İnce Minareli Medrese

Az Minaretű Medrése, a Alaeddin-domb nyugati részén található, és ma a Kő- és Faipari Múzeumként működik. A Kulturális Portál szerint a medrése II. İzzeddin Keykavus uralkodása alatt épült, és a vezér Sahib Ata Fahreddin Ali rendelte el, hogy itt tanítsák a hadísz tudományát. Az építés dátuma a forrásokban nem egyértelmű; a TDV Iszlám Enciklopédiája azt írja, hogy a medrése már 1265-ben létezett, mivel a vakífjában erről van említés. Ezért az építményt Sahib Ata Darülhadís néven is ismerték. Az építész Kölük bin Abdullah volt, akinek nevét a főbejárat két medalionján olvasható. A medrése a szeldzsuk kori, zárt udvaros medrések közé tartozik, egyetlen udvarral és egyetlen szinttel rendelkezik. Konya három kupolás udvarral rendelkező medrései közé tartozik. Nevét a északkeleti sarokhoz közel található, csiszolt téglákkal díszített, keskeny minaretről kapta. A minaret valójában két szinttel rendelkezett, és a többi építményhez képest nagyon magas volt. 1901-ben egy villámcsapás lerombolta a minaret felső szintjét, és károsítást okozott a szomszédos mecset kupoláján. A sérült mecset sok éven át állt, majd 1929-ben teljesen lebontották. Az építményt a főbejáratánál található díszes kapu teszi igazán különlegessé. A TDV Iszlám Enciklopédiája ezt a kaput az Anatóliában a szeldzsuk korában készült legszebb díszes kapuk egyikének nevezi. A kapu egy 5,45 méterrel a homlokzatból kiugró tömeg elé van helyezve. A kapu felületét két széles, egymással összefonódó írásrész futja végig. A Kulturális Portál szerint ez a gazdag írásdísz miatt a kapu ritka alkotás a kalligráfia szempontjából. A felső rész közepén való megszakadás azt mutatja, hogy a kapu korábban magasabb volt, és a felső része eltűnt. A díszes kapun keresztül keresztboltozatos előcsarnokba, onnan pedig a kupolával fedett, négyzetes udvarba jutunk. Az udvar oldalai 10,80 méteresek, és a közepén egy kút található. Az udvarról a kupolába a "török háromszög" néven ismert, szárny alakú háromszög felületeken keresztül lehet jutni. A kupola belső felülete turkesztáni, barna és kék színű, csiszolt téglákból készült, egymással összefonódó, zikk-zakk és osztriga mintákból áll. A TDV Iszlám Enciklopédiája azt írja, hogy ez a letisztult belső tér éppen a díszes kapu gazdagságával áll szemben. Az előcsarnok ellenkező oldalán, az ud A múzeumban a szeldzsák és a karamanoğlu korából származó, kőbe és márványba faragott építési és restaurálási feliratokat tekinthetjük meg. A Konya váraiból származó, nagyméretű domborművek, valamint a falak és kapukról származó kőfaragások megtekintésének legjobb módja ez. Itt találhatók a szeldzsák Konya városának szimbólumaként ismert, kétfejű sasos és szárnyas domborművek legnagyobb és legszebb példányai. A geometriai és növényi mintákkal díszített faajtók és -ablakok, valamint a fa mennyezetdíszítések jól szemléltetik a szeldzsák korszakának faiparművészetének magas színvonalát. A látogatást érdemes a főbejárattal szemközti járdáról kezdeni, mert csak onnan látható a kapu teljes magassága és a minaret egyetlen képkockában. A domborművek reggel, amikor a hajnali fény megvilágítja a keleti oldalt, jobban láthatók. A belső térben ne felejtsük el a kupola alá menni, és felemelni a fejünket, hogy megvizsgáljuk a mázas téglák mintázatát. A medresze az Alaeddin-hegy nyugati lejtőjén található, és a hegyet körbejáró villamosvonalon sétálva néhány perc alatt elérhető. A legfrissebb látogatási időkre és a belépési feltételekre a Múzeumok Főigazgatóságának hivatalos weboldalán érdemes tájékozódni.