Emir Han

Az Emir Han, Bursa Ulu Camijának északkeleti sarkában, a történelmi bazár legősibb részében található, kétszintes építmény. Orhan Gazi 1339-1340 közötti alapítványának része, melynek célja a komplexum bevételének biztosítása volt. A TDV Iszlám Enciklopédiájának szerint a han a hódítás után létrejött lópiac területére épült. Bursa, miután 1326-ban az oszmánok kezébe került, gyorsan fejlődött fővárosként, és a híres Bursa bazárja fokozatosan az Emir Han környékén alakult ki. Az épület számos néven szerepel a dokumentumokban. Ezek közül a Bezzazistan, az Eski Bezzazistan, a Bey Hanı, a Sultan Hanı és a Kervansaray a leggyakoribbak. A Bursa Történeti Igazgatósága szerint Yıldırım Bayezid a 14. század végén egy új bazárt építtetett, miután az Emir Han egy ideig az "Eski Bedesten" néven ismert volt. A Kulturális Portál szerint az épület 1522-ig Bezzaziye Hanı, Eski Bezazistan vagy Bey Hanı néven ismert volt, majd végül Emir Bey Hanı névre változtatták. A Történeti Igazgatóság az elsőként épült oszmán hanként definiálja. A TDV Iszlám Enciklopédiája pedig az Emir Han-t az anatóliai török építészetben a "városi han" típus első példájának tekinti, és elmagyarázza, hogy ez a típus a szeldzsuk kávánsarajok városi kereskedelemhez való alkalmazásából született. A han közel négyzetes alaprajzzal rendelkezik. A TDV szerint az épület körülbelül 45 méter hosszú és 45 méter széles, és a közepén egy kb. 26 méter oldalú, nyitott udvar található. Az udvart két szinten is körbefogó, boltíves folyosók veszik körül, és a folyosók mögött, egy-egy ajtón keresztül nyíló, boltíves szobák sorakoznak. A földszinten található 36, ablak nélküli egység a karavánokból az udvarra szállított áruk tárolására szolgált. A felső szinten található 38 egység többsége ablakos és tűzhelyes volt; a kereskedők itt végezték tevékenységüket, és szükség esetén megszállhattak. A Kulturális Portál a felső szinten található szobák számát 37-nek adja meg, míg a TDV és a Történeti Igazgatóság a teljes számot 74-nek írja. A két szint közötti kapcsolatot két, a folyosók északi részén, a bejárat szimmetrikus elhelyezésével kialakított lépcső biztosítja. A falakban és a lábazatokban tégla és mészkő sorok váltakozó elrendezésével készült vakolatot használtak. Az épület külső falainak alsó része, amely a tárolóhelyiségekre néz, zárt, míg a A TDV (Török Tarihsel Emlékek Társasága) Orhan Gazi Külliyesi leírása szerint, a városban vásárolt és eladott minden termék ebben a karavánszállásban került mérlegelésre, és a mérlegelésből származó bevétel képezte a karavánszállás jövedelmét. A kapu két oldalán még ma is láthatók a mérlegezők számára készült három ülőhely; érdemes ezekre rápillantani, amikor belépünk az udvarba. A karavánszállás évszázadok során többször is leégett, és földrengések is károsították. 1544-ben leégett, 1634-ben felújították, az 1674-es földrengés során a kapuja megrongálódott, 1788-ban újra leégett, és az 1855-ös földrengés során is károk merültek fel. A TDV szerint a 20. századra a karavánszállás északnyugati oldala teljesen elpusztult, az emeleti teraszok pedig szinte teljesen eltűntek. 1958-ban egy nagy tűzvész sújtotta az egész bazárt, és 1962-1963 között eredeti formájában újították fel. Ez a felújítás megőrizte a tervek és a külső megjelenés eredeti részleteit, azonban az alsó szint teraszait üvegfallal vették körbe, és az emeleti szobákban található kályhákat megszüntették. Ma a karavánszállás egy gondozott bazár, amely számos üzletet és vállalkozást helyez el. A legjobb, ha az udvarba lépve először a közepén állunk, hogy egyszerre lássuk a négy szárnyat és a sarkoknál található kupolákat, majd a lépcsőn felmegyünk az emeleti teraszokra. A déli szárnyban található faragott kövekből készült lábazatok és a kerek ívek azonnal szembetűnnek, különösen, ha összehasonlítjuk őket a többi szárnyban található, éles téglaívekkel. Mivel a karavánszállás egy működő bazár, a legjobb idő a látogatásra, amikor az üzletek nyitva vannak. A Kultúra Portál szerint a karavánszállásokhoz a városközpontból gyalogosan lehet eljutni, az Emir Hanhoz pedig a Kapalı Çarşı (Fedett Bazár) területén keresztül. A közelben található Koza Han, a TDV szerint II. Bayezid uralkodása alatt épült az Emir Han és a Ulu Cami között; a két karavánszállás egymás utáni megtekintése megkönnyíti a bazár 14. és 15. századi fejlődésének összehasonlítása. Az Emir Han területén található karavánszállások a "Bursa és Cumalıkızık: az Oszmán Birodalom születése" területéhez tartoznak, amelyet 2014-ben felvették az UNESCO Világörökségi Listájára.