Ugrás a fő tartalomra
Radar Türkiye
Fedezd fel az eseményeket az appban
Megnyitás

Yumuktepe és Gözlükule: Kilikia kilencezer éves története.

Mersin és Tarsus zsúfolt városrészeinek közepén két zöld domb emelkedik. Ezeken a dombokon fenyőfák, ösvények és teraszok találhatók, első pillantásra egy közönséges parknak tűnnek.

Radar TürkiyeRadar Türkiye4 Kasım 20268
Még nincs értékelés

Jelentkezz be a kedveléshez és értékeléshez

Yumuktepe és Gözlükule: Kilikia kilencezer éves története.

Mersin és Tarsus zsúfolt városrészeiben két zöld domb emelkedik. Ezeken a dombokon fenyőfák, ösvények és teraszok találhatók, első pillantásra egy közönséges parknak tűnhetnek. Valójában mindkettő egy-egy domb, amely évszázadokon át épült és pusztult, majd újraépült települések rétegeinek halmozódásával jött létre. A mersini Yumuktepe és a tarsusi Gözlükule a Kilikia-síkságon az ember kilencezer éves történetét hordozza. Ez a cikk a két domb ásatásainak történetét, a leletek jelentőségét és azt, hogyan tekinthetők meg ma.

**Hogyan jönnek létre a dombok?**

Amikor egy agyagból és kőből épült falu lerombolásra kerül vagy elhagyatottá válik, a romok a helyükön maradnak. Az utódsok egyenesítik a területet, és új házakat építenek a régi helyén. Ahogy ez a ciklus évszázadokon át ismétlődik, a települési terület lassan emelkedni kezd, és a síkság közepén egy mesterséges domb keletkezik. Az archeológusok, amikor feltárják ezt a dombot, minden réteget egy-egy időszakként értelmeznek. A legfelső réteg a legújabb, ahogy lefelé haladnak, egyre régebbi korszakokhoz jutnak. A Kilikia-síkság, azaz a mai Çukurova, egy kedvező hely volt az ilyen települések számára. A Boğaziçi Egyetem ásatási helyszíne arról ír, hogy ez a termékeny síkság a Berdan, Seyhan és Ceyhan folyók által szállított üledékből jött létre. Ugyanazon forrás szerint a síkság fontos összekötő pont volt az Anatólia belső területei és a Földközi-tenger között a Kilikia-kapukon keresztül.

**Yumuktepe helye**

A Kulturális Portálon található Mersin Kulturális és Turisztikai Igazgatóságának szövege szerint a Yumuktepe-domb Mersin városközpontjának körülbelül egy kilométerre északnyugatra található. A domb ma a Toroslar kerületben, a Demirtaş városrészben, a Müftü Deresi partján helyezkedik el. A portál úgy mutatja be, hogy ez egy olyan domb, amely a neolit korszak óta folyamatosan lakott. A Mersin Régészeti Múzeumának portáloldala is úgy jellemzi a Yumuktepe-t, hogy ez egy olyan domb, amely kilenc ezer éve folyamatosan lakott.

**Ásatások Garstangtól napjainkig**

A Yumuktepe-n végzett ásatások először 1936-ban kezdődtek. A brit archeológus, John Garstang és csapata a domb nyugati oldalán, a Müftü Deresi által kialakított szakaszokban neolit korszakra vonatkozó eszközöket talált. Az ásatások 1 A kalkolitikus időszak után a település köré falakat építettek. Az Hettita Birodalom idején is erős falak védték a várost, melyek egészen az i.e. 1200-as évekig tartották. A város ebben az időszakban egy nagy tűzvész következtében pusztult. Yumuktepe elsősorban a történelem előtti településeiről ismert, de a portál információi szerint a 10. és 13. század között is jelentős központ volt, legalább három építési réteggel, amelyet falak védtek. A portál őszintén beszéli el a domb jelenlegi állapotát. A teraszok kialakítása és a fásítás során a domb oldalát és a mellette áthaladó patakot érintő árvizek, valamint egyes építkezések károsították a régészeti területet és a rétegeket. Ma, aki felmászik a dombra, teraszos lejtőket és fenyőfákat lát, nem pedig a régészeti feltárásokat. Gözlükule Tarszus első települése.

A tarszusi Gözlükule domb, a Kulturális Portál szerint, körülbelül 9000 évvel ezelőtt, a neolitikum korban épült. A domb ma Tarszus Gözlükule városrészében található, és a városközpont része. A Boğaziçi Egyetem régészeti oldalán található információk szerint a város legmagasabb pontját képezi, több mint 20 méterrel emelkedik a síkság fölé. A domb tetejéről a Berdan folyó deltáját és a Toros-hegységet láthatjuk. Ugyanez a forrás azt is megemlíti, hogy a Berdan folyó a bizánci császár, I. Justinianus uralkodása alatt változtatta meg a medrét, és ma a domb keleti részén halad el. A portál szerint a Gözlükule az ókorban Tarszus kikötőjeként szolgált. A tarszusi Kleopátra-kapu oldalán található információ ezt a kikötőt köti össze a város leghíresebb történetéhez. A történet szerint i.e. 41-ben Kleopátra, hogy találkozzon a római tábornok, Antonius-szal, hajókkal érkezett Tarszusba, és a korabeli kikötőben, a Gözlükule-ben fogadták. Ma, amikor a tengerparttól távol esik, nehéz elképzelni, hogy a domb egykor kikötő volt. Hetty Goldman és a női régészek.

A Boğaziçi Egyetem régészeti története szerint a Gözlükule-ben végzett első rendszerezett munkálatokat egy amerikai csapat végezte, Hetty Goldman vezetésével. A csapat célja az volt, hogy megértsék az Hettiták befolyását a régióban, és megvizsgálják a Hettiták írásos forrásaiban említett Ahhiyawák lehetséges kapcsolatát az egei kultúrával, a mikénai civilizációval. A csapat a 1930-as években a területen végzett felületi kutatásokkal kezdte A feltárások történetével kapcsolatban érdemes kiemelni, hogy a csapat többségét női archeológusok alkották, ami az akkori időszakban nem volt megszokott. A feltárásokra a háborús években szünetet kellett tartani. Goldman 1947-ben új csapattagokkal tért vissza Tarsusba, és a legvastagabb rétegződést mutató korai bronzkori rétegeket vizsgálta. 1948-ban, miután Goldman beteg lett, Goell vezetésével folytatódtak a feltárások, és a korai bronzkor, a késő neolitikum és a neolitikum rétegei kerültek feltárásra. Az 1948-as szezon végével befejeződtek a feltárások. Az eredményeket a Princeton Egyetem három kötetben publikálta az 1950-es években, és máig fontos forrás az anatóliai archeológia területén.

A Gözlükule-ről előkerült leletek:

A Kulturális Portál szerint a településen a neolitikum korszakától kezdve az iszlám korig terjedő települési rétegeket azonosítottak. A neolitikum korszakából származó vakolatdarabok, obszidiánból készült eszközök, nyílvégek, kis dárdák és kerámiák kerültek elő. A késő neolitikum korszakából származó sírok, valamint azonos stílusban épült, egymásra helyezett házak alapjai kerültek feltárásra. A bronzkori korszakból származó fegyverek, pecsétek, valamint négyszögletes alaprajzzal rendelkező kőből és agyagból épült házak is a leletek közé tartoznak. A portál emellett említ egy Kizzuwatna királyának, Isputahsunak, valamint egy hittita királynak, Telepinunak, szóló egyezség egy apró részletét, valamint Isputahsu pecsétjét. A Gözlükule-ről előkerült leleteket a portál szerint az Adana Múzeumban tekinthetők meg.

Az új feltárási időszak:

A Boğaziçi Egyetem 2001-ben a Bryn Mawr College-szel együttműködve indított egy új projektet. A projekt első szakaszában, azaz 2001 és 2006 között, a terület védelmére és lehatárolására, a Goldman-korszakból származó anyagok digitalizálására, valamint topográfiai és geofizikai mérésekre és felszíni kutatásokra került sor. Az első feltárási szezon 2007-ben zajlott. A szezonok mellett a leletek és a gyűjtött adatok elemzése is zajlott. A terület információi szerint 2017-ben a korai iszlám, a klasszikus és a késői bronzkori rétegekben folytatódtak a feltárások. A Tarsusi Múzeum Igazgatóságának nyilvántartása szerint a feltárásokat a Boğaziçi Egyetem professzora, Aslı Özyar és csapata végezte. Az egyetem tarsusi kutat Gözlükule legfontosabb látnivalója a domb tetejéről nyíló síkság, ahol érdemes elgondolkodni az egykori kikötő helyén. A régészeti területre nem szabad belépni, a figyelmeztető táblákra és kerítésekre kell figyelni. A múzeum nyitva tartásáról és látogatási időpontjairól a hivatalos weboldalán található a legfrissebb információ. Nyáron a déli hőség miatt reggel vagy délután érdemesebb meglátogatni a területet.

Források:

Hozzászólások

0/1000

Írd meg az első hozzászólást