Kazlıçeşme (Tarihi Kazlı Çeşme ve Kazlıçeşme Meydanı)

Kazlıçeşme, Zeytinburnu legnagyobb városrésze, és Isztambul egyik legrégebbi, városfalakon kívüli települése. Keleten a városfalak és a Yedikule-től kezdődik, nyugaton pedig a Zeytinburnu vasútállomásig terjed. Északról egy elővárosi vasút halad el, délen pedig a part menti út és a Márvány-tenger található. A városrész nevét egy történelmi kútból származtatja, amelynek márványtestén kacsa motívum található. A Zeytinburnu kerület neve is onnan származik, hogy ez a terület egykor olívabokrokkal volt borított. A terület a római korban az Adriatikus-tengert Isztammbulhoz kötő Egnatia útvonalán feküdt. A kulturális örökség nyilvántartása szerint a Kazlı Çeşme (Kacsa Kút) a felirata szerint a hégira 953. évben, azaz 1546-ban épült. A felirat három kartusban található, és a "thuluth" betűtípussal íródott. Azt feltételezik, hogy a verset Aşık Pir Mehmet Çelebi, egy 1571-ben Üsküben elhunyt tanár és bíró írta. Bár egyes források a kutat 1537-re datálják, a hégira 953. évének a gregorianus naptár szerint 1546-1547-re esik. A kut kövei között dokumentálták a janicsárok szimbólumainak megjelenését. A nevet adó kacsa domborművét 2002-ben ellopták; a Zeytinburnu önkormányzata 2010-ben egy másolatot készíttetett, és felújította a kutat. Ma a domborított kacsa a keskeny íves nyílásban látható, közvetlenül a felirat alatt. Kazlıçeşme története a bőrfeldolgozással kezdődik. Isztambul hódítása után Fatih Sultan Mehmed a városfalakon kívüli területet a henteseknek és a bőrfeldolgozó mestereknek szánta. A Zeytinburnu járási hivatal szerint Fatih Edirne-ből és Anatoliából bőrfeldolgozó mestereket hozott ide, és a terület idővel a bőrfeldolgozó ipar központjává vált. A bőrfeldolgozók kellemetlen szaga volt az egyik fő oka annak, hogy ezt a tevékenységet a városfalakon kívül végezték. A területen húsfeldolgozó telepek és több mint 360 bőrfeldolgozó műhely épült. A feldolgozott állatok zsírjából gyertyát készítő gyárak is működtek. Evliya Çelebi a 17. században azt írja, hogy ez egy virágzó városrész volt, tele moszadokkal, mecsetekkel, szállodákkal, fürdőkkel, kutakkal és a bőrfeldolgozó műhelyekben dolgozó fiatalok lakásával. A 19. században a hagyományos bőrfeldolgo A Kazlıçeşme állomás a Marmaray vonalon található, és a Sirkeci felé vezető elővárosi vonal megállóhelye is. A környéken számos helyi busz (İETT) vonal is megáll, a pontos vonalakat az İETT honlapján ellenőrizheti. Az állomásról kilépve először keressen rá a kútra, és közelebbről nézze meg a feliratot és a kaz feliratos díszítést. Ezután a Demirhane sugárúton haladva a városfal felé sétálva érezheti az egykori bőrözde területének határait. A városrész keleti végén kezdődnek a városfalak és a Yedikule erőd, így a sétát a falak felé nézve is be lehet fejezni. A tengerparti parkok, amelyek a tenger felé néznek, ideálisak a pihenéshez. A kút előtti kövek csúszósak lehetnek esőben, ezért vigyázat, ha fényképeket készít.