Kilistra Antik Kenti (Gökyurt)

Kilistra, Konya városközpontjának körülbelül 50 kilométerrel délnyugati irányban található, a Meram kerülethez tartozó, korábban Gökyurt néven ismert település területén fekvő, sziklába vájt település. A település nevét 2017-ben változtatták meg, és az ókori város nevére, Kilistrára keresztelték. A település lágy vulkanikus kőzetekből álló dombok belsejébe vájt lakóhelyekből áll, és első pillantásra emlékeztet a Kappadókia különleges, "tündérsziklái"-val tarkított völgyeire. A terület történelme ennél sokkal régebbi. A Kültür Portál szerint a területen talált kerámiatörmelékek arra utalnak, hogy a településen már a bronzkorban is éltek emberek. A városra épült domb a hellenisztikus és római korokban is lakott terület volt. A hírekben szereplő szakértői vélemények szerint a szabályos település kialakulása már az i.e. 3. századra tehető. A sziklába vájt építmények főként a korai bizánci időszakban épültek. Kilistra a történelmi Királyi Úton fekszik, amely az Anatólia nyugati részétől a keleti részéig vezetett, és a római korban Via Sebaste néven ismert volt. Ez az út a Hatunsaray irányából érkezett a városba, és a kövesedésének egy része máig megmaradt. A városba való belépés a régi útvonalon történik, ami a látogatás egyik legizgalmasabb része. Körülbelül 15 kilométerre található Hatunsaray a Lystra város helye, amelynek Róma katonai kolóni státuszt adott. A két település a történelem során szorosan összekapcsolódott. A város elrendezése a természetes kőformációk vonalát követi. A korai bizánci időszakban a település öt különböző helyen épült, és a titkolózás volt a lényeg. A távolról nézve csak természetes kőnek tűnő tömbök belseje nagyméretű szobákból áll. A belső világítás és a levegő olyan nyílásokon és kéményeken keresztül jut be, amelyek kívülről nem láthatóak. A sziklába lakóhelyek, ciszternák, műhelyek, tárolók, források és temetők kerültek, valamint védelmi célokra megfigyelő tornyok, őrségek és menedékek épültek. A területen egy sziklába vájt, kereszt alaprajzú kápolna is található. A kőzet maga is a történet része. A Selçuk Egyetem geológiai szakértői szerint a Konya környéki vulkanikus kőzetek körülbelül 11 és 3 millió évvel ezelőtt keletkeztek. A vulkánkitörések után leülepedett hamu könnyen faragható és megmunkálható tuf rétegekké alakult. Ott, ahol a felső, kemény réteg védi az alsó, puha kőzetet, olyan A szakértők megfigyelték, hogy a kápolna területén lévő sziklán egy repedés húzódik lefelé, és a környezetében kopás jelei láthatók, ezért hangsúlyozták, hogy a területet jobban meg kell védeni. A sziklákra való írás vagy rajzolás véglegesen károsíthatja ezt a sérülékeny örökséget. A túra során csak a kijelölt ösvényeket használva biztosíthatjuk a saját biztonságunkat és a szerkezetek hosszú élettartamát. Kilistrába a legkényelmesebben autóval lehet eljutni. A Kulturális Portál szerint Konya városából a Hatunsaray felé vezető 34 kilométeres aszfalton kell haladni, majd a délkeleti irányba elágazó 15 kilométeres Gökyurt úton. Ezen kívül egy másik 9 kilométeres út is van, amely a Konya-Antalya állami út 36. kilométerénőlágazik el, és a Kayalı úton halad. Az Antalya irányból érkezők számára javasolt útvonal a Hatunsarayon keresztül a Király út mentén haladni, Kilistrát megtekinteni, majd a Kayalı úton visszatérni a főútra. A területen kevés árnyék van, és a talaj helyenként egyenetlen, ezért érdemes zárt cipőt, kalapot és vizet vinni magával. A téli hónapokban, amikor a sziklákat hó borítja, a táj különösen vonzó a fotósok számára. A sziklafaragásból készült termek belső és külső részének fényviszonyai különösen gyengédek reggel és este, így ekkor készülnek a legszebb felvételek. Utazás előtt érdemes a helyi Kulturális és Turizmus Igazgatóság weboldalán ellenőrizni, hogy esetleg változás történt-e a látogatási feltételekben.