A Yıldız csempék: A szeldzsuki csempeművészet Kubadabadtól Karatayig.
Amikor belépünk Konya szultánok korabeli építményeibe, gyakran nem a kő, hanem a színek keltik az első benyomást.
Jelentkezz be a kedveléshez és értékeléshez

A Konya városában található szeldzsuk kori építményekbe lépve gyakran nem a kő, hanem a színek keltik az első benyomást. A türkiz, az indigó és a lila árnyalatok egy kupola belsejét az éjszakai égboltára emlékeztetik, egy falat pedig geometrikus mintákból álló szőnyegként jelenít meg. Ezeknek a színeknek a legnagyobb része ma két helyen található: a Konya városközpontjában található Karatay Medresében, valamint a Beyşehir-tó partjánál található Kubadabad palota régészeti területén feltárt leletekben. Ez a szöveg a szeldzsuk kori csiszolt kerámia művészetét egy utazásként mutatja be, és tippeket ad arról, hogy mire érdemes figyelni a múzeumban. Mi a csiszolt kerámia, és miért fontos a csiszolás?
A Török Iszlám Enciklopédia csiszolt kerámia címszava szerint a "cisin" szó az oszmán "cisin" szóból származik, ami azt jelenti: "kínai". A művészet lényege, hogy formázott lapokat festenek, majd csiszolással vonják be, és végül kilónják őket. A kilónálás során a kemencében olvadó anyag egy átlátszó, védő réteget képez a lapon, és tartós színt ad az épületnek. A csiszolt téglák első példái az ókori Egyiptomig és Mezopotámiaig nyúlnak vissza. Ugyancsak a csiszolt kerámia művészetének fejlődéséről szól a cikk, mely szerint a szeldzsuk kori építményeket Horánban és Iránban is díszítették csiszolt kerámiával, de ez a művészet igazán nagy fejlődést és folyamatos fejlődést Anatoliában ért el. Az anatóliai szeldzsuk mesterek többféle technikát alkalmaztak. A korai példákban csiszolt téglákat használtak, majd hamarosan átálltak a mozaiktechnikára, amely során kis darabokat vágtak ki csiszolt lapokból (türkiz, lila, zöld és indigó színekben), és ragasztották őket vakolatfelületre. A palotákban és más polgári építményekben a falakat csillag-, kereszt-, hatszög- és négyzet alakú lapokkal borították. A mintákat vagy a csiszolás alá, vagy a csiszolás fölé festették. Az enciklopédia azt is megemlíti, hogy a szeldzsukok kifejlesztették a "lüster" technikát, amely során a csiszolás során egy fémfényű felületet hoztak létre. A polgári építményekben található csiszolt kerámiák világa a mozaikoknál sokkal változatosabb. A mozaikokban a geometriai minták és az absztrakt növényi motívumok dominálnak, míg a paloták és a köszök csiszolt kerámiái gazdag figuratív ábrázolásokat mutatnak: embereket különböző pózokban, vadakat, A köznyelvben Alaeddin Köszkü néven ismert építményt, az enciklopédia szerint, a csempék technikai jellemzői és a feliratok alapján a II. Kılıçarslan uralkodása alatt, azaz 1155 és 1192 között építtették. A palota külső és belső falait csempékkel és gipsz díszítésekkel borították. Ez a palota az anatóliai szeldzsuk művészetben az egyetlen olyan építmény, amelyben a minai technikát alkalmazták. Az Iszlám Enciklopédia részletesen írja le a csempe készítésének technikáját: a sárgás, jól kidolgozott agyagot négyzetes, csillag-, kereszt- és háromszög alakú lapokká formázzák, majd zöld, sötétkék, lila és türkesztáni kék színekkel festik, mázzal vonják be és égetik. Ezután fekete, terrakotta, fehér és arany színnel újra festik a mázat, majd alacsonyabb hőfokon másodszor is égetik. Mivel hét színt használnak, ezt a technikát "heft renk" (hét szín) is nevezik. A csillag alakú csempéken összekulcsolt, egymással szemben ülő, zenélő emberek és szárnyas oroszlánok ábrázolása látható. A palota a 19. században romokban állt, és 1905 és 1908 között bontották le. A csempéinek egy része Németországba, Franciaországba, Svédországba és az Egyesült Államokba került múzeumokba és gyűjteményekbe. Ma a palota helyén egy védő szerkezet áll. 1941-ben Remzi Oğuz Arık által végzett ásatás során feltárt kereszt alakú, hatkarú csillag és háromszög alakú csempéket Konya városában őrzik, és a Karatay Medresze előcsarnokában kiállítják. Ezeken a csempéken nő- és férfi ábrázolások, lovas vadászok és növényi díszítések láthatók.
A Beyşehir-tó nyugati partján található Kubadabad a szeldzsuk csempe művészetének legjelentősebb leleteinek helyszíne. A Kubadabad palotát I. Alaeddin Keykubad szultán építtette. Az Iszlám Enciklopédia szerint az építkezés 1226 és 1236 között zajlott, Sadeddin Köpek építész és művész irányításával; a Kulturális Portál az építési évként 1236-ot jelöli. Az enciklopédia szerint ez az egyetlen ismert szeldzsuk palota komplexum. Zeki Oral, a Konya Múzeum akkori vezetője dokumentumok alapján először azonosította a romok helyét a forrásokban említett Kubadabaddal. Katharina Otto-Dorn 1965 és 1966 között, majd Rüçhan Arık vezetésével 1980-tól folytatott ásatások feltárták a palota A karosszabályok általában oválisak, a szemek nagyok és mandula alakúak, az orrok vékonyak és hosszúak, a száj pedig kicsi; az enciklopédia ezt a típusú arcot közép-ázsiai eredetűnek tartja. Azt is állítják, hogy a bajszos uralkodót ábrázoló kép valójában Alaeddin Keykubad portréja. A mellkasán "es-sultan" feliratot viselő, kétfejű sasok is a legkiemelkedőbb darabok közé tartoznak, és az uralkodás szimbólumai. A természetvilág még gazdagabb: stilizált életfák körül szfinkszek, szirénák, grifók és kétfejű sárkányok helyezkednek el. Ezen kívül vadászkutyák, gepárdok, nyulak, antilopok, hegyi kecskék, szamarak, medvék, lovak, mókusok, kacsák, ragadozó madarak, páva és oroszlánok is ábrázolásra kerültek. A DergiParkben közzétett cikk hangsúlyozza, hogy ezek a figurák az ázsiai török mitológiából származó állatokkal, mesés lényekkel és szimbólumokkal vannak tele, és a szirénákat ábrázoló csempék különösen érdekesek, mind történelmi, mind esztétikai szempontból. A feltárások során talált, állatokkal és emberekkel díszített gipsz domborművek is a múzeumban találhatók.
A Kubadabad csempéi 1955 óta a Karatay Medreséjében vannak kiállítva, ami maga is egy csempe alkotás. A medresét, a felirata szerint, 1251-ben, II. İzzeddin Keykavus szultán uralkodása alatt Celaleddin Karatay építtette. Az épületet a 19. század végén elhagyták, 1954-ben felújították, és 1955. december 6-án nyitották meg a nagyközönség számára a Konya Múzeum csempe részlegeként. A Kulturális Portál szerint a medresét 2014-ben felvették a UNESCO Világörökség Ideiglenes Listájára, "Anatóliai Szeldzsuk Medreséi" címmel. Az épület szíve a körülbelül tizenkét méter oldalú, négyzet alakú központi tér. A kupola belső felülete teljesen mozaik csempékkel van borítva. A türkiz és indigó csempék közötti fehér gipszcsíkok huszonnégy karú csillagokat alkotnak, amelyek a legalsó ponttól a teteig futnak, és a kupolát néző látogatóban a csillagos égbolt érzetét keltik. A kupola súlya a sarkoknál található háromszög alakú panelekből álló, szárny alakú átmenetek segítségével a falakra kerül. A tetején található nyílás alatt egy kis medence található; az enciklopédia megjegyzi, hogy ez az elrendezés miatt Ha egy napot tudsz szánni rá, látogass el Beyşehirbe, hogy megtekinthesd a Kubadabad romjait a tóparton. Ez segít megérteni, hogy a múzeumban látott minták valójában hol helyezkedtek el. A Kubadabadból származó néhány darab a Kütahya Csiszolt Kerámia Múzeumban is kiállítva van. A múzeumok látogatási napjairól és a belépési feltételekről a Kulturális és Turisztikai Minisztérium hivatalos weboldalán tájékozódhatsz.
Források:
- TDV Iszlám Enciklopédia, Konya Karatay Medresze Csiszolt Kerámia Múzeum: https://islamansiklopedisi.org.tr/konya-karatay-medresesi-cini-eserleri-muzesi
- TDV Iszlám Enciklopédia, Kubadabad Palota: https://islamansiklopedisi.org.tr/kubadabad-sarayi
- TDV Iszlám Enciklopédia, Csiszolt kerámia: https://islamansiklopedisi.org.tr/cini
- TDV Iszlám Enciklopédia, Karatay Medresze: https://islamansiklopedisi.org.tr/karatay-medresesi
- TDV Iszlám Enciklopédia, Alaeddin Pavilon: https://islamansiklopedisi.org.tr/alaeddin-kosku
- TDV Iszlám Enciklopédia, Az Ince Minareli Medresze: https://islamansiklopedisi.org.tr/ince-minareli-medrese
- Kulturális Portál, Karatay Medresze Csiszolt Kerámia Múzeum: https://www.kulturportali.gov.tr/turkiye/konya/gezilecekyer/karatay-medresesi-cini-eserler-muzesi
- Kulturális Portál, Beyşehir Kubadabad Palota: https://www.kulturportali.gov.tr/turkiye/konya/gezilecekyer/beysehir-kubad-bd-sarayi
- Karadeniz Nemzetközi Tudományos Folyóirat (DergiPark), A Kubad-Abad palota szirént ábrázoló csiszolt kerámiái és esztétikája: https://dergipark.org.tr/tr/pub/kdeniz/article/1021759
- NTV, A csiszolt kerámia történetét bemutató múzeum: https://www.ntv.com.tr/sanat/cini-tarihine-isik-tutan-muze,VoRLkQ-X6UuUrfNFeEXNXg
- Wikipédia, Karatay Medresze: https://tr.wikipedia.org/wiki/Karatay_Medresesi
Hozzászólások
Írd meg az első hozzászólást
