Büyükçekmece Gölü

A Büyükçekmece-tó Isztambul nyugati részén, a Márvány-tenger partján fekvő, nagyméretű víztükör, amely a város ivóvízellátásának egy részét biztosítja. A geográfusok lagúnak vagy tengeri öbölnek nevezik, mivel eredete egy folyó völgyének a tengerrel való találkozásán alapul. A Çatalca környékéről dél felé vezető Karasu-patak alsó völgye a tengerszint emelkedése miatt részben a víz alatt maradt, és először egy öböl jött létre. Idővel az öböl bejáratánál kavics, homok és agyagból egy gát képződött, amely elválasztotta az öbölt a tengertől, és kialakította a mai tó. A tengert a tóval összekötő keskeny átjáró a történelem során akadályt jelentett az utazóknak. A tó nevét is ez az átjáró adta, mivel híd hiányában nagy tutajokkal közlekedtek át, és ezeket a tutajokat "çekmece"-nek hívták. A Büyükçekmece járási történeti áttekintés szerint a bizánci források a part menti település nevét Atirus vagy Atira-ként említik. Később egy többívű kőhíd épült az átjáró fölé, a Kanuni Sultan Süleyman-híd néven ismert szerkezet, amely ma is a tó tengertől távolabb eső részén áll. Az angol Wikipédia adatai szerint a tó területe körülbelül 28 négyzetkilométer, hossza körülbelül 7 kilométer, szélessége pedig körülbelül 2 kilométer. A Török Állami Vízügyi Hivatal munkái során mélyítve, a tó legmélyebb pontja valamivel több mint 8 méter. A tó kapcsolatát a tengertől 1980-as évek végén egy gáttal vágták el, és a tó édesvíz-tartalékká vált. Az İSKİ (Isztambuli Vízművek) honlapján található információk szerint a Büyükçekmece-gát 1989-ben került üzembe, és a tó vizét a Büyükçekmece Ivóvíz-tisztító Üzemen keresztül tisztítják, majd a városba szállítják. Ugyanazon a forráson található információk szerint a gát évente körülbelül 100 millió köbméter vizet tud biztosítani, és a vízgyűjtő területe 620 négyzetkilométer. A gát és a tenger között egy kis, enyhén sós tó, víztartályok és nádasok maradtak. A tó fontos élőhely a madarak számára, és a BirdLife International 1989-ben "fontos madárterületként" jegyezte be. A források szerint a tóban régen körülbelül 30 halfaj élt, de ma ez a szám 15-re csökkent, és ezek közül néhány faj később került ide. A tó északi partján, egy félszigeten található a Hezarfen repülőtér. A part egy része a Büyükçekmece Gölü Term A madarak megfigyeléséhez a reggeli órák és a tavasz valamint az ősz, amikor a madarak vonulnak, a legalkalmasabbak. Egy távcső és egy csendes séta segíthet a nádasokban rejtőző vízimadarak észlelésében. A tó partján a nyári napokon korlátozott a árnyék, ezért érdemes kalapot és vizet vinni. A tó déli részéhez a Büyükçekmece városközpontjából gyalog is el lehet jutni, és ugyanazon az úton megtekinthető a Kurşunlu Han és a Kanuni híd is. Akik tömegközlekedéssel érkeznek, a metró nyugati végállomásáról buszokkal juthatnak el a Büyükçekmece központjába. Javasoljuk, hogy a legfrissebb vonalakat és menetrendeket az İETT hivatalos csatornáin ellenőrizzék. A kormányzat történeti áttekintése szerint Büyükçekmece a történelem során hadseregek és utazók számára szálláshelyként szolgált, ezért a városban számos karavánszaraj, vendéglő és fürdő maradványai találhatók. Büyükçekmece hosszú ideig Çatalcához tartozott, és csak 1987-ben vált önálló járássá egy törvénynek köszönhetően. A török Wikipédia szerint a természetvédelmi park projekt összes fázisa több mint 12 millió négyzetméter területet ölel fel. Az İSKİ elmagyarázza, hogy Isztambul felszíni vizekből táplálkozik, és az esős évszakokban összegyűlt víz a gátakban kerül tárolásra; Büyükçekmece ennek a láncnak egyike a nyugati pontokban. Naplementekor a tó felszíne narancssárgává válik, és a partról nézve egy nyugodt táj tárulkozik el.