Kubadabad Sarayı

A Kubadabad palota a Beyşehir-tó déli részén, az Anamas-hegység lábánál található, egy sziklás félszigeten elhelyezkedő anatóliai szeldzsuk palota-komplexum. A Kulturális Portál és a TDV Iszlám Enciklopédia azt állítják, hogy ez az egyetlen szeldzsuk palota, amely máig fennmaradt, és az egyetlen ismert szeldzsuk palota-komplexum. A palotát I. Alaeddin Keykubad szultán építtette. A Kulturális Portál szerint a szultán lenyűgözve volt a tó szépségétől, amikor Kayseriből Antalyába utazott, és elrendelte, hogy itt építsenek egy palotát. A Wikipédia szerint a romok a Beyşehir-Isparta út mentén, a Gölyaka falu területén találhatók. Az építés időpontja a források szerint eltérő. A TDV és a Wikipédia szerint az építkezés 1226 és 1236 között zajlott, míg a Kulturális Portál szerint a palota 1236-ban épült. Az építkezést Sadeddin Köpek irányította, aki építész, művész és a szultán vadászmestere volt. A szeldzsuk történész, Ibn Bibi azt írja, hogy a szultán szorosan részt vett a palota tervezésében, és maga határozta meg a szobák elhelyezését egy vázlat alapján. Azt is tudni kell, hogy Sadeddin Köpek egy kis palotát építtetett magának a komplexum területén. A palota évszázadokig elfeledve maradt, és a romok eredetét a bizánci korra datálták. A Konya kormányzat szerint Ibrahim Hakkı Konyalı és Osman Turan rámutattak, hogy a palota a Beyşehir környékén kellett, hogy legyen, és Zeki Oral, a Konya Múzeum igazgatója 1949-ben azonosította a helyét. Az első tudományos feltárások Katharina Otto-Dorn vezetésével zajlottak 1965 és 1966 között, és ezek során kerültek elő a palota fő részei. A feltárások 1980-tól Rüçhan Arık vezetésével folytatódtak, és folyamatosan zajlottak. A Wikipédia szerint 2017 óta Muharrem Çeken vezeti a feltárásokat. A feltárások során egy nagyméretű épületkomplexum került elő. Az alacsony falakkal körbevett területen két fő épület található, a Nagy Palota és a Kis Palota, valamint körülbelül húsz más épület maradványa. A TDV és a Wikipédia szerint ezek között található egy két részes dok, egy fürdő, egy sütő, egy konyha, egy raktár és katonai szálláshelyek, valamint egy nagy park. A Nagy Palota körülbelül 50 méter hosszú és 35 méter széles, és előtte egy széles terasz vezet a tó felé. A központi terem emelkedett része a tó felé néz, és valószínűleg a trónterem volt. A part menti rész területe A kínai csempék és a formákba öntött gipsz domborművek nagy része ma a konyai Karatay Medreséjében található Csempe Múzeumban látható. A területen, amit lát, nem egy épített palota, hanem egy régészeti feltárás helyszíne. A alapfalak, a szobák sorai és a néhány részt borító védő szerkezetek a tópart mentén húzódnak. A romok között sétálva kövesse a szobák elrendezését, és menjen a terasz tó felé néző részéig; onnan érthető a leginkább, hogy miért építették a palotát éppen ezen a helyen. A parttal szemközti kis szigeten a vár maradványai találhatók, melyet valószínűleg a palota védelmére építettek. A Konya kormányzat közlése szerint a feltárások még folyamatban vannak, ezért egyes területek zárhatók lehetnek a látogatók számára. A látogatás feltételeiről a Konya Kulturális és Turisztikai Igazgatóságtól érdemes tájékozódni. A kormányzat közlése szerint a palota Beyşehir városától nyugatra körülbelül 60 kilométerre található. A területre tömegközlekedéssel nem érdemes menni, inkább személyautóval. A palota megtekintése előtt vagy után érdemes a Karatay Medreséjében található csempéket is megtekinteni, ez teszi teljessé a látogatás élményét.