Bursa Bedesteni

A Bursa Bedesteni, más néven Yıldırım Bayezid Bedesteni, a Nagy Mecsét északi részén található, a történelmi piactér közepén helyezkedik. A Kulturális Portál szerint, a Nagy Mecsétből a Fedett Piac felé vezető úton található, közvetlenül a Nagy Mecsét jobbján. Az épületet a 14. század végén, I. Bayezid szultán, más néven Yıldırım Bayezid építtette. A TDV Iszlám Enciklopédiája, a vagyonkezelési nyilvántartásokra hivatkozva, azt írja, hogy a bedestent 1400-ban építették Yıldırım, annak érdekében, hogy bevételt szerezzen a jótékonysági célokra, és a török művészet egyik legjelentősebb bedesteneként tartják számon. A Kulturális Portál az oszmán kor egyik első bedesteneként mutatja be. Ezzel szemben a Bursa Területi Igazgatóságának inventáriusa azt jegyzi, hogy Orhan Gazi korából származó Emir Han, az új épület után egy ideig az "Ókori Bedestent" néven emlegette. Vagyis a piac központja Yıldırım korában ebbe az épületbe került. A bedesten az volt az épület, ahol a piac legértékesebb áruit adták-vették, és ahol az értékes tárgyakat tárolták. A Területi Igazgatóság a kor bank- és tőzsdeügyeitől származó központként definiálja; a pénz és az értékes tárgyak biztonságos tárolása olyan feladat, amelyet ma a bankok látnak el. A TDV Iszlám Enciklopédiája szerint a bedestenteket olyan, kőből készült, masszív építmények voltak, amelyek a fa boltokat elpusztító tűzvésztől védték az értékes árukat. Belül a kereskedők ládáit, könyveit és a mesteremberek társaságainak dokumentumait is tárolták. Ezért a bedesten a piacfélének egyfajta belső vára volt, és a kereskedelem a környékén zajlott. Az enciklopédia ezt az építészeti típust a sok kupolás nagy mecset alaprajzának egy kereskedelmi célokra adaptált változataként írja le. A bursa-i épület keleti-nyugati irányban nyúló, téglalap alakú. A belső tér hat masszív pillérre támaszkodó, 14 részre van osztva, és minden részt egy kupola fed. Mind a négy homlokzat közepén egy-egy kapu található. A belső falakhoz üzletek kapcsolódnak; a Kulturális Portál szerint ma 32 üzlet található a belső térben, és további 68 a külső területen. A bejárat felett egy domborított felirat található kufi és nesih betűkkel, a nyugati kapu felett pedig a "Bazestan" felirat olvasható. A TDV szerint az 1417-1418-as években épült Edirne Bedesteni is nagyon hasonlít a bursa-ira, ugyanolyan hat A Bedesten északi részén található a Sipahi Çarşısı, amelyet a 1420-as években Dayı Karacabey építtetett. A városi adminisztráció szerint ez az egyik ritka terület, amely sértetlenül megmaradt az 1958-as tűzvésztől. Észak felé haladva találjuk az İvaz Paşa Çarşısı piacát, ahol ma elsősorban bútorokat és textiltermékeket árulnak. A Bedesten keleti bejáratával szemben, a Yorgancılar Çarşısı utcájában található a Geyve Han. A városi adminisztráció hangsúlyozza, hogy a környékbeli hanokat és piacokat a Bedesten központi épület alapján tervezték. A TDV (Török Iszlám Alapítvány) szerint a Bedesten körül kialakult piac a Ulu Cami (Nagy Mecsét) és a Bedesten közötti területet foglalja el, és magában foglalja a Koza, Emir, Fidan, Geyve és Pirinç nevű hanokat, valamint a Gelincik, Sipahi és Okçular nevű piacokat. Mivel az utcák egy részét később fedették be, Bursában egy fedett piac is kialakult. A Bedesten területén található Hanlar Bölgesi (Hanok Övezete) a "Bursa és Cumalıkızık: az Oszmán Birodalom születése" terület része, amelyet 2014-ben felvették az UNESCO Világörökségi Listájára. Bursa selyemkereskedelmi hírneve olyan nagy volt, hogy Szarajevóban is egy olyan piac létezik, amely a Bursa nevét viseli, mivel ott Bursa-ból származó selymet árultak. A Bedesten nem múzeum, hanem egy működő piac, amelyet üzletnyitvatartási időben lehet látogatni. A tömeg elkerülése érdekében érdemes hétköznap reggeli órákban látogatni. A Heykel Meydanról az Atatürk Caddesi mentén nyugat felé haladva néhány perc alatt elérhető az Ulu Cami, ahonnan rövid sétával elérhető a mecsete alatti piac bejárata. A Bedestent látogatva érdemes tovább sétálni a Koza Hanhoz és az Orhan Gazi korából származó Emir Hanhoz, hogy teljes képet kapjunk a piac 14. és 15. századi fejlődéséről.