Ariassos Antik Kenti

Antalyából Burdur felé vezető úton, a Çubukbeli-t jelző táblát elhagyva, a bal oldali völgy szájánál egy háromívű kapu tűnik fel. Ariassos egy pisidiai város, amely fontosságát annak köszönheti, hogy a hegyvidéki Pisidiát a síkságos Pamphylia-val összekötő útvonalakon helyezkedett el. A Kültúra Portál szerint Antalya városától körülbelül 50 kilométerre északra található, a Çubukbeli nyugati részén, és egy kilométerre az Akkoç falutól. A Wikipédia szerint a város a Toros-hegységben, 900 és 1100 méter magasságban található, az Antalya-Burdur autópálya 45. kilométerénél, és az Akkoçról letérő úton érhető el. A tartományi kulturális és turisztikai igazgatóság szerint a városban a rendelkezésre álló leletek alapján a hellenisztikus korban, a Kr. e. 3. századtól kezdve a keleti római korig, a Kr. u. 7. századig folyamatosan éltek. A Kültúra Portál szerint a város története Manlius Vulso hadjárataival és az Apameia békeszerződésével kapcsolódik, ami a Kr. e. 189-188. évre tehető. A Wikipédia szerint a város először a Szeleukida Birodalomhoz tartozott, majd a Kr. e. 189-ben a Pergamon Királysághoz került, és a Kr. e. 133-ban a királysággal együtt a Római Birodalom része lett. Augustus idején a római Galatia tartományhoz tartozott. A város a Kr. e. 1. századtól kezdve a Gallienus koráig pénzt is veretett. Elhelyezkedése miatt a kereskedelmi útvonalakon keresztül élte meg, és szoros kapcsolatban állt a többi pisidiai város. A bizánci korban a Pamphylia tartomány része volt, és a 12. századig egy püspöki központként szerepelt a vallási dokumentumokban, majd ezután a város elnéptelenedett. A Wikipédia szerint az ókortól kezdve a városban szőlészetet és olívaolaj-termelést folytattak. Ariassos egy a lejtőhöz épült város. A háromívű, monumentális kaputól induló főút és a két oldalon található teraszokra épült épületek alkotják a város szerkezetét. A legutóbbi kutatások azt mutatták, hogy ez az út a Termessosshoz vezető római úttal találkozik, ami azt jelenti, hogy Ariassos és Termessos egy ősi úton voltak összekötve. A városfalakat hellenisztikus alapokra építették, és római és bizánci nyomok találhatók rajtuk, és a várost nyugatról, ésről és délről övezik. A város legkiemelkedőbb és leginkább megőrzött épülete a háromívű városkapu. A római korból származó kapu tetején, a talapzatán és a feliratain Ez a két szintből álló, oszlopos szerkezetű, kétboltozatos építmény, és a sírhelyhez vezető szoba hat lépcsőn érhető el. Ugyanebben a nekropoliszban körülbelül negyven egyszerű síremlék található, míg a keleti nekropoliszban kilenc síremlék maradt fenn. Itt láthatók mészkőből készült, oldalán csíkos díszítéssel ellátott, keskeny oldalú, pisídiai típusú pajzsokkal díszített sírok, valamint közvetlenül a sziklába vájt sírok is. A város nyugati lejtőjén, a mai Akkoç falutól induló, nagyméretű kövekkel burkolt ókori római út nyomai még ma is láthatók. A látogatás praktikus útvonalának javasolt sorrendje a következő: autóval a völgy szájához menjen, ahol parkolhat, majd a főút mentén a lejtőn felé haladva tekintse meg a teraszokat és a középületeket, majd a visszatéréskor szentelje időt a nekropoliszoknak. A romok egy völgyre és meredek lejtőkre terjednek, ezért fontos a kényelmes cipő és a megfelelő mennyiségű víz. A nyári délidőben kevés árnyék van, ezért a reggeli órák vagy az őszi hónapok a legideálisabbak a látogatáshoz. Az Antalya kormányzat az Ariassost az Antalya Múzeumhoz tartozó régészeti helyszínek közé sorolja; a belépési díjakkal és a látogatási idővel kapcsolatban a legfrissebb információkat a múzeum vagy a minisztérium weboldalán találja. Ha az Ariassost a Termessosszal együtt látogatja meg, egy teljes napot szentelhet a Pisídiának; a két várost összekötő ókori út maga is a látogatás része. A Kulturális Portál szerint a város Antalyából a Bucak felé vezető úton található elágazásnál érhető el; a tömegközlekedéssel való utazás nehézkes, a legpraktikusabb a saját autó vagy egy szervezett túra.