Makedon Kulesi

Az Edirnei Óratorony, más néven Makedónia-torony vagy Régi Óratorony, Edirne városközpontjában található, és az egyetlen fennmaradt torony, amely a római kori Hadrianopolis városát körülvevő falak maradványaként áll. A Kulturális Portál azt állítja, hogy a torony az egyik volt a város falainak négy sarkánál található tornyok közül. A Turkish Archaeological News szerint a torony neve valószínűleg azért kapta, mert a Makedónia irányába néz. A torony ma a restaurálás után az Edirnei Makedónia Torony Múzeum néven látogatható. A torony története vitatott, és a források két különböző véleményt fogalmaznak meg. A Kulturális Portál, a Wikipédia és a Demirören Haber Ajansı a tornyot Hadrianusz korára, azaz a 2. századra datálják. A Turkish Archaeological News szerint a falak első vonala a római korból származik, a második vonal és egy védelmi torony pedig a bizánci korban, a 10. században épültek, a bolgár támadások ellen. A torony mozaikos felépítése, amely kő és tégla rétegekből áll, tükrözi hosszú és rétegzett múltját. Érdemes a tornyot a római korból származó falrendszer részeként tekinteni. Az edirnei falak a 19. század közepéig álltak, majd 1866 és 1870 között lebontották őket. A falakból származó köveket kórház, iskola, kormányzati épületek és kaszárnyak építéséhez használták fel. A négy saroktorony közül csak ez maradt meg, és óratoronyként működött. Hacı İzzet Paşa, Edirne kormányzója, fából készült emeleteket építtetett a toronyra, és órákat helyezett el benne; a Kulturális Portál ezt 1866-1867-re, a Turkish Archaeological News pedig 1884-re teszi. A Kulturális Portál szerint a toronyban található óra hosszú ideig a "Népórájaként" ismert volt. A fa szerkezetet 1894-ben lebontották, és helyére egy új, kőből és téglából készült óratorny épült. A torony egy ideig tűzfigyelő toronyként is szolgált. Az 1953-as földrengés során a torony súlyos károkat szenvedett, és az óra helyén lévő felső rész omladozott össze. Ezt követően a torony csak kívülről volt látható hosszú évekig. A Safranbolu-i óratornyok parkjában található, az edirnei óratorony makettje azt mutatja, hogy a szerkezet régi megjelenése még mindig emlékezetes. A torony környékén 1990-ben kezdődtek és 2003-ig tartó feltárások során jelentős, a római és bizánci korokhoz tartozó leletek kerültek elő. A Wikipédia szerint ezek között vannak a 2. századból származó, kerámia készítésére használt kemencék, valamint olyan ag A kiállításon egy tűzfigyelő toronyra emlékeztető tűzcső is látható. A torony körüli területet egy régészeti parkká alakították át, ahol a bizánci korból származó egy kerámia kemencét, egy 1908-ból származó oszmán jégverőt és a késői oszmán kori lakások alapjait lehet megtekinteni. A látogatók lifttel feljuthatnak a torony felső részébe, majd a szinteket lefelé haladva megismerhetik a város történetét korszakok szerint. A kilátó teraszról lenyűgöző kilátás nyílik a városrégi tetőire és a környező történelmi épületekre. A Turkish Archaeological News szerint a torony a Mumcular utcában található, közel a Három Ablakos Mecséthez és a Szokollu Mehmed Paşa fürdőjéhez, és mindössze 500 méterre található a Selimiye-mecsétől. Könnyen megközelíthető a városrégi keskeny utcáin keresztül. A régészeti park melletti római falmaradványok között sétálva érdemes figyelni a kövekből készült épületelemek méretére. A látogatás időpontjait és a belépési feltételeket a hivatalos forrásokból érdemes ellenőrizni.