Ugrás a fő tartalomra
Radar Türkiye
Fedezd fel az eseményeket az appban
Megnyitás
Radar Türkiye

Az Ankara alatti királyok, Ankara sírhelyei.

Ankarában élő emberek naponta többször elhaladnak sírhalmok mellett, gyakran anélkül, hogy tudnák, hogy azok sírhalmok.

Radar TürkiyeRadar Türkiye15 Ekim 2026
Még nincs értékelés

Jelentkezz be a kedveléshez és értékeléshez

Az Ankara alatti királyok, Ankara sírhelyei.

Ankarában élők naponta többször is elhaladnak sírhalmok mellett, gyakran anélkül, hogy tudnák. A sugárutak szélén található kerek dombok, a városnevekben szereplő "domb" szó, sőt a város leghíresebb emlékműve is egy dombon áll, mindezek a körülbelül hárommillió évvel ezelőtt ebben a síkságban élt frígek temetkezési szokásaihoz kapcsolódnak. Ez a cikk arról szól, hogy ez a szokás mit jelentett, mi történt a város alatti sírdombokkal, és hol láthatók ma ezeket.

**Mi az a sírhalom?**

A "sírhalom" egy latin szó, amely a földdel feltöltött, mesterségesen kialakított dombokat jelenti, amelyekben sírok vagy sírkamrák találhatók. Anatóliában "höyük", Közép-Ázsiában "kurgan" néven is ismert. A sírokat dombokkal jelölő hagyomány legkorábbi példái az eurázsiai sztyeppeken találhatók. A vas korában ezek a dombok egyre hegyesebbé váltak, és a távolról is látható gerinceket és lejtőket kedvelték. Közép-Anatóliában a hagyományt a frígek őrizték. A Gordionban végzett ásatások alapján Anatólia első ismert sírhalma körülbelül i.e. 850-re datálható, és az ásatók "W" betűvel jelölték. Mivel ez a típusú sír korábban nem volt ismert Anatóliában, úgy gondolják, hogy a hagyomány a frígekkel érkezett. A halottat általában egy földbe vájt, fával borított kamrába fektették, majd egy hatalmas földkupac borította.

**Gordion és a Nagy Sírhalom**

A hagyomány leglenyűgözőbb példája Polatlıhoz tartozó Yassıhöyükben, a fríg fővárosban, Gordionban található. A város körül több mint száz sírhalom található; a szám a forrásoktól függően változik: a török Wikipédia körülbelül 85, az angol Wikipédia több mint száz, a "Yetkin Report" pedig közel 150 sírhalmot említ. A legnagyobb ezek közül a Nagy Sírhalom, amelyet a népnyelvben Midas Sírhalma néven is ismernek. Ma már több mint ötven méter magas, és körülbelül háromszáz méter átmérőjű. A dombot 1957-ben Rodney Young vezetésével egy csapat ásotta ki. Belül egy épségben maradt fa sírkammát találtak; ez a kamra az egyik legősibb fennmaradt faépítmény a világon. A sírban egy hatvannyolc éves férfi maradványait találták. Mellette díszített fa bútorokat, bronz edényeket és eszközöket találtak. A fák korát meghatározó vizsgálatok azt mutatták, hogy a sír körülbelül i.e. 740-ben épült. Ezért ma úgy gondolják, hogy a sír nem Midas Egy külön cikknk foglalkozik Gordion városába való vasúti utazással; ebben a cikkben főként a város belsejére összpontosítunk. A városban található egy nekropolisz.

Ankara maga is egy fríg település volt, és a város körüli dombok fríg sírokkal voltak tele. A Yetkin Reportban szereplő cikk szerint a városban több mint harminc tumulus (dombhalom) létezéséről van tudomás. A Kulturális Inventárium feljegyzései szerint R. C. Thompson volt az első, aki 1910-ben térképre vette ezeket a dombokat. A város alatti királyokkal való első találkozás véletlen volt. 1932-ben, amikor a Gazi Erdészeti Kiskertekben egy medence építéséhez ásatásokat végeztek, egy fríg sírra bukkantak. A földhalom alatt bronz töredékek voltak szétszórva, és egy kis, kövekkel épített, kör alakú fal került elő. A sírban sem csontokat, sem hamut nem találtak. Mivel a leletek hasonlóságot mutattak Gordionban található sírok leleteivel, Hamit Zübeyr Koşay a sírt az i.e. 8. századra datálta. A nagyobb ásatásokat 1967-ben indították el az ODTÜ (Ankarai Műszaki Egyetem) által. A Kulturális Inventárium feljegyzései szerint az Atatürk Erdészeti Gazdaság felé vezető út nyugati oldalán található egyik domb, az İkiztepeler, került feltárásra; a domb magassága hét méter, átmérője hatvan méter volt. Ugyanebben az évben feltárták a Beştepe városrész közepén található tumulust is. A Beştepe városrész neve is az öt sírdombról származik. Ugyanezek a feljegyzések egy szomorú képet is mutatnak. A város növekedésével a legtöbb tumulus eltűnt. A Yücetepe, Emniyet, Emek és Beştepe városrészekben található számos tumulus ma már "elveszett" státuszt kapott. Egyeseket már az ásatás megkezdésekor eltüntettek, másokat pedig az ásatás után távolítottak el. Rasattepe-től Anıttepe-ig.

A mai Anıtkabir helyén található domb régi neve Rasattepe volt, és ez a domb is egy tumulus terület volt. 1939-ben döntötték el, hogy az emlékművet ide helyezik el, az alapkövet 1944. október 9-én rakták le. Az építkezés során, 1945 júliusában, a Török Történelem Intézete ásatásokat végzett a dombon. A Kulturális Inventárium szerint a Nezih Fıratlı vezetésével dolgozó csapat végezte az ásatásokat, és két tumulust tártak fel. Az ásatások során fríg korszakból származó leletekre bukkantak. Ezek a tumulusok ma már nem találhatók a helyükön. Amikor az Anıtkabirt látogatja, érdemes emlékez A cikkben egy érdekes történet is szerepel a dombról: Atatürk, egy őszi napon, a Orman Çiftliği területén mutatta meg ezt a kis dombot, és azt mondta, hogy ide egy egyszerű sírhelyet lehetne építeni. A domb később a "Emlékek Domba" néven ismertté vált. A cikk szerint Ernst Egli 1930-as években készült tervében ezek a dombok "Hősök Domba" néven szerepeltek. A tumulus 1972-ben védetté vált, majd 1991-ben első fokozatú régészeti területként nyilvánították.

A Karalar nevű településen található galaták sírdombjai.

A tumulusok hagyománya nem a frigiekkel ér véget. Kahramankazan városának Karalar nevű településén galatákhoz tartozó sírdombok és a sziklákra épített romok találhatók, akik a Kr.e. 3. századtól kezdve telepedtek meg a területen. Remzi Oğuz Arık 1933-ban itt ásatásokat végzett. Az Ankara Egyetem 2021-ben indított felületi kutatás során a Asarkaya területen egy fontos galaták települést azonosított. Egyes források a települést a galaták királyának, Deiotarosnak a Blucium nevű váraként azonosítják, de ez az azonosítás vitatott. A kutatók rámutatnak a területen tevékenykedő ércbányászok által okozott károkra is.

Hol lehet megtekinteni?

A tumulusokból előkerült leletek legjobb helyen megtekinthetők az Ulus városában található Anatolian Civilizations Museum-ban. A múzeum frig népnek szentelt része nagyrészt a Gordion területén található királyi tumulusokból származó leletekből áll. Itt láthatók a sírkamra rekonstrukciója, díszített fa bútorok, csappantyúkkal ellátott ruhaszögek, rituális edények, valamint oroszlán, kecske és sas ábrázolásokat tartalmazó tárgyak. A múzeumhoz Ulus városából felfelé vezető úton lehet eljutni. A második megálló a ODTÜ Arkeoloji Müzesi. A 1969-ben alapított múzeum a campus területén található Koçumbeli és Yalıncak ásatások leletei mellett a városközpontban található frig temetkezési helyek tumulusokból származó tárgyakat is bemutat. Mivel a campus területén található, a látogatás feltételeit a múzeum weboldalán érdemes előre ellenőrizni. A Yumurtatepe dombja a Demetevler városrészből, a területet körülvevő kerítésen kívülről jól látható. Ne feledje, hogy első fokozatú védett területen tartózkodik; a dombra mászni, a talajt megmozgatni tilos, és a múlt megőrzésének legegyszerűbb módja, ha nem hagy nyomot. Ha Gordion városába szeretne ellátogatni, szánjon rá egy napot; a Nagy Tumulus és a múzeum egymás mellett találhatók Források:

Hozzászólások

0/1000

Írd meg az első hozzászólást