Karalar Galat Yerleşimi ve Tümülüsleri (Blucium)

Karalar, Ankara városának Kahramankazan kerületéhez tartozó egy kis település, amely a kerület központjától körülbelül 8 kilométerre, Ankara városától pedig körülbelül 55 kilométerre található. A település északi részén, a sziklás dombokon, a helyiek által "Asarkaya" néven ismert területen, a gall korszakra utaló régészeti leletek és sírhalmok találhatók. Bár a gall korszakról számos történelmi forrásban említés található, régészetileg kevésbé ismert időszak, ezért Karalar fontos hely a kutatók számára. A gallok a Kr. e. 3. századtól kezdve a nyugatról érkező, kelta származású népcsoportok voltak, akik az Anatólia középső részén telepedtek le. Stephen Mitchell "Anatolian Studies" című cikkében azt írja, hogy Gália területe nagyjából a mai Sivrihisar és Yozgat között terült el, és három kelta törzs osztozott rajta. A terület Kr. e. 25-ben a Római Birodalom részévé vált, és Ancyra (azaz Ankara), Pessinus és Tavium a Tektosagok, Tolistobogok és Trokmok törzseinek központjaivá váltak. A Hacettepe Egyetem docense, Çiğdem Gençler Güray szerint a Kazan régió elsősorban a Tolistobog gallok településeit foglalja magában. Karalar tudományos jelentősége 1933-ban kezdődött. A "TDV İslam Ansiklopedisi" szerint Remzi Oğuz Arık, aki a Minisztérium régésze volt, 1933-ban Ankara városában végzett ásatás során feltárt egy ősi gall települést. Ugyanazon forrás szerint Arık ásatásának köszönhetően került a világ elé egy II. Deiotaros nevét viselő felirat. Arık Párizsban a Sorbonne-on művészettörténetet, a Louvre-ban pedig régészetet tanult, és később Alacahöyük, Karaoğlan és Bitik területén is ásatásokat vezetett. A török Wikipédia Kahramankazan szócikke szerint az 1933-as ásatás során egy klasszikus kori település, a Manegerdos került elő; az angol Wikipédia ugyanazon területet egy római településként, a Mariegordus néven említi. Deiotaros egy gall uralkodó volt, aki a Tolistobogok tetrarkjaként kezdte uralkodását, majd a rómaiakkal való szövetségeinek köszönhetően királyi címet kapott. A római szónok, Cicero, a római törvényszékben védte Deiotarost. A történelmi források szerint Deiotaros egy Blucium vagy Bloukion nevű várból uralkodott, és az angol Wikipédia ezt a várat Karalar közelében helyezi el. Azonban, ahogy Mitchell is hangsúlyozta, a gália területén található várak nevének a történelmi forrásokbeli megnevezésekhez való kapcsolása hosszú ideig megoldhatatlan problémát jelentett. Ezért a leghelyesebb, ha Karalart nem feltétlenül Bluciumnak, hanem A kutatók közölték, hogy a területen egy olyan településfolyamat tapasztalható, amely az ókortól napjainkig tart. A területen ma láthatóak csupán korlátozott mértékű maradványok, de ezek is lenyűgözőek. A Wikimedia Commons oldalon található képek egy, sziklára épített, füvet borító sírhalmot, valamint egy, a sziklába vájt lépcsőkkel ellátott templom- és erődmaradványt mutatnak. A sziklahasadékok környékén falak nyomai és szétszórt kövek láthatók; kérjük, ne mozgassa el a területen található köveket. Güray elmondta, hogy a feltárások után a területen gyakran láthatóak a kincskeresők, és találkoztak olyan helyekkel, ahol dinamittal végeztek ásatásokat. Ez a pusztítás visszafordíthatatlan, ezért, ha gyanús ásatásokat észlel, azonnal értesítse a hatóságokat, ez a legkonkrétusabb módja a terület védelmének. A terület nem egy szabályos múzeum, ezért vigyen magával vizet, kalapot és kényelmes cipőt. A sziklás lejtőkre gyalog kell felmászni, és az eső után a talaj csúszós lehet. A ritkán fás pusztában kevés árnyék van, ezért a legkényelmesebb időszakok a tavasz és az ősz. A Karalar településhez a legpraktikusabb az autóval való utazás, és a település Kahramankazan központjának nyugati részén található. A területet a térképeken esetleg nem jelölik külön, ezért érkezéskor a településhez forduljon és kérdezze meg a helyiek, hogy melyik irányban találja a sziklás lejtőket. Ugyanazon a napon meglátogathatja a település központjában található Satıkadın Múzeumot és az északi Kurtboğazı-gátat is.