İclal Aydın Ama Değil, RAĞMEN
İclal Aydın, "Değil, Rámen" című színdarab.
Egy felvonásos, egy személyes darab.
A színpad közepén Iclal Aydın munkaszobája látható…
Ebben a szobában rengeteg regény született, több ezer könyv került tanulmányozásra, itt állnak a szobrok, a festmények, a fényképek…
A történet, első pillantásra személyesnek tűnhet, de ahogy nézzük, felfedezzük benne hazánk közös emlékezetében rejlő értékes érzelmeket.
Ahmet Aydın beszéd közben az ország minden tájáról származó szépségeket idézi fel, és olyan dolgokkal szembesülünk, amelyeket elfelejtettek.
Érezzük, hogy az a „új világ”, amelyet ránk erőltetnek, valójában arra irányul, hogy elfeledjük azt, ami a mi emlékeinkben él.
Néha a szívünk szétreped, néha pedig a nevetésünk tölti be a teret.
Ebben a produkcióban, minden ellenére, emlékezünk egymásra, és magunkra is.
Mert azokat az értékeket, amelyek összekötnek minket, nem tűnnek el, hanem mélyen gyökereznek, mint egy "életfa", és folyamatosan új gyökereket növesztenek.
De, ellenben.
Monodráma.
Író és szereplő.
İCLAL AYDIN
„A múltból merített tapasztalataimat a jövőbe viszem tovább…”
Én vagyok a HORDÖZŐ.
Iclal Aydın előadásain nemcsak a színház nyelve él, hanem a történetek, a versek, a zene és a képzőművészet is egy helyen találkozik.
Kelet-Anatóliából Kapadóciába, Kapadóciából az Égei-tenger partjához, a víz másik partjára, a hegyek mögé, a fővárosba, és onnan Isztambulba vezető utazás…
Egy török történet, amely egyszer-egyszer szomorú, máskor pedig nevetéssel teli, és amely egy nagymama történetét meséli, aki a születési helyén halt meg, valamint a nagybögyét, aki nem tudott egy helyben megállni.
De, a RAĞMEN; emlékeztet arra, hogy a szeretetben, a reményben és az emberi kapcsolatokban újra egyesülhetünk, fejlődhetünk és növekedhetünk.
İclal Aydın így fogalmazott: "Mi azok vagyunk, akik a genetikai örökségünkkel küzdünk, mégis az országunk gyermekei vagyunk." Ezzel a mondattal szólította meg a közönségét, akivel 30 évnyi közös időt töltött:
"Én vagyok a hagyományok hordozója."
Nos, valójában… nem vagyunk-e mindannyian egyfajta örökség-hordozók?
Ha együnk-együnk nem képes a másiknak gyógyírául szolgálni, akkor mi értelme mindennek, ami itt történik?
Yapım Setart Booking & Vişne Production.
Esemény típusa: Egyéni előadás, monodráma.
A játékidő 90 perc.
Korhatár: 12 év.
