A Topkapi palota udvarait felfedezni.

A Topkapı-palota a történelmi félsziget végén, a Marmara-tengerre, a Boszporuszra és a Küçüksu-öbölre néző Sarayburnu területén található. Fatih Sultan Mehmed építtette 1460 és 1478 között, és a későbbi uralkodók által hozzáadott épületekkel folyamatosan bővült, egészen a 19. század közepéig. Hosszú ideig a Beyazıtban található régi palotától elkülönítve "Saray-ı Cedid-i Amire", azaz "Új Palota" néven ismert. A "Topkapı" nevet később kapta, a tenger felé néző, ágyúkkal védett bejáratáról. A palota közel 380 évig volt az állam irányításának központja és az uralkodók hivatalos lakóhelye. Bár a dinasztia a 19. század közepén a Dolmabahçe-palotába költözött, a Topkapı továbbra is fontos maradt. Az uralkodók trónra lépési és temetési ceremóniái a dinasztia végéig itt zajlottak, és minden ramadán tizenötödik napján az uralkodók a Topkapíba látogattak a "Hırka-i Saadet" (azaz a szent köpeny) megtekintéséhez. 1924. április 1-jén múzeummá alakították, és ez volt a Köztársaság első múzeuma. 2019 óta a "Milli Saraylar İdaresi Başkanlığı" (Nemzeti Palota Igazgatóság) fennhatósága alá tartozik. Ma a Gülhane Parkot kivéve, körülbelül 350 000 négyzetméteres területet foglal el. Ebben a cikkben a palotát a külső bejáratoktól a legbelső udvarokig, azaz a palota lakóinak életének fokozatosan magánabb területeiig fogjuk bemutatni. Minden részben összefoglaljuk, hogy mire érdemes figyelni, és végül javaslatokat adunk a látogatás tervezéséhez.

A Topkapı-palota megértésének kulcsa abban rejlik, hogy ne egyetlen épületként, hanem egymásba ágyazódó udvarokból és kapukból álló rendszerként tekintsük. Szervezeti szempontból négy fő területet különböztetünk meg: a "Birun", amely a szolgálati és védelmi terület, a "Divan-ı Hümayun", amely az adminisztratív központ, az "Enderun", amely a palotai iskola és az uralkodó fogadótér, valamint a "Harem", amely az uralkodó családjának privát területe. Ezeket a területeket három monumentális kapu választja el: a "Bab-ı Hümayun", a "Babüsselam" és a "Babüssaade". Ahogy minden kaput átlépsz, egyre kevesebb ember lép be. Az első udvar nyitva állt a nyilvánosság és a katonaság számára, a második udvarban zajl A belső udvar a palota működését biztosító egységek és alkalmazottak területét jelentette, ugyanakkor egy olyan tér volt, ahol a lakosság és a katonaság is tartózkodhatott. A trónfelavatási és ünnepi ceremóniák során a kormányzat képviselői és a janicsárok itt vártak. Az udvar egyik oldalán a palotai kórház, egy víztartály és sütők voltak, a másik oldalon pedig egy fatermelő terület, egy pénzverde és raktárak. A második kapu közelében egy nyolcszögletes, tornyokkal díszített kis pavilon állt, amelyet Deavi Kastélynak neveztek. Akik valamilyen problémájukat a tanácshoz vagy a szultánhoz akarták eljuttatni, itt adták át a kérelmeiket egy tisztviselőnek. Az első udvarban található az ókori bizánci korból származó Aya İrini. A török hódítás után a létesítményt lőszerraktárként használták. 1846-ban a lőszereket rendezett sorba, és egy régi fegyverekből és régiségekből álló gyűjteményt hoztak létre. A Türk Diyanet Vakfı Iszlám Enciklopedijája ezt a gyűjteményt Isztambul és Törökország első múzeumának tekinti. Aya İrini ma múzeumként látogatható, és a Topkapı palota kombinált belépőjében szerepel.

A második udvar bejáratánál található Babüsselam a palota legjellegzetesebb része, két magas tornyával. Ez a két egymásba nyíló kapuból és a köztes helyiségekből álló épület volt az, ahol a hivatalos ceremóniák kezdődtek. Egyes kutatók a tornyok formáját Szulejmán európai hadjáratai során tett megfigyeléseivel hozták összefüggésbe, míg Gülru Necipoğlu, aki a Topkapí palotáról szóló átfogó munkákat írta, úgy gondolja, hogy a tornyokat a falakkal együtt Fáth szultán idejében építették. Reggelente, amikor a tanács ülései zajlottak, ez a kapu előtt nagy a forgalom volt. A kapusok és a tisztviselők itt fogadták a kormányzat képviselőit, a miniszterek pedig rangsor szerint várták egymást, a "szalám tisztviselői" pedig felügyelték a köszöntéseket. A ceremónia után a kormányzat képviselői beléptek, míg a mellettük tartózkodó tisztviselők a kapu előtt maradtak. A külföldi nagykövetek és azok kísérete is csak a kapuig juthattak el. A szultánon kívül senki sem léphetett át a kapun lóháton, ezért az első udvar az lovak és a lovasok várakozóhelye volt.

A második udvar, a Divan tér

A Babüsselam és a Babüssaade közötti udvar a kormányzati központ, és a Divan térként vagy Igazságtérként is ismert. Különösen a A szultán a diván üléseit a terem egyik falánál található, rácsos ablakon keresztül, észrevétlenül figyelhette. A Kubbealtı mögött található, számos kupolával díszített épület a birodalom hivatalos kincstárának helyét foglalta el. Ma itt egy kiállítás látható, amely mintegy 400, nagyrészt kiváló minőségű és díszített fegyverből áll. A kardok, botok, íjak, pajzsok, sisakok, páncélok és puskák között szerepel Fatih Sultan Mehmedhez tartozó egy ceremoniális kard is. Az udvar jobb oldala a konyháknak van fenntartva. Ezek az épületek, melyek egy hosszú folyosó mögött helyezkednek el, külső megjelenésüket a kúp alakú kupoláik és kéményeik jellemzik. Bár alapjaikat az eredeti épülettel együtt rakták le, mai formájukat a 1574-es tűzvész után kapták, mivel Mimar Sinan megőrizte a főépületet, majd újjáépítette a konyhákat. A kilenc tűzhelyből és egy halva-készítőből álló konyhák naponta 1500 és 3000 főnek tudtak ételt készíteni, a diván és a nagykövetek fogadása napjaiban ez a szám még nőtt. Ma a konyhákban a palotában használt kínai és japán kerámiákat, valamint a halva-készítőben és a szörpgyártóban található, fémből készült konyhai eszközöket tekinthetők meg. A szemben lévő épületekben a palota európai porcelánjai és ezüstötvarai is megtekinthetők. Az udvar bal alsó részén található a has ahırlar, ahol a szultán értékes lovait tartották, valamint a raht hazinesi, ahol a lovas felszereléseket tárolták. Közvetlenül mellette található a Zülüflü Baltacılar Koğuşu, egy kis városrészhez hasonlító terület, amely egy udvar körül helyezkedik el, és amelyben moszkva, fürdő és lakóhelyek találhatók. A harém bejárata is ebben az udvarban található, és a Kubbealtı mellett nyílik. Babüssaade és az Arz Odası.

A harmadik kapu a Babüssaade, amely a szultán privát területének, az Enderunnak a bejárata. Ezt az Akağalar Kapısı vagy Arz Kapısı néven is ismerik. A kapu, melynek alapjai a Fatih korára datálhatók, mai formáját I. Abdülhamid uralkodása alatt, 1774-1775-ben kapta. A boltív középső kövében II. Mahmud tuğrája található. A Babüssaade az oszmán történelem során számos trónkörmenyt látott. A trón, bármilyen legyen is az időjárás, mindig e kapu elé került, a trónra lépő új szultán innen járt, és a birodalom vezetői itt tették hűségüket. Az utolsó A harmadik udvar a palotaiskola, az-i Enderun udvara, ezért nevezik az Enderun térnek is. Az udvart körülvevő szobákban a palotatisztek tanulnak és élnek. A szobáknak is hierarchiája volt, a Kis és Nagy Szobától kezdve a Seferli, Kilerli, Kincstár és a legfelsőbb Has Oda szobákig terjedt. Az Arzadája szobájának közvetlen közelében található az Enderun Könyvtár, amelyet III. Ahmed építtetett a lale devri stílusában, és a palotatiszteknek adományozta. Az épület magas alapra épül, közepén kupola található, és három boltívvel rendelkezik, valamint csempékkel díszített. A lépcsőforduló alatt egy nagy kút található. Az udvar egyik sarkában az Ağalar Mecsiti található, amely a Fatih korából származik, és ma a palotai könyvtárként működik, ahol körülbelül 14 000 kéziratos művet őriznek. A Seferli szoba a császári ruhák kiállítóhelye. Itt megtekinthetőek a császárok mindennapi és ünnepi ruhái, valamint a palotában használt anyagok. A Has Oda árkádjának 19. századi lezárásával kialakított tér a császárok portréit tartalmazó teremként funkcionál. Fontos figyelmeztetés: Ahogy a TDV is megemlíti, a múzeum kiállítótermei időnként változnak, és restaurálási vagy más okokból zárhatók. Ha egy adott részt szeretne meglátogatni, kérjük, látogatása előtt ellenőrizze a jelenlegi állapotot.

A Kincstár

A harmadik udvar jobb felső sarkában található a Kincstár Palota, amelyet Fatih Palotaként is ismernek. Fatih Sultan Mehmed építtette a palota építése során, és azóta folyamatosan a palota kincstárának helye. A kincstárban található műtárgyak közül a legismertebbek a négy trón, a hatalom szimbólumaként szolgáló koronák és fülbevalók, a drágaköves könyvtárak, a Topkapı-kés és a Kaşıkçı-gyémánt. A Topkapí-kés története önmagában is érdekes. I. Mahmud rendelte el 1746-ban, hogy ajándék legyen Nadir Sánnak, az iráni uralkodónak. Az ajándékot szállító követség útközben értesült Nadir Sán meggyilkolásáról, és a kincstárral együtt visszatértek Isztambulba. A körülbelül 35 centiméter hosszú kés arany markolatában három nagy smaragd található. A markolat végén található nyolcszögletes smaragd fedelének felnyitásával egy kis óra jelenik meg. A Kaşıkçı-gyémánt 86 karátos, és két sorban 49 kis gyémánttal van díszítve. A kincstárba való bejutásának pontos időzítése és módja, valamint a nevének Yavuz Szultán Szelim uralkodása alatt, amikor a szent relikviákat ide hozták, a területet főként a "Hırka-i Saadet Körének" neve alatt ismerték. Ma a "Szent Relikviák Körének" néven látogatható, és különböző korokhoz tartozó csempékkel van díszítve. Itt tárolják az iszlám történetének korai korszakához tartozó relikviákat, többek között a Mohamed prófétához tulajdonított köpenyt és zászlót, valamint a korai kalifák kardjait, valamint a szultánok által Mekka és Medina felé adományozott tárgyakat. A relikviákat évszázadokon keresztül értékes tárolókban őrizték, és állandóan korán olvatták mellettük. A Türk Diyanet Vakf (TDV) szerint ez a hagyomány máig fennáll. Ezt a területet csendben, a sorban várakozva és megfelelő öltözékben kell megtekinteni.

A negyedik udvar és a pavilonyok

A harmadik udvar mögött található a "Sofa-i Hümayun" néven ismert negyedik udvar. Ez a terület a szultánokhoz tartozó pavilonyok, függőkertek és medencés márvány teraszok otthona, és a palota legnyugodtabb része. A Revan Pavilonját IV. Murad építtette 1635-ben, a Revan hadjárattól való visszatérésekor. A nyolcszög alapú, három udvarral rendelkező épület külső fala színes kövekkel és főként kék színű csempékkel van díszítve. Később különböző célokra használták, és I. Mahmud uralkodása alatt könyvtárrá alakították át. A Bagdad Pavilonja szintén IV. Murad építette, 1638-ban, Bagdad újbóli elfoglalásának emlékére. Az építkezés valószínűleg 1639-ben fejeződött be. A TDV ezt a, eredeti formájában megmaradt építményt a török pavilonyok remekműveinek egyikeként tartja számon. A belső térben figyeljen a csempézett falakra, a gyöngyház és bükkfával díszített szekrényajtókra és az ablakkeretekre. Ugyanezen a teraszon található az aranyozott tetővel ellátott "İftariye Kameriyesi". Ez a kis, nyitott pavilony a Zöld-tengerre néz, és azt mondják, hogy a szultán itt étkezett a ramadánban. A terasz mai megjelenése Szultán Ibrahim uralkodása alatt alakult ki. A közelben található "Sünnet Odası" is a 17. században épült, és híres a különböző korokhoz tartozó csempézett paneleiről. A negyedik udvar többi épülete is különleges. A "Lale Bahçesi" falához támaszkodó fából készült "Sofa Köşkü", más néven "Mustafa Paşa Köşkü", a falán Hakani Mehmed Bey költőjének verssorai A harémben a szultán anyja (valide szultán), a szultán feleségei, lányai, lánytestvérei és más családtagok, valamint azok személyzete éltek. Az összes személyzet a Darüssaade agájának alárendelt volt. A szobák közül csak néhány volt látogatható. A látogatás az Arab Kapunál kezdődik. Az első helyiség a Dolaplı Kubbe, amelyet III. Murád építtetett 1587-ben, és amely a harém kincstárának helye is volt. Ezt követi a Şadırvanlı Sofa, amelynek falait 17. századi Kütahya csempéi borítják, valamint a harém agáinak szobái. Ennek a terasznak a felső szintjén található a Şehzadeler Mektebi, ahol a hercegek kapták az oktatást. A terasz végén található a Cümle Kapu, amely a család által lakott fő harémbe vezet. A Valide Szultán terasz és szoba, valamint a szultán szobája a harém legnagyobb és legfontosabb része. A valide szultán a 16. század végén költözött a régi palotából a Topkapıba, és a 1665-ös nagy tűzvészt követően építették újjá. Innen lehet eljutni a szultán és a valide szultán fürdőjébe. Ez a kettős fürdő a 16. század végére épült, és a 18. század közepén a rokokó stílusban került újratervezésre. A Hünkar Sofası a palota legnagyobb kupolájú terme. Itt fogadta a szultán a családját, a barátait és a vendégeit, és itt tartották a ünnepeket és a esküvőket. A falakat a 18. században Delft csempékkel és velencei tükrökkel díszítették, de a kupola ívein és a pandantíveken még mindig láthatók az eredeti klasszikus díszítések. A harém talán legértékesebb terme a Mimar Sinan által tervezett III. Murad Has Odası. Ez a terem nagyrészt megőrizte eredeti belsőépítészetét, és a falait 1570-es években készült, kék, fehér és korall színű Iznik csempéi borítják. A márványból készült, kétszintes kút a falfelületen elhelyezett, aranyozott konzolok által uralt nagy kandallóval szemben található. A víz zaja nyugodt hangulatot teremtett a szobában, és egyben megnehezítette a beszélgetések hallását kívülről. A szomszédos I. Ahmed Has Odası a tömörfa, elefántcsonttal és gyöngyházakkal díszített szekrényekkel és ablakkeretekkel tűnik ki, míg III. Ahmed kis szobája a falakra festett virágokról és gyümölcsökről készült képek miatt hívják Yemiş Odası-nak. A Çifte Kasırlar, más néven trónörökös szoba, két különböző időszakban - A hivatalos weboldalon szerepel, hogy a Múzeumkártya számos, a Nemzeti Palotákhoz tartozó helyen érvényes, de a Topkapı Palota Harem és Aya İrini szekcióiban nem használható. Ha rendelkezik kártyával, vegye ezt figyelembe.

• Az életkor és a diákok számára elérhető kedvezmények feltételei szintén részletesen leírva találhatók a hivatalos weboldalon. A palotához Sultanahmetből gyalog is eljuthat. A hivatalos cím: Cankurtaran Mahallesi, Babıhümayun Caddesi No 1, és a Bab-ı Hümayun az Ayasofya mögött található utcában található. A T1 villamosvonal Sultanahmet vagy Gülhane megállóiból gyalogosan elérhető. A Gülhane Park, a palota egykori régi kertje, közvetlenül a palota falai mellett terül el, és ideális hely a séta utáni pihenéshez. A palotát, beleértve a Harem-et is, legalább fél napra érdemes beiktatni az útitervbe. Ha nyugodtan szeretné megtekinteni, érdemes korán kezdeni a napot. Először tekintse meg a legnépszerűbb részeket, azaz a Kincstárat és a Szent Relikviákat, majd látogasson el a Harem-be, és fejezze be a napot a negyedik udvar teraszain, ahonnan kilátás nyílik a Zöld-tengerre és a Boszporuszra. Nyáron számoljon azzal, hogy sok időt fog a szabadban, az udvarokban tölteni, míg télen egyes belső területek hűvösek lehetnek. Ha a Topkapı-t egy napi program részeként szeretné meglátogatni, a Radar oldalán található "Klasszikus Sultanahmet Nap" útvonal a palotát az Ayasofia, a Yerebatan ciszternával és a Gülhane Parkkal kombinálja. Azok számára, akik szeretnék megfigyelni, hogy az oszmán palotaépítészet a Topkapı-tól a Dolmabahçe-ig és a Boszporusz-i palotáig hogyan változott, a "A palotától a kastélyig: az oszmán ízlés változása" útvonal áll rendelkezésre. Általános információkat a múzeumjegyekről a "Amit tudni kell a múzeumjegyekről" című cikkben talál, az Ayasofia, a palota közvetlen közelében található látnivalóval kapcsolatban pedig a "Az Ayasofia tizenöt évszázada" című cikkünket ajánljuk.

Források:

• Milli Saraylar İdaresi Başkanlığı, Topkapı Sarayı, https://www.millisaraylar.gov.tr/Lokasyon/2/Topkapi-Sarayi
• TDV İslam Ansiklopedisi, Topkapı Sarayı, https://islamansiklopedisi.org.tr/topkapi-sarayi
• TDV İslam Ansiklopedisi, Topkapı Sarayı Müzesi, https://islamansiklopedisi.org.tr/topkapi-sarayi