Ugrás a fő tartalomra
Radar Türkiye
Fedezd fel az eseményeket az appban
Megnyitás
Radar Türkiye

A Termal gyógyvízei, a Pythia Therma óta.

Jalova városának déli részén, a Samanlı-hegység erdős lejtőibe mélyedő keskeny völgyben termálvíz származik a földből.

Radar TürkiyeRadar Türkiye25 Ekim 2026
Még nincs értékelés

Jelentkezz be a kedveléshez és értékeléshez

A Termal gyógyvízei, a Pythia Therma óta.

Yalova városának déli részén, a Samanlı-hegység erdős lejtőibe mélyedő keskeny völgyben forrásvíz tör elő. Ez a völgy ma Termal városának központja, de a vizek története a városnál és a régiótól is sokkal régebbi. A bizánci császárok idejében már idejöttek, az oszmán szultánok anyái itt pihentek, a 19. századi utazók pedig felmérték és dokumentálták a forrásokat. Ez a cikk a Termal vizeinek történetét követi, a "Pythia Therma" nevétől napjainkig, nem pedig a létesítményeket és az árakat, hanem a vizet és azt körülvevő történelmet. Egy völgy meleg lehelete.

A Kultúra és Turizmus Igazgatóság szerint a Termal fürdői a városközponttól körülbelül tizenkét kilométerre, a Samanlı-hegység lejtőin fekvő egy völgyben találhatók. A TDV Iszlám Enciklopédiájának Yalova szócikke a két hely közötti kapcsolatot a földrajzi adottságokkal magyarázza: a fürdőket a tengerparttal összekötő út a Samanlı-patak által kialakított természetes korridort követi, és vezet a városba. Ezért az enciklopédia úgy véli, hogy a város valószínűleg egy kis településként jött létre, amelyet elsősorban a fürdők kikötőjeként használtak. Yalova és Termal történelme ezért szorosan összefonódik. A források eltérő módon beszélnek a víz koráról. A városközség honlapja a fürdőknek körülbelül négyezer éves múltra hivatkozik. Az Igazgatóság viszont azt írja, hogy ismert, hogy a források a Kr. e. 2000-es években egy nagy földrengés következtében jöttek létre. Azt azonban helyesebb a számokat nem egy konkrét dátumként, hanem a hagyományos kifejezésként értelmezni, amely azt jelzi, hogy a vizek már nagyon régen ismertek voltak. A "Pythia Therma" név.

Az Igazgatóság Termal oldalán szerepel, hogy a fürdőket a 6. századtól kezdve "Pythia Therma" néven ismerték. Ugyanazon az oldalon azt is feltüntetik, hogy ez a név a földből feltörő gőzök és forró víz miatt kialakult hiedelemre vezethető vissza, miszerint a terület alatt egy földalatti lény él. A Wikipédia angol oldalán a "Pytheion" szócikk is említi, hogy ez a hely Bitinyában "Pythia Therma" néven is ismert volt, és I. Iusztinianosz idejétől kezdve fürdőkkel és középületekkel bővítették. A város történetével foglalkozó oldal hozzáteszi, hogy a terület pontos neve az ókortól kezdve nem ismert, és a források Pylopythia és Xenodochion nevű helyeket említenek. A TDV óvatosságra inti az olvasót a korai időszak Az enciklopédia azt írja, hogy az császárné, Theodora, egy nagy kísérettel látogatta meg a fürdőket, és megjegyzi, hogy a négyezer fős kíséret híre túlzó lehet. Iusztinianosz idején a régi építményeket felújították, egy új palotát és egy fürdőt építettek a források közelében. Paolos Silentiarius, a császári költő, egy verset írt a forrásokról, ami azt mutatja, hogy mennyire értékesnek tartották a vizet. A helyi önkormányzat azt írja, hogy az első fürdőket még I. Constantinos idején építették, majd Iusztinianosz idején restaurálták. A Wikipédia angol nyelvű oldalán a "Yalova" szócikkben szerepel, hogy a bizánci korban a "Pylai" néven ismert területet, a szomszédos "Pythia Therma" mellett, külön pénzügyi régióként tartották számon. A forró vizek nemcsak pihenőhelyek voltak, hanem jelentős bevételi forrás is. Az oszmán kor

A terület oszmán fennhatóság alá kerülése után a fürdők hírneve egy időre csökkent. A Wikipédia angol nyelvű oldala szerint a 17. században Evlia Çelebi említette a "Kurşunlu Banyo"-t. A helyi önkormányzat azt írja, hogy az épület nevét a tetejét borító ólomról kapta, és a külső falán oszmán nyelvű felirat található. A 19. században a nyugati szerzők kezdték újra bemutatni a fürdőket. A TDV szerint Hammer azt írja, hogy az isztambuliak szívesen látogatták a fürdőket, és a gyógykezelésre érkezők itt negyven napot töltöttek. Charles Texier megjegyezte, hogy az isztambuliak a közelség miatt inkább Yalovát választották Bursával szemben. A geológus, Tchihatcheff, azt rögzítette, hogy Yalovában kilenc forró vizű forrás található, amelyek hőmérséklete 61 és 65 fok között van, és megjegyezte, hogy a forrásokból a fürdőkbe vezető csatornák karbantartottak. A "Valide Sultan" fürdő

Ma a Termalban található fürdők egyike a "Valide". A helyi önkormányzat szerint ez a fürdő a bizánci korban hat kupolával épült, de ezek közül három ma már nincs. Az oszmán korban Szultán Abdulmecid restaurálta, és mivel a szultán anyja itt kapott gyógykezelést, a fürdő a "Valide Hamamı" nevet kapta. A TDV is azt írja, hogy Abdulmecid anyja, Bezmialem Sultan, használta ezeket a fürdőket, és ez szerepet játszhatott abban, hogy a szultán unokája, II. Abdulhamid, érdeklődést mutatott Yalova iránt. II. Abdulhamid uralkodása alatt a város gyorsan fejlődött. Az enciklopédia szerint a A TDV (Török História Sözlüğe) szerint Atatürk 1929-ben tett látogatása során megtekintette a fürdőket, és utasítást adott egy nagyszabású fejlesztéshez, melynek eredményeként a fürdők hamarosan az európai megfelelőikhez hasonló megjelenést kaptak. A tartományi igazgatóság azt írja, hogy 1932-ben megkezdett ásatások során adományköveket, sírköveket és a bizánci korból származó, császári monogramokkal díszített oszlopokat találtak. Ezek a leletek bizonyítékai annak, hogy a völgyben a település már nagyon régen létezik. Ma a fürdőüzem területén található 104 hektáros terület állami tulajdonban van, erről egy 1982-ben a Hivatalos Közlönyben közzétett hirdetés tájékoztat. A tartományi igazgatóság a Termal és Armutlu fürdőket Törökország egyik legfontosabb fürdőjének tekinti. A helyi önkormányzat honlapján a következőket emelik ki: a "nyílt medence", a "Kurşunlu fürdő", a "Valide fürdő", a "Sultan fürdő" és a "Sıra fürdők" a létesítmény fő részei. Az angol Wikipédia is arról ír, hogy a területen öt történelmi fürdő található. A völgy adminisztratív identitása is a vízhez kapcsolódik. A török Wikipédia szerint Gökçedere és Üvezpınar falvak 1992-ben egyesültek, és Termal néven városi rangot kaptak, majd 1995-ben városi központtá váltak. Tehát a város neve közvetlenül a helyi forró vizekről származik. A TDV arról is beszámol, hogy Yalova 1929-ben Isztambulhoz tartozó járási központ lett, és ezt a fejlődést a fürdők ebben az időszakban tapasztalt növekedésével magyarázza. A víz ma mit mond?

A helyi önkormányzat a forró vizet kalcium-, szulfát- és fluorid-tartalmúként írja le. A hivatalos tájékoztatások szerint a víz bizonyos betegségek esetén támogató szerepet játszhat, de a fürdőkúra alkalmazásáról orvosnak kell dönteni, és ez a szöveg nem egészségügyi tanács. A "gyógyvíz" kifejezést itt a hagyományos értelemben használjuk, amely évszázadok óta használatos ebben a völgyben. A víz igazi öröksége talán a környező kertben rejlik. A tartományi igazgatóság azt írja, hogy a létesítmény bejáratánál egy "Hétmedencés" nevű vízesés található, a terület híres a színes hortenziáiról, és itt 39 fajta lombhullató és 26 fajta örökzöld fa nő. A listához 25 fajta bokor és 18 fajta másszó- és fedőnövény is tartozik. A "Dél-park" területét pedig Ősszel a lombhullató fák sárga és vörös színekkel festik be a lejtőt. A gyógyfürdő területéhez közel található a Yalova Atatürk Köszkije; a völgy fölött pedig innen indul az út a Sudüşen-vízeséshez. A legjobb módja annak, hogy megértse, miért vonzotta ez a lejtő az embereket kétezer évig a forró víznek köszönhetően, ha parkolja az autóját, és sétál a fák alatt a völgyben.

Források:

Hozzászólások

0/1000

Írd meg az első hozzászólást