Kurtkulağı Kervansarayı

A Kurtkulağı karavánszálló Ceyhan városától délkeletre, Kurtkulağı településen található, és az Adanát Halephez kötő régi karavánút mentén helyezkedik. A TRT Haber szerint a karavánszálló 12 kilométerre található Ceyhan városától. Hayriye Akıl művészettörténész 2006-ban a Çukurova Egyetem folyóiratában publikált cikke részletezi, hogy ez az út az ókortól kezdve egyaránt szolgálták a hadseregeket, kereskedőket és karavánokat. Az út a Misisz várostól a folyón való átkelés után haladt tovább Kurtkulağı felől délkeletre, az Iskenderun-öböl felé, majd Szíriába. A cikk szerint Kurtkulağı egyúttal egy olyan úti állomás is volt, amelyet a római kor útvonaljait leíró dokumentumokban Misisztől 15 római mérföld távolságban említettek. A karavánszállónak tulajdonított épület története vitatott, és mindkét nézőpont megismerése fontos. A török Wikipédia az Adana Múzeumban található feliratra hivatkozva azt állítja, hogy a karavánszállót 1659-ben Hüseyin Paşa építtette, és építésze Mehmed Ağa volt. Hayriye Akıl viszont azt említi, hogy bár a bejárat felett egy felirat helye található, a felirat maga nincs jelen, és a helyiek szerint a francia megszállás során távolították el. Akıl az Adana törvényi irataiban található, Sultan III. Ahmed 1704-es rendeletére és a Karamort komplexum alapító okiratára hivatkozva az épületet 1704-re keltezte. A rendelet Kurtkulağiban egy vár és egy karavánszálló építését, valamint a karavánok biztonságának biztosítását írta elő. Kurtkulağı az oszmán kor egyik fontos része volt a közlekedés biztonságát szolgáló derbent és menzil rendszerben. Akıl szerint a "Çukurova kapujaként" is ismert Kurtkulağı derbentet 1712-ben kezdték állami támogatással felújítani, házakat építettek a katonák számára, és az épületeket egy fal fallal vették körül. Kanuni Sultan Süleyman 1535-ben, Bagdadból való visszatérésekor itt rendezte be táborát, és Evliya Çelebi is említette, hogy Adanából a Şahmeran-vár felé haladva itt szállt meg a Kurtkulağı menzilben. Kurtkulağı 1812-ig ismét karavánszállónak szolgált. A TRT Haber szerint a karavánszálló egyfajta postai állomásként működött, ahol lovakat és személyzetet tartottak, és ahol a kommunikáció zajlott. A karavánszálló udvar nélküli, zárt típusú épület. A 45,75 méter hosszú és 23,60 méter széles, téglalap alaprajzú ép A falak mentén elhelyezkedő, utazók és poggyászok számára készült padsorok, valamint a pillérek között elhelyezkedő, a teraszokat kívülre nyitó tűzhelyek sorakoznak. A belső térben hét, az északi és déli falakon pedig-pedig hat-hat tűzhely található. A fény csak a falak felső részén található rácsokon keresztül jut be, ezért a belső tér sötét; azonban a szem meg szokva a boltozatok és pillérek rendje egyre világosabbá válik. A díszítés nagyon egyszerű, a funkcionalitás áll az előtérben; csak az ajtók felett található kis oszlopok és ívek mutatják a kőműves munkát. Akıl úgy véli, hogy ez az 18. század elején épült épület az oszmán vendégházak építésének egy ritka példája, mivel ekkor már csökkent az ilyen építmények építése. Az épületet 1976-ban nyilvántartásba vették, a Vakıflar (Vakıflar Genel Müdürlüğü) védelmébe vették, és 1984-ben felújították; a Wikipédia szerint 2006-ban újabb restaurálást végeztek rajta. A TRT Haber arról számolt be, hogy a Vakıflar Regionális Igazgatóság felújítása után a vendégház medencéje, kútja, szállodai szobái és nagy terme a turizmus számára nyitották meg. A vendégház körülbelül 100 méterre délre található egy két kupolás mecset, amelyet a feliratai szerint 1601-ben Haydar Ağa építtetett. A látogatást érdemes az épület külső részén kezdeni; a pillérek ritmusa és a főbejárat arányai a kertből, kissé távolabbról a legjobban láthatók. Ezután lépjen be, és álljon a terem közepén, hogy a szem meg szokja a sötétséget. A látogatás feltételeiről és a nyitvatartásáról tájékozódjon a helyi kulturális és turisztikai hivatalban, mielőtt elindul. Kurtkulağı autóval a Ceyhan folyó mentén érhető el, és jó választás lehet egy napi kirándulás része, amely Misis, a Sirkeli Höyüğü és a Yılankale régészeti lelőhelyeket is felöleli.