Daily Sabah szerint a múzeum egy átfogó felújítás után 2023-ban nyitotta meg újra a kapuit a látogatók számára. A Tophane-től az MKE-ig Az intézmény gyökerei a Fatih Sultan Mehmet uralkodása alatt alapított Tophane-i Amire-ig nyúlnak vissza. Ez az épület idővel többször is megváltoztatta a nevét: 1832-ben Tophane-i Amire Müdürlüğü, 1908-ban Tophane-i Amire Nazırlığı, 1909-ben İmalat-ı Harbiye Müdürlüğü, majd 1921-ben Askeri Fabrikalar Umum Müdürlüğü néven működött. Az intézmény 1950-ben kapta a Makina ve Kimya Endüstrisi Kurumu nevet. A Függetlenségi Háború idején puskákat, csőket, lőszereket, kardokat és szőkéket gyártott, valamint fegyvereket javított. Később civil termékeket is gyártott, például elektromos mérőket, gázfőzőket, akkumulátorokat és mezőgazdasági eszközöket, és részt vett más ipari vállalkozások létrehozásában. Az épület és a tűzvész A múzeum területén II. Abdulhamid uralkodása alatt lovas kaszárnyaként épült egy épület. A Függetlenségi Háború során az épület fegyvergyártó műhelyként és a tiszteletlen hadianyagok tárolására szolgált, amelyeket Isztambulból Anatoliába szállítottak. A Wikipédia szerint 1922. november 20-án egy nagy tűzvész elpusztította az épületet. Azt is állítják, hogy Atatürk felesége, Latife Hanım, meglátogatta a tűz helyszínét, és ott mondta el a híres mondását: "A törökök, tanuljanak, dolgozzanak, bízzanak". A források eltérőképpen írják le az épület állapotát: a Wikipédia szerint a múzeum egy tűzvész után újjáépített épületben található, míg a Török Turizmus Enciklopédiája szerint a tűzvészben elpusztult épületet felújították, és a megnyitón Mustafa Kemal is részt vett. Az épület 1920-tól 2013-ig a szervezethez tartozó különböző igazgatóságok A Daily Sabah újság szerint a kiállítást az 1921-es İnönü-i csatákhoz kapcsolják, és azt állítják, hogy a használt tárolóedényeket visszavitték a gyárba újratöltésre. A hírcikkek szerint a kiállítás 2352 darab tárgyat tartalmaz, ami azt jelenti, hogy a megújított kiállításban több darab van, mint a korábbi források alapján. A kiállítás része a "Hatıra-i Celadet Şehadetnamesi" is, amely a I. világháború alatt zajlott kampányt dokumentálja, amikor a lakosság arany-, ezüst- és vasgombokat adományozott a hadseregnek. Egy 2024-es hír szerint a múzeum igazgatója azt mondta, hogy ez az egyetlen katonai múzeum, amely tüzérségi eszközöket is bemutat. A kiállításban az adott időszakból származó fa szekerek és az épület műhelyében készült órák is szerepelnek. A szabadtéri kiállítás: A kertben található szabadtéri területen tengeralatti aknák, a vállalat által a bányák számára gyártott mozdonyok és vagonok, traktorok, építőipari gépek, légvédelmi ütegek, útburkoló gépek és nagyméretű fémfeldolgozó gépek találhatók. A legkiemelkedőbb darab egy részlet a Yavuz (Goeben) német-osztrák csatahajó ágyújából, amely a I. világháborúban az oszmán haditengerészet tagja volt. A nagyméretű gépek méretét jobban megérthetjük, ha a kertet a termek előtt, napfényes időszakban látogatjuk meg. Látogatás és közlekedés: A források szerint a múzeum vasárzaponként és állami ünnepeken zárva tart, a belépés ingyenes; azonban a látogatási időket eltérő források adták meg, ezért a látogatás előtt érdemes a legfrissebb információkat a múzeumtól kérni. Mivel a múzeum egy intézményi területen található, a bejáratnál személyazonosító igazolványt kérhetnek. A Kulturális Portál szerint a múzeumhoz tömegközlekedéssel is el lehet jutni, a Tandoğan irányába közlekedő járatokkal. Az Ankaray Anadolu/Anıtkabir állomás, korábban Tandoğan állomás, rövid sétával elérhető a múzeumtól. Ugyanezen a napon rövid utazással el lehet jutni északra, Akköprübe, valamint nyugatra, a Gazi Egyetem rektori épületéhez.