Erzurum Kongre Binası

Az Erzurumi Kongressz épülete egy történelmi épület, amelynek helyszíne volt az 1919. július 23. és augusztus 7. között tartott Erzurumi Kongresszus. Az épület ma két múzeumot fogad: a kongresszusi terem a kongresszus és a nemzeti küzdelem emlékeit őrzi, míg a többi részét az Erzurumi Képzőművészeti és Szoborművészeti Múzeum használja. Az épület az Erzurum városának északi részén, a Kongressz úton található. A Kulturális Portál szerint az épületet a 19. században Migirdics Sanasaryan építtette, és a Sanasaryan Kollégium volt a célja. Mivel az iskola alapításának és az épület építésének dátumai a forrásokban eltérőek, az épületet egyszerűen a 19. század második felének egy oktatási intézményének tekinthetjük. A Helyi Kultúra és Turizmus Igazgatóságának turisztikai kalauza szerint a kongresszust Mustafa Kemal Atatürk vezetésével tartották. A kalauz hangsúlyozza, hogy a kongresszus a céljait tekintve regionális, míg a hozott döntései tekintve nemzeti jelentőségű volt. Ugyanazon a forrás szerint az Erzurumi Kongresszus felgyorsította a Sivas Kongresszushoz és a Török Nagy Nemzetgyűlés megalakulásához vezető folyamatot. A Kulturális Portál szerint a kongresszuson 56 delegátus vett részt, akik Trabzonból, Erzurumból, Sivasból, Bitlisből és Vanból érkeztek. A TDV Iszlám Enciklopédia részletesen ismerteti a kongresszus előzményeit. 1919 márciusában az "Vilayat-ı Şarkiyye Müdafaa-i Hukuk-ı Milliyye Cemiyeti" nevű szervezet erzurumi fiókegységét alapították. Kazım Karabekir pasa, aki a XV. hadtest parancsnokává nevezték ki, 1919. május 3-án érkezett a városba. Mustafa Kemal pasa pedig 1919. július 3-án érkezett Erzurumba a III. hadsereg felügyelőjeként. A kongresszus ideje alatt Mustafa Kemal pasa és társai körülbelül egy kilométerre található egy birtokon szálltak meg; ez a birtok ma az Atatürk Ház Múzeum. Az épület élete a kongresszus után is hosszú oktatási történetet írt. A Kulturális Portál szerint az épület 1924 végén tűzvészt szenvedett, és a fa részei teljesen megsemmisültek. A felújított épületet 1926-ban Gazi Általános Iskolaként nyitották meg, majd később Képzőművészeti Líceumként és Társadtudományi Líceumként használták. A Wikipédia szerint az évek során az épület művészeti iskola és természettudományi iskola is volt, a kongresszusi teret pedig 1960-ban külön múzeumként nyitották meg a látogatók számára. Az épületet a Török Nagy Nemzet A Kulturális Portál szerint a teremben látható Mustafa Kemal Atatürk személyazonosítójának egy példánya, az elnök által használt szék, valamint az ott ülő delegátusok neveit tartalmazó asztalok. A falakon található portrék a delegátusok életútját mutatják be. Javasoljuk, hogy belépéskor először nézze meg az elnöki asztalt, majd a táblákra pillantva tudja meg, mely városokból érkeztek a résztvevők. Ezután érdemes időt tölteni a képgalériában, ahol a köztársaság korának festőművészeinek képei láthatók. Az épület előtti nagy füves terület és tér elegendő helyet biztosít ahhoz, hogy az egész homlokzatot lefotózzák. Az épület külső megjelenését a világos színű vakolat, a sorokban elhelyezkedő, íves ablakok és a saroknál található, sötét kőből készült pilaszterek jellemzik. A Kongresszusi sugárút közel van a városközponthoz, az épület könnyen megközelíthető gyalog vagy a központból induló tömegközlekedési eszközökkel. Érdemes az Atatürk Ház Múzeumot is meglátogatni ugyanazon a napon, így egyszerre megtekintheti a kongresszus két helyszínét. A látogatás időpontjai változhatnak, ezért a legfrissebb információkat a Kulturális Portálon vagy a múzeumhoz tartozó minisztérium oldalán érdemes ellenőrizni.