Erzurum Kalesi

Az Erzurumi vár a város történelmi központjában, egy domb tetején áll, és a város legrégebbi építményének tekintik. A Kulturális Portál szerint a vár története egészen az Urartu nép koráig nyúlik vissza, de az első építési dátuma nem ismert. A ma is látható belső vár, a legtöbb forrás szerint, a bizánci császár, II. Theodosios parancsára épült 415-ben. Az angol Wikipédia ezt a dátumot 422-re teszi; bár a részletek eltérnek, a források egyetértenek abban, hogy az építmény az 5. századból származik. A város első ismert neve, Theodosiopolis, a TDV Iszlám Enciklopédia szerint, e császárra utal. A vár valójában két körből álló védelmi rendszer volt. A belső vár a katonák elhelyezésére szolgált, míg a külső vár a lakosok otthonait, utcáit és városrészeit vette körül. A TDV Iszlám Enciklopédia szerint a város egykor három rétegű fallal volt védve, de ma már csak a belső vár és a külső falak néhány része maradt meg. A külső vár kapui bár elpusztultak, neveik élnek tovább: Tebriz kapu, Erzincan kapu, Grúz kapu, Isztambuli kapu és Új kapu, melyek ma városrészek és utcák nevében szerepelnek. Ugyancsak az enciklopédiában szerepel, hogy a várost körülvevő kör alakú útrendszer a régi kapuk nyomán épült. Az enciklopédia azt is megemlíti, hogy Clavijo spanyol nagykövet, aki a 15. század elején Timur udvarába tartott, Erzurumot egy tornyokkal körülvett városként írta le, melynek közepén egy belső vár állt. A város jelentős átalakításokon esett át Kanuni Sultan Szulejmán perzsa hadjáratai során. A Helyi Kultúra és Turizmus Igazgatóságának turisztikai kalauza szerint a belső várnak nyolc bástyája van. Udvarában egy régi, téglából épült fürdő és különböző funkciókat betöltő épületek találhatók. A TDV Iszlám Enciklopédia szerint a belső várban az oszmán időszakban a pasa palotája, a bíróság és a börtön is helyet kapott. Az angol Wikipédia azt is megjegyzi, hogy a várat az oszmán korban janicsárok használták. A várat a Saltuklidák, a szeldzsukok és az oszmánok idején többször is felújították, a legutolsó nagyobb felújításokat Kanuni Sultan Szulejmán uralkodása alatt, a 16. században, és II. Mahmud uralkodása alatt, a 19. században végezték. A turisztikai kalauz azt is megemlíti, hogy a lerombolt részek köveit a 19. század közepén a város környékén épült erődök építéséhez használták fel. A vár legkiem A minisztérium múzeumának weboldala szerint a feltárások során különböző helyszínek, kerámiák és kisebb leletek kerültek elő. A vár déli falán egy íves, feliratos kút is található. A látogatás során javasoljuk, hogy a belső várkapun keresztül lépjen be, először körbejárja a belső udvart, majd a falakon sétálva tekintse meg a várost. A falakról a Két Minaretű Medrése minaretjei, a Palandöken lejtői és a régi város tetői láthatók egyetlen képben. Felhőtlen reggelen különösen jól látható a hóval borított hegyek és a bazaltból készült régi épületek közötti színezetbeli kontraszt. A vár a Tebriz Kapu városrész és a Cumhuriyet sugárút találkozásánál található, és a városközpontból gyalog elérhető. A város minden pontjáról induló tömegközlekedési eszközök a központban is megállnak. A Két Minaretű Medrése és a Három Kúp néhány perc sétára található, ezért a vár a régi város felfedezésének természetes kiindulópontja. Mivel a lejtő és az udvar kövezett, télen a talaj jeges lehet, ezért javasoljuk, hogy csúszásmentes cipőt viseljen. A látogatás időpontjai változhatnak, ezért a látogatás előtt ellenőrizze a legfrissebb információkat a Kulturális és Turisztikai Minisztérium múzeumának weboldalán.