Antalya Saat Kulesi

Az Antalyai Óratorony a Kaleiçi városrész főbejárata, a Kalekapısı kapu felett, egy régi várfalon áll. A város modern központja és a történelmi városmag pontosan itt találkozik; a villamos- és buszjáratokról leszállók szinte mind a torony lábánál érik el a Kaleiçit. A városépítészeti nyilvántartás szerint a torony a Kalekapısı kapu tornyának tetején helyezkedik el. A Kalekapısı kaput Ibn Bibi említette a 1207-es és 1216-os ostromok kapcsán, és más nevei a Pazar Kapısı (Piac Kapuja), a Çarşı Kapısı (Bazár Kapuja) és az Asitane Kapısı (Palota Kapuja). A kapu maga az első világháború idején omladozni kezdett; ma már csak a torony és a rajta álló építmény maradt. A tornyot tartó várfal több mint kétezer éves, egészen a Kr.e. 2. századig nyúlik vissza; a bizánci korban a török támadások ellen erősítették, majd a szeldzsuk hódítás után belső falakat is építettek hozzá. A várfalon több mint hatvan torony állt, de a legtöbbük a 1920-as évek előtt omladozni kezdett, a teljes lebontása az 1930-as évek közepén fejeződött be. Az Antalyai Kormányzat Kaleiçi oldalán a városfalakból fennmaradt részekként a Hıdırlık tornyot, az Hadrianus kaput és az Óratornyot említi; vagyis ez a torony egy régóta megszűnt védelmi rendszer egyik utolsó, látható eleme. A torony építési dátuma a források szerint eltérő, és ezt a különbséget érdemes hűen visszaadni. Az Antalyai Városháza azt állítja, hogy a tornyot 1921-ben építették, az izmiri lakosok kezdeményezésére, akik az İzmir megszállása után Antalya városába költöztek. A DHA hírportál és a török Wikipédia cikke, amelyek az 2022-es felújításról szólnak, a tornyot 1901-re, II. Abdulhamid trónra lépésének 25. évfordulójára helyezik. Eszerint a német császár, Vilmos, az évforduló alkalmából órákat küldött az oszmán városoknak, és az antalyai óra is ezek közül volt. A két dátum közötti húsz év különbsége még nem tisztázott egyetlen forrásban sem; mi is csak annyit tudunk mondani, hogy a tornyot a 20. század elején, az Oszmán Birodalom utolsó évei és a Köztársaság első évei között építtették. Az építészeti stílusa egyszerű és letisztult. Az alsó rész egy négyszögletes alaprajzú torony, amelyet törmelékes és faragott kövekből építettek; erre a felső rész, amely simább, faragott kövekből készült Az antalyai múzeum archívumában található, 1930-as keltezésű fénykép azt mutatja, hogy az első óra számai oszmán írásbelivé váltak. Ugyanezek a fényképek megerősítették, hogy a torony eredeti állapotában egy kupola volt rajta; később ezt a kupolát eltávolították, és egy új, ólommal borított kupolát építettek, amely megfelel a tervnek. A restaurációs csapat azt tervezte, hogy a hiányzó mechanizmus helyére egy korszakának megfelelő mechanizmust építsenek be, amelyet oszmán írású számlappal együtt helyeznek a toronyba. A torony megtekintéséhez nincs szükség különleges erőfeszítésre; elég, ha a Kalekapı térben állva felemeli az ember a fejét. A legjobb fényképezési szög a torony közvetlen hátterében található, a kupoláival a magasba törő Tekeli Mehmet Paşa mecset felé néző délkeleti irány. Ezt a mecsetet Tekeli Mehmet Paşa építtette 1606 és 1617 között; központi, nagy kupolája keleti és nyugati irányban két-két félkupolával van alátámasztva, és a torony mellett a Kaleiçi bejáratának sziluettjét alkotja. Reggeli órákban a tér csendes, és a torony kövei a szemből jövő fényben jobban láthatók. Esténként, amikor bekapcsolják a világítást, az óra számlapjai távolról is jól kivehetők. A torony lábánál induló utcák a Kaleiçi felé vezetnek, ahol a Yivli Minare, a Karatay Medresesi és a kikötő található. A Kalekapı a városközpont fő közlekedési csomópontja; villamos- és buszjáratokkal könnyen megközelíthető. A torony belseje nem látogatható; ez egy térszerkezet, és az órát kívülről lehet megtekinteni. Mielőtt a Kaleiçi felé indulna, álljon egy pillanatra, és nézze meg az óra számlapját; a város óráját több mint egy évszázada ebből a toronyból olvashatják.