Edirne Sarayı (Sarayiçi)

Az Edirnei palota, a város északnyugati részén, a Tunca folyó két ága által ölelt Sarayiçi területen található, és egykor az oszmán szultánok egyik legnagyobb palotájának helyén épült. A források a palotát "Saray-ı Cedid-i Amire", azaz "Új Palota" néven említik, de "Tunca Palota" és "Hünkar Kertje Palota" néven is ismert. A Wikipédia szerint a palota az isztambuli Topkapı palota után az Oszmán Birodalom második legnagyobb palotája volt. A Kültür Portál szerint a palota a Tunca partján terültek el, és területét 300 ezer négyzetmétert is meghaladta. Az építésre II. Murád uralkodása alatt, 1450-ben került sor. A szultán halála után a munkálatok egy időre szüneteltek, majd fia, Fatih Sultan Mehmed folytatta az építést, és a palota 1475-ben elkészült. Evliya Çelebi beszámolójának megfelelően ez a terület a hódítás előtt egy vadászterület volt, és a szultánok már I. Murád uralkodása óta ide jártak pihenni. A folyó által alkotott sziget természetes védelmet nyújtott, ezért a palota nem igényelt magas falakat, csak egy egyszerű fallal volt körbevéve. A palota évszázadokon keresztül bővült, ahogy minden szultán új épületeket emelt benne. A Kültür Portál szerint Kanuni Sultan Szulejmán és Mimar Sinan kora a palota második jelentős építési szakasza volt. Sinan a városba hozott Taşlımüsellim vizének egyik ágát a palotához kötötte, és egy íves csatornát épített, amely a folyóval párhuzamosan vette körül a palota területét, így egy második vízvonalat hozott létre. A folyó és a csatorna között a szultánok privát kertje, a Hasbahçe alakult ki. Kanuni egy hidat építtetett a csatorna fölé, a Fatih híd tengelyén, ezzel meghatározva a palota fő bejáratát. A palota központjában a Fatih által építtetett Cihannüma kastély, más néven Taht-ı Hümayun állt. A kastély körül a Has Oda (belső szoba), a palota könyvtára, a Sancak-ı Şerif (szent zászló) terme, az Arz Oda (fogadóterem) és a szultán, a szultána és a trónörökösök szobái sorakoztak. Az Arz Oda előtt a Babüssaade kapu, más néven Ak Ağalar Kapısı (fehér agák kapuja) volt található. A Turkish Archaeological News szerint a palota fénykorában 18 fürdőt is beleértve 72 épületből állt. A palota különösen IV. Mehmed uralkodása alatt élte fénykorát; a vadászat iránti szenvedélyéről ismert szultán az idejét nagyrészt Edirnében töltötte. A Az Igazságszék egy 1561-ben Szulejmán nagyszerű által Mimar Sinan építtetett, szabályos alaprajzú torony, melyet téglából és faragott kőből építettek, és piramis alakú kupolája van. A torony nagyrészt megmaradt az eredeti állapotában. A legfelső szint közepén márvány kút található. A Matbah-ı Amire egy három részből álló, téglából készült épület, melyet kupolák borítanak, és benne négy, téglából készült tűzhely található. A Kum Kasrı fürdője egy másik, a Fatih korából fennmaradt építmény, melyet durva faragású kőből és téglából építettek. A területen végzett első tudományos vizsgálat 1956-ban történt, a feltárások pedig 1999 után folytatódtak, melyek során a Babüssaade, a Matbah-ı Amire és az Igazságszék felújítása befejeződött. Mivel a feltárási és helyreállítási munkák jelenleg is folynak, egyes területek zárva lehetnek a látogatók számára. Utazás előtt érdemes a hivatalos forrásokból tájékozódni a helyzetről. A terület északi részén található a Tavuk Ormanı, egy park, amelyet a palota udvaraként használtak, és amely a Kulturális és Turizmus Minisztériumának brosúrája szerint egy IV. Mehmed korabeli vadászkastélyt is tartalmaz. A Sarayiçi területen található még egy küzdőtéren, ahol a Kırkpınar olajküzdelmeket tartják. A palotához a városból a Szulejmán híd vezet, a északról pedig a 1452-ben épült, háromívű Fatih híd érhető el. A Selimiye környékéből észak felé, a Tunca folyó irányába lehet gyalog vagy rövid autóúton eljutni a területre. A terület nagyméretű és nyitott, ezért kényelmes cipő és a nyári hónapokban a nap elleni védekezés ajánlott. A Cihannüma palota romjai, a környező füves területekkel és fákkal együtt a leggyakrabban fényképezett hely.